Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

ISSt január ti, wenh Csak a boltvezető gondja? Telefonálás közben leptük meg a bajai 371. számú bútor­bolt vezetőjét, Klein Árpádot. Kérdésünkre elmondta, hogy ép­pen a helybeli honvédalakula­tot hívta, tudnának-e a ma ér­kezett bútorszállítmány részére ideiglenes raktárhelyiséget biz­tosítani. Ezután végigvezetett bennün­ket a zsúfolt raktárhelyiségen. Az értékes bútorokból bizony még a kapualjba és a padlás­térbe is jutott. — Jelenleg 1,5 millió forin­tos a raktárkészletünk. Az itt tárolt árumennyiség ennek csu­pán egy része. A többi hely hiányában két bajai vállalat­nál és a városi tanács által biz­tosított ideiglenes raktárhelyi­ségben fekszik — panaszolta vendéglátónk. Megtudtuk azt és, hogy rak­tározási gondjait már jelen­tette a BIK illetékes vezetői­nek, de azt az enyhén szólva furcsa választ kapta, hogy in­tézkedjék, ahogy tud. A bajai vállalatok raktáro­zási gondjai ismertek. Mégsem tartjuk helyesnek, hogy ma­gára hagyták a 371-es bolt veze­tőjét. Kérjük az illetékeseket, nyújtsanak segítséget az emlí­tett raktározási gond megoldá­sához. így kívánja ezt a vásár­lók és a népgazdaság érdeke is. Tan Sándor Minden színben Kedveltek a Kecskeméti Faipari Vállalat által ké­szített kisbútorok. Évente kétezer heverő is készül itt különböző színű bútorhuzattal. Képünkön: a háttérben a heverők bútorszövettel való behúzása, elöl a készáru szállításra való előkészítése látható. Az ötcentis hordó és a hadititok Történetek negyedmillió forint körül AZ ÖREG mellett a falu szé­lén biciklizett el a két „zöld- ruhás veszedelem". Még meg is bökte nekik a kalapját: — Jó reggelt! — Jó reggelt! — bökték visz- sza azok a szót, aztán kerekez­tek toronyiránt a faluba, 6 meg kifelé kocogott onnét, kocsistól, lovastól, trágyástól. Előző nap dobolták ki, hogy ma jönnek a fináncok borszemlére. De ha már olyan szépen elkarikáztak □mellette, akkor nincs baj, rá lehet gyújtani... de nézd, mit akar ez a finánc?! — Várjon csak, bácsi! Mit visz? — Én-e? Hát ganéjt! Látja! De az csak hozza a szúró­vasat, azt az átkozottat, és nyomja belé a trágyába, no nem mélyen, még fél méterre sem, mert hamar koccan a vége, és bizony be kell vallani, hogy négyhektós hordó van alatta, teli pálinkával. Kicsit meg akar­ta kocsi káztatni, míg a bor­szemle tart. Mert némely gazda eszében ez a legősibb falusi totó. Tip­pelni, hogy lehet „átejteni” a fináncot. Itt van például az egyik érsekcsanádi eset: MEGYEN a finánc borszem­lére és rámutat az egyik kam­raajtóra: — Itt mi van? — Oda nem lehet bemenni! — feleli a menyecske —, mert ott katonai raktár van. Tetszik tudni, a férjem bevonult, és ez a helyiség itt most honvédségi, őnála van a kulcs! Csakhogy igen gyanús ez a hadiutak, s a pénzügyőr bizony visszajön egy rendőrrel, s már törnék is fel a zárat, de a me­nyecske megszeppen: — Nyitja ezt a kertajtó kul­csa is! NYITOTTA! S 47 liter pálin­ka került a hivatalos emberek szeme elé. Érsek csanádon történt az is, hogy tévedésből — de most va­lóban tévedésből — rossz hely­re zörgetett be két pénzügyőr. Még a levélszekrény nyílásán is benéztek, mikor jön már ajtót nyitni Szabó Béniné, akit kerestek. De csak azt látják, hogy áll egy gazda az udvaron és nagy csöndben lesi, mikor hagyják abba a zörgetésit a fi­náncok. Azok mennek is to­vább a szomszédba, s kiderül, hogy tulajdonképpen ott lakik Szabóné. Na jó, de akkor amaz miért nem nyitott ajtót? Men­jünk csak át hozzá a kert alatt! Az eredmény? Egy fülig vörös A TÉU KINCS — A ákút ax& hénoan egysaemt oyithayuk lói szomszéd és egy teljes pálinka­főző berendezés. Ha ajtót nyit és megmondja, hogy nem ott lakik Szabóné, akkor talán le sem leplezik! EGYSZER már az írásbeli munkát végezte egy pénzügyőr a Szemle után, mikor jön a szomszéd, megtámasztja