Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-25 / 20. szám
1964. január 25, szombat S. oldal Számoljunk korszerűbben Sűrű, hideg leplét még korán ráteríti a falura, Császártöltésre a januári este. És bár a szövetkezeti gazdáknak sokkal több alkalmuk van a hosszú alvásra, mint nyáron, — a „galambokkal” lefeküdni azonban ebben a községben sem dívik. Amint az utcák hosszú során kigyulladnak a villanyok, vastag kabátokba burkolózva sietnek a művelődési házba, mások a moziba; S rokonok és a közeli ismerősök pedig egymást látogatják meg. Ezen a télen újabb lehetőség is nyílt Császártöltésen a hosszú téli esték hasznos eltöltésére. A Kossuth Tsz gazdái klubot hoztak létre, s erre a célra a párt- alapszervezet bocsátotta rendelkezésükre a szövetkezet központjában levő helyiségét. A közös gazdaság vezetősége gondoskodott a berendezésről, televíziót,- rádiót, körül a falakra művészi rézkarcokat vásárolt. A többi aztán a gazdák dolga volt. Jelenleg már tucatnyi lapot, folyóiratot járatnak, sőt, valamennyien vettek egy-egy könyvet, némelyek többet is. s azt cserélgetik egymás között. Igen érdekes, tanulságos módja ez a házi kölcsönkönyvtár kialakításának. S estéről estére megtelik a máris kicsinek bizonyuló helyiség. Jönnek az idősek, fiatalok, a közelben meg a távolban lakók — még öt kilométerről is bejárnak ide — a Kossuth Tsz és a más tsz-ek gazdái. Az asz- szonyokat inkább csak a televíziós előadások vonzzák. A „férfinépség” azonban már jól ösz- szeszokott, nem kis részben — mint képünk előterében is látható — az „ördög bibliája” révén. A megrögzött ultizókon kívül azonban egyre többen keresik a magasabb szintű szórakozás lehetőségeit is. — Egyedül a szeszes ital az, aminek a fogyasztása tiltva van a klubban — mondja mosolyogva Földes József, a tsz párttitkára. — De jól megvagyunk nélküle, amit bizonyít, hogy néha tizenegy óráig, sőt éjfélig is itt szórakozunk Egyébként 5, meg Heibi Ferenc elnök, valamint Miks János főmezőgazdász is itt van a gazdákkal. Mint máskor. A „nagy család” olykor talán kissé elkoptatott hasonlata Császártöltésen új tartalmat nyer. H. D. Pártunk VIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozata a mezőgazdaság termelésének erőteljes fejlesztését tűzte ki célul. A párt határozatai nyomán mélyreható átalakulás folyamatában van megyénkben is a mezőgazdasági termelés. Ez a termelőerők fejlődésében és az új termelési viszonyok megszilárdításában mutatkozik meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lényegében három éve befejeződött, és így lehetséges a gazdálkodás alaposabb elemzése. Felmerül azonban a kérdés, hogy a közgazdasági elemzés, a tervezés, számítás legjobb módszereivel dolgozunk-e, vajon a lehető legjobb eredményeket tudjuk-e felmutatni? Termelőszövetkezeteink legjobban használják-e ki termelőerőiket, és adottságaikhoz mérten a hozamok, az árutermelés, valamint a tiszta jövedelem maximumát produkálják-e? A közgazdasági elemzés módszerei alkalmazásával korántsem találjuk az eredményeket a lehetőségekhez, mérten megfelelőnek. A termelés növelése alapvetően két módon, mégpedig a dolgozók létszámának növelése és a munka termelek enységéÜjszerű munkaszervezés a Hosszúhegyi Áilanti Gazdaságban A Hosszúhegyi Állami Gazdaság egyes területei igen messzire — tíz-húsz kilométerre is — esnek egymástól. Éppen ezért eddig nem kis gonddal járt — főként a nagyobb munkák idején — a munkaszervezés. A dolgozók ide-odaszállítása veszteséget okozott a munkában és növelte a költségeket. Emiatt az idén a munkaszervezés újszerű formáját alkalmazzák. Már most, az időszaki dolgozók szerződtetésénél hozzáfogtak ehhez: 55—60 holdas szőlőterületek egész éves művelésével egy-egy 10—12 tagú munkacsapatot bíznak meg. A közvetlen felelős a munkacsapatvezető, • aki mint szakmunkás, ugyancsak fizikai munkát végez. Most, év elején megkapja az egész- évben elvégzendő munkák jegyzékét, amelyen — havi