Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
1964. január 19. vasárnap 3. oldal A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről Az alkotás lendületével Külkereskedelem (Folytatás az 1. oldalról) Külkereskedelmi forgalmunk 1963-ban jelentősen nőtt. A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezzel a külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta az ötéves terv első három évére tervezett előirányzatot. A külkereskedelmi forgalom egészének 70 százalékát a szocialista országokkal lebonyolított forgalom tette ki. lül 44 százalékkal, hűtőszekrényből körülbelül 85 százalékkal. televízióból körülbelül 21 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint az előző évben. A takarékbetétállomány az év végén 12,2 milliárd forintot tett ki. Ez mintegy 3,4 milliárd forinttal több. mint a múlt év azonos időpontjában volt. Népesség, Beruházások — építkezések 1963-ban a népgazdaság szocialista szektorában a beruházásokra és felújításokra fordított összeg — az előzetes számítások szerint — körülbelül 12 —13 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Mind 1963-ban, mind a második ötéves terv eddig eltelt három évében együttesen a beruházások és felújítások összege több volt. mint a tervezett. A beruházások 40 százaléka az iparnak, 20 százaléka a mezőgazdaságnak jutott. 1963-ban az építőipari vállalatok termelése mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Az év folyamán — többek között — a következő fontosabb létesítmények kezdték meg működésüket. Az Oroszlányi Hőerőmű második és harmadik 50—50 Mw teljesítményű gépegysége, a Tiszámén ti Vegyiművek új kén- savüzeme, a Borsodi Vegyikom- binát PVC üzeme évi 6000 tonna kapacitással, a Lenin Kohászati Művek nagykovácsműve, a Csepeli Fémmű hidegszalag- hengerműve, az Ózdi Kohászati Üzemek átépített 3. kohója, a Dunai Cement és Mészmű, új épületelemgyár Alsózsolcán, a Soproni Pamutipari Vállalat szövődéje, mélyhűtő üzem Békéscsabán, kenyérgyár Kazincbarcikán. Az ötéves terv első három évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt. Az állami építőipar 1963-ban valamivel több lakást adott át, mint 1962-ben, de lakásátadási tervét nem teljesítette. •Megnyílt a SZOT hajdúszo- boszlói új gyógyfürdője, a fehérgyarmati Kórház és a kaposvári kórház gyermekosztálya. Rendelőintézet épült Budapesten a XVI. kerületben, Püspökladányban, Dorogon, számos új bölcsőde, óvoda és napközi otthon építése fejeződött be az év folyamán. A lakosság fogyasztása, jövedelmei és vásárlásai Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbelül 5 százalékkal többet fogyasztott, s körülbelül 6 százalékkal több szolgáltatást vett igénybe, mint a megelőző évben. 1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalékkal, a szolgáltatásoké 17 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominál keresete 1963-ban mintegy 4 százalékkal haladta meg az 1962. évi szintet. E növekedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rendkívüli tényező is: a túlórákra kifizetett többlet. A fogyasztói árak színvonala 1963- ban mintegy 1,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez elsősorban abból, adódott, hogy 1963-ban a zöldség- és a gyümölcsárak jóval alacsonyabbak voltak, mint 1962-ben. A nominál keresetek 4 százalékos növekedéséből és a fogyasztói árszint csökkenéséből adódóan az egy keresőre jutó reálbér 1963-ban — előzetes számítások szerint — 5,5 százalékkal haladta meg az 1962. évit. A foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek növekedését is figyelembe véve a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963-ban körülbelül 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ennél kisebb mértékben nőttek a parasztság reáljövedelmei. 