a vál- lával az ajtófélfát és csak úgy viccelődve beszól: — Ezt a „kulákot” jól néz­zék ám meg, mert rengeteg bora van eldugva! A pénzügyek őre felnéz a szóra, mondana is valami vicces választ, de éppen rávetődik a tekintete egy fenekére állított hordóra, ami „teli” van törköly- lyel. Az ördög sose alszik, gon­dolja a mi fináncunk, és bele­böki a szúróvasat, ötcentis fe­neke volt csak a törkölynek. A többi? Gondolhatják! EGYSZÓVAL van mit mesél­ni a bajai pénzügyőri szaka­szon. Mert mindezeket ott rót­tam a noteszbe. És a múlt esz­tendőben begyűjtött negyedmil­lió forintos eltagadott, de ké­sőbb mégis kiderített adóköte­lezettség igazolja, hogy velük szemben nemigen van „jó tipp”! FÖLDESSY DÉNES Többet, olcsóbban..« Gépi munkadíj-kedvezmények a termelőszövetkezetekben KORSZERŰ mezőgazdasági nagyüzemet el sem lehet kép­zelni gépek nélkül. Világosan látják ezt a termelőszövetkezeti tagok is, ezért törekszenek ar­ra, hogy minél több munkát gé­pek végezzenek el földjeiken. Sőt, a legutóbbi években egyre több társas gazdaság igyekszik növelni saját gépeinek számát. A tapasztalatok ugyanis azt bi­zonyítják, hogy sok előnye van annak, ha a tsz saját géppark­kal rendelkezik, nem a gépállo­más szolgáltatásait veszi igény­be. Államunk módot adott arra, hogy a termelőszövetkezetek traktorokat és másféle gépeket vásároljanak maguknak. Min­den megyében lehetővé tette azt is, hogy gépállomási gépeket ve­gyenek át a tsz-ek. A szövetke­zetek éltek is ezekkel a lehető­ségekkel. Míg 1958-ban mind­össze 1257 traktor volt a közös gazdaságok tulajdonában, addig 1963-ban már 18 103 saját trak­torral rendelkeztek a szövetke­zetek. Ez a folyamat — a tsz-ek saját gépesítése — ebben az év­ben is tovább tart. A 3004/6-os kormányhatározat kimondja —, hogy a szövetkezetek változat­lanul kedvezményes áron vásá­rolhatnak maguknak gépeket, s állami támogatást kapnak gép- karbantartó műhelyek építésé­hez. Annak e1 lenére hogy a gépe­sítés fejlődésének fő iránya ma már a tsz-ek saját gépparkjá­nak növelése, igen jelentős az a munka, amelyet a gépállomások végeznek a szövetkezeteknek. Mindenekelőtt a gazdaságilag még meg nem erősödött tsz-ek dolgoztatnak a gépállomásokkal. Nem közömbös tehát, hogy az állam miképpen alakítja ki a gépállomási díjtételeket, meny­nyit kell fizetniök a szövetkeze­teknek a szántásért, a vetésért, a növényápolásért, a betakarí­tásért, a szállításokért stb. A 3004/6-OS határozat és a végrehajtásról szóló miniszteri rendeletek részletesen foglalkoz­nak azzal is, hogy milyen mun­káért, mekkora összeget kérhet­nek a gépállomások a termelő­szövetkezetektől. Az 1964-re mély- és a mélyítő szántás ki­vételével — normálholdanként 100 forint. A traktorral (egy pótkocsival) végzett szállításért óránként 40 forintot fizet a tsz. A kombájnaratás díját 180, az aratógéppel való aratásét pe­dig 130 forintban állapították meg holdanként. A mély- és a mélyítő szántás, valamint a ga­bunacséplés dija azonos a tava­lyival. A gépállomás: munkadíjak nem magasak. Államunk azon­ban ezien a téren is fokozott kedvezményeket nyújt a rászo­ruló termelőszövetkezeteknek. Vannak olyan < közös gazdasá­gok. amelyek a kedvezőtlen ter­mészeti viszonyok miatt még nem erősödtek meg. Ezekben a tsz-ekben az átlagosnál maga­sabb költséggel, az átlagosnál alacsonyabb hozamokat érnek el. A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ek területé­nek termésére is, az ő anyagi helyzetük azonban megkülön­böztetett támogatást tesz indo­kolttá. Ezért írja elő a 3004 6-os határozat, hogy a rossz adott­ságok miatt gyenge szövetkeze­tek részére végzett gépi mun­kák díjáit húsz százalékkal ol­csóbban számlázzák a gépállo­mások. További 20 százalékos díjcsökkentés illeti meg a he­gyes, szik- vagy homokterületen gazdálkodó gyenge