Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

2. oldal 1964. január 21, kedd Katonaság vette át a hatalmat Tanganyfkában ÍJjra Genfben Megvalósulás útján az arab csúcsértekezlet határozatai Panama a csatornaszerződés megváltoztatását követeli NÉHÁNY nappal a zanzibári szultán hatal­mának megdöntése után, hatalmas díszszemle zaj­lott le a Zanzibári Népköztársaság fővárosában. A szultán, aki Tanganyikából Angliába érkezett, ünnepélyes fogadtatásban részesült az angol fő­városban, annak ellenére, hogy áz angol külügy­minisztérium közlése szerint politikai menedék­joga ideiglenes. Az afrikai kontinensen azonban a Tangányikai Népköztársaság közelében ható­ság vette át a hatalmat a brit nemzetközösség tagja: Tanganyika fővárosában. A katonai ál­lamcsíny eseményei és erőviszonyai ismeretle­nek, mivel Dar es Salaamban az összes nemzet­közi telefonvonalak forgalma szünetel. A nyu­gati hírügynökségek jelentései szerint a tanga- nyikai hadsereg néhány egysége lázadt fel a hétfőre virradó éjszakán és átvette a hatalmat a fővárosban. Az utcákon katonai teherautók cirkálnak és barikádokat állítottak fel. Julius Nyerere, a tanganyikai elnök sorsa ismeretlen. Hivatalának épületét a lázadók őrzik, a kormány már le is mondott. A tisztázatlan helyzetben annyi megállapítható, hogy az angol és amerikai állampolgárokat semmiféle bántódás nem érte. A tanganyikai kormány éppen vasárnap küldött át 130 rendőrt Zanzibárba, hogy segítse a rend helyreállítását. A zanzibári felkelés egyik veze­tője viszont jelenleg Tanganyikában tartózkodik. A KAIRÓI lapok részletesen foglalkoznak az arab csúcsértekezlet eredményeivel. Mint írják, legfontosabb jelenleg a közös arab parancsnok­ság felállítása, melynek vezetője Amer marsall. Ö dolgozza ki a terveket a fegyverzet korszerű­sítésére. Ennek központi feladatát képezi Szíria, Libanon és Jordánia megfelelő felfegyverzése. Megindultak az előkészületek annak a közös arab bizottságnak a megalakítására is, amelynek fel­adata a Jordán folyó vizének hasznosítása. Csaknem mindegyik arab államfő nyilatkozott már országa rádiójában, vagy televíziójában. Hadzs Ben Álla, az FLN politikai bizottságának tagja, az algériai nemzetgyűlés elnöke, a Pravda hétfői számában közzétett nyilatkozatában pél­dául hangoztatja, hogy Algéria népe fejleszti és támogatja a szocialista forradalmat. Algéria al­kotmánya a vezetőpárt szerepét biztosítja az FLN-nek. Bumaza gaz­dasági miniszter viszont Algéria ipari és nyers­anyag helyzetével foglal­kozik nyilatkozatában. Franciaország az idén 8,7 millió hektoliter bort vásárol Algériától. Algé­ria nagyobb részesedést követel a Szaharában kitermelt olajból, ez a kívánság azonban süket fülekre talál. A francia'olajtársaságok kénytele­nek szembenézni a nehézségekkel, annál is in­kább, mert újabb jogokat kérnek Algéria termé­szeti kincseinek kiaknázására. Két új olajveze­ték építését is tervezik, sőt, arról is szó van, hogy Gibraltáron keresztül Európába vezetik a szaharai földgázt, hogy Spanyolországban, Dél- Franciaországban és Olaszországban hasznosít­sák. A kormány egyébként a közelmúltban álla­mi részvénytársaságot létesített az olaj és a föld­gáz szállítására, valamint kereskedelmi értéke­sítésére. Éppen ezért hűvösen fogadták a fran­cia olajcégek ajánlatait, mivel a kormány a jö­vőben a szaharai olaj termésből járó