Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-24 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MVWKÄSPÄRT BÄCStK'SKV/IM ME&Yei LAPJA XIX.' ÉVFOLYAM, 19. SZÄM Artt 60 fillér 1964. JANUAR 24, PÉNTEK NaponltM 640 fürdőkád • WTrZfí" • ^%VV;'Í ' Kétszázhetvenmillió forint a ZIM Kecskeméti Gyáregységének korszerűsítésére Emberközelben A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységét röviden a következőképpen jellemezhetjük: az üzem 1963-ban 119 millió forint értéket termelt, és legfontosabb gyártmánya, a zománcozott fürdőkád, elismerést vívott ki a külföldi piacokon is. A Szovjetunión és Lengyel- országon kívül 32 nyugati állam neve szerepel a vásárlók listáján. De ugyanakkor az üzem fejlettsége messze elmarad a mai kor diktálta követelményektől. Ennek bizonyításául elég megjegyezni, hogy a kiváló minőségű kádakat a dolgozók még ma is jórészt kézi erővel készítik. Nyilvánvaló, hogy az automatizálás korában, a gazdasági versenyben csak ideig-óráig állhatna helyt a ZIM jelenlegi adottságai mellett. De még ennél is fontosabb szempont — a dolgozók megfelelő munkakörülményeinek megteremtése — sürgette évek óta a gyártelep tel- i jes rekonstrukcióját. Számtalan nehézséget kellett leküzdeniük a szakembereknek a tervek kidolgozásánál, hiszen 270 millió forint értékű beruházást kell megvalósítani aránylag rövid idő alatt úgy, hogy közben a termelés fennakadás nélkül folyjon. Az üzemnek ugyanis 1967 június végéig is — a rekonstrukció befejezésének tervezett határideje — eléget kell tenni az évről évre növekvő belföldi igényeknek és ex- portkötelezettségének. A vállalat- ez évi terve 5 milliós termelésnövelést és 1,3 százalékos önköltségcsökkentést irányoz elő. Ezt és a következő évek termelési feladatait is csak akkor tudják megvalósítani, Dohánysimítók Seregnyi asszony simítja a dohányleveleket a császártöltési Felszabadulás Tsz központjának egyik helyiségében. A füstölnivaló termesztése megéri a fáradságot, mivel a tavalyi 20 hold 170 mázsa termése összesen 340 ezer forinttal gyarapította a tsz bevételét. A kellően kisimított és csomózott dohányt hetenként szállítják a dohánybeváltó kiskunhalasi telepére. ha a beruházás egyes ütemei óramű pontossággal követik egymást, hiszen a februárban kezdődő rekonstrukció első és második szakaszának megvalósítása érdekében a meglevő üzemek egy részét át kell telepíteni ideiglenes épületekbe. A beruházó és a kivitelező (Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat), valamint a tervezőintézetek dolgozói között létrejött szocialista szerződésben — amelybe bevonják a városi vízmű, a DÁV és a tanács érdekelt osztályainak dolgozóit is — a felek vállalták, hogy a rájuk eső feladatokat a lehető legtökéletesebben valósítják meg. A ZIM dolgozói felajánlották, hogy gépeiket saját maguk „költöztetik” át az új munkahelyre. Építésre 145, gépi beruházásra 114 milliót fordítanak. A fennmaradó összegből a járulékos beruházásokat és a szociális létesítményeket valósítják meg. A beruházás első ütemében — 1964. február 1-től október 31-ig — befejezik a zo- mán egyártó üzem rekonstrukcióját. Transzformátorházat, szerszám- és fémmintaműhelyt, raktárt, valamint egyemeletes kompresz- szorházat építenek. Ezenkívül sor kerül az anyagegységesítő és az olajtároló létesítésére. A rekonstrukció gerincét képező automatizált öntőcsarnok és homokmű, valamint az öntödét kiszolgáló anyagtér felépítését a második ütemben — 1964. július 1. és 1966. június 30. — között valósítják meg. A harmadik ütemre előirányzott fejlesztés a teljes rekonstrukció befejezését jelenti. Az 1967. június 30-ig terjedő KIJEV. (TASZSZ) Fidel Castro kubai ’ miniszterelnök és kísérete csütörtökön elutazott a Szovjetunióból. A látogatás befejezése után a kijevi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták a kubai vendégeket Megjelent Nyikita Hruscsov, Nyikolaj Podgornij, idő alatt átépítik és gépesítik a meglevő öntödei csarnokot, és ezzel párhuzamosan — öltözőből, zuhanyozóból és étteremből álló — korszerű szociális