Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-16 / 12. szám

Kecskemét négyéves sportfejleeztési tervéről tárgyalt m #portáktiva A. SÄ-UndÄ-HXi MELLŐL Kedden pihentek a filágbapoki sakbzónaversen y résztvevői A nagy küzdelmek színhelye az SZMT-székház dísztermében. A háttérben a Magyar- országon először most alkalmazott demonstrációs táblák. A városi tanács vb tanácster­mében rendezték meg kedden délután a kecskeméti városi párt-vb és a városi TS elnök­sége közös aktívaülését, melyen a városi párt-vb négyéves sport­fejlesztési tervét vitatták meg az egybegyűlt sportszakembe­rek. Az aktívaülésen részt vett Né­meti Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Erdélyi Ignác, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára, Greiner József, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára, Sza­bó Ferenc, az MTS kiküldötte, Zelles Sándor, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, Bo- gadanovics Endre, a megyei TS főelőadója. Greiner Józsefnek, a városi pártbizottság titkárának meg­nyitója után László József, a kecskeméti városi TS elnöke is­mertette a pártbizottság négy­éves fejlesztési tervét. — Pártunk mindig nagy je­lentőséget tulajdonított a tö­megszervezetek munkájának és ezért feladatuk elvégzéséhez megadott minden elvi és gya­korlati segítséget. Most. amikor a párt határozata alapján szer­vezeti változást hoztunk létre a sportmozgalomban, szükséges, hogy újat, többet, minőségileg magasabb szintűt adjunk. Ezért határozta el az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a város négyéves fejlesztési ter­vének kidolgozását, mely figye­lembe veszd a személyi és tár­gyi feltételeket, a sportvezetők munkájának, az anyagi javak­nak helyes összehangolásával igyekszik előbbre vinni a város testnevelési és sportmozgalmát. Az elmúlt évben néhány sportágban nagy fejlődést tapasztalhatunk. A cselgáncsozók, kosárlabdá­zók és sportlövők jártak elöl, de több sportágban — mint a tekézőknél, röplabdázóknál és az atlétáknál — visszaesést ta­pasztalhatunk. A tömegsport alapjait a Ki­lián Testnevelési Mozgalom van hivatva biztosítani, de a moz­galom fő célkitűzéseit eddig nem sikerült megvalósítani. A Kilián Testnevelési Mozgalom részvevőinek 97 százalékát ma az aktív sportolók teszik ki, akik amúgy is részt vesznek va­lamely sportág rendszeres gya­korlásában. Szükséges egy olyan alapfokú versenyrendszer kidolgozása, — mely sportolási lehetőséget biz­tosít az üzemekben, gyárakban, hivatalokban és iskolákban egy­aránt. Elsősorban az üzemekben, hivatalokban. iskolákban kell megrendezni az alapfo­kú. házi bajnokságokat. A második forma a városi baj­nokságok rendszere, melyet at­létika, kézilabda, röplabda, te­ke, közhasználatú kerékpár, labdarúgás, természetjárás, sakk és végül kispályás kézilabda­sportágakban kell megrendezni. A terv megvalósítása alapos szervező és előkészítő munkát igényel és Itt nagy feladat há­rul a sportegyesületekre, KISZ- szervezetekre és szakszervezeti bizottságokra. László József ezután az Isko­lai sportról beszélt, majd a mi­nőségi sport fejlesztésére kidol­gozott tervekre tért át. Ismer­tette azokat a szakosztályokat, melyek hivatottak — egy-egy sportág minőségi továbbfejlesz­tésére. Cél, hogy az önkéntes­ség elvének betartása mellett a a város legjobb sportolóit ezek­be a szakosztályokba tömörít- sék. ahol minden lehető felté­telt megkapnak tudásuk fejlesz­téséhez. A nevelés területén a sport­köri KISZ-csoportok megala­kulásától várható fejlődés. A K ISZ-csoportokban kialakított színes, tartalmas munkával eredményesen valósíthatjuk meg a sportoló fiatalok szocialista nevelését. Azokban a sportkö­rökben, ahol a KISZ-csoport létrejött, biztosítani kell, hogy a fiatalok megismerjék a párt sportra vonatkozó határozatát. — Nagy és szép feladatok előtt áll városunk sportmozgal­ma. A városi párt-végrehajtó­bizottság és mi sportvezetők is bízunk abban, hogy összefogással, és