Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Nagyobb jogkör — fokoaott fotolöooég

Százezrek eszmecseréje

Az egyik, tetrn^lósaövetke- " zeti elnök, aki szeret a magyar nyelvre oly jellemiaő képekben beszélni, a zárszámadásokról szólva azt mondott ta: most készül egy nehéz esztendő munkájának tükre, amiben jól láthatók az eredmények, de a gondot okozó redők is. Találó megjegyzés ez, hiszen a tükör valóban mindent úgy ima- tat meg, ahogy van, nem rejt el semmit. De ha már a hasonlatnál tartunk, nyomban felmerül a kívánalom; nélkülözhetetlen, hogy a szövetkezetek év végi számvetése a gazdálkodás valóságos helyzetét adja, és minden részletében úgy vonjon mérleget, mint az isikolásak tantárgyankénti bizonyítványa.

A zárszámadásokról számos újságcikk, értekezlet, megannyi hivatalos utasítás szóit és intézkedett, így hát nincs szükség arra, hogy az ezzel kapcsolatos szakmai tennivalókra irányítsuk bárki figyelmét. Inkább arról beszélünk, amiről kevesebb szó esik, hogy mi a szerepe az év végi számvetésnek a paraszti közösségek életében, milyen, a jövőbe mutató meggyőző erő meríthető egy eltelt év gazdag tárházából, és mi legyen a szövetkezeti emberek egyenkénti szerepe az idén abban a munkában, amely a gazdálkodást egyre többre akarja vinni.

U ogy a zárszámadás megyénk

” százezernyi parasztcsaládjának milyen tanulságul szolgál, az nagymértékben múlik azon, hogy miként készül el a beszámoló és mi minden történik ennek kapcsán a közgyűlés előtt a szövetkezetben. Ezt azért szükséges említeni, mert elsősorban a szövetkezeti vezetők körében nincs teljes nézetazonosság a zárszámadó közgyűlésre készülődés jelentőségének megítélésében. Egyesek úgy vélik, hogy nem kell ebből olyan nagy dolgot csinálni, a szövetkezet gazdái is végigdolgozták az évet, így jól tudják, hogy mi van a közösben. Az álláspontok egy másik árnyalata szerint elég a közgyűlésen találkozni a gazdákkal, nem kell halmozni az előzetes megbeszéléseket és értekezleteket. Ezek a vezetők nem veszik észre, hogy az egész szövetkezet elsőrendű érdeke az, hogy minden gazda részleteiben ismerje meg az év végi összesítést, aminek alapján elsősorban a rá vonatkozó gazdálkodási kérdésekben véleményt alkothat és javaslatokat tehet a saját és a közös ügye érdekében. Azok a szövetkezeti vezetőségek, amelyek elszalasztják a jó alkalmat, hogy minden gazda birtokában legyen egy egész esztendő tapasztalatainak, egyszersmind attól is megfosztják a közöst, hogy az emberek nagyobb kedvvel, a szövetkezet célkitűzéseit jobban magukénak érezve vegyék ki részüket a munkából.

C ppen ezért az elkövetkező *“ hetekben a vezetők és a gazdák találkozása nyomán kialakuló nagy eszmecseréket, a higgadt, vagy hevesebb vitákat minden szövetkezetben nemcsak vállalni, hanem gondosan előkészíteni, szervezni is , kell. A gazdák beleszólása a szövetkezet ügyeibe nemcsak jog. hanem fontos kötelesség legyen, hiszen mindenki eszére, meglátására szükség van ahhoz, hogy a dolgok előbbre jussanak, hogy a szövetkezet tükörbe néző arcán a gondot kifejező redők elsimuljanak. S hogy a zárszámadás a tapasztalatokat is magában foglaló összegezése tényleg az emberek tudomására jusson, foglalkoztassa őket, abban nagy szerepe van a szövetkezet vezetőségének, pártszervezetének, a párbonkívüli aktívának, a KISZ- fiataloknak, s nőbizottságnak egyaránt. Szó sincs olyan törekvésről. hogy a zárszámadási előkészületeket tói akarjuk szervezni, hogy feleslegesen akarunk embereket mozgatni. De az egyenesen nélkülözhetetlen, hogy kibővített vezetőségi ülés, párttaggyűlés, s egy-egy brigád meg ne beszélje a közgyűlésnél nagyobb részletességgel mindazt, ami a zárszámadás tanulságaiból rá vonatkozik, hogy a következő évek jobb megalapozást kapjanak, hogy a kihasználatlan lehetőségek fokozatosan feltáruljanak, hogy a szövetkezet erősödésének ügye — mely most már minden paraszt- gazda boldogulásának lépcsője, — még jobban összeforrassza az emberek akaratát.

