Petőfi Népe, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
Kecskemét négyéves sportfejleeztési tervéről tárgyalt m #portáktiva A. SÄ-UndÄ-HXi MELLŐL Kedden pihentek a filágbapoki sakbzónaversen y résztvevői A nagy küzdelmek színhelye az SZMT-székház dísztermében. A háttérben a Magyar- országon először most alkalmazott demonstrációs táblák. A városi tanács vb tanácstermében rendezték meg kedden délután a kecskeméti városi párt-vb és a városi TS elnöksége közös aktívaülését, melyen a városi párt-vb négyéves sportfejlesztési tervét vitatták meg az egybegyűlt sportszakemberek. Az aktívaülésen részt vett Németi Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Erdélyi Ignác, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Greiner József, az MSZMP városi bizottságának titkára, Szabó Ferenc, az MTS kiküldötte, Zelles Sándor, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, Bo- gadanovics Endre, a megyei TS főelőadója. Greiner Józsefnek, a városi pártbizottság titkárának megnyitója után László József, a kecskeméti városi TS elnöke ismertette a pártbizottság négyéves fejlesztési tervét. — Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított a tömegszervezetek munkájának és ezért feladatuk elvégzéséhez megadott minden elvi és gyakorlati segítséget. Most. amikor a párt határozata alapján szervezeti változást hoztunk létre a sportmozgalomban, szükséges, hogy újat, többet, minőségileg magasabb szintűt adjunk. Ezért határozta el az MSZMP városi végrehajtó bizottsága a város négyéves fejlesztési tervének kidolgozását, mely figyelembe veszd a személyi és tárgyi feltételeket, a sportvezetők munkájának, az anyagi javaknak helyes összehangolásával igyekszik előbbre vinni a város testnevelési és sportmozgalmát. Az elmúlt évben néhány sportágban nagy fejlődést tapasztalhatunk. A cselgáncsozók, kosárlabdázók és sportlövők jártak elöl, de több sportágban — mint a tekézőknél, röplabdázóknál és az atlétáknál — visszaesést tapasztalhatunk. A tömegsport alapjait a Kilián Testnevelési Mozgalom van hivatva biztosítani, de a mozgalom fő célkitűzéseit eddig nem sikerült megvalósítani. A Kilián Testnevelési Mozgalom részvevőinek 97 százalékát ma az aktív sportolók teszik ki, akik amúgy is részt vesznek valamely sportág rendszeres gyakorlásában. Szükséges egy olyan alapfokú versenyrendszer kidolgozása, — mely sportolási lehetőséget biztosít az üzemekben, gyárakban, hivatalokban és iskolákban egyaránt. Elsősorban az üzemekben, hivatalokban. iskolákban kell megrendezni az alapfokú. házi bajnokságokat. A második forma a városi bajnokságok rendszere, melyet atlétika, kézilabda, röplabda, teke, közhasználatú kerékpár, labdarúgás, természetjárás, sakk és végül kispályás kézilabdasportágakban kell megrendezni. A terv megvalósítása alapos szervező és előkészítő munkát igényel és Itt nagy feladat hárul a sportegyesületekre, KISZ- szervezetekre és szakszervezeti bizottságokra. László József ezután az Iskolai sportról beszélt, majd a minőségi sport fejlesztésére kidolgozott tervekre tért át. Ismertette azokat a szakosztályokat, melyek hivatottak — egy-egy sportág minőségi továbbfejlesztésére. Cél, hogy az önkéntesség elvének betartása mellett a a város legjobb sportolóit ezekbe a szakosztályokba tömörít- sék. ahol minden lehető feltételt megkapnak tudásuk fejlesztéséhez. A nevelés területén a sportköri KISZ-csoportok megalakulásától várható fejlődés. A K ISZ-csoportokban kialakított színes, tartalmas munkával eredményesen valósíthatjuk meg a sportoló fiatalok szocialista nevelését. Azokban a sportkörökben, ahol a KISZ-csoport létrejött, biztosítani kell, hogy a fiatalok megismerjék a párt sportra vonatkozó határozatát. — Nagy és szép feladatok előtt áll városunk sportmozgalma. A városi párt-végrehajtóbizottság és mi sportvezetők is bízunk abban, hogy összefogással, és lelkes tár- j sadalmi