Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-22 / 17. szám
ISSt január ti, wenh Csak a boltvezető gondja? Telefonálás közben leptük meg a bajai 371. számú bútorbolt vezetőjét, Klein Árpádot. Kérdésünkre elmondta, hogy éppen a helybeli honvédalakulatot hívta, tudnának-e a ma érkezett bútorszállítmány részére ideiglenes raktárhelyiséget biztosítani. Ezután végigvezetett bennünket a zsúfolt raktárhelyiségen. Az értékes bútorokból bizony még a kapualjba és a padlástérbe is jutott. — Jelenleg 1,5 millió forintos a raktárkészletünk. Az itt tárolt árumennyiség ennek csupán egy része. A többi hely hiányában két bajai vállalatnál és a városi tanács által biztosított ideiglenes raktárhelyiségben fekszik — panaszolta vendéglátónk. Megtudtuk azt és, hogy raktározási gondjait már jelentette a BIK illetékes vezetőinek, de azt az enyhén szólva furcsa választ kapta, hogy intézkedjék, ahogy tud. A bajai vállalatok raktározási gondjai ismertek. Mégsem tartjuk helyesnek, hogy magára hagyták a 371-es bolt vezetőjét. Kérjük az illetékeseket, nyújtsanak segítséget az említett raktározási gond megoldásához. így kívánja ezt a vásárlók és a népgazdaság érdeke is. Tan Sándor Minden színben Kedveltek a Kecskeméti Faipari Vállalat által készített kisbútorok. Évente kétezer heverő is készül itt különböző színű bútorhuzattal. Képünkön: a háttérben a heverők bútorszövettel való behúzása, elöl a készáru szállításra való előkészítése látható. Az ötcentis hordó és a hadititok Történetek negyedmillió forint körül AZ ÖREG mellett a falu szélén biciklizett el a két „zöld- ruhás veszedelem". Még meg is bökte nekik a kalapját: — Jó reggelt! — Jó reggelt! — bökték visz- sza azok a szót, aztán kerekeztek toronyiránt a faluba, 6 meg kifelé kocogott onnét, kocsistól, lovastól, trágyástól. Előző nap dobolták ki, hogy ma jönnek a fináncok borszemlére. De ha már olyan szépen elkarikáztak □mellette, akkor nincs baj, rá lehet gyújtani... de nézd, mit akar ez a finánc?! — Várjon csak, bácsi! Mit visz? — Én-e? Hát ganéjt! Látja! De az csak hozza a szúróvasat, azt az átkozottat, és nyomja belé a trágyába, no nem mélyen, még fél méterre sem, mert hamar koccan a vége, és bizony be kell vallani, hogy négyhektós hordó van alatta, teli pálinkával. Kicsit meg akarta kocsi káztatni, míg a borszemle tart. Mert némely gazda eszében ez a legősibb falusi totó. Tippelni, hogy lehet „átejteni” a fináncot. Itt van például az egyik érsekcsanádi eset: MEGYEN a finánc borszemlére és rámutat az egyik kamraajtóra: — Itt mi van? — Oda nem lehet bemenni! — feleli a menyecske —, mert ott katonai raktár van. Tetszik tudni, a férjem bevonult, és ez a helyiség itt most honvédségi, őnála van a kulcs! Csakhogy igen gyanús ez a hadiutak, s a pénzügyőr bizony visszajön egy rendőrrel, s már törnék is fel a zárat, de a menyecske megszeppen: — Nyitja ezt a kertajtó kulcsa is! NYITOTTA! S 47 liter pálinka került a hivatalos emberek szeme elé. Érsek csanádon történt az is, hogy tévedésből — de most valóban tévedésből — rossz helyre zörgetett be két pénzügyőr. Még a levélszekrény nyílásán is benéztek, mikor jön már ajtót nyitni Szabó Béniné, akit kerestek. De csak azt látják, hogy áll egy gazda az udvaron és nagy csöndben lesi, mikor hagyják abba a zörgetésit a fináncok. Azok mennek is tovább a szomszédba, s kiderül, hogy tulajdonképpen ott lakik Szabóné. Na jó, de akkor amaz miért nem nyitott ajtót? Menjünk csak át hozzá a kert alatt! Az eredmény? Egy fülig vörös A TÉU KINCS — A ákút ax& hénoan egysaemt oyithayuk lói szomszéd és egy teljes pálinkafőző berendezés. Ha ajtót nyit és megmondja, hogy nem ott lakik Szabóné, akkor talán le sem leplezik! EGYSZER már az írásbeli munkát végezte egy pénzügyőr a Szemle után, mikor jön