1963. év folyamán az áruellátás jobb volt, mint az előző évben. A választék általában bővült. A tavalyi kedvezőbb zöldség- és gyümölcstermés jelentősen javította az élelmiszerellátást. A nagyobb értékű iparcikkek kiskereskedelmi forgalmának növekedését a lakosság pénzbeli bevételeinek növekedése mellett a kedvezőbb hitelfeltételek is elősegítették. A tartós fogyasztási cikkek közül személygépkocsiból körülbelül 9 százalékkal motorkerékpárból körűibeGyőztes konyha, megbukott érv — Kaphatnék egy ebédet? — Semmi akadálya. Két és fél óra múlva asztalomon a zöldségleves és két vaskos töltött paprika, nagy szelet jóízű kenyérrel. Ez a napi menü. nű. Jó kis étkezdébe tévedhettem, sajnálkozva mosolyoghat, vagy — kinek-kinek az ízlése szerint — mosolyogva sajnálkozhat rajtam az olvasó, hogy a rendelésem után csak 150 perc múlva verhetem el éhem. Sietek kijeVenteni: alaptalan a megróvó gondolat. Az ebédet ugyanis délelőtt fél tízkor kértem — telefonon. Mi ebben a megírni való, a story? Abban a tényben van, hogy nem a vendéglátóipari étteremben ebédelek, hanem a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetében. A közös gazdaság ugyanis másfél éve üzemi konyhával is rendelkezik, s azóta megszakítás nélkül minden nap főznek itt ebédet az igénylő szövetkezeti gazdáknak, sőt, a közösben nem. dolgozó családtagjaiknak, i nyugdíjasoknak és néhány kívülálló, valamint egykét vállalat dolgozói számára is. Az iszkrások 5,50-ért, az utóbbiak 7 forintért ebédelhetn?k. Hogy megéri nekik, bizonyítja: most a téli napokon is, mintegy 120 tsz-tag, s nyolcvan vállalati dolgozó étkezik a „maszekvilágban” vendéglőként szereplő, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10 100 000 fő volt. 1963-ban az élve születések száma kismértékben emelkedett, a halálozások száma kisebb volt, mint 1962-ben. Ennek folytán a természetes szaporodás mértéke 1963-ban meghaladta az előző évit. A csecsemőhalandóság aránya (ezer élve szülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma) körülbelül 42 volt, kisebb mint eddig bármikor. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma három év alatt több, mint 230 000 fővél emelkedett és 1963. végén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíjasok számának növekedéséből 153 000 főt a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztok teszik ki. Az 1963/64 tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98,8 százaléka iratkozott be az általános iskolákba. Középiskolákban a jelenlegi tanévben 385 000-en tanulnak, 15 százalékkal többen, mint az előző tanévben. A felsőfokú tanulmányokat folytatók száma a folyó tanévben meghaladja a 80 000-et. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több, mint 30 százalékkal nőtt. A kiadott művek példányszáma 1963. évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül több, mint 4000 darab könyv, 44 millió példányban jelent meg. A televízió-előfizetők száma egy év alatt majdnem másfél- szeresére emelkedett, s az év végén meghaladta a 465 000-et. A színház- és mozilátogatók száma 196‘3-ban az előző évhez képest csökkent. A külföldre utazó magyarok és Magyarországra beutazó külföldiek száma jelentősen emelkedett. 1963-ban 572 000 magyar állampolgár utazott külföldre és 585 000 külföldi kereste fel hazánkat. Budapest, 1964. január 19. