Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

Világ pfófeférjaí, egyesüljétek! MWMKÄSPÄR.T BACS-IOSKVAM W16&YE1 LAPJA A Német Békeunió országos elnöksége Kölnben ülést tar­tott, s a tanácskozásról kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza: A legfontosabb feladat a hideg­háború® csoportok visszaszorí­tása és a két német állam kö­zötti megállapodások útjának megnyitása. A nyilatkozatban ezután a Né­met Békeunió elnöksége konk­rét javaslatokat tesz, hogy Nyu- gat-Németország hogyan járul­hatna hozzá a közép-európai enyhüléshez. így javasolja az Odera—Neisse határ elismeré­sét, a Hallstein-doktrina feladá­sát, továbbá azt, hogy Nyugat- Németország mondjon le a ter­vezett sokoldalú atomhaderőben való részvételről. A nyilatkozat végül sürgeti, hogy létesítsenek össznémet atué-. lyek a két német állam közötti légkör megjavításáról, a köl­csönös személyforgalom, a tudo­mányos, kulturális és sportkap- csoiatok fejlesztéséről tanács­koznának. Ezek az össznémet bizottságok kezdjék meg egy békekonferencia előkészítését és dolgozzák ki a két német állam által gőzösen előterjesztendő békeszerződés-tervezet körvona­lait. A Német Békeunió vezetősége levelet intézett Walter Ulbricht- hoz, s abban közelebbi felvilá­gosításokat kér arról a javas­latról, amelyben az NDK Ál­lamtanácsának elnöke azt indít­ványozta, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegy­verkezésről. A levél másolatát a Német Békeunió elküldi' JEühatd A Német Békeunió nyilatkozata A döntőbizottság munkájáról és a napközi otthonokról tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. El­sőnek a megyei döntőbizottság elmúlt évi működéséről szóló jelentést tárgyalta. A beszámo­ló hangsúlyozta, hogy a bizott­ság munkáját a korábbi idő­szakhoz hasonlóan a szerződéses rendszer további erősítésére, a szerződési és pénzügyi fegye­lem megszilárdítására, az ön­álló gazdaságos elszámolás fej­lesztésére és a társadalmi tu­lajdon védelmére való törekvés jellemezte. Egy év alatt 1127 vitás ügy érkezett a megyei döntőbi­zottsághoz, vagyis 155-tel több mint az előző eszten­dőben. Számottevő az emelkedés töb­bek között a szerződéskötési vi­táknál, jelentősen növekedtek a késedelmi kötbér ügyek, a sza­vatossági viták. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a megyei döntő- bizottság munkája sokat javult, sok még azonban a tennivaló, elsősorban a feltárt hiányossá­gok, tapasztalatok hasznosítása tekintetében. A gazdálkodást irányító intézmények használják fel a tapasztalatokat a felügyele­tük alá tartozó vállalatok irányí­tásában, a terv és szerződési fe­gyelem megerősítése érdekében tegyenek további hathatós in­tézkedéseket. Ezután került sor az általá­nos iskolai napközi otthonok helyzetéről szóló jelentés megvi­tatására. Míg 1960-ban 52 isko­lánál működött napközi otthon* 86 tanulócsoporttal, addig ma 88 iskolában van napkö­zi 177 tanulócsoporttal. A tanulók száma is majdnem megkétszereződött. Mély kúton, Kiskunmajsán és Jánoshalmán cigány napközis csoport is .van. Sok gond, baj van még a nap­közi otthonokban a helyszűke miatt, számos helyen nem meg­felelő a felszerelés. 33 csoport­nál van túlzsúfoltság, ahol 45— 60 tanuló van egy nevelő gond­jaira bízva. Ez nehezíti az el­lenőrzést, a fegyelmezést. Meg­állapította a végrehajtó bizott­ság, hogy a napközi otthon funkciója jelentősen megváltozott az utóbbi időben, most már nem „gyermek megőrző” hely, hanem az általános is­kola szerves részét képező nevelési intézmény. A jövőben arra kell 'törekedni, hogy megfelelő bővítéssel, a felszerelés gazdagabbá tételével megteremtsék a korszerű neve­lés feltételeit ezekben az ottho­nokban. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a művelődésügyi osztály többet törődjön tevékenységükkel, helyzetüket vizsgálja felül, s en­nek alapján tegyen intézkedé­seket. A napközi otthonok fej­lesztését, helyzetének további javítását közüggyé kell tenni a szülők bevonásával. A megyei tanács végrehajtó bizottsága befejezésül bejelenté­seket tárgyalt. Kádár János, a Miniszterta­nács elnöke, január 28-án fo­gadta G- A. Gyenyiszovot, a Szovjetunió magyarországi nagy­követét, és átnyújtotta a ma­gyar kormány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a vi­lág állam-, illetve kormányfői­hez intézett 1963. december 31-i üzenetére, amelyben a szovjet kormányfő javaslatokat tett a területi viták és a határkérdé­sek békés megoldására. ★ N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Tisztelt Hruscsov Elvtárs! Kézhez vettem az állam- és kormányfőkhöz intézett üzene­tét. Az üzenetet — amit kormá­nyunk is, közvéleményünk is nagy érdeklődéssel fogadott — nagy