részt ter­mészetben akarja megkapni, hogy maga adhas­sa el. Egyidejűleg tárgyalások indultak több arab országgal a földgázkitermelésre szükéges hitelek biztosítására. PANAMA ENSZ-küldötte nyilatkozatot adott az amerikai televíziónak. Kijelentette, hatályta­lanítani kell a csatomaszerződést és fel kell füg­geszteni Amerikának azt a jogát, hogy megha­tározatlan ideig ellenőrizze a csatorna forgal­mát. Azt követeli, hogy határozott időpontot je­löljenek meg, amikor Panama végleg átveheti a víziutat. Rámutattak arra is panamai hírforrá­sok, hogy az 1903-as szerződést erőszakkal kény­szerítették rá Panamára. Az országban a hely­zet állandóan súlyosbodik és még súlyosabb lesz, ha az Egyesült Államok nern hajlandó megfele­lő színvonalú együttműködésre. Boyd hangsú­lyozta, hogy kormánya megbízásából kijelentheti: Semmiféle kommunista ügynökök nem vettek részt a megmozdulásokban, mint az amerikai sajtó hangoztatja —, borzalmas hiba lenne azt feltételezni, hogy Castrónak bármi köze lenne az egészhez. "Világszerte növekszik a Panama iránti szolidaritás. Több latin-amerikai ország­ban zajlottak le tüntetések, így Kolumbiában, Chilében. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Johnson válasza Hruscsov üzenetére A HATALMAK képviselői olyan időben ülnek össze Géni­ben, amikor még friss hírként ismerkedett meg a világ Hrus­csov szovjet kormányfő kalinyi- ni beszédével. A szovjet textil­város munkásai előtt elmondott szavaiban a szovjet miniszter- elnök határozott szavakat ejtett béke és háború kérdéseiről — mintegy nyitányként a ma kezdődő genfi megbeszélések elé. „Mi tudjuk, mi a háború és mit hoz az emberekre. Min­dent megteszünk azért, hogy ne legyen háború •— mondotta Hruscsov és ugyanakkor, ami­kor hangsúlyozta, hogy csak „a bolond nem fél semmitől sem”, határozottan és adatokkal alá­támasztva bizonyította be, hogy a Szovjetunió hatalmas hadse­regével, bombáival, rakétáival, elsőrendű fegyverzetével készen áll minden úgynevezett „meg­lepetésre”. s nagyon jól tudja, hogy az imperialistákat, az el­lenséget puszta szóbeszéddel nem lehet lebeszélni a hábo­rúiéi. HÁROM HÉTTEL a genfi megbeszélések kezdete előtt hangzott el a szovjet kormány­fő javaslata arról, hogy nemzet­közi egyezmény segítségével re- kesszék ki a nemzetközi viták­ból az erőszakot mint módszert —, s ez a javaslat mintegy ki­egészítője azoknak a részlete­Tito tanácskozása Togliattival Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, va­sárnap több órás négyszemközti megbeszélést folytatott a jugo­szláv fővárosban Tito jugoszláv államelnökkel, miután az OfíP és a JKSZ küldöttsége vasár­nap délután Karagyorgyevóból, a kétnapos vadászatról vissza­érkezett. Hétfőn a két pártkül­döttség szintén tanácskozott. sen kidolgozott és pontokba foglalt tervezeteknek, amelyeket a Szovjetunió az elmúlt eszten­dőkben a legkülönbözőbb nem­zetközi fórumokon terjesztett elő. AZ ÁLTALÁNOS és teljes leszerelés ma elérhető cél; a tárgyalások módszere járható út, és a szovjet diplomácia ja­vaslatainak elfogadása alkal­mazható módszer. Most a genfi értekezleten részt vevő küldöt­teknek az a feladata, hogy a cél, az út és a módszerek leg­megfelelőbb összhangját meg­találják. Ha azokra a megnyil­vánulásokra gondolunk, amelyek az új esztendő első napja óta a nagyhatalmak vezetőinek ré­széről elhangzottak, bizonyos