Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

1964. Január 22, szerda S. offlsá Ahol minden ötödik lakos olvasó A BÁCSALMÁSIAK szívesen keresik fel — és mind többen — a könyvtár szépen berende­zett helyiségét. Sokan szinte rászoktak már, hogyha akad egy kis szabad idejük, betérnek olvasgatni, lapozgatni a folyó­iratokat, elolvasni egy-egy no­vellát, vagy válogatni a polcok sok kincse között. Az idén már három könyv­tárossal dolgozik a Bácsalmási Vörösmarty Mihály Könyvtár. Szükség is volt a létszámeme­lésre, hiszen a két könyvtáros­nak már nagyon sok munkája akadt. Most külön felnőtt és if­júsági részleg működik, azon­kívül diafilmeket is kölcsönöz­hetnek a látogatók. Tavaly több mint kétezer be­iratkozott olvasója volt a könyv­tárnak. Ez a község lakosságú­itok 21 százaléka. Sokkal ma­gasabb mint a megyei átlag. A tizennégy évesnél fiatalabb olvasók száma 800 volt, 14—18 év közötti 280, 18 év feletti pe­dig 980. A felnőttek között 268 dolgozó paraszt. A parasztság körében örvendetesen emelke­dik az olvasókedv, s a következő évek egyik legfontosabb feladata éppen ennek a megnövekedett érdeklődésnek kielégítése. Nem is látszik túlságosan nehezen megvalósíthatónak a könyvtár vezetőinek az a terve, hogy a külterületi olvasók számát négy­százra emeljék, s ugyanakkor a belterületi felnőtt olvasólét­szám meghaladja a másfél ezret. A BELTERÜLETEN a követ­kezőképpen alakultak a kölcsön­zés tavalyi adatai: csaknem másfél ezer olvasó összesen 59 ezer könyvet kölcsönzött. Egy olvasó átlagosan 39 kötetet vitt ki, az olvasótermi forgalommal együtt 47 kötet az egy olvasóra eső forgalom. A könyvtár dol­gozóinak számítása szerint az olvasottság növelésének igen hathatós eszköze a forgalom se­bességének növelése. Elérhető, hogy egy olvasó átlagosan 40 könyvet olvasson el évente. Eh­hez természetesen az szükséges, hogy a könyvtár rendszeresen beszerezze az újdonságokat. Emellett, habár a könyvtár csak nemrégiben költözött új helyiségbe, további kisebb-na- gyobb változtatásokra is szük­ség lesz. Már ma is ott tartunk, hogy például egy-egy forgalma­sabb napon megfelelő nagyságú ruhatár híján a látogatók nem tudják a kabátjaikat hol elhe­lyezni. Az olvasásnak immár hagyo­mányai vannak Bácsalmáson. A másfél éve megindult könyv- barát-mozgalom annak idején az országban először Bácsalmáson jutalmazta meg jelvénnyel a 10 éve rendszeresen olvasókat. Mindig jól sikerülnek itt az iró-olvasó találkozók és tavaly nagy sikerük volt a könyvtár rendezésében megtartott sza­valóesteknek. Igen jó kapcsolat alakult ki a vállalatokkal is. A faipari vállalatnál és a ruha­üzemben külön felelőse van az olvasómozgalomnak. A József Attila olvasómozgalom kereté­ben eddig kétszázötven jelvényt osztott ki a könyvtár. Az álta­lános iskolásolcat pedig segíti, olvasásra buzdítja a tananyag­hoz kapcsolódó művekből ké­szült igen szép kivitelű kataló­gus. A KÖNYVTÁR idei terveiben a községi kulturális bizottsággal közösen szervezett hat könyv- ismertető előadás szerepel és író-olvasó találkozó is, A Jó­zsef Attila olvasómozgalomban hatvan bronz, száz ezüst és száz aranyjelvényesre számítanak. Továbbra is segíti a könyvtár az iskolák irodalmi szakköreit. Ennek keretében irodalmi fi­gyelő szolgálatot tartanak. Molnár József Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója A hagyományos évi sajtótá­jékoztatóját kedden délelőtt a Magyar