munkával ezeket a feladatokat végre is tudjuk hajtani — fejezte be László József, a párt négyéves sportfej lesztési tervének ismertetését. A beszámoló után a sportvezetők megvitatták a tervet. Valamién yien egyetértettek vele, és a végrehajtásra ésszerű javaslatokat tettek. Kovács Gergely javasolta, hogy a városi TS tagjai segítsék a kiemelt szakosztályok munkáját és a városi TS elnöksége is gyakran számoltassa be a kijelölt szakosztályok vezetőit. Erdélyi Ignác elvtárs. a városi pártbizottság első titkára hozzászólásában elmondotta, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít a határozatok végrehajtásának. Felhívta a sportkörök vezetőinek figyelmét a sportköri munka jobb megszervezésére, mert csak így lehetséges a fejlődés. Szabó Ferenc, az MTS kiküldötte is helyeselte a fejlesztési tervet. Az aktívaülés Greiner József elvtárs szavaival ért véget Nem volt irigylendő helyzetben Guotb Iván, a Petőfi férfi kosárlabda-csapatának edzője, az 1962—63. évi bajnokság kezdetén. Az SZTK udvari pálya megszüntetése után a csapat „hontalan” lett, és csak ideiglenesen kapott helyet a Katona József Gimnázium amúgy is kisméretű pályáján. Megcsappat a játékosállomány is. Tormási és Székely személyében a két legponterősebb játékos távozott el, az utóbbi ugyan később visszatért a csapathoz, de mint egyetemi hallgató, csak a mérkőzésekre járhatott haza, és így nem nyújthatta azt, amire korábban képes volt. Helyettük visszatért ugyan az egyesülethez Zsadányi és Polgár, de az előbbi szintén csak a mérkőzésekre járhatott haza, Polgár pedig a hosszú távoliét után nem volt képes a csapatjátékba beilleszkedni. Mivel nem volt magas középjátékos, a csapat játékstílusát át kellett alakítani gyors, rövid, és főleg „alacsony” átadásokra épített szellemes csapatjátékra. Az átállás sikeres volt, mert Galgóczi személyében olyen középjátékost találtak, aki a fent említett taktikai feladatokat végre tudta hajtani, és emellett még ponterős is volt. A csapat egymás után aratta a nem várt győzelmeket, és CelKEDDEN egy napra „fegyver- szünetet” kötöttek a zónaverseny résztvevői, a szabadnapot mindenki igyekezett pihenéssel eltölteni. Délután közös üzemlátogatás szerepelt a műsoron. A vendégek érdeklődve szemlélték a Kecskeméti Konzervgyár üzemrészeit és raktárait, majd megkóstolták a gyár készítményeit is. A legnagyobb sikert a befőttek és a savanyúság aratták. SZERDÁN délelőtt befejezték a függőj átszmákat Pachman még hétfőn este közölte a versenybírósággal, hogy Bilek nagymester elleni kilátástalan játszmáját feladja. A máltai Attard és az osztrák Prameshuber is folytatás nélküli döntetlenben egyeztek meg. A másik két játszmában: Bednarski négy gyaloghátrányos végjátékban is kiharcolta a döntetlent Damja- 1 novics ellen, míg Hecht Pietzsch csillant az első hely megszerzésének reménye. A tavaszi szezonra való felkészülés nem a legjobban kezdődött, bár a csapat tagjai, egy-két játékos kivételével. szabad idejük feláldozásával, lelkesen vettek részt a nagy terhelést jelentő alapozó edzéseken. A felkészülés ellenőrzésére a Csepel Autó által kiírt kupamérkőzéseken vett részt a Petőfi, ahol ugyan nem sikerült jó eredményt elérni, de ha a mérkőzésről mérkőzésre javuló játékot vesszük figyelembe, akkor elmondhatjuk, hogy a kupán való részvétel nem volt hiábavaló. A tavaszi mérkőzések a Dózsa bitumenes pályáján kerültek sorra. Itt ugyan hetente csak kétszer edzhetett a csa- rat, mégis sikerült a hazai veretlenséget megőriznie. Két váratlan vidéki vereség — a Szegedi Postás és a VM KÖZÉRT ellen — átmenetileg visszaesést okozott, de a VTSK ellen „zöld asztalon” elért győzelem után a csapat megtartotta első helyét. Az őszi forduló előtt nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. A felkészülés nem volt zavartalan. A játékosok közül többen szabadságon, főiskolai gyakorlaton vettek részt. Alig