Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

Séta aw úftörtihéabmé Százverses repertoár — A modellezés mesterei ­Mit rejt a sötétkamra ? Csütörtökön délután négy óra. A kecskeméti Szalvai Mihály Úttörőhöz egyik ablaka előtt a hidegben egy nénike áll. Topo­rog, erősen figyed, s kezét dör­zsölve melengeti. Vár talán va­lakit? — Nem, csak olyan szép ez a vers, sietek, de megálltam egy pár percre hallgatóani, szívesen De is mennék. . A szalskörvezető a kórusta- goknak elmagyarázta a vers lüktetését, hangsúlyozását, meg­adta a szünetjeleket, majd fel­állt a harminc kórustag és Papp Pista szólistával az élen ismét elpróbálta a művet, ki tudja hányadszor már ezen a délutá­non. Jól meg kell tanulni a szava­lat alapelemeit, mert ezek a pajtások iskoláik úttörőcsapa­taiban is átadják tapasztalatai­kat, s így a kulturális szemlére készülő úttörőcsapatok munká­ját is segítik. A sok versmondó közül vala­mennyivel érdemes lenne külön is megismerkedni, de a szólistá­val különösképpen. — Hány verset ismersz már? — Pontosan százat. — Mélyek a legkedvesebbek? — A kései sirató, az Erőlte­tett menet, a Hetedik ecloga, Legkedvesebb költőim, Ady Endre, József Attila, és Tóth Árpád. — Mi szeretnél lenni? — Színész. Édesapám is an­nak készült, de neki nem sike­rült. Papp Pisla öccse, a kis Géza hűségesen utánozza bátyja sza­val óstílusát. ő is „Thália sze­kerére” kíván felkapaszkodni, ha megnő. Reméljük, ha az apá­nak nem sikerült, a két fiú már eléri célját.,. „Jó világítást!" A fotoszakkört is meglátogat­tuk csütörtökön délután. Tizen­elmélyül ten fűrészelték, mérték ragasztották, fényezték a repü­lő- és hajómodeliek alkatrészeit. As? A—2-től a versenyig Itt is találhatók kezdők és ha­ladók, az utóbbiak már készül­nek a- tavaszi és nyári nagy7 mo­dellező versenyekre. Csörsz Ottó és Szekeres Ist­ván tavaly is jó eredménnyel versenyezitek. Katona Sanyi, aki most látott hozzá a második, az. A 2-es repülőmodell készítésé­hez — szeretné példájukat kö­vetni. Kovács Pál, az MHS kecske­méti modellező klubjának veze­tője a modellezők mestere így foglalta össze a szakkör tulaj­donképpeni célját. — Szeretnénk a pajtásoknak minél sokoldalúbb, alaposabb technikai ismereteket adni, és segíteni abban, hogy az „Expe­díció a jövőbe” külön próbán is jól megállják helyüket. Egy hétköznapi / délutánon mindössze egy órát töltöttünk a kecskeméti Szalvai Mihály Űt- törőházban. Sok pajtással meg­ismerkedtünk. Valamennyien el­mélyültem, lelkesen vettek részt a szakköri munkában, s ahogy megtudtuk, ez itt így szokás. A 17 szakkörben, klubban és tan­folyamon 600 kecskeméti úttörő talál hétről hétre hasznos, gaz­dag elfoglaltságot. BUBOR GYULA Negyven év — húszezer méter szőnyeg Piros, sárga, fe­kete, zöld szövet- csíkok, borítják az asztalt. A nagy, már kopottas szövőgép hengerére pedig las­san csavarodik a rongydarabkákból készült szőnyeg. A hatvanöt éves Énizs Péter — a hartai Új Élet Ter­melőszövetkezet tag­ja — feleségével már negyven éve szövi a színes rongy­szőnyegeket. Egy esztendő alatt — csak télen dolgoz­nak — mintegy öt­száz méter színes szőnyeg kerül le a hengerről. Az idős házaspár idáig kö­zel húszezer méter szőnyeget készített el. A barna szövőgép is szinte műemlék­nek számít. Százöt­ven éve biztosít megélhetést az Énizs család tagjainak. Már Péter bácsi nagyapja is ezen dolgozott. A képen előtér­ben Mari néni or- sózza a rongycsiko- kal, háttérben pe­dig Péter bácsi dol­gozik a szövőgépen. A néni ott állt még egy kis ideig, majd elment. Nem jött be az úttörőház irodalmi szak­körének foglalkozására, pedig sok érdekeset láthatott volna. Öröklött vágyak A szavalókórus —, mely no­vemberben alakult — Forró Pál, a Katona József Színház művé­sze, a színházi KISZ-alapszer­vezet tagja irányításával, Vár­nai