Sajtó házában rendezte meg az Állami Biztosító. Fehér Sándor vezérigazgató bevezető­ben megemlékezett arról, hogy az Állami Biztosító 15 évvel ez­előtt alakult. A lakosság vagyonát védő biz­tosítási szolgáltatások különö­sen az utóbbi években mind­jobban texet hódítanak. A múlt évben 160 000 új biztosítást kötöt­tek. A biztosító különböző szol­gáltatásaira az előző évi 600 millió forinthoz képest 850 mil­lió forintot fizettek ki. A bizto­sító a jelentős összeg nagy ré­szével, több mint 500 millió fo­rinttal mezőgazdasági termelő­szövetkezetek kárait térítette meg. folytában egész esztendőt, mutter is beteges. És most az öreg nem dolgozik, se én. A — Miért gondolod, hogy én se segíthetek? — Mondom, hallgattam a be­A szülők nyugodtan dolgozhatnak. Tanulással, munkával, vidám közös játékkal töltik el idejüket a Kecskeméti Béke téri Általános Iskola napközis gyerekei. Az iskola hat nap­közis csoportjában 300 tanulót foglalkoztatnak a pedagógusok. A délutáni program legfonto­sabb része természetesen a tanulás. A szorgalmas tanulás, a jól végzett munka jutalma pedig — a játék. Társasjátékok, sakk, mackók, babák serege áll a gyerekek rendelkezésére, akik felszabadult vidámsággal élvezik a közös játékok örömét. M?t lúd róla a főkönyve d? , A művelődésügy a zárszámadási beszámolóban A zárszámadási beszámoló " gerince a mérleg. A mér­legnek pedig első számú felelő­se, elkészítője és részleteiben is legjobb ismerője a főkönyvelő. Így kell, így van rendjén. De mit tud a főkönyvelő a zárszámadási beszámolónak — egyéb vonatkozásairól? A ter­melőszövetkezet életének nem közvetlenül az ő hatáskörébe tartozó számos egyéb ügyéről, eseményéi-ől, gondjairól és ter­veiről? Például a művelődés- ügyről. Mert ma már szorosan hozzátartozik ez is a szövetke­zeti parasztság életéhez. A jövő szempontjából pedig különös je­szédét... Az olyan embereket, amilyen maga, sokszor emlegeti az apám. Gondoltam, maga se- gít­—i Jól van — mondta Badanti — megpróbálok valamit. —Már a Városi Színháznál jártak. Megállt, mintha eszébe jutott volna valami — Tegezz bátran ... — Jól van — egyezett bele örömmel Feri. — Akkor szer­vusz. Előre is köszönöm a szí­vességed. Papp Feri hazafelé menet jól­eső melegséggel gondolt új is­merősére. Érezte, jó pártfogót nyert. Azóta többször találkoztak a Vasas-székházban. Beszélgettek mindenféléről. Még színét se lát­ta az Erzsébet királyné úti gyár­nak, de már majdnem mindent tudott róla. Bandati és gyárbeli barátai sokat beszéltek a Fém­lemeziparról. Ferivel madarat lehetett vol­na fogatni örömében, amikor új­ra munkához, keresethez jutott. Az első naptól kezdve nagyon igyekezett. Már csak azért is, nehogy Badanti szégyent vall­jon vele. Büszke volt, hogy ott dolgozhatott mellette. A mosolygó tekintetű, szőke fiút hamarosan megkedvelték a műhelyben. A lányok és az asz- szonyok azért, mert mindegyi­kükhöz volt egy-egy kedves sza­va, a munkások ügyességéért, tanulékonyságáért. Az öregebbek, ha Feri nem volt a közelben, elismerték: „Arany keze van a gyereknek.” (Folytatjuk.) lentősége van annak, hogy meg­találják-e a szövetkezetben az emberek a szó-akozás sokoldalú és kulturált lehetőségeit, (szíve­sen otthon marad-e tehát a fia­talság), törődik-e a vezetőség a tanfolyamokkal, szakképzéssel (gondoskodik-e a szakember­szükségletről)? Kiskunfélegyházán a járási­városi pártbizottság ágit. prop. osztálya a közgyűlési