tsz-eket. Intézkedik a kormányhatáro­zat arról is, hogy az állami gaz­daságok és erdőgazdaságok, to­vábbá más állami vállalatok, szervek, ugyanazokat a kedvez­ményes díjtételeket kötelesek alkalmazni, ha termelőszövet­kezetnek dolgoznak, mint a gép­állomások. AZ A FÖLDMŰVELÉSÜGYI miniszteri rendelet, amely a me­zőgazdasági gépi munkák meg­állapításáról szól. tartalmazza a vázolt kedvezményeik nyújtásá­nak feltételeit is. Egyebek kö­zött azt, hogy a gépi munkadíj­kedvezmények csak akkor ille­tik meg a termelőszövetkezete­ket, ha legkésőbb február 15-ig éves szerződést kötnek a gépi munkákra a gépállomással Ér­deke minden tsz-nek, hogy ezt a feltételt teljesítse, mert egyéb­ként számottevő előnyöktől esik el. De még nagyobb kárt, vesz­teséget jelentene, ha a szerző­déskötés elmulasztása miatt nem állnának idejében a termelőszö­vetkezet rendelkezésére a gép­állomási gépek. A kellő időben és jól végzett gépi munka ugyanis holdanként mázsákkal növeli a terméshozamot, éppen ezért az egyik legfontosabb esz­köze a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, amivel természe­tesen együttjér a szövetkezeti tagok jövedelmének gyarapodá­sa is. GULYÁS PÁL rr „Egyenesbe hozták Az elmúlt gazdasági évhez a dunapataji Űj Élet Tsz 3 millió forintot meghaladó összegű mérleghiánnyal kezdett hozzá. Érthető gondot okozott a vezetőknek a gazdálkodás olyan mód­szereinek keresése, „kikísérletezése”, amelyek al­kalmasak a termelés megszilárdításóra, s a te­temes mérleghiánynak a lehetőség szerinti fel­számolására, vagy legalábbis csökkentésére. A készülő zárszámadás azt mutatja, hogy „egyenesbe hozták” a tsz gazdálkodásának ká­tyúba jutott szekerét. A legjobb eredmények a fő termelési irány­nak ígérkező állattenyésztésben születtek. Külö­nösen a sertéstenyésztésben értek el számottevő előrehaladást. A szopós malacok előző évi, mint­egy 60 százalékos elhullásának arányát tavaly már 4,3 százalékra — jóval az országos átlag alá — sikerült leszorítaniok. Ezt a javulást csak egészen „radikális” eszközök alkalmazásával tudták maguknak kiharcolni. Az állattenyész­tőknek csaknem mindegyikét — hanyag, nem­törődöm munkájuk miatt — újakkal váltották fel: többnyire tapasztalt tsz-gazdákkal, akik a távol eső majorban végzendő munkára is kész­ségesen vállalkoztak. Azóta rend és tisztaság uralkodik a sertéstelepen. Bevezették á szopós malacok szórazdarás ete­tését i& Az 3Ű kilogrammal sújy eiéwy» Mtoa térnek át fokozatosan a nedves darával való etetésre. Választás után egy hónapig kutricában tartják az állományt, majd kis fáik ákba helye­zik. Süldőztetés nincs, a nem tenyésztésre szánt jószágokat nyomban hízóba állítják. Az említett szárazdarás módszernek köszönhetik, hogy a fel­nevelés során gyakran fellépő emésztőszervi megbetegedések — mint például a gyomor- és bélgyulladás — gyakorlatilag megszűntek, s az ezer darabot állandóan meghaladó létszámon belül mindössze 62 elhullás fordult elő. A nagy kiterjedésű szikes legelők a juhtenyész­tésnek is kedveznek, s e termelési ágban ötez­res létszám elérését tűzték célul. A kezdeti ered­mények biztatóak: az egy anyára eső gyapjú ho­zam elérte a 4 kilogrammot. A törzskönyvi el­lenőrzést is bevezették, s a múlt évben már ki­váló kosokkal végeztek inszeminálást. Elsősorban tehát az állattenyésztés eredménye’ járultak hozzá, hogy a zárszámadás meglehetős előrehaladást tükröz. Jól érzékelteti ezt az, hogy a múlt káros örökségéből most már csak 700 ezer forint mérleghiányt „hoztak át” az idei év­re. Nem kevés ez, de nem szabad szem elől tó vesztenünk, hogy tavaly ilyenkor ennek tő' mint a négyszerese nehezedett rájuk, nyomás: tehertételként. Sok bizakodással emlegetik az Oj Élet Ts gazdái, hogy az idei évet már pozitív egyenleg­gel akarják brfojezn*, ... —V ' T.

Next

/
Thumbnails
Contents