lelkes tár- j sadalmi munkával ezeket a feladatokat végre is tudjuk hajtani — fejezte be László József, a párt négyéves sportfej lesztési tervének ismertetését. A beszámoló után a sportve­zetők megvitatták a tervet. Va­lamién yien egyetértettek vele, és a végrehajtásra ésszerű ja­vaslatokat tettek. Kovács Ger­gely javasolta, hogy a városi TS tagjai segítsék a kiemelt szakosztályok munkáját és a vá­rosi TS elnöksége is gyakran számoltassa be a kijelölt szak­osztályok vezetőit. Erdélyi Ignác elvtárs. a vá­rosi pártbizottság első titkára hozzászólásában elmondotta, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít a határozatok végre­hajtásának. Felhívta a sportkö­rök vezetőinek figyelmét a sportköri munka jobb megszer­vezésére, mert csak így lehet­séges a fejlődés. Szabó Ferenc, az MTS kiküldötte is helyeselte a fejlesztési tervet. Az aktívaülés Greiner József elvtárs szavaival ért véget Nem volt irigylendő hely­zetben Guotb Iván, a Petőfi férfi kosárlabda-csapatának ed­zője, az 1962—63. évi bajnok­ság kezdetén. Az SZTK udvari pálya megszüntetése után a csa­pat „hontalan” lett, és csak ideiglenesen kapott helyet a Katona József Gimnázium amúgy is kisméretű pályáján. Megcsappat a játékosállomány is. Tormási és Székely szemé­lyében a két legponterősebb já­tékos távozott el, az utóbbi ugyan később visszatért a csa­pathoz, de mint egyetemi hall­gató, csak a mérkőzésekre jár­hatott haza, és így nem nyújt­hatta azt, amire korábban ké­pes volt. Helyettük visszatért ugyan az egyesülethez Zsadányi és Pol­gár, de az előbbi szintén csak a mérkőzésekre járhatott haza, Polgár pedig a hosszú távoliét után nem volt képes a csapat­játékba beilleszkedni. Mivel nem volt magas közép­játékos, a csapat játékstílusát át kellett alakítani gyors, rö­vid, és főleg „alacsony” átadá­sokra épített szellemes csapat­játékra. Az átállás sikeres volt, mert Galgóczi személyében olyen középjátékost találtak, aki a fent említett taktikai felada­tokat végre tudta hajtani, és emellett még ponterős is volt. A csapat egymás után aratta a nem várt győzelmeket, és Cel­KEDDEN egy napra „fegyver- szünetet” kötöttek a zónaver­seny résztvevői, a szabadnapot mindenki igyekezett pihenéssel eltölteni. Délután közös üzem­látogatás szerepelt a műsoron. A vendégek érdeklődve szem­lélték a Kecskeméti Konzerv­gyár üzemrészeit és raktárait, majd megkóstolták a gyár ké­szítményeit is. A legnagyobb sikert a befőttek és a savanyú­ság aratták. SZERDÁN délelőtt befejezték a függőj átszmákat Pachman még hétfőn este közölte a ver­senybírósággal, hogy Bilek nagy­mester elleni kilátástalan játsz­máját feladja. A máltai Attard és az osztrák Prameshuber is folytatás nélküli döntetlenben egyeztek meg. A másik két játszmában: Bednarski négy gyaloghátrányos végjátékban is kiharcolta a döntetlent Damja- 1 novics ellen, míg Hecht Pietzsch csillant az első hely megszer­zésének reménye. A tavaszi sze­zonra való felkészülés nem a legjobban kezdődött, bár a csa­pat tagjai, egy-két játékos ki­vételével. szabad idejük felál­dozásával, lelkesen vettek részt a nagy terhelést jelentő alapozó edzéseken. A felkészülés ellen­őrzésére a Csepel Autó által ki­írt kupamérkőzéseken vett részt a Petőfi, ahol ugyan nem sike­rült jó eredményt elérni, de ha a mérkőzésről mérkőzésre javu­ló játékot vesszük figyelembe, akkor elmondhatjuk, hogy a kupán való részvétel nem volt hiábavaló. A tavaszi mérkőzések a Dó­zsa bitumenes pályáján kerül­tek sorra. Itt ugyan hetente csak kétszer edzhetett a csa- rat, mégis sikerült a hazai ve­retlenséget megőriznie. Két vá­ratlan vidéki vereség — a Sze­gedi Postás és a VM KÖZÉRT ellen — átmenetileg visszaesést okozott, de a VTSK ellen „zöld asztalon” elért győzelem után a csapat megtartotta első he­lyét. Az őszi forduló előtt nagy nehézségekkel kellett megküz­deni. A felkészülés nem volt za­vartalan. A játékosok közül töb­ben szabadságon, főiskolai gya­korlaton vettek részt. Alig