Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

1964. január 18, szjmbat S. oldal ISKOLÁT ELUÍ/IÓ Diem szürke hír. Jelentős kulturális mérföldkő. Már az első visszhangjai is örömmel üdvözlik. Tulajdonképpen ala­pos elemzést érdemelne az a tu­dósítás, hogy 1964. február 5-én megkezdődnek az Iskolateleví­zió adásai. Mi ez? őse különféle formákban a rádió volt. Nyelvtanfolyamokat, tudományos előadásokat, a kis- és a nagydiákok eredményesebb tanulását előmozdító adásokat hallottunk a rádióban eddig is. Az Iskolatelevízió minőségileg összehasonlíthatatlanul fejlet­tebb változata ugyanennek az igénynek és törekvésnek. Azzal, hogy a hangot párosítja a kép­pel, a filmszerűséget a felnagyí­tott szemléletességgel — a ta­nítás egyik legmodernebb és leghasznosabb eszközévé válik. Fejlődésének lehetőségei belát- hatatlanok. ■ Bármily rohamosan gazdago­dik is új életünk, azt még nem sikerült elérnünk, hogy kivétel nélkül minden egyes iskolánk telítve legyen a legmodernebb iskolai szemléltető eszközökkel és fizikai kísérletezésre alkal­mas berendezésekkel. Az Iskola­televízió, ha nem is véglegesen lezárt formában, de kielégítően megoldja ezt a problémát. Az Iskolatelevízió adásait száz iskola kötelezően veszi át, de minden iskola beiktathatja tan­tervébe, amennyiben tv-készü- lékkel rendelkezik. Az illetékes fórumok a tapasztalatokat fel­dolgozzák, s ezek alapján a meg­kezdett munkát szakadatlanul tökéletesítik. Az iskolák február 5-én reggel 8 óra 5 perckor veszik át az első adást: egy 20 perces orosz nyelvleckét. A következő óra anyaga a környezetismeret. Minden adás után elegendő idő marad a téma helyi megbeszé­lésére. Havonta egyszer, szer­dán, gyárlátogatásra invitálja meg a hetedikeseket és a nyol­cadikosokat az Iskolatelevízió. Ez a módszer felfokozottan táp­ja fel a hasznos tudnivalókat, és mindig premier planba állít­ja azt, amire a diáknak érde­mes és szükséges felfigyelnie. Az Iskolatelevízáó a gyárlátoga­tások kivételével a délelőtti adá­sokat délután megismételi. A felnőttek este tanulmányozhat­ják a fizikát az Iskolatelevízión keresztül. A tanulásnak ez az új for­mája — nemcsak perspektivi­kusan — az előnyök egész so­rát tartalmazza. Magas fokú a szemléltető ereje. Hatásosan se­gíti a pedagógusok munkáját. Állandó és rendszeres tanulásra ösztönöz kezdőt és haladót egy­aránt. Alkalmazkodik az iskola tanmenetéhez. Eljuttatja a leg­magasabb fokú tudást akár a legtávolabbi tanyaközpontba is. Ezért kívánatos, hogy a műve­lődési otthonok figyeljenek fel a lehetőségekre: tájékoztassák közönségüket az adottságról. — Üzemeink és gyáraink klubjai­ban szintén betölti hivatását az Iskolatelevízió, amelynek adá­sait a felnőttek számára vasár­naponként megismétlik. Diem túlzás azt mondani, hogy kulturális forradalmunk új lendületet kap az Iskolatele­víziótól. Űjabb tömegek számá­ra nyitja meg a tanulás lehető­ségét és kedvvel is szolgál hoz­zá. Megint tettünk egy nagy lé­pést előre a szocialista haza és művelt nép ideáljának teljes megvalósítása felé. Újsághír: Az idén pulikat és vizslákat már az Egyesült Ál­lamokba, Görögországba, Svájcba, Kanadába, Olaszországba és Ausztriába is exportál a Terimpex. ELŐKÉPZÉS — Gyorsan! Gyorsan, az angolul hurry up! folyt, ott álltam a többiek kö­zött. Én fújtam el a gyertyát... — És a villany? — Azzal a kis szerkezettel, amit már mutatott az őrnagy úr... — Még egyszer mondja el, hogy