részletezéssel — feltüntették a bértételeket is. Ha évközben látja majd a munkacsapat-vezető, hogy területéhez kevés a munkaerő, ő maga veszi fel a szükséges munkásokat. Az előre megállapított munkabér ez esetben több dolgozó között oszlik meg. A gyümölcsösökben is hasonlóképpen oldották meg a szervezést, ahol is egy szakmunkás által vezetett munkacsapatra 30 —10 holdas terület jut. Ily módon egyszersmind a szakmunkások foglalkoztatását, s jobb bérezésének a problémáját is megoldják a gazdaságban, vezető munkakörükben ugyanis több bért kapnak. Ez a többi dolgozóra is ösztönzőleg hat, s egyrészt arra sarkallja őket, hogy nagyobb számban vegyenek részt a szakmunkásképzésben, másrészt, hogy állandó munkahelyüknek tekintsék a gazdaságot. Előnye az új módszernek az is, hogy a dolgozók már év elejétől kezdve tudják, mennyi lesz a jövedelmük, ezenkívül a területet, amelyen dolgoznak, a sajátjuknak érzik. Közvetlenül érdekeltek a nagyobb hozamok elérésében, minthogy a megállapodás szerint a tervezettnél nagyobb átlagtermés után prémiumot is fizetnek nekik. S. Csak neked mondom „Hol történt az eset? — kérdezte Csányi Barna, az ügyeletes mentőorvos. Becsületes képű srác volt. Nézze — mondom, — tüntettünk, munkanélküliek vagyunk... — Bekötözött. — Kapcsot nem tehetek be — mondta —, az nem jár az elsősegélyhez. De minek tüntetnek? Tudhatnák, milyen vadállatok ezek. Menjen holnap az OTI-ba. — Ott mit mondjak? — Várjon csak — gondolkozott az orvos. — Megcsúszott az utcán, üvegcserépre esett, annak az éle vágta be a karját. De másik kabátban menjen ... Ha lett volna nálam só, elkerülhettem volna az egészet — morfondírozott Cigi. — Most már vigyázni kell, éppen csak kihevertem a kardvágást. Két hónapig jártam az OTI-ba... Ez még múlt télen volt. Szóval, megyünk a Körúton, befordulunk a Fáik Miksa utcába. Elénk áll egy detektív: Hová, hová? Tüntetni készülünk miii? — Dehogy — felelem — dehogy, munkába ajánlkozunk, sorra nézzük a műhelyeket. No, akkor én sorra nézem a zsebeteket — dörmögi a hekus. — Ez mi? — emeli ki a sót. -— Ez? Só. — felelem ártatlanul. — Mihez? — Hagymához ebédre. — Hol a hagyma? — Itt — mutatom a nadrágzsebemben. — Hagymát is vettünk — nevet Kurimszky Sanyi, és hozzáteszi: — fel kell készülnünk mindenre. — Ez lesz az ebéd — kételkedett a detektív. Felvágunk: — Hogyisne! Még jön hozzá szalonna is. Erre ő: Jó lesz, ha el- kotródtok. Minél messzebbre — morogta. De tovább engedett bennünket. Azért csak leadtuk szavazatunkat az újságra. Hullott az üveg. Feri ilyen és hasonló történeteket hallott Cigitől. „Csak neked mondom, ne add tovább. Becsületes fiú vagy, nemsokára köztünk leszel te is. Az ilyen dolgokról csak a legmegbízha- tóbbakkal beszél az ember. — Sok jelszót festettünk a falakra — kezdi egy másik alkalommal Cigi. — Esett az eső, festékes kézzel megtörültem a nyakamat. Ilyenre vigyázni kell. Nagy bajt csinálhatsz magadnak. Késő este értem haza. Az egész család aludt. Zörögtem, a sógornőm nyitott ajtót. Űristen! — kapott a fejéhez, amikor meglátott. — Kit öltél meg? — A míniumot nehéz lemosni. ... Igen, ma valahogy lassabban telik az idő, mint máskor — gondolja Papp Feri. A szilveszteri mulatság képei elevenednek meg újra és újra előtte. Beke Zoli szónoki mozdulatai, Kaszásné nyugtalan szemrebbenése, Ilonka mosolya, a kis Kati kíváncsi tekintete, a munkásotthon tánctermének hintázó lampionjai, a párokra tekerőző színes szerpentin, és az egész álomszerű kavargás . .. Aztán megint Cigi történetei, a tavaly- előtti szeptember elsejéről, a pesti munkások utcai csatáiról. Az ilyen dolgokról csak a leg- megbízhatóbbakkal beszél az ember — mondta Cigi. Ez az elismerés Ferit büszkeséggel töltötte el. * Int Badantinak, aki kalapálja a lemezt, de felnéz, mosolyog, visszaint. Tréfásan tisztelgésre emeli a fakalapácsot. Akarsz valamit? — kérdi a tekintete. Feri a fejét rázza: Semmit. Visszamegy a helyére, újra elborítja a