A zárszámadások előkószi" tésének és az ebben zajló eszmecserének lényeges részét kell képezze annak vizsgálata, hogy a szövetkezet mint vett részt a párt agrárpolitikájának megvalósításában, miként érvényesítette az abban foglalt legfontosabb elveket, amelyek végeredményben a mezőgazda- sági termelés általános fellendülését, a szövetkezeti gazdák jólétét és a szocializmus felépítését célozzák. Amikor a vezetőség és a gazdák elé tárulnak tehát az éves munka összegezésének számadatai, politikai értelmezést is kell adni azoknak, hogy mindenki előtt ismeretessé váljék: meddig jutottunk a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útján, és megfelelő elemzéssel azt is szögezzük le, hogy a lehetőségek és a szükségletek egybevetése milyen további lépést engedélyez. A zárszámadás jó politikai előkészítése tehát azt jelenti, hogy az elmúlt esztendő tanulságainak minden gazdával való megértetése egyúttal precíz körvonalát adja mindannak, amit ebben az esztendőben tenni kell.

A tavalyi esztendőt értékelni és az éves feladatokat meghatározni abból kiindulva kell, hogy miként gyarapodtak és gyarapodnak a közös alapok. Nincs és nem lehet a szövetkezet életének egyetlen olyan kérdése sem, amelyet ne a közös érdekei szempontjából kellene vizsgálni. Ez vonatkozik a munka- szervezési és jövedelemelosztási kérdésekre is, amelyek elemzése a zárszámadási időszak jelentős témája. Beigazolódott, hogy az anyagi ösztönzőt lényeges eszköze a mezőgazdaság szocialista építésének, ezért a bevált formákat tovább szükséges erősíteni, és ahol még nem tették, a gazdálkodás minden ágára kiterjeszteni. De az ösztönzés hogyanját és mértékét mindig egybe kell vetni a közös és a gazdák érdekeivel úgy, hogy mindkettő érvényesüljön. Miért hangsúlyozzuk ezt? Azért, mert az ösztönzők általános jótékony hatásán kívül voltak aránytalanságokat mutató túlzások és elvtelenségek. Nem egy esetben lehet találkozni olyan példákkal, hogy a közösen termelt takarmányból a gazdák jócskán részeltek, ugyanakkor a szövetkezeti állatállomány híján van az eleségnek, de a háztájiból is hiányzik a hízó vagy a koca; a takarmány viszont ott van a kamrában vagy a padláson piacra tartalékolt valutaként.

C ez nyomban felidézi a

** háztáji gazdaságok árutermelésének fontosságát is. Egyes helyeken a vezetők még mindig tétován állnak a háztáji gazdaság szerepének megértése előtt, nem látják tisztán, hogy az az egész népgazdaság részét képezi, hogy árujára a falunak és városnak egyaránt szüksége van. Éppen ezért a háztáji részét kell képezze a szövetkezeti gazdaságnak, arra a tervezésnél és a termelésnél is építeni kell. A háztáji gazdaságok szerepének hangsúlyozása azonban nem vezethet semmiféle elvtelen engedményre, vagy túlzásokra. De nem engedhetünk el a fülünk melléit olyan véleményeket sem, amelyek egyenesen tagadják vagy korlátozzák a háztáji termelésit. Szövetkezeteinkben továbbra is mérlegelni kell a közös állandó feladatot jelentő erősítése mellett a háztáji segítésének módját, a takarmánybiztosítás feltételeit, a legelő- és lucemajuttatást. Az utóbbiak ellenszolgáltatását azonban ne pénzben, hanem áruban kérjék, s így még meggyőzőbb lesz a háztáji gazdaságok támogatásának haszna.

I ól látható tehát, hogy a

1 zárszámadások előkészítésének és lebonyolításának időszakában sok mindent meg kell hányni-vetni, sok mindenben kell dönteni. Éppen ezért az elkövetkező hetekben a zárszámadásokra készülődés váljék a falu közügyévé, azzá a legfontosabb kérdéssé, amely a falusi emberek életének egy szakaszát zárja és nyitja is meg erre az é vre. A téli időszakban nagyon alkalmas beszélgetni minderről, és a szövetkezeti gazdák, mivel sorsukról van szó, igényt is tartanak erre. Ha minden termelő- szövetkezetben érvényesül az az álláspont, hogy a zárszámadást nem egyszerűsítik csupán gazdasági eseménnyé, hanem politikai, mozgalmi, az emberek meggyőzésének és további célkitűzésekre való mozgósításának feladatát látják benne, v akkor bizonyos, hogy a termelőszövetkezetek ezzel nagy erőt nyernek, bizonyos, hogy az új esztendőnek nagyobb bizakodással nézhetünk elébe.