is volt az. — Órával működik. Tudtam, hogy tizenkettő után öt perccel már egészen biztosan eloltják a villanyt. Erre állítottam be, s a harmadik emeleti folyosón, a fordulónál behelyeztem a bizto­sítékrendszerbe. Zárlatot idé­zett elő... — A telefon? — Én vágtam el... — És aztán? — Elhelyezkedtem Sipos mö­gött, és lelőttem. — Vegypisztollyal? — Nem. — Tehát hangtompítóssal? — Igen. — 1956-ban meddig volt oda- kinn? — Két napig... — Vigyék! — szólt Pálos a rendőrökhöz. Ki kísérték. — őrnagy elvtáns. mikor gya­nította először, hogy Járfás rej­tőzik a B. 26-os fedőnév mö­gött? — kérdezte Bordás ezre­des. — Hogy őszinte legyek, csak az utolsó pillanatban győződtem meg elképzelésemről. De már gyanús volt, amikor beszélget­tem vele egy kiránduláson, és felismert mint soproni erdészeti hallgatót. Pedig esküszöm, hogy sohasem jártam az erdészeti fő­iskolára — mondta nevetve Pá­los. — A másik gyanús mozza­nat az volt, hogy ugyanúgy be­felé taposta a cipője sarkát, amint ezt Sipos szobájában a poláris fény kimutatta. Csak megzavart a nyugatnémet. Még az utolsó pillanatban is, ezzel az emberbőr-masziíkal. Rémes, mire nem képesek ... Lenyúz­zák emberek bőrét, hogy ügy­nökeiknek álarcrot csináljanak belőle. Éva megsemmisült«! hallga­ÖRÖKÖSÖK :llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllll|llllllllllllllllll|lll!lllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllll!IIIH Ősbemutató a Kecskeméti Katona József Színházban H. Márjás Magda nevét jól ismerik már Kecskeméten, de megyeszerte is, hiszen a kecs­keméti színház adta elő egy év­vel ezelőtt Nyiss ajtót, ha ko­pogtatnak című kamaradarab­ját. A most bemutatott műve, az Örökösök már nem falusi té­ma. Tipikusan a városi ifjúság problémáinak megmutatását és felkutatását tűzte ki célul az írónő. Egy valóban tragikus alaphangú történet volt hivatott illusztrálni a néző előtt annak az egyébként helyes erkölcsi tételnek az igazságát, hogy az apák vétkeiért nem lehet fele­lőssé tenni a gyermekeket, s ahol erről megfeledkeznek, jó­vátehetetlenül és tragikus mó­don vétenek az emberi és tár­sadalmi együttélés szabályai el­len. Egy fiatal lányról a felsza­badulás után 18 évvel kiderül, hogy apja falujában jól ismert és hírhedt nyilas pártszolgála­tos volt, aki emberek egész so­rát gyilkolta le. Ez a felismerés, a család múltjának ez a nap­fényre került titka a kispolgári előítéletek következtében meg- rontójává válik két fiatal sze­relmének, s végül a hősnő tra­gikus öngyilkosságához, majd haltához vezet. ögy is megfogalmazhatjuk némi politikai éllel a történet tragikumát, hogy a fiatal ápoló­nő a fasizmus vak dühének késői, utolsó áldozata. De vajon képes-e az író egy olyan szé­les körű bizonyítási eljárás fel­építésére, amely a mai élet do­kumentumaival tudja hitelesí­teni a tétel igazságát, politikai aktualitását, képes-e valóban nem papírosízű tanulságokat szolgáltatni a néző számára. A darabépités módszerei az egyébként modem, intellektuális drámák stílusát idéző rendezés Mónos Attila műve, a mesebo­nyolítást hitelesítő párbeszédek, jelenetek azonban, sajnos, nem mindig képesek — az írónő legjobb szándékai ellenére sem — teljesen egyértelmű bizonyí­tékokat nyújtani. A kép, amely kialakul, ellentmondásos és nem teljesen tiszta. Már az alapfel­tételezés is eléggé bizonytalan lábakon áll. Szinte elképzelhe­tetlen, hogy titokban maradjon társadalmunk előtt egy