lehetett edzőmérkőzést szervezni, mert a többi csapat is hasonló eilen szintén gyaloghátrányos végjátékban lenyerte ellenfele tisztjét és a két versenyző végül is döntetlenben egyezett meg. A VERSENY állása a harmadik forduló függőjátszmáinak befejezése után: 2,5 pontos: Bitek, Bednarski, Hecht, 2 pontos: Clarke, Pachman., 1,5 pontos: Szabó, Tringov, Matanovics, helyzetben volt. Augusztus végén tért vissza Sahin Tóth II., aki betegsége miatt, több mint félévi kényszerpihenő után, felkészülés nélkül állt a csapat rendelkezésére. Készen állt már az új pály^ — de világítás nélkül. És így az edzéseket este, vagy a Dó- zsa-pálya melletti „félvilágítá- sos” salakos pályán, vagy ha a házigazda éppen nem tartott edzést, akkor a Dózsa bitumenes pályáján tartotta a csapat. Az őszi fordulóra a Petőfi játékstílusa érthetetlen módon megváltozott. A korábbi szellemes, gördülékeny, gyors, sok labdanélküli befutással tarkított játék alig volt látható. A felelősségtudat bénítóan hatott a játékosokra. Játékuk görcsösen erőiködővé vált. Sok labdakezelési hiba, rengeteg labda- vezetés és még több „eladott” labda jellemezte játékukat, különösen a lepattanó labdák megszerzésében nem jeleskedtek. A játék egyik alapvető feltételének, a büntetődobások pontos végrehajtásának hiánya okozta a VTSK elleni döntő jellegű mérkőzésen elszenvedett vereséget. Ezen a mérkőzésen a csapat 19 büntetődobást hagyott ki, s ez már magában véve is felér egy vereséggel. Lássunk néhány számadatot a Petőfi bajnoki szerepléséről: A lejátszott 27 bajnoki mérkőzésből 21 győzelemmel és 6 vereséggel végződött. Ez 77,7 százalékos eredmény. Idehaza egyszer, vidéken ötször szenvedett vereséget a csapat. A kosáiarány 1641:1356, tehát az átlag mérkőzésenként Damjanovics, Hort, 1 pontos: Bhend, Gheorghiu, Langeweg, Pietzsch, a,5 pontos: Attard, Prameshuber. A CSÜTÖRTÖKI párosítás: Tringov—Langeweg, Pachman— Szabó. Matanovics—Clarke, Bhend—Bilek, Bednarski—Gheorghiu, Hecht—Hort, Attard— Damjanovics. 60:50. Ez a szám aránylag gyenge támadójátékra és jó védekezésre mutat. Az NB II. két csoportjában az összes csapatok közül a Petőfi kapta a legkevesebb kosarat. A mérkőzéseken az alábbi húsz játékos szerepelt: Fekete, Baumann, Galgóczi, Király, Kocsi, Polányi, Szakonyi, Székely, Tóth I., Tóth II., Vasvári, Zsa- dányi. Polgár, Szabó, Tormási, Menyhárt, Mészáros, Szeghalmi, Sahin-Tóth II., Gábor. Ezek közül mind a 27 mérkőzésen csak három: Tóth II., Zsadányi és Baumann vett részt. Legtöbb pontot a következő játékosok szerezték: Baumann 376, Székely 316, Tóth TI. 216, Polgár 190, Fekete 129, Sahin Tóth 93. Összegezve az 1962—63. évi tapasztalatait: a Kecskeméti Petőfi szép sikert ért el. A csapat az NB II. Keleti csoportjában a második helyet szerezte meg. A megyei bajnokságban az „öregekből” álló Hl. csapat első, a fiatalokból álló II. csapat a harmadik helyen végzett. Elnyerte a Petőfi a Dánffy-kupát is. A két serdülő, vagy helyesebben gyermekcsapat a náluk jóval idősebb serdülő osztályban 8 csapat közül a második és negyedik helyen végzett. Az eddig elért eredmények további erőfeszítésekre kötelezik a Petőfit. A szakosztálynak komoly, céltudatos munkát kell folytatnia, mert az 1964. év r-sak úgy hozhat eredményt, ha a hibákat kijavítva, közös összefogással dolgoznak. SZABÓ ZOLTÁN A Kecskeméti Petőfi kosárlabda csapatának 1962—62 évi szerep léséről Kötelező az ifjúsági csapatok indítása Március 15-én kezdődik az egycsoportos megyei labdarúgó- bajnokság. Készül már a szövetségben a bajnoki kiírás is. Üjra kötelező lesz az ifjúsági csapatok indítása a megyei és az összevont járási labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok számára. A szövetségtől nyert tájékoztatás szerint ez a kötelezettség a Honvéd-csapatokra is vonatkozik. 1964. évben az 1946—47—48. évben született játékosok szerepelhetnek az ifjúsági csapatokban.