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL népiesen Gödör-nek nevezett, s most a szövetkezet tulajdonát képező szuterénben. Nyáron még nagyobb a számuk. A szövetkezeti konyha és étterem létrehozásának nem egyszerű a története. A járási szántóverseny résztvevőit 1962. augusztus 20-án itt ebédeltették meg, s az Iszkra vezetőiben akkor ért szándékká a már korábban is békükel nem hagyó gondolat: lehetővé kell tenni, hogy a határban dolgozó gazdák napközben is ehessenek főtt ételt. Ellenzője is akadt tervüknek. — Be akarjátok vezetni a csajkarendszert?! — méltatlankodott egy, hej-haj, azóta már hova lett kívülálló illető. — Nem félünk attól, amit annak idején a reakció hangoztatott nemcsak az ilyesmiről, hanem az egész rendszerünkről. Attól inkább, hogy szövetkezeti gazdáink a legnehezebb munA mezőgazdaság szocialista átszervezése óta gondokkal teli, de egyben eredményekben gazdag bizakodásra feljogosító három tapasztalatokban bővelkedő esztendő telt el. Amilyen mértékben megszilárdulnak a mezőgazdasági nagyüzemeink, úgy nyílnak meg egyre szélesebb távlatok, mindennapi gondjaink mellett országos és megyei példák biztatnak bennünket, törődjünk többet a holnappal is. Már túl vagyunk azon az időszakon, amikor az újonnan alakult szövetkezetben a legegyszerűbb ideiglenes férőhelyekre tudtuk csak elhelyezni az állat- állományt. Amíg az egyéni gazda saját kis portája kerítésén belül mérte le, mit építsen jövőre, most községi, járási kollektívák rögzítik az elgondolásokat, melyek nyomán tanya- központok épülnek, nagy beruházások valósulnak meg, épül a holnap. A nagy számok törvénye kezd érvényesülni nálunk, hiszen egy-egy fontosabb létesítményre milliókat költünk, nagyon meg kell fontolnunk, éppen ezért, hová tegyük le az új létesítmény alapjaihoz az első téglát, úgy, hogy évtizedek múlva is jó helyen legyen, szolgálja egymást követő nemzedékek építő erőfeszítéseit. A megyei pártbizottság hozzájárulása és tanácsadása alapján a mi járásunkban is több sajátos munkafeladatokkal megbízott bizottság fogott munkába. Kidolgozza a községek elképzeléseinek ismeretében a bajai járás és a város mezőgazdaságának távlati tennivalóit. Megyénkben sok ízletes gyümölcs, csemege- és borszőlő terem majd. Megvan az adottság ahhoz is, hogy legyen hozzá hazai búzából lágy kenyér, egész évben hús — még külföldi eladásra is. A mi területünk a programnak ehhez a részéhez fog majd hozzájárulni. Néhány alapvető tennivalót már el is végeztünk. Elkészült az egész járást magában foglaló részletes talajtérkép. Felmértük, hogy sajátos természeti adottságaink folytán mennyit és hol kell öntözéses gazdálkodást létesítenünk, vagy fejlesztenünk. Úgy véljük, járásunk és városunk szövetkezetei közös szántóterületük egyharmadát öntözhetnék, l/özismert dolog, hogy a já- rásban meghonosodott kukoricatermesztés a holdanként! termésátlagot tekintve világszínvonalat képvisel. Huszonkét mázsás májusi morzsoltban számított átlagtermésünk jó alapanyagot szolgáltat a járás termelési hagyományai közül a legfontosabbikhoz, a sertéshizlaláshoz. Nagy , tapasztalatokkal rendelkező szakembereink vannak. Nemzedékek tudása és fel- készültsége teszi szövetkezeti parasztságunkat alkalmassá erre. Tisztában vagyunk azzal, hogy közös sajátos sertéshizlaló telepeinket kell elsősorban fejlesztenünk, de a háztáji állatkák, az aratás, betakarítás idején a szárazkoszttól fizikailag leromlanak. S attól is tartunk, hogy az asszonyok nem végezhetnek teljes értékű munkát a közösben, hiszen odahaza főzniük is kell... Az ipari üzemekben még a kapitalizmusban is van közös étkeztetés, — s ezzel kapcsolatban nem emlegetik a „finnyás orrúak” a csajkát?... Különben is terített asztalon, fehér tányérban szolgáltatjuk fel az ételt. Csak a határban dolgozóknak nem, mert nekik a helyükbe szállítunk... Az idő egyébként majd magyarázatot