derűlátással tekinthetünk a genfi megbeszélések elé. Ha a nyugati hatalmak képviselői is belátják, hogy az egymással oly szorosan összefüggő problé­mák (mint a német békerende­zés kérdése, az államközi kap­csolatok megjavításának problé­mája, a külföldi támaszpontok kérdése, az atomfegyver továb­bi elterjedésének megakadályo­zása) megoldásában milyen nagy hasznot jelentene akár egyet­len lépés is a leszerelés kérdé­sében, a felismeréstől nem hosz- szú az út a cselekvésig. G. M. WASHINGTON. (Reuter, AP, DPA, AFP) Washingtonban közzétették Johnson elnöknek Hruscsov szovjet miniszterelnök újévi üzenetére adott válaszát. Hrus­csov üzenetében azt indítvá­nyozta, valamennyi ország kor­mánya mondjon le arról, hogy vitás területi kérdések megoldá­sára fegyveres erőt alkalmaz­zon. Johnson válaszában hangsú­lyozza, egyetért azzal, hogy Hruscsov oly nagy jelentőséget tulajdonít a béke megszilárdí­tásának és fenntartásának. Szükségessé vált — hangoztatja —» hogy új erőfeszítéseket te­gyenek a súrlódások okainak felszámolására és azoknak az eszközöknek a megjavítására, amelyek a véleményeltérések • békés megoldását szolgálják. Johnson elnök indítványozza, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a genfi leszerelési értekezleten újabb javaslatokat terjesszen elő az alábbi kérdé­sekről: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozá­sa; a hasadó anyagok katonai célra történő gyártásának meg­tiltása, hasadóanyagok békés cé­lokra való felhasználása; vala­mennyi atomrobbantási kísérlet megszüntetése; a nukleáris fegy­verzet korlátozása; a véletlen vagy szándékos háború kocká­zatainak csökkentése; az általá­nos leszerelés megvalósítása. Hruscsov üzenetének központi kérdésére, a területi viták bé­kés megoldására térve az elnök kijelentette, hogy üdvözli Hrus- csovnak az erő alkalmazásának kiküszöbölésére vonatkozó el­gondolásait, majd négy általá­nos alapelvet terjesztett elő. Ezek között szerepel: egyet­len kormány se alkalmazzon erőszakot nemzetközi határok megváltoztatására, vagy nemzet­közi megállapodás kere‘ét’en el­ismert közigazgatási területek módosítására; egyetlen kormány se törekedjék arra, hogy erő­szakkal növelje területét, más, „már meglevő hatóságok” meg­döntésével. Johnson harmadik irányvonalként azt is javasol­ja, hogy a kományok mondja­nak le a „fel forgat ástál” és „titkos fegyverszállításokról”, függetlenül az indokolástól, az elismeréstől vagy a diplomáciai kapcsolatoktól. Az elnök indít­ványozza, a kormányok töreked­jenek arra, hogy az ENSZ és más eszközök vagy területi szer­T1 ár fiúsra ©léri a tízezret, szep­temberre a tizenháromezret az ame­rikai békehadtest („Peace Corps ’) létszáma. Washingtonban, a külügy­minisztériumban ezért szenteltek nemrég egy hosszabb lélegzetű bel­ső értekezletet ennek a témának: hogyan hasznosíthatnák még job­ban a békehacltest tevékenységét az amerikai külpolitika szolgálatá­ban? Voltak javaslatok, hogy a mozgalmat kössék össze a külföldi segélyprogrammal, mások az USIA- hoz, a tájékoztatási szolgálathoz akarták kapcsolni. Szólásra emel­kedett azonban Rusk külügymi­niszter és így kezdte beszédet: „A békehadtest nem a külpolitika esz­köze, mert ha az lenne, nem volna képes arra, hogy a külpolitikát tá­mogassa ...” Vagyis a békehadtesiben éppen az az értékes Washington számára, hogy finomabb, közvetettebb