W. D.

Az új munkásvédelmi törvényről

A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa munkásvédelmi bizottságának elmúlt évi jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy az ittasság egyetlen év alatt öt halálos kimenetelű balesetet okozott a megyében. Tizenöt csonkulásos és szinte számtalan könnyebb sérülést eredményezett a védőberendezések hiánya, azaz a gondatlanság. Sokgyermekes családok veszítették el a keresőt, hosszú hetekre, esetleg hónapokra kötözte ágyhoz betegsége a munkást, akire pedig olyan nagy szükség lett volna munkahelyén.

Hányszor foglalkoztunk itt lapunk hasábjain is azzal, hogy egy-egy új létesítménynél kizárólag a termelést tartották szem előtt a beruházók, és rosszul értelmezett takarékosságból, szűkös, az egésZÜégügyi előírásoknak meg nem felelő öltözőt, vagy mosdót építettek az új üzemrész, telephely mellé.

Mindez természetesen nemcsak megyénkre vonatkozik. A baleseti statisztikák szomorú grafikonja Bajától Győrig, Mis- kolctól Csepelig ível.

IPARUNK és mezőgazdaságunk fejlődésével nem járhat együtt a betegség vagy sérülés miatt kiesett munkanapok számának szaporodása. Ezért is vált szükségessé a munkásvédelmi törvény módosítása. Április 1-én lép életbe a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 34. számú törvényerejű rendelete a dolgozok egészsége és testi épsége védelmével

Műszaki erdészetek

Az Erdészeti Értesítő legutóbbi száma közölte dr. Balassa Gyula miniszterhelyettesnek, az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vezetőjének utasítását arról, hogy az erdőgazdasági munkák nagyobb termelékenysége, a fejlettebb technológia elterjesztése, a nehéz fizikai munkák megkönnyítése, vagy megszüntetése, továbbá a balesetveszély hatékonyabb elhárítása érdekében az erdőgazdaságok ez év szeptember 30-ig mindenütt szervezzenek műszaki erdészetet,

A műszaki erdészetek működési köre az állami erdőgazdaságok egész területére kiterjed. Ezeknek kell majd gondoskodniuk az építési, beruházási, illetve felújítási munkák megszervezéséről, végrehajtásáról, az erdőgazdaságok gépállományának fejlesztéséről, javításáról, karbantartásáról, a technikai berendezések állandó üzemképes állapotáról.

Utasítást adtak ki az állami erdőgazdaságok, illetve az állatni gazdaságok és a vadásztársaságok által elejtett őz, illetve szarvas értékes trófeájának kötelező bemutatására. Eszerint az elejtett szarvas és őz trófeáját — ha a szarvasagancs súlya- 7 kilót, az óz agancsé pedig a 3,5 kilót eléri, vagy meghaladja — 30 napon belül be kell mutatni az országos trófea bíráló bizottságnak.

— Egy korcsolyakulcsot kérek.

— Korcsolyakulcs nincs, kérem.

— Van korcsolyakulcs?

— Sajnos, nincs, kérem.

Először Kecskeméten a játék-, majd a sportboltban hangzott el a két párbeszéd. Mivel Szolnokon ugyanez ismétlődött azzal a bővítéssel, hogy „egy hónap múltán lehetséges”, gondoltam, megírom addig.

Miért ilyen mostoha a kereskedelem előtt a korcsolyasport? Mennyivel élelmesebbek nyáron, a vízisportok évadján! Akkor az áruházak kirakatai hemzsegnek a felhívásoktól: „Itt a fürdőszezon, vásároljon fürdőruhát!” — „Nem akar leégni? Vegyen napolajat!” — „Ha nálunk vásárolja fel„Sikamlós”

ügy

szerelését, maga lesz a legszebb békaember — a halpiacon.” Gumisapka, napszemüveg, bikini, fürdőköpeny, napszúrás elleni melltartó kelleti magát az üzletek ablakai mögött, olyan hangulatot teremtve, hogy az ember az aszfaltén is strandon érzi magát.