a szomszéd, megtámasztja a vál- lával az ajtófélfát és csak úgy viccelődve beszól: — Ezt a „kulákot” jól nézzék ám meg, mert rengeteg bora van eldugva! A pénzügyek őre felnéz a szóra, mondana is valami vicces választ, de éppen rávetődik a tekintete egy fenekére állított hordóra, ami „teli” van törköly- lyel. Az ördög sose alszik, gondolja a mi fináncunk, és beleböki a szúróvasat, ötcentis feneke volt csak a törkölynek. A többi? Gondolhatják! EGYSZÓVAL van mit mesélni a bajai pénzügyőri szakaszon. Mert mindezeket ott róttam a noteszbe. És a múlt esztendőben begyűjtött negyedmillió forintos eltagadott, de később mégis kiderített adókötelezettség igazolja, hogy velük szemben nemigen van „jó tipp”! FÖLDESSY DÉNES Többet, olcsóbban..« Gépi munkadíj-kedvezmények a termelőszövetkezetekben KORSZERŰ mezőgazdasági nagyüzemet el sem lehet képzelni gépek nélkül. Világosan látják ezt a termelőszövetkezeti tagok is, ezért törekszenek arra, hogy minél több munkát gépek végezzenek el földjeiken. Sőt, a legutóbbi években egyre több társas gazdaság igyekszik növelni saját gépeinek számát. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy sok előnye van annak, ha a tsz saját gépparkkal rendelkezik, nem a gépállomás szolgáltatásait veszi igénybe. Államunk módot adott arra, hogy a termelőszövetkezetek traktorokat és másféle gépeket vásároljanak maguknak. Minden megyében lehetővé tette azt is, hogy gépállomási gépeket vegyenek át a tsz-ek. A szövetkezetek éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Míg 1958-ban mindössze 1257 traktor volt a közös gazdaságok tulajdonában, addig 1963-ban már 18 103 saját traktorral rendelkeztek a szövetkezetek. Ez a folyamat — a tsz-ek saját gépesítése — ebben az évben is tovább tart. A 3004/6-os kormányhatározat kimondja —, hogy a szövetkezetek változatlanul kedvezményes áron vásárolhatnak maguknak gépeket, s állami támogatást kapnak gép- karbantartó műhelyek építéséhez. Annak e1 lenére hogy a gépesítés fejlődésének fő iránya ma már a tsz-ek saját gépparkjának növelése, igen jelentős az a munka, amelyet a gépállomások végeznek a szövetkezeteknek. Mindenekelőtt a gazdaságilag még meg nem erősödött tsz-ek dolgoztatnak a gépállomásokkal. Nem közömbös tehát, hogy az állam miképpen alakítja ki a gépállomási díjtételeket, menynyit kell fizetniök a szövetkezeteknek a szántásért, a vetésért, a növényápolásért, a betakarításért, a szállításokért stb. A 3004/6-OS határozat és a végrehajtásról szóló miniszteri rendeletek részletesen foglalkoznak azzal is, hogy milyen munkáért, mekkora összeget kérhetnek a gépállomások a termelőszövetkezetektől. Az 1964-re mély- és a mélyítő szántás kivételével — normálholdanként 100 forint. A traktorral (egy pótkocsival) végzett szállításért óránként 40 forintot fizet a tsz. A kombájnaratás díját 180, az aratógéppel való aratásét pedig 130 forintban állapították meg holdanként. A mély- és a mélyítő szántás, valamint a gabunacséplés dija azonos a tavalyival. A gépállomás: munkadíjak nem magasak. Államunk azonban ezien a téren is fokozott kedvezményeket nyújt a rászoruló termelőszövetkezeteknek. Vannak olyan < közös gazdaságok. amelyek a kedvezőtlen természeti viszonyok miatt még nem erősödtek meg. Ezekben a tsz-ekben az átlagosnál magasabb költséggel, az átlagosnál alacsonyabb hozamokat érnek el. A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ek területének termésére is, az ő anyagi helyzetük azonban megkülönböztetett támogatást tesz indokolttá. Ezért írja elő a 3004 6-os határozat, hogy a rossz adottságok miatt gyenge szövetkezetek részére végzett gépi munkák díjáit húsz százalékkal olcsóbban számlázzák a gépállomások. További 20 százalékos díjcsökkentés illeti meg a hegyes, szik- vagy homokterületen