lárma, a gépek, a re- szelők, a kalapácsok zaja. Arra gondol: ha Ilonka apja nincs kórházban, talán el se mentek volna szilveszterezni. De hamarosan elhessegeti ezt a gondolatot. Kellemesebb, ha arra emlékszik, milyen jó volt Ilonkával táncolni. Ahogy átfogta a derekát, elgyönyörködött világoskék szemében. „Szeret-e még, csak annyit mondjon, Szeret-e még, úgy sincs más gondom . . .” Aranyozott, nagy képkeretben tükör függött a falon. Alsó széle térdmagasságban megtámaszkodott a falban, fölül hosszabb zsinór kötötte a szeghez, ferdén előredőlt. Amikor közvetlenül előtte táncoltak, különös, olykor groteszk szögben látták magukat. Ilonka nem vette észre, ö úgy vezette, hogy a tükörben jól lássa váílának, nyakának ívét, fénylő haját. Fél oldalt fordult vele, és figyelmeztette: — Ilonka! — A tükör felső részére mutatott: — Nézze! A lány mosolygott. Tetszett neki a játék. Megértette. (Folytatjuk.) nak a fokozása útján lehetséges. A mezőgazdaságban azonban igen nagy jelentősége van a termelőerők elemei és a termelés egyes ágazatai helyes összetételének. A gazdasági erőforrások jobb kihasználásával ez biztosítja a hozamok további növelését. KÖzismOft, hogy megyénkben is — különösen a fehérjedús növényféleségeket illetően — a takarmánymérleg általában hiánnyal küzd, a szőlő- és gyümölcsös telepítésekkel nem tartanak lépést a kiegészítő beruházások; a szállítási nehézségek a szállító eszközök — többnyire a nem kellő kihasználásuk folytán keletkező — hiánya miatt igen nagyok. Ennek az állapotnak a megszüntetéséhez szükség van tehát a termelőerők elemei és a termelési ágak észszerű kombinációjára. A tervezésben és az elemző munkában a gazdasági folyamatok, jelenségek matematikai és statisztikai eszközök együttes alkalmazásával végzett mérése, elemzése igen nagy segítséget nyújthatna a tsz-eknek és a mezőgazdaság irányító szerveinek. Sajnos, hazánkban általában, de különösen a mezőgazdaságban, e módszer alkalmazása még gyerekcipőben topog. Mind a külföldi — a szovjet és csehszlovák — szakirodalom, mind a saját számításaink azt mutatják, hogy beruházás nélkül, viszont a termelőerők elemeinek és a mezőgazdaság ágazatainak megfelelő kombinációja révén — amit az úgynevezett lineáris programozással határozhatunk meg — a tsz-ek tiszta jövedelmét 8—12, a hozamok értékét pedig 15—20 százalékkal lehetne növelni. Ez holdanként körülbelül 400—700 forint értékű hozamtöbbletet, megyénknek és a népgazdaságnak mintegy félmilliárd forintot eredményezne.* A nagyobb közigazgatási egységeknél — mint a járások, megye — szintén nagy a programozás jelentősége, mert alkalmazásával a termelési és a beruházási terv bontása alaposabban végezhető el. A négy számtani alapművelet segítségével ma már nem lehet meghatározni a termelési folyamatok bonyolult összefüggéseit. Még a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek tapasztalatai is csak megközelítő eredményhez segítenek. Hogy tehát a rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat maximálisan kihasználhassuk és gyorsíthassuk fejlődésük ütemét, széles körben kell alkalmaznunk az ökonometriát A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és bizonyos vonatkozásban a nyugati kapitalista országokban már értek el eredményt e tekintetben. Hazánkban mindenekelőtt az iparban és a szállításban vannak kezdeti lépései e módszer alkalmazásának. A fejlődés ütemét és irányát tekintve, egy évtizeden belül általánossá válik a termelés sokrétű elemzése. Minél előbb fogunk azonban hozzá e módszer alkalmazásának kidolgozásához és gyakorlati megvalósításához, annál nagyobb mértékben segítjük ily módon is a mezőgazdaság fejlődését. Ehhez a többi között az is szükséges, hogy az üzemgazdászok. mezőgazdasági üzemvezetők sajátítsák el a közgazdasági matematika alapjait. A számítási munka nem kevés fejtörést igényel, de már viszonylag kevés számú feltétel esetén is hatékony eredményt hoz. KÖRÖSI JÓZSEF