ad arra, hogy korszerű-e a tervünk, vagy sem... Így érveltek — befelé mosolyogva — az iszkrások az „elvi tisztaságot” féltővel szemben. És győztek. S hogy a konyha is győzze a rohamosan növekvő szükséglet kielégítését, ' özvegy Vernoth Jánosné szakácsnő irányításával még három állomány kialakításában vissza kell térnünk a régebben elfogadottá vált gyakorlathoz: minden termelőszövetkezeti tag udvarából legalább két-három hízó kerüljön értékesítésre, Ha megnövekszik az öntözött terület, lehetővé válik az új agrotechnikai imódszerek komplex alkalmazása, a fészkes sor- és tőtrágyázás bevezetése, a holdanként! kukoricatő-állomány 20 ezerre való növelése útján, a vetésforgók kismértékű megváltoztatása mellett — a hizlaláshoz szükséges takarmányalap megtermelése azzal a perspektívával, hogy egy évtizeden belül hízóállományunkat megkétszerezzük. Közben azonban fejlettebb hizlalási módszerek alkalmazásával sor kerül arra is, hogy a takarmányhasznosítást Intenzívebbé tegyük. Egy kiló húst ma 5 kilogramm abrak juttatásával termelhetünk. Ha ezt a hányadot csak egyetlen kilogrammal csökkentjük, ami nem elérhetetlen, a hízóalapanyag» további 20 százalékkal való növelését és takarmánnyal való ellátását Is biztosítani tudjuk. Véleményünk szerint a bajai járást e távlatok ismeretében sertéstenyésztő járássá kell alakítani, C célkitűzéseknek kell alá- ^ rendelnünk a vetésszerkezet kialakítását, a takarmánytermesztést szolgáló terveket, a beruházásokat és a személyi feltételek megteremtésénél is erre kell gondolnunk. Tervünk az, hogy az öntözött területet 30 ezer holdra növeljük. C ok egyéb tennivalónk van “ még. Gondolnunk kell arra, hogy a szarvasmarha-, juh- és baromfitenyésztést nem szabad elhanyagolni, legalább a jelenlegi szinten kell tartani, a minőség jelentős javítása mellett. Fontos célunk a növénytermelés esetében a hozamok emelése, a bevetett terület növekedése nélkül. Mindezek természetesen hosszabb időt, 10—15 esztendőt —, nagy beruházásokat igényelnek. Megvalósulásuk üteme függ népgazdaságunk teherbíró-képességétől, a termelőszövetkezeti gazdák hathatós hozzájárulásától. Ami a szakemberszükséglet biztosítását illeti. növelni szándékozunk egyetemi, vízügyi, főiskolai és szakközépiskolás ösztöndíjas tanulóink számát, s a felnőttek között is erőteljesebb propagandát kell kifejteni a továbbtanulásra'. A távlati elképzelések felsorakoztatása természetesen nem vonhatja el figyelmünket a közvetlen tennivalókról, az 1964-es terv teljesítéséről, a második ötéves terv sikeres befejezéséről. E nagyszerű erőfeszítéseket is csak a város és az egész járás lakosságával együtt tudjuk megvalósítani. SZABÓ IMRE az MSZMP Bajai Járási-Városi Pártbizottságának első titkára asszonyt és favágóként egy nyug-i díjas tsz-gazdát alkalmaztak. A nyersanyagot — zöldségfő" léket — elsősorban a kertészetükből szállítják, néha a MÉK boltjából vásárolják, húshoz a közös hizlaldájuk révén jutnak. Az üzemi konyha nem szolgálja a közös jövedelem növelését; arra ügyelnek csak, hogy ne fizessenek rá. A bevétel feleslegéből fizetik a személyzetet. A menü: általában naponta van hús, a „tésztás” napoleon gulyásleves szerepel az étrenden, többször szolgálnak fel halászlét túrós csuszával. A minőség kitűnő, a mennyiség bőséges, — magam is tanúsíthatom. Az utóbbi miatt alig tudom elfogyasztani a második töltött paprikát. Az idő könnyebben „megette” az említett nagyon is keszeg érvet. T. L AZ 19*3. ÉVI KJSKERKSKEDELMI FORGALOM 1962. év százalékában Az 1963. évi terv százalékában élelmiszerek 106,7 102,4 ruházati cikkek 106,9 105,1 vegyes iparcikkek 111,5 104,1 • összes forgalom 108,1 103,4