közis­merten kegyetlen és vérengző nyilas pártszolgálatos múltja ennyi éven át. Nem is maradt titokban. Szocialista humaniz­mustól vezérelt társadalmunk régen megbocsátott az apák bű­neiért az utódoknak. Anna te­hát — e rég meghalt fasiszta leánya, aki mindössze három­tott. Nem sírt már, de még min­dig fel-felcsuklott benne a fáj­dalom. Micsoda kegyetlensége a sorsnak, hogy belekerült eb­be a maffiába, amely egykor az apjától az életet, most pedig az ő szívét akarta elragadni. Egyes részletek, összefüggések még csak sejtésként éltek benne, de annyirt már tudott, hogy az ő élete ugyanúgy veszélyben for­gott, mint annak idején az édes­apjáé ... — Tulajdonképpen csak eny- nyit akartam Ferenczi bácsitól — mondta Pálos. — Maga pe­dig, Éva, mielőbb gyógyuljon ki ebből a szerencsétlen histó­riából. Tudom, hogy fáj, de el­hiheti, hogy nem mi akartunk fájdalmat okozni magának. A lány nem válaszolt. Ismét megeredtek a könnyei... Ferenczi bácsi átölelte a lá­nyát. aztán intett a feleségének és fiának. Együtt indult haza Borsodba a Ferenczi-család. Vége. éves volt apja eltűnésekor — emelt fővel tisztázhatta volna magát az előítéletektől vezetett, de fiáért aggódó anya vádasko­dásaival szemben. • Az erkölcsi tétel lényegé­ben kissé elkésve fogalmazódik meg a darabban, az élet, a mai élet jóval előbbre jár, mint az író, aki csak most, ily későn próbál a második világháborús fasizmus elleni harc problemati­kájára, az áldozatok tragiku­mára választ és vádiratot be­nyújtani. Nagyobb gonddal kellett vol­na felrajzolni Annát, a fiatal KISZ-funkcionárius erkölcsi fej­lődését, emberi arcvonásait is. A darabban alig van jelenet, ahol Anna a természetesen és logikusan pozitív cselekvés pil­lanataiban mutatkozna meg a néző előtt. Egy másik szereplő, a kiváló szakember, a száraz és racionális tudós: a főorvos és Anna konfliktusa sem elég hiteles. Nem kerül ki belőle a fiatal ápolónő egyértelműen győztesen. (Az eset, aminek kap­csán a konfliktus létrejön, sem igen történhet meg.) Az a jele­let pedig, mely a sportpálya­építés fiatalos lendületét lett volna hivatott dokumentálni — és gazdagítani Anna politikai portréjának vonásait — szinte teljesen funkció nélküli, nem kapcsolódik be eléggé erős szá­lakkal a cselekvés folyamatába. Nem beszélve arról, hogy itt, a szürkével és feketével színe­zett színpadkép sem vált be komorságánál, gyászos ünnepé­lyességénél fogva. Életszerűség és hitelesség szempontjából kétségkívül azok a jelenetek tűnnek ki, ahol a fiatal Bánó Péter anyjával sze­repel. Érdekes és figyelemre méltó funkciója van a narrátor­nak. (Bár nem mindig hitelesek a politikai utalások, melyek Pé­ter és öreg tanára beszélgetésé­ben felmerülnek.) Kitűnően si­került az a jelenet, mikor Péter anyja Annáék konyhájában ösz- szecsap a lánnyal és az anyjá­val. Vannak tehát szépen és avatott kézzel kidolgozott rész­letei a darabnak, de végig kí­séri a három felvonást az a szer­kesztési gyengeség, hogy H. Márjás Magda túlzsúfolja az összes akciókat olyan szólam­szerű politikai utalásokkal, ame­Csütörtökön délelőtt a2 Álla­mi Biztosító bajai fiókintézeté­ben üzemi baleset-biztosítási an- kétot tartottak, amelyre meg­hívták a Finomposztógyár, a Ganz Villamossági Gyár és a Férfifehémeműgyár szakszerve-, zeti titkárait, munkaügyi elő­adóit, valamint a baleset-bizto­sítási megbízottakat is. Az értekezleten dr. Papp M. László, a bajai fiók igazgatója