jelentőségű kezdeménye- \ zésnek tartom, mert mindenek- ’ előtt a béke megőrzését célozza. A javasolt nemzetközi egyez­mény egybeesik a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai törek­vésével. Mi, magyarok, most az új társadalom felépítésének út­ján járunk, népünk nagy sike­reket ért el szocialista társadal­munk építésében, népünk és 'kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése, és együtt, összefogva mindéin bé­keszerető erővel, szoros egység­ben a szocialista tábor orszá­gaival, küzdünk a népek közötti megértés, a szocializmus győ­zelméért­Az emberiség békéjének meg­óvásáért, a háború nélküli vi­lág megteremtéséért, a népek e nagy évezredes álmának való­ra váltásáért folyó harc szerves és elengedhetetlen részének te­kintjük a gyarmati rendszer tel­jes megsemmisítését. A gyar­mati elnyomás által megalázott és kiuzsorázott népek harcra keltek szabadságukért, a szo­cialista országok teljes együtt­érzéssel támogatják nemzeti függetlenségükért folyó küzdel­meiket. A felszabaduló népek nagy győzelmet aratnak, csapá­sokat mérnek az imperializmus­ra a gyarmatvilág minden tér­ségében. De még vannak gyar­mati sorban országok és ország­részek, ezek népei szabadságot követelnek és szívósan küzde­nek érte. Az elnyomott népek harcát az önálló állami létért olyan ügynek tekintjük, ame­lyet minden erővel támogat­nunk kell. Üzenetében Ön teljes joggal állapítja meg, milyen veszélyt jelentenek a békére, milyen sok szenvedést okoztak már a né­peknek a területi viták, a határ- viszályok. A tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban a katonai összeütközések ki­váltásában, háborúk kirobban­tásában az ilyen viszályok min­dig nagy szerepet játszottak. Az imperialisták mohó területvágya az elmúlt 50 esztendőben két világháború szenvedéseit zúdí­totta a világra. A világ különböző térségei­ben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon elté­rőek, veszélyes voltuk nyilván­való; elmérgesítik az érdekelt államok viszonyát, útját állják a népek összefogásának, s le­hetőséget nyújtanak az impe­rialista köröknek arra, hogy kijátsszák a népeket egymás el­len. Ezért is nagy jelentőségű lenne az Ön által ajánlott nem­zetközi egyezmény az államok közötti határviták kizárólag bé­késen, tárgyalások útján történő rendezéséről* Az Cn által javasolt nemzet­közi egyezmény segítene lehű­teni a szenvedélyeket, nyugod- tabbá válna a világ. Meggyő­ződésem, hogy a javasolt egyez­mény — amely messze túlha­ladja a területi sérthetetlen­ségnek az Egyesült Nemzetek Szövetsége alapokmányában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi feszültséget, javí­taná a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közötti viszonyt, elősegítené a fegyve­res konfliktusok kiküszöbölését. A magyar nép, amely keresz­tülment mindkét világháború szenvedésein, kétszer is elvesz­tette életerős fiatalságának ja­vát, pusztult az ország, majd­nem megszűnt önálló nemzeti léte. Minden okunk megvan ar­ra, hogy a leghatározottabban elutasítsuk a békebontó kísér­leteket, amelyek közül Európa és a világ népei számára, közöt­tük a magyar nép számára is, különösen veszélyes a nyugat­német revansisták & támoga­tóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok teremtésével újra a háborúk pusztító tüzét lobbanthatja ki. Ez jelenleg, az atomkorszakban, minden eddi­ginél szörnyűbb következmé­nyeket rejt magában. Biztosíthatom önt arról, Hruscsov elvtárs, hogy kormá­nyunk és népünk messzeme­nően támogatja a béke meg­óvását célzó kezdeményezését. A népek iránti felelősségér­zettől vezérelve kijelenthetem, mi helyeseljük: köttassék nem­zetközi egyezmény, amelyben a kormányok kötelezzék, magukat, hogy az államok közti minden­féle területi és határvitákban lemondanak a katonai erőszak alkalmazásáról. A Magyar Nép- köztársaság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegít­heti egy ilyen egyezmény meg­kötését. Kérem, fogadja igaz nagyra­becsülésem kifejezését. Budapest, 1964. január 24­Őszinte tisztelettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Készülnek a kulturális szemlére Kint vastag hóbundában fázik a táj, a hömokmégyi műve­lődési otthon klubszobájába azonban tavaszt varázsolnak a vi­rágos kalocsai népviseletbe öltözött táncosok. Minden kedden és csütörtökön próbára gyülekeznek a csoport tagjai, hogy méltó­képpen képviseljék községüket az idei kulturális szemlén. Tavaly aranyéremmel jutalmazták kiváló teljesítményüket. A látottak alapján — látványos táncjátékuknak csak sikert jósolhatunk. (Pásztor Zoltán felv.) A magyar kormány válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére

Next

/
Thumbnails
Contents