létesítmény készül az öntödei melegüzem dolgozói részére. Az egészségügyi berendezéseket gyártó üzemrész új kemencével és szerelőcsarnokkal gazdagodik. Ezenkívül készáru- és alapanyagraktárak épülnek a harmadik ütem keretében, és sor kerül az anyag- és árumozgatás teljes gépesítésére. A kiegészítő beruházások — kábel- és csatornahálózat, zagyülepítő-, víztárolómedencék stb. — megvalósítása mindhárom ütemben folyamatosan történik. Előzetes számítások szerint a rekonstrukció megvalósítása után az üzem termelése eléri az évi 233 millió forintot. A központi öntőcsarnok automata gépsorain naponta 640 kád „születik”. Említésre méltó, hogy a különleges igények kielégítése érdekében az öntöde egy részében továbbra is kézzel állítják elő a kádakat, évente mintegy 10—20 ezer darabot. Összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között végezhetik munkájukat a dolgozók a korszerű üzemben. Szinte teljesen megszűnik a nehéz fizikai munka, Függőpályákon fut a vas, gépek mozgatják a homokot. Az öntő és formáló munkánál is csak irányító szerepet tölt be az ember. A tervezők szem előtt tartatták a szomszédos Leninváros lakóinak szempontjait is. Gondoskodnak a levegő portalanításáról és a káros gázok csak kilencszeres hígítás után hagyják el az üzem kéményeit. • B. D. valamint Pjotr Seleszt és több ukrán vezető. HAVANNA. Fidel Castro kubai miniszter- elnök, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének első titkára, csütörtökön, magyar idő szerint 14.35 órakor, a Szovjetunióból visszaérkezett Havannába. A két tsz-gazda most jött ^ ki a földművesszövetkezeti boltból. Kezet nyújtanak, hogy elköszönjenek egymástól, mikor egyikük szeme a közeli székház előtt lestoppoló autóra reved. — Ma se látjuk odakint az elnököt meg a főagronómust. Itt vannak a járástól. — Kik? — Nem ismerem őket. csak a gépkocsivezetőt... Tavaly másik kettő tárogatott ide. Őket nem ismerem. — No, majd megtudjuk a zárszámadó közgyűlésen, mit végeztek az okosok... Isten áldja. Elcsépelt ugyan a szókép, hogy „csepp a tengerben”, de a pár mondatos beszélgetésre nem egy vonatkozásban ez illik. Mit hámozhatunk ki belőle? Azt, hogy a járási vezetők módszereire vet fényt a két szövetkezeti tag véleménye. Az egyszerű szövetkezeti tagok ritkán találkoznak szemtől szembe járási és saját tsz-veze- tőikkei. A baj ott van. hogy több járásban fennállnak ezek az időszerűtlen hibák. Hány járási osztályvezető, előadó tart még ott dz emberekkel való kapcsolat értelmezésében és gyakorlatában, hogy például egy szövetkezeti gazdaság meglátogatásakor csak az .elnökkel, főagronó- mussal vagy főkönyvelővel tárgyal, de az egyszerű emberekig hónapokon át nem jut el. Cok járási vezető elinté- * zettnek veszi a tagsággal való eszmecserét a zárszámadó közgyűlésen való részvétellel, őrülnek, ba az egész járásban feljegyezhetnek két-három találó észrevételt, elevenbe vágó bírálatot, s azokból levonva a pozitív következtetéseket, „konkrétumokkal” szépíthetik a megyére küldött jelentést. így aztán nem csoda, ha éveken át akuttá válnak egy-egy tsz-ben ilyen gondok, hogy: „Baj van:a vezetéssel!” Hogyne jutnának zsákutcába, s hogy találnának kivezető utat, mikor már fel se tűnik előttük — hiszen örökké csak a isz két-három vezetőjétől tájékozódnak. így minden „természetes”: az is, hogy az emberek nem ismerik őket, bizalmatlanok, ha a „főnökök”- kel évi egy-két alkalommal értekezleten találkoznak. De így van ez több szövetkezeti vezetővel is. Ügy gondolják. hogy a fő feladatokat megbeszélték a felettes vezetőkkel, abba már úgysem sok beleszólása lenne a tagoknak. Annyira beleszoktak ebbe a vezetési módszerbe, hogy nem is igen keresik azt a fórumot, ahol részletesen, mélyen megismerhetnék a közösség véleményét, akaratát. Hogy a szövetkezeteknél maradjunk példánkkal, mondjuk ki: a rossz gazdálkodás számos forrását ebben kell keresnünk. Vezetőink nem tanultak meg eléggé élni a kollektív gondolkodás, tervezés lehetőségeivel, minden rendelkezésre álló erő, segítség bevonásával a közös feladatokba. Enélkül