többek között elmondta, hogy az elmúlt évben 154 alkalommal fizettek ki különböző összegű élet- és baleset-biztosítási kárté­rítést a bajai üzemekben, to­vábbá tíz esetben ítéltek oda nagyobb összegű rokkantsági járadékot Ismertette az új — az eddigieknél is jóval előnyö­sebb — üzemi biztosítási forma feltételeit, amelynek újdonsága, hogy az ügyeket társadalmi in­téző bizottságok fogják vezetni. A rövidesen megalakuló bizott­ságok széles jogkörrel rendel­keznek, és többek között az e célra szolgáló szociális alapból — keresetüktől függetlenül is — tudnak a tagok részére segélye­ket, üdülést Btb. biztosítani. lyekre ezekben az akciókban hiteles szín, vagy cselekmény­részlet nem mindig rezonál. A darab legjobban jellemzett alakja özvegy Bánó Jánosné, akit Göndör Klára halk és egy­szerű eszközökkel, gördülékeny, modern játékkal hív életre. A darab végén egyébként, az el­nyújtott zárójelenetben Bánóné már teljesen szükségtelenül je­lenik meg a színen, a szereplők nagy részével együtt. A második felvonás közepe táján az ese­mények könyörtelen logikája folytán ugyanis befejeződött a cselekmény. A szereplők utóla­gos kommentátoraivá, egy vita­dráma mozdulatlan beszélőivé válnak. Göndör Klára mellett hitele­sen és hangulatilag gazdagon árnyalva játssza szerepét Moj- zes Mária. Határozott figurát visz a színpadra Major Pál, megérdemelt tapsot kap játé­káért Szántó Mária, Móricz Il­dikó, Kuppán Ferenc. A Peré- nyi László által megjelenített Tímár főorvos alakja rokonszen­vesebb színben tűnik a néző elé, mint kellene. Szikárabb, kemé­nyebb jellem ő, nem ilyen mo­solygósán hajlékony, mint ami­lyenné Perényi László tette. Zilahy Hédi kissé szűkén bánik a színekkel. Anna alakja egyéb­ként is erősen ellentmondásos. Talán az érzelmek és indulatok szenvedélyesebb megszólaltatá­sával jobban el tudta volna tüntetni a hősnő színpadi fejlő­désének gyengéit. Gyulai Antal mint Kenyeres tanár az első jelenetekben túlzott páthosszal, később azonban természetes egy­szerűséggel, tragikus szomorú­sággal jelenik meg a színen. Forró Pál, aki Bánó Péter alakját játssza élete talán első nagy szerepében, sok ígérettel — de eszközökben kissé még bi- zonyatlanul — igen rokonszen­vesen mozog a színpadon. Csak helyeselni lehet a színház tö­rekvését, hogy fiataljaink kö­zül a reményteljes tehetségeket felkarolja. Szerepe árnyalására azonban még nem tudott vál­lalkozni. Márton Aladár jelmezei általában jók, Barcsa István a szinte hagyományossá vált, hár­mas tagolású, modemnek mon­dott térszínpad elemeiből ötlete­sen és jól megválasztott jelzé­sekkel alakította ki a gyorsan változatható helyszíneket. A baleset-biztosítási ankét az üzemi megbízottak beszámolói­val ért véget. T. S. Nagy jövedelem A csátaljai Új Tavasz Tsz-ben a munkaegység értéke előrelát­hatólag 44 forint körüli lesz, né­hány fillérrel kevesebb, mint az előző évben. A tavalyinál vi­szont 1 millió forinttal tartalé­kolnak többet. A közös gazdasá­got az elmúlt évben aszály és jégkár sújtotta, az utóbbi a 725 hold szőlő termésének a há­romnegyedét elvitte. A pár fillé­res jövedelemcsökkenés miatt tehát nincs mit szégyenkeznie a szövetkezetnek, hiszen így is két és fél millió forint körüli összeg kerül kiosztásra. A föld­művesszövetkezet helyi boltjai már nagy mennyiségű áruval készülnek, hogy a pénzt legyen mire költeni. Üzemi baleset-biztosítási ankét S

Next

/
Thumbnails
Contents