Most itt a tél, szinte nap nap után jégre szólítják a nézőt a televíziós közvetítések is. Van korcsolya, sísapka, kesztyű, csak ki ad tanácsot arra, mivel csatoljuk, erősítsük fel a korcsolyát? Ujjal esetleg meg tudná csinálni Veress Győző, a súlyemelő világbajnok, de hogyan jusson ő el mindenhova, ha sehol sincs korcsolyakulcs? Az építő- és szerelő- ipari vállalatok emberei csak munkautalvánnyal hajlandók felszerelni a korcsolyát, s a borforgalmi vállalatok egészen más kulcscsal kezelik a borkorcsolyát.

Nem kívánunk most olyan forradalmi fordulatot a korcsolyakulcs-gyár- tásban, mint 9—10 évvel ezelőtt bekövetkezett volna, amikor is a palacsintasütő hiánycikként jelentkezésekor például a ZIM- et is majdnem erre állították át. Any- nyit azonban javasolhatunk, hogy legalább egy vállalat gondoskodjon ennek gyártásáról is az országban.

Addig majd csak elboldogulunk csípőfogóval.

Tóth István

kapcsolatos kérdések szabályozásáról.

Mi jellemzi az új törvényt? Mindenekelőtt az, hogy a munkásvédelem területén fokozott felelősséget ró a gazdasági vezetőkre és a szakszervezetekre. Ugyanakkor bővíti jogkörüket is, lehetővé téve számukra, hogy maradéktalanul eleget tegyenek a rájuk szabott kötelességnek. A gazdasági vezetők ezután nem hivatkozhatnak arra a vizsgálatnál, hogy a dolgozót hasztalanul figyelmeztették milyen következményekkel járhat, ha ittas fejjel áll a gép mellé. Az új törvény ugyanis kötelezően előírja, hogy ittasság esetén eltiltsák a munkától. Mint ahogy meg kell győződni ők arról is, hogy a balesetmentes munka feltételei biztosítottak-e, mielőtt utasítanák a dolgozót elvégzésére.

HA UGYANIS a vállalat hibájából következik be a sérülés, meg kell téríteni a dolgozónak a táppénz és munkabér, rokkantság esetén pedig a rokkantsági díj és az átlagkereset különbözetét Halálos baleset esetén a családról is gondoskodni kell az üzemnek, az SZTK- szolgáltatástól függetlenül. A védőeszközök hiánya miatt a társadalmi munkavédelmi felügyelők is elrendelhetik egyes gépek leállítását. A dolgozó természetesen nem károsodik, mert erre az időre is megkapja átlagbérét.

Változást jelent a korábbi évekhez viszonyítva többek között az is, hogy a beruházó, tervező és kivitelező együttesen felel azért, hogy az új létesítménynél a biztonsági előírásokat betartsák. Nem egyedül a szakszervezet viseli tehát az esetleges hiányokért a felelősséget.

Ez évben már munkaidő alatt történik a balesetvédelmi oktatás. Miután erre az időre a dolgozó bért kap a részvétel kötelező számára. Az új rendelet szabályozza továbbá a dolgozók szociális és egészségügyi ellátását. Kimondja, hogy a vállalatok nemcsak az előírt öltözőről, mosdóról kötelesek gondoskodni, figyelemmel kell kísémiök ezeknek a helyiségeknek a tisztaságát, rendezettségét is.

Az SZMT munkásvédelmi bizottsága már az új követelmények figyelembevételével készítette el ez évi munkatervét. A felügyelők az eddigi sok apró ellenőrzés helyett kevesebb, de átfogóbb vizsgálatot folytatnak az üzemekben a következő hónapokban. Indokolt esetben következetesen élnek a felelősségre vonás jogával, de a vizsgálatok elsődleges célja természetesen az, hogy a dolgozókkal megismertessék az új törvényt és kialakítsák a szakszervezeti bizottságok önálló baleset-megelőző munkamódszerét.

EZÉRT is szerveznek már ebben a hónapban munkásvédelmi értekezletet a gépállomások dolgozói, illetve a megyei szak- szervezeti aktivisták részére. Ezt követően a nagyobb üzemekben gyűléseken ismertetik az új törvényt.

Sokszor eldicsekedtünk már vele, hogy megyénkben 6500 társadalmi munkás támogatja a baleset-megelőző munkát. Ha az eddig tapasztalt odaadással sorakoznak fel az új feladatok megoldására, akkor ez önmagában véve is biztosítékot jelenthet arra, hogy minden dolgozó megismeri a munkásvédelemből ráháruló feladatot, megtanul élni a törvényadta jogokkal és ennek nyomán egyre kevesebb munkáskéz esik ki a termelésből baleset: miatt.-< B. D,