pedig nem valósulhat meg az a feltétlen fegyelem, egyöntetűség, amely nélkül semmiféle tervet, határozatot aem lehet végrehajtani. Ha egyes járási vezetők, egy tsz vezetői rosszul dolgoznak, annak legfőbb oka mindig az, hogy csak „egymás eszéből, tudásából akarnak megélni”. Ha például egy szövetkezet évi tervéhez nem igénylik, nem kérik a munka elvégzőinek, a tagoknak véleményét, szinte magától értetődő, hogy mivel nem volt a tervek felett közös vita. tanácskozás, a tagságnak — úgy mondva — nem is vált vérévé a program. Tudomásul vette a beszámoló monoton közléséből a határozat9kat, ebből ennyit vetünk, ahhoz annyi gépet veszünk, az istállót ekkorára építjük — azután el is vetette azok goodjáL Véleménye nem volt ezekhez a kérdések:« hez, nem is jut eszébe évköz»* ben, időszakonként számon kéiw ni a határozatok végrehajtását C z bizony elég gyakori még. Legkönnyebben úgy lehet tetten érni ezt a hiányosságot, ha megvizsgáljuk, hogy milyen és , hányféle határozatot hozott egy járási tanács, vagy némely szövetkezeti vezetőség, s mennyit valósítottak meg abból maradéktalanul. Vagy utánanéznénk annak, miként születtek meg határozatok adott tsz-ekben mondjuk a premizálásról, munkarendről, új üzemág bevezetéséről, tehát az egész tagságot érintő kérdésekről — mi lett a további sorsuk. Ezzel a felméréssel indulja^ nak most a szövetkezeti, tanácsi szakvezetők a zárszámadás és tervkészítés heteinek, hónapjainak. Keressék a módját a szövetkezeti tagokkal való legőszintébb, legtermékenyebb beszélgetéseknek. De ne csak az elnökök. hanem minden vezető, akire emberek sorsa, ügye van bízva. Meg kell érteni, hogy a zárszámadó közgyűlés nem pótolhatja például a brigáddal* vagy ami a leg cél ravezetőbh* a családdal folytátott eszmecserét, ahol szűk körben, egymásközt, mindannyiukat közéiről érintő ügyeket beszélhetnek meg. Természetes, hogy mindazole elmondására kiváló fórum a zárszámadó közgyűlés is. Éljenek is minél lelkesebben* szenvedélyesebben, okosan ezzel a lehetőséggel az egyszerű tsz-gazdák. Gondolnunk kell azonban más szempontokra is. A zárszámadó közgyűlés átfogó elem- zései, gondolatai — lévén a néha másfél-kétszáz főnyi tagságnak arányérzéke — egyrészt visszatartják akár a gépkezelőt, hogy felvesse műhelyének részletproblémáját, akár a kertészeti brigádtagot, hogy elmondja megfigyelését a ládaellátás egyik zökkenőjéről. Ismételjük: nem mintha ezt nem hozhatnák' elő a közgyűlésen, de sokan ügy vannak vele, hogy a közgyűlés elé tárt nagy égés z-hez valahogy nem . illeszkednek „reálisan” az említett k i s ügyek. Pedig ezek is a lényegre vonatkoznak, de mert — példánk esetében — úgy vélik a tartózkodók, hogy mind a gépműhelyben, mind a kertészetben sok ilyen kis ügyet kellene orvosolni, hogy a bajokon változtatni lehessen* inkább hallgatnak. Dedig jó, ha ezen a meg- ■ gondoláson tű lteszi magát minden tsz-tag. Az apró részletproblémák felvetése is ráirányítja a Figyelmet, hol kell hibaforrást vagy jó példái« ötletet keresni. A tsz-elnökök. mezőgazdászok, ü zemágveaetők, s mindazok, akik jó ismerői a közön gazdálkodás egészének, használják ki a téli napokat a tapasztalatszerzésre. Gondoljuk el* milyen örömmel fogadja a tsz- tag az elnököt, főagronómust, a a vendéglátó házigazda barátságával, közvetlenségével — nem érezve a közgyűlés előtti szereplés feszélyezettségét, gátlásait, ami parasztembernél nem egykönnyen vetkőzhető le — őszintén szól a közös gondokról. Véleménye van arról* hogyan foghatnák kézbe a fo- gatosokat, mi volt a tapasztalata a paradicsomátvételnél* hogyan pocsékolják a szalmát* pedig a borjak alá mennyire kellene — és így tovább. Menynyi újat lát az elnök, a mezőgazdász a tsz életéből, amiről addig sejtelme sem volt, — mire 20 családot végiglátogat. I lyen tájékozottsággal tud * elemezni, igazán helyes álláspontot kialakítani, határozatot javasolni a jövő évi tervekről a közgyűlés előtt a vezető. Ez a korszerű, tudományos vezetés követelményei Ez igazán demokratikus vezetési mód. TÓTH ISTVÁN Fide! Castro hazaérkezett Havannába