Zseni „Az atomkorszak kü­szöbén” című versét próbálta. Nem zavartuk a munkát. — Csendben ültünk Szabó Emőné- veJ, az úttörőház igazgatónőjé­vel az egyik sarokban. Udvariasság' — Vonalat leérek — mondja a hölgy az autóbuszon, és a követ­kező pillanatban földre ejt egy pénzdarabot. A mellette álló férfiú késedelem nélkül hajlik le, de keze a padlózat fölött néhány centire tétovázva megáll. A deszkarács között fekete la­tyakká gyűlt a eipötalpakról leol­vadt hó, s ebben a jeges patakban úszik a húszfilléres. Most már mindegy, visszakozz nincs — ezt árulja ed az -udvarias férfi area és hosszas kotorászás után kihalássza az érmét. A hölgy szája szegletére is oda­fagy a hálás mosoly, amikor a csuklójáig sáros kéz finom bőr­kesztyűje felé nyújtja a fekete (uscseppcket csöpögtetó pénzdara­bot. A „köszönöm” úgy szisszen ki foga közül, hogy az úr — ösztönös védekezésképpen — nyakába rántja Még egy megállónyit utaznak együtt. Szemükben engesztelhetet­len gyűlölet lobog. PETŐFI N6PK A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 36-19, 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér Ma. Telefon: 11-09. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető: a helyt postahivataloküdl ée kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint " Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefoni IMS. _ .. há rom pajtás hívta elő a sötét­kamrában a fényképeket, azo­kat, melyeket a fenyőfa karne­válon készítettek az úttörőház­ban. Csendben, fegyelmezetten dolgoztak és Tóth József, a Kecskeméti Konzervgyár dol- gózója, aki október óta irányít­ja az úttörő fotósokat, elégedett a pajtások előrehaladásával, szorgalmával. A legjobbak, például Mácsai Andrea, Rácz Etelka, szívesen segítenek a kezdő szakköri ta­goknak is, akiknek képei, ha majd megütik a kívánt színvo­nalat, szintén kikerülhetnek az úttörőház falára: Az úttörőház udvarának hát­só felében két műhelyben a re­pülő- és hajómodellezők ütöttek tanyát. Acélomra emlékeztető lakkfestékillat fogadja a belé­pőt. A fiúk a munkapadoknál Stílszerűen — Kedves kartar^aü! Meg­-«y&jufe * b»lee**védciini hetet, A dunavecsei „lidérc" Bolváry László, a Dunavecsei Járási Tanács művelődési osztá­lyának főelőadója még a nyár folyamán említést tett előttünk Dunavecse egészségügyi helyze­téről. Elmondotta, hogy a köz­ségben sok a tüdő-, a légcső- és az allergiás megbetegedés. A panasz Megvan ennek az oka — mon­dotta akkor többek között —, a községet szinte állandóan el­árasztja a kátrány- és kénbűz. A levegőben apró koromszem­csék lebegnek, mert a túlparti kémények szakadatlanul ontják magukból a füstöt, a különböző mérgező gőzöket és gázokat. Ha nyugati, vagy éppen északnyu­gati szél fúj, a lakások szellőz­tetése lehetetlenné válik. Éjsza­ka nyitott ablaknál aludni meg szinte életveszélyes. Nem túlzók, ha azt mondom: mint súlyos li­dérc ül az egész környékre ez a levegő. — De a Duna vize is piszkos : már hosszú évek óta ezen a sza­kaszon. Hatalmas olaj- és kát­rányfoltok úsznak a vízen —, s még egyéb más undorító piszok is — mert a túlparti gyárváros minden szennye a folyóba öm­lik. Pedig ezeken a bajokon le­hetne segíteni, ha valaki tö­rődne velük. A gyárkémények füstjéből megfelelő eljárással ki­vonhatók a mérgező anyagok, s a Duna vizének szennyezését is meg lehet akadályozni, ha a be­torkolló szennyvízcsatornákat az erre alkalmas szűrőkkel és fer­tőtlenítő berendezésekkel ellát­ják. Boldogok lennénk, ha egy­szer megszabadulhatnánk ezek­től a valóban súlyos lidércként ránk nehezedő problémáktól — mondta Bolváry elvtárs. és ar­ra kért bennünket, hogy vala­milyen formában említsük meg a lapban Dunavecse aggasztó egészségügyi helyzetét, Megígértük. Mielőtt azonban nyomdába adtuk volna a kéziratot, taná­csosabbnak láttuk, ha