mód­szerekkel szolgálja a neokolonialis- ta, újgyarmatosítö behatolást. So­raiba ugyanis olyan, általában nyel­veket tudó, sokoldalú szakembere­ket toboroznak, akik vállalják, hogy egy-két esztendőn át „bennszülött módon” élnek, lemondanak a ki­váltságokról, s ily módon rokon­szenvessé teszik magukat Afriká­ban, Ázsiában, l.atin-Amerikaíum. A különböző segélyprogramok kere­tében érkező amerikai szakemberek ugyanis éveken keresztül maguk emésztették fel a „segélyeket” jó­részt azáltal, hogy először a ma­guk számára építettek ki százszá­zalékos kényelmet. (Jemenben pél­dául az amerikaiak egy út építé­sét vállalták. Először házakat épí­tettek maguknak légkondicionálás­sal: biztosítottak mindent a frizsi­dertől a moziig, repülőteret létesí­tettek, hogy szabad idejükben Köny­vezetek révén békésen oldják meg a vitás kérdéseket és nö­veljék a világszervezet „béke- fenntartó szerepét”. Johnson befejezésül azt a re­ményét fejezi ki, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok nem csupán arra korlátozza te­vékenységét, hogy hangsúlyozza a nézeteltéréseket, hanem képes arra, hogy különböző területe­ken megállapodásokat kössön egymással. (MTI) nyebben repülhessenek át a szom­szédos Etiópiába, s miután mindez kész volt, akkor kezdtek a tulaj­donképpeni munkához, amelyet a sokat emlegetett „amerikai tempó” ellenére, máig sem fejeztek be.) Az ilyen magatartás érthető módon el­lenszenvet váltott ki az illető or­szágokban. Nos, az amerikai po­litika „új divatjához” hozzátartozik, hogy Gailbraith, az indiai nagy­követ elefánthátra ült; a Gháná­ban állomásozó nagykövet megta­nulta a helyi népi táncokat; diplo­maták kórusa karácsonyi dalokat énekelt a televízióban (!), — s hoz- zártartozik a békehadtest is. Az exportnégerek A békehadtest vezetője, Sargent Shriver nemrég terjedelmes cikkben foglalta össze a szervezet tevékeny­ségét, amelyből néhány adat külö­nösen feltűnő volt. Kifejtette, hogy előszeretettel válogatnak a „kisebb­ségi csoportok” tagjai között. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy míg az amerikai kormányhivata­lokban mindössze 5,5 százalék a né­gerek száma, a békehadtestben 24 százalék, de tovább akarják emelni. S míg az Egyesült Államokban a vezető állásban levő négerek ará­nya az egy százalék alatt van, a békehadtestben már a nyolc száza­lék körül mozog. Ezeknek az „ex- portnégereknek”, mint az amerikai lapok elnevezték őket, nyilván azt a feladatot szánták, hogy ellensú- a üldöző akciók rossz hatását. „Több neves publicista vvasoUa, hogy a békehadtestek az amerikai nagyvárosok iszonyúan el­hanyagolt Slum-íe,ben, nyomorne­gyedeiben kezdjék el működésüket, valamint, hogy az amerikai közélet­Tyereskova Ghánába érkezett Valentyina Nyikolajeva-Tye- reskova, a világ első űrhajós­nője, január 20-án délelőtt re­pülőgépen Accrába érkezett. A világűr e bájos nagykövetét lel­kesen éljenző tömeg fogadta a repülőtéren és a városba ve­zető útvonal mentén. ben biztosítsanak legalább annyi lehetőséget a négereknek, mint a békehadtestben ...” A békehadte^ tr több mint tucat­nyi országban működik. Latin-Ame- rikában elsősorban Ecuador, Ko­lumbia és Honduras a fő területe. Ázsiában ée Afrikában pedig külö­nös súlyt helyeznek azokra az or­szágokra, amelyek egyébként fenn­tartásokkal viseltetnek az amerikai politika iránt. (így Indiában, Indo­néziában, Ghánában