gazdálkodó gyenge tsz-eket. Intézkedik a kormányhatározat arról is, hogy az állami gazdaságok és erdőgazdaságok, továbbá más állami vállalatok, szervek, ugyanazokat a kedvezményes díjtételeket kötelesek alkalmazni, ha termelőszövetkezetnek dolgoznak, mint a gépállomások. AZ A FÖLDMŰVELÉSÜGYI miniszteri rendelet, amely a mezőgazdasági gépi munkák megállapításáról szól. tartalmazza a vázolt kedvezményeik nyújtásának feltételeit is. Egyebek között azt, hogy a gépi munkadíjkedvezmények csak akkor illetik meg a termelőszövetkezeteket, ha legkésőbb február 15-ig éves szerződést kötnek a gépi munkákra a gépállomással Érdeke minden tsz-nek, hogy ezt a feltételt teljesítse, mert egyébként számottevő előnyöktől esik el. De még nagyobb kárt, veszteséget jelentene, ha a szerződéskötés elmulasztása miatt nem állnának idejében a termelőszövetkezet rendelkezésére a gépállomási gépek. A kellő időben és jól végzett gépi munka ugyanis holdanként mázsákkal növeli a terméshozamot, éppen ezért az egyik legfontosabb eszköze a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, amivel természetesen együttjér a szövetkezeti tagok jövedelmének gyarapodása is. GULYÁS PÁL rr „Egyenesbe hozták Az elmúlt gazdasági évhez a dunapataji Űj Élet Tsz 3 millió forintot meghaladó összegű mérleghiánnyal kezdett hozzá. Érthető gondot okozott a vezetőknek a gazdálkodás olyan módszereinek keresése, „kikísérletezése”, amelyek alkalmasak a termelés megszilárdításóra, s a tetemes mérleghiánynak a lehetőség szerinti felszámolására, vagy legalábbis csökkentésére. A készülő zárszámadás azt mutatja, hogy „egyenesbe hozták” a tsz gazdálkodásának kátyúba jutott szekerét. A legjobb eredmények a fő termelési iránynak ígérkező állattenyésztésben születtek. Különösen a sertéstenyésztésben értek el számottevő előrehaladást. A szopós malacok előző évi, mintegy 60 százalékos elhullásának arányát tavaly már 4,3 százalékra — jóval az országos átlag alá — sikerült leszorítaniok. Ezt a javulást csak egészen „radikális” eszközök alkalmazásával tudták maguknak kiharcolni. Az állattenyésztőknek csaknem mindegyikét — hanyag, nemtörődöm munkájuk miatt — újakkal váltották fel: többnyire tapasztalt tsz-gazdákkal, akik a távol eső majorban végzendő munkára is készségesen vállalkoztak. Azóta rend és tisztaság uralkodik a sertéstelepen. Bevezették á szopós malacok szórazdarás etetését i& Az 3Ű kilogrammal sújy eiéwy» Mtoa térnek át fokozatosan a nedves darával való etetésre. Választás után egy hónapig kutricában tartják az állományt, majd kis fáik ákba helyezik. Süldőztetés nincs, a nem tenyésztésre szánt jószágokat nyomban hízóba állítják. Az említett szárazdarás módszernek köszönhetik, hogy a felnevelés során gyakran fellépő emésztőszervi megbetegedések — mint például a gyomor- és bélgyulladás — gyakorlatilag megszűntek, s az ezer darabot állandóan meghaladó létszámon belül mindössze 62 elhullás fordult elő. A nagy kiterjedésű szikes legelők a juhtenyésztésnek is kedveznek, s e termelési ágban ötezres létszám elérését tűzték célul. A kezdeti eredmények biztatóak: az egy anyára eső gyapjú hozam elérte a 4 kilogrammot. A törzskönyvi ellenőrzést is bevezették, s a múlt évben már kiváló kosokkal végeztek inszeminálást. Elsősorban tehát az állattenyésztés eredménye’ járultak hozzá, hogy a zárszámadás meglehetős előrehaladást tükröz. Jól érzékelteti ezt az, hogy a múlt káros örökségéből most már csak 700 ezer forint mérleghiányt „hoztak át” az idei évre. Nem kevés ez, de nem szabad szem elől tó vesztenünk, hogy tavaly ilyenkor ennek tő' mint a négyszerese nehezedett rájuk, nyomás: tehertételként. Sok bizakodással emlegetik az Oj Élet Ts gazdái, hogy az idei évet már pozitív egyenleggel akarják brfojezn*, ... —V ' T.