le­hetett edzőmérkőzést szervezni, mert a többi csapat is hasonló eilen szintén gyaloghátrányos végjátékban lenyerte ellenfele tisztjét és a két versenyző végül is döntetlenben egyezett meg. A VERSENY állása a harma­dik forduló függőjátszmáinak befejezése után: 2,5 pontos: Bi­tek, Bednarski, Hecht, 2 pontos: Clarke, Pachman., 1,5 pontos: Szabó, Tringov, Matanovics, helyzetben volt. Augusztus vé­gén tért vissza Sahin Tóth II., aki betegsége miatt, több mint félévi kényszerpihenő után, fel­készülés nélkül állt a csapat rendelkezésére. Készen állt már az új pály^ — de világítás nélkül. És így az edzéseket este, vagy a Dó- zsa-pálya melletti „félvilágítá- sos” salakos pályán, vagy ha a házigazda éppen nem tartott ed­zést, akkor a Dózsa bitumenes pályáján tartotta a csapat. Az őszi fordulóra a Petőfi játékstílusa érthetetlen módon megváltozott. A korábbi szelle­mes, gördülékeny, gyors, sok labdanélküli befutással tarkí­tott játék alig volt látható. A felelősségtudat bénítóan hatott a játékosokra. Játékuk görcsö­sen erőiködővé vált. Sok labda­kezelési hiba, rengeteg labda- vezetés és még több „eladott” labda jellemezte játékukat, kü­lönösen a lepattanó labdák meg­szerzésében nem jeleskedtek. A játék egyik alapvető fel­tételének, a büntetődobások pontos végrehajtásának hiánya okozta a VTSK elleni döntő jel­legű mérkőzésen elszenvedett vereséget. Ezen a mérkőzésen a csapat 19 büntetődobást ha­gyott ki, s ez már magában véve is felér egy vereséggel. Lássunk néhány számadatot a Petőfi bajnoki szerepléséről: A lejátszott 27 bajnoki mér­kőzésből 21 győzelemmel és 6 vereséggel végződött. Ez 77,7 százalékos eredmény. Idehaza egyszer, vidéken ötször szen­vedett vereséget a csapat. A kosáiarány 1641:1356, te­hát az átlag mérkőzésenként Damjanovics, Hort, 1 pontos: Bhend, Gheorghiu, Langeweg, Pietzsch, a,5 pontos: Attard, Prameshuber. A CSÜTÖRTÖKI párosítás: Tringov—Langeweg, Pachman— Szabó. Matanovics—Clarke, Bhend—Bilek, Bednarski—Ghe­orghiu, Hecht—Hort, Attard— Damjanovics. 60:50. Ez a szám aránylag gyenge támadójátékra és jó vé­dekezésre mutat. Az NB II. két csoportjában az összes csapatok közül a Petőfi kapta a legke­vesebb kosarat. A mérkőzéseken az alábbi húsz játékos szerepelt: Fekete, Baumann, Galgóczi, Király, Ko­csi, Polányi, Szakonyi, Székely, Tóth I., Tóth II., Vasvári, Zsa- dányi. Polgár, Szabó, Tormási, Menyhárt, Mészáros, Szeghalmi, Sahin-Tóth II., Gábor. Ezek kö­zül mind a 27 mérkőzésen csak három: Tóth II., Zsadányi és Baumann vett részt. Legtöbb pontot a következő játékosok szerezték: Baumann 376, Székely 316, Tóth TI. 216, Polgár 190, Fekete 129, Sahin Tóth 93. Összegezve az 1962—63. évi tapasztalatait: a Kecskeméti Petőfi szép sikert ért el. A csa­pat az NB II. Keleti csoport­jában a második helyet szerez­te meg. A megyei bajnokság­ban az „öregekből” álló Hl. csapat első, a fiatalokból álló II. csapat a harmadik helyen végzett. Elnyerte a Petőfi a Dánffy-kupát is. A két serdülő, vagy helyesebben gyermekcsa­pat a náluk jóval idősebb ser­dülő osztályban 8 csapat közül a második és negyedik helyen végzett. Az eddig elért eredmények további erőfeszítésekre kötele­zik a Petőfit. A szakosztálynak komoly, céltudatos munkát kell folytatnia, mert az 1964. év r-sak úgy hozhat eredményt, ha a hibákat kijavítva, közös össze­fogással dolgoznak. SZABÓ ZOLTÁN A Kecskeméti Petőfi kosárlabda csapatának 1962—62 évi szerep léséről Kötelező az ifjúsági csapatok indítása Március 15-én kezdődik az egycsoportos megyei labdarúgó- bajnokság. Készül már a szövetségben a bajnoki kiírás is. Üjra kötelező lesz az ifjúsági csapatok indítása a megyei és az összevont járási labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok számára. A szövetségtől nyert tájékoztatás szerint ez a kötelezett­ség a Honvéd-csapatokra is vonatkozik. 1964. évben az 1946—47—48. évben született játékosok szere­pelhetnek az ifjúsági csapatokban.

Next

/
Thumbnails
Contents