előbb el­küldjük az Egészségügyi Minisz­tériumnak és véleményüket kér- iük. A vizsgálat A minisztérium a cikk kéz­hezvétele után azonnal helyszí­ni vizsgálatot rendelt el, és uta­sította az Országos Közegészség- ügyi Intézetet, és szinte egy idő­ben a Bács-Kiskun és Fejér me­gyei Közegészségügyi, Járvány­ügyi Állomásokat, hogy végez­zenek méréseket Dunavecsén a légszennyeződés fokának meg­állapítása céljából. A kecskemé­ti KÖJÁL-tól már másnap dr. Dudás István felügyelő és Mé­száros György ellenőr Dunave- csére utazott, s ott dr. Kolozs Gergely járási főorvos, dr. To- ponári Ferenc járási főállator­vos, a népfrontbizottság elnöke, valamint Nagy Illés, a községi tanács vb elnökhelyettese és Bolváry László jelenlétében egész napos megfigyeléseket, mé­réseket végeztek. A mérések eredménye teljes egészében iga­zolta Dunavecse, de a községtől délkeleti irányban fekvő fal­vak és tanyák lakóinak pana­szát is, miszerint az elmúlt két év alatt a fojtó gázok mind na­gyobb mértékben váltak érez­hetővé. Dr. Kolozs Gergely fő­orvos erre vonatkozóan konkrét bizonyítékokkal is szolgált; töb­bek között maga a körzeti orvos panaszkodott, hogy a gázokkal fertőzött levegő már nála is asztmatikus rohamokat és szo­katlan köhögést vált ki. .Az 1963. augusztus 16-án fel­vett jegyzőkönyv szerint dr. To- popári Ferenc járási főállator­vos utalt még az állattenyésztés­re is ártalmas jelenségekre: a község déli részén ugyanis a termelőszövetkezetek tízezer fé­rőhelyes baromfitojóház építését tervezik. Egy 25 ezer férőhelyes baromfinevelő viszont már el is készült, és a tervek szerint 1963. szeptember elsején meg­kezdte működését. S ha a kikelt csibék részére az oxigéndús, ^ tiszta levegő nem biztosítható, 'úgy félő, hogy igen magas el- hullási százalékával kell majd számolni. ... és az intézkedés Dr. Balogh Mihály, az Egész­ségügyi Minisztérium osztályve­zetője, mind az OKI, mind a Bács-Kiskun és Fejér megyei KÖJÁL-jelentések kézhezvétele után azonnal tárgyalásokat kez­dett a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium illetékes szerveivel. A tárgyalások folyamán olyan határozott álláspont alakult ki a két tárca részéről, miszerint a gáz- és vízszűrő-berendezése­ket a lehető legrövidebb időn belül el kell készíteni és fel is kell szerelni, tekintet nélkül a beruházási összeg várható- nagy­ságára, mert Dunavecse és kör­nyéke jelenlegi egészségügyi helyzete ezt szigorúan megkö­veteli. Vass Imre Csalásból akart megélni Igen rafinált bűnözőt ítélt el a napokban a dunavecsei já­rásbíróság. Szabó Kálmán 43 éves szalkszentmártoni lakos, aki eddig hét esetben volt bün­tetve, még a múlt év tavaszán elhatározta, hogy „.könnyű úton” szerez pénzt magának. Hamaro­san készített is egy „igazolást”, amelyen azt 'tüntette fel, hogy. árvízkárosult. Ezzel a papírral aztán körüljárta a falvakat, megfordult Tasson. Dömsödön, Kerekegyházán és több embert félrevezetett, akik megsajnálták és kisebb-nagyobb összegeket adtak neki. Ezzel nem elégedett meg. A nyár közepén, július­ban betört Damásdi József szalkszentmártoni lakásába, és onnan közel 200 forint értékű szerszámot lopott el. Ugyancsak ebben az időben tört be Horváth Gyula szalkszentmártoni laká­sába , is. Innen ruhaneműt vitt el, aminek az 'értéke megköze­líti a 2000 forintot. A járásbíróság Szabó Kálmán bűnösségét több, de pontosan meg nem határozható rendbeli csalással elkövetett tulajdon elleni bűntettben, egyrendbelí betöréssel és visszaesőként el­követett. személyi tulajdont ká­rosító lopás bűntettében álla­pította meg és halmazati össz- büntetésül egy év nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte, s a közügyektől kétévi, időtartamra eltiltotta. A védő és a vádlott enyhítésért .jelentette be felleli» bezését.

Next

/
Thumbnails
Contents