beszámo­lók előkészítése során idejében felhívta a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét arra, hogy a beszámoló teljes foglalata le­gyen az elmúlt esztendőnek. A Vörös Csillag az elsők között tartja meg a közgyűlést, ezen a héten. Ide látogattunk. A félegyháza Vörös Csillag különösen alkalmas példa a vizsgálódásunkhoz. Főkönyvelő­je dr. Bartek Bulcsú mindössze egy éve dolgozik itt. Amikor a zárszámadási beszámoló kultu­rális vonatkozásairól érdeklőd­tünk, először az éves mérleg adatait sorolta a szociális és kulturális alap felhasználásáról. Q t ösztöndíjasuk van, fe­v jenként három-négyszáz forintot kapnak havonta. Egyi­kük a közgazdasági technikum­ban tanul, a többiek a mezőgaz­dasági technikum tanulói. — Van már egy felsőfokú technikumot végzett brigádve­zetőnk is — állt meg itt egy pillanatra a főkönyvelő. — Fia­talember, de... — úgy látszik nem volt hiábavaló a taníttatá­sára fordított összeg. ' Azután folytatja a felsorolást: tízen jártak az idén a termelő­szövetkezet gazdái közül külföl­dön, öten a Szovjetunióban, öten a Német Demokratikus Köztársaságban. Belföldi kirán­dulás is volt egy alkalommal, Hajdúszoboszlóra látogattak el a szövetkezetiek. Ezenkívül csaknem 30 ezer forintot fizet­tek ki segélyekre. — Rendezett még a nőtanács Is egy kirándulást — teszi félre a papírokat dr. Bartek Bulcsú — ezt azonban nem a szövetke­zet fizette. Jól dolgozik nálunk a nőtanács és a KISZ. Saját be­vételük is var. Kukoricaföldet vállaltait, meg baromfit nevel­nek. ebből van pénzük, ök szer­vezik meg a színházlátogatáso­kat is... Így hát át is tértünk a kérde- zősködésnek arra a részére —, amely már nem vág kimondot­tan a főkönyvelő hatáskörébe. Ö azonban tovább sorolja, hogy hányán járnak szakmunkáskép­ző tanfolyamra, traktoros tan­folyamra, és hogy a múlt év vé­gén hány újabb újsógelőfizetőt szerveztek. Azután a szövetke­zet saját művelődési otthonára terelődik a szó. A várostól öt kilométernyire van egy kis kul- túrházuk. a tagság zöme ott jön össze szabad idejében, ott tart­ják a legtöbb ismei'etterj esztő előadást, odajár a vándormozi is. Már szó volt róla, hogy újat kellene építeni az öreg ház he­lyett. De egyelői-e még csak a tervezgetésnél tartónak. |/önyvekne nem költöttek? — kérdezzük. — Van ott egy kis könyvtár — feleli —. de az állomány na­gyobb része elavult. Nem olvas­sa senki se. Mint annyi sok termelőszövet­kezetben megyeszerte. Miért nem vesznek új könyveket’ A jó olvasnivaló iránt többen ér­deklődnének. — Azt hiszem, inkább a könyvtáros hiányzik nem a könyv. Ha lenne, aki hozzáér­téssel és szeretettel foglalkozna az olvasókkal, altkor nem saj­nálnák a pénzt a könyvvásár­lásra, hiszen körülbelül egymil­lió forintunk lesz az idén ter­ven felül, futná belőle erre is... De ezeket csak úgy mondtam. Hallottam itt többször, de nem az én feladatköröm. Akkor tehát azt sem tudja, “ hogy szó lesz-e ezekről a beszámolóban ? — Benne lesz. A gazdasági helyzetünkről Pesir István el­nök fog beszámolni, a szociális és kulturális bizottság munká­járól külön szól Hideg János párttitkár, majd az ellenőrző bi­zottság beszámolója következik, így hát a kultúra sem marad ki a közgyűlés programjából. Sőt, még több szó esik róla, mint eddig, hiszen nagyobbak az eredményeink és szemmel 'áthatóan egyre többet törődik vele nemcsak a vezetőség, ha­nem a tagság is. M. U

Next

/
Thumbnails
Contents