és másutt is igyekeztek meggyökereztetni cso­portjaikat.) Sokan a résztvevők közül természetesen valóban őszinte segí­teni akarást éreznek, vannak, aki­ket eszményi célok hevítenek. A béliehadtest azonban a maga egé­szében az amerikai imperializmus politikáját szolgálja, s ezen semmi­lyen egyéni jó szándék sem vál­toztathat. Párbeszéd a faeke mehett Mennyire így van ez, arra akarat­lanul is rávilágít a Frankfurter Rundschau riportere, aki a béke­hadtest munkáját tanulmányozta több országban. Eljutott Ecuador­ba, szegény, elmaradt, faekével szántó indiók közé is. Itt hallotta, amikor a színes ponchot viselő, de komor tekintetű indiánok kije­lentették: „Gyűlöljük az amerikaia­kat ... * Egy fiatal lány, Linda Smith, aki a békehadtest kereté­ben segített a faluban, s valóban igyekezett egyet-mást tenni, meg­jegyezte: „Én is amerikai vagyok...” Miié az indiók: „Magát szeretjük, az amerikaiakat gyűlöljük . ..” Ez a párbeszéd rávilágíthat arra, hogy próbálja a békehadtest mégis csak alátámasztani az amerikai politikát, ami viszont nem is olyan könnyű. A példa, úgy látszik, ragadós, mert egyre-másra érkeznek a hírek az atlanti országokból, hogy több NATO-haialom saját „békehadtes- tet” kíván felállítani. Elsősorban Bitek újra győzött A sakkvilágbajnoki zónaver­seny 8. fordulójában a lapzár­táig a következő mérkőzéseket fejezték be: Langeweg (holland)—Damja- novics (jugoszláv) 0:1, Hort (csehszlovák)—Pietzsch (NDK) 0,5:0,5, Bilek—Attard (Málta) 1:0, Tringov (bolgár)—Bhend (Svájc) 1:0. Szabó a lengyel Bed- narski ellen nyerő állást épített ki. Nyugat-Németországban van ilyen törekvés, ahol nem kisebb szemé­lyiség, mint Lübke köztársasági el­nök vállalt védnökséget a „Deutsche Entwicklungdienst GmbH” felett, amely egyelőre ezer ember küldé­sét tervezi Afrikába és Ázsiába. Bundeswehr vagy „békeszoigátat“ ? Jellemző módon a bonni „béke- szolgálat* elsősorban azokra az or­szágokra akar összpontosítani, ame­lyek már kaptak 38 millió dollár értékben katonai segélyt Nyugat- Németországtól, illetve folynak ez irányú tárgyalások. Olyan elképze­lés is felvetődött, hogy azok a fiatalemberek, akik Bonn. újsütetű misszionáriusainak sorába jelent­keznek, felmentést kapnak a Bun­deswehr kötelező szolgálata alól, pedig erre vonatkozóan ritka az ilyen mentesség. Ennél jellemzőbb dokumentuma nem is lehetne, mennyire katonai érdeknek tekinti Nyugat-Németország az afrikai és ázsiai „békeszolgáiatot”. Az angol béke hadtest terve decemberben szü­letett meg, s elsősorban oktatókra akar koncentrálni, kihasználva, hogy sok felszabadult gyarmaton még mindig angol nyelven folyik az iskolai oktatás. Latolgatják egy holland, sőt, egy közös dán—norvég békehadtest felállítását is, hogy a gyarmatosító múlttal kevésbé ter­helt atlanti hatalmak talán sikere­sebben tudnak majd tevékenykedni ezeken a területeken. Azt rögtön hozzátették, hogy a hollandokat természetesen nem Indonéziába fog­ják küldeni . .. Az egész NATO kacérkodik tehát a „békehadtestek” gondolatával. Egyedül Portugáliát hagyták telje­sen hidegen a nagyreményű ter­vek. Lisszabon megmarad az eddigi receptnél: továbbra is expedíciós, gyarmati hadosztályokat meneszt Angolába és Mocambigne-ba . . . RÉTI EKtflAT Xeoko'onial’rmtis a myihorlathan Békehadtestek futószalagon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents