Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-15 / 293. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSRA R.T 0ACS - IGSICUN MEGYEI LAPJA Ara 60 fillér ÉVIM. ÉVFOLYAM, 293. SZÄM A mezőgazdasági továbbképzés korszerű formája lövőre 35 mezőgazdasági szakkör működik megyénkben Nemrégiben tartották meg Gyulán a mezőgazdasági szakkörvezetők első országos tanácskozását, amelyen megyénket Magyar Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának oktatási főelőadója képviselte. A mezőgazdasági szakmai továbbképzés emé formájának hagyományairól, jövőjéről, illetve a tanácskozás tapasztalatairól a következőkben tájékoztatott bennünket. — A mezőgazdasági szakköröknek meglehetősen hosszú időre visszamenő múltjuk van. Már a felszabadulást megelőzően is működtek az országban — többnyire mint gazdakörök —, s céljuk főként az ezüstkalászos tanfolyamot végzett gazdák továbbképzésének elősegítése volt — mondotta. — Tevékenységük néhány előadásban, a szakirodalom ismertetésében, filmvetítésekben merült ki; s a gyakorlati ismeretek bővítése céljából időnként tanulmányi kirándulásokra, határ- és udvarszemlékre is sort kerítettek. Nem működtek rosszul, de a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelés egész arculatának megváltozása ma már magasabb követelményeket támaszt a szövetkezeti, mint az egykori egyéni gazdákkal szemben. Néhány termelőszövetkezeti szakkör eredményes munkájának tapasztalatai alapján mostanra érett meg az elgondolás, hogy helyes lenne a szakköröket a nagyüzemi gazdálkodás igényeinek, az új termeléstechnikai eljárások elterjesztésének, a mezőgazda- sági szakmai művelődésnek a szolgálatába állítani. A gyulai tanácskozáson élénk vita alakult ki, elsősorban a szakkörök előkészítő vagy pedig továbbképző jellegének eldöntésére. Az előbbi tábor híveinek nézete szerint ugyanis a szakkörök feladata az lenne, hogy az élenjáró szövetkezeti gazdákat felkészítenék az általuk később elvégzendő szakmunkásképző tanfolyamokra. — Végül az az álláspont diadalmaskodott, amely — igen helyesen — a szakkörök fő célját a mezőgazdasági termelésben dolgozó képzett szakmunkások ösz- szefogásában, ismereteik fejlesztésében, tapasztalataik gyarapításában látja. A szakköri tagok nem csupán előadásokat hallgatnak, a szakmai irodalmat tanulmányozzák, mezőgazdasági témájú filmeket tekintenek majd meg és értékelnek, hanem eleven kapcsolatot tartanak a mezőgazdasági oktatási intézményekkel, kutatóintézetekkel, állami gazdaságokkal és segítségüket igéAybe véve, kísérleteket is folytatnak. Különösen ez utóbbi módszer alkalmas arra, hogy több érdeklődőt vonzzon a sarkkörökbe, s alapot teremtsen a hasznos nagyüzemi eljárások meghonosodásához. Megyénkben az átszervezést megelőzően mintegy 30 szakkör működött. Mivel a régi formában azonban már nem voltak életképesek, a szakköri élet egyre inkább elsorvadt, s csak tavaly kapott újabb lendületet. Ekkor négjf szakkör alakult, s számuk azóta hétre növekedett. A megyei tanács jövő évi költségvetése, illetve a szakoktatás programja 35 szakkör létrejöttével számol. Annak megfelelően, hogy egy- egy közös gazdaságban melyik a fő termelési ág, illetve melyiknek a fejlesztésére van szükség, lehetőség nyílik több szakköri — növénytermesztő, állat- tenyésztő, kertészeti vagy gépészeti — tagozat megalakítására is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának költségvetéséből, valamint a közös gazdaságok kulturális alapjából is megfelelő anyagi támogatást kapnak a szakkörök, s ezek, illetve a tagozatok vezetői is megfelelő honoráriumban részesülnek. A szövetkezeti gazdaságok által a kísérletek céljára rendelkezésre bocsátott 1—5 holdnyi földterület hozama pedig majd újabb anyagi alapul szolgál. A havonta egy-két alkalommal — a nyári idényben természetesen ritkább időközökben — sorra kerülő foglalkozások pontos munka terv alapján folynak le. Befejeződött a szövetkezeti vezetők tanácskozása Szombaton délelőtt folytatta tanácskozását a SZŐ VOSZ Felügyelő Bizottsága Kecskeméten, a MÉSZÖV székházában. Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZŐ VOSZ Felügyelő Bizottságának elnöke megnyitó szavai után dr. Pál József, a SZÖVOSZ szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője értékelte azt a fejlődést, amelyet a felügyelő bizottságok a tavalyi hasonló értekezlet óta megtettek. Megállapította, hogy a felügyelő bizottságok tagjai alaposabb elemző munkát végeztek, mint az elmúlt években, és ez a biztosítéka annak, hogy munkájukra szükség van. Hangsúlyozta, a felügyelő bizottság és az igazgatóság közötti együttműködés fontosságát. Tátrai István, a Szolnok megyei felügyelő bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ne elégedjenek meg a hiányosságok megállapításával, ellenőrizzék az ezzel kapcsolatban tett intézkedéseket is. Felvetette a MÉK szervezetének rugalmasabbá tételét, pontosabban azt, hogy a nagy mennyiségben termelő közös gazdaságok a MÉK átvevőhelyek megkerülésével szállíthassák áruikat a fogyasztókhoz. Ehhez a problémához kapcsolódott dr. Árva János Csongrád megyei felügyelő bizottsági elnök hozzászólása is. Többen tettek észrevételt hozzászólásukban különböző áruellátási, szállítási és ellenőrzési problémával kapcsolatban. Sok szó esett a leltárhiányokról^ illetve a leltártöbbletekről is. Brachna János, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, a MÉSZÖV elnöke, felhívta a felügyelő bizottságok elnökeinek figyelmét arra, hogy több ellenőrzést végezzenek a vevők érdekének védelmében. Szólott a vagyonvédelmi problémákról és a felvásárlás nehézségeiről is. Nánási László, az értekezletet összefoglalva, megállapította annak hasznosságát. G. É. Eserhéttixáx áf otthon Növekszik a társasépítkezés Iránti érdeklődés Lesz-e elegendő teiek? Harminckét ország vásárolja a ZI YI színes kádjait Értesültünk, hogy a kecskeméti ZIM nemcsak teljesíti, hanem esetleg túl is szárnyalja éves exporttervét. Amellett az exporttermékeknél szokásos december 20-i tervzáró határidőt is be tudják tartani. A ZIM-kádak versenyképesek a világpiacon. Tavaly huszonkilenc országba exportáltak belőlük, ebben az évben további hárommal bővült a piac. Érdemes a harminckét országból egy sort ide jegyezni: Szovjetunió, Anglia, Dánia, Görögország, Ausztria, Svájc, Nyugat-Német- ország, Jordánia, Szíria, Tunisz, Marokkó, Eritrea, Malghas Köztársaság, Málta, Malaya. December 10-ig Egyiptomba, Angliába, Görögországba, Dániába, a Szovjetunióba, Szíriába mentek már szállítmányok. Világszerte nő az érdeklődés a ZIM-kádak iránt. Nemcsak, mert jó minőségűek; könnyűek, hanem mivel divatosak is. 1963- ban már négy színben előállított zomáccal tudták őket gyártani. A pasztellszínű, kék, sárga, zöld, rózsaszín kádak iránt, jövő évi rendelésre már újabb nyugati országok érdeklődnek. Az éves adatok összesítése bármilyen területről legyen is szó —, mindig érdekes következtetésekhez, összehasonlításokhoz nyújt alapot. A megyei tanács vb építési- és közlekedési osztálya számos ilyen adatot kínál. Néhány lakásépítéssel kapcsolatosat ragadjunk ki közülük. Egy helyre telepítve jókora új községet képezne az a több mint 1700 lakás, illetve családi ház, amelyekkel az idén gyarapodott megyénk. Vagy közelítsük ezt a növekedést más oldalról: a megépült lakások száma nagyrészt kielégítené a Kecskeméten jelentkező lakásgondokat. Az új otthonok szaporodása szinte kivétel nélkül a megye valamennyi községét, városát érinti, tehát a megoszlás igen változó. Kecskemét előrelépése a téren a megyeszékhelyhez méltó. A számos magánerős és az Országos Takarékpénztár támogatta családi ház építkezésének befejezése mellett, ezt bizonyítja a rendeltetésének átadott 154 állami segítséggel épült szövetkezeti és az 50 teljesen állami erőből létesült lakás. A helyes lakáspolitika térhódításáról vall, hogy ez évben kiszélesedett a csoportos építkezések és a társasházak iránti érdeklődés. Bizonyságai ennek többek között a Jánoshalmán, Lajosmizsén, Kiskőrösön épült, összesen 44 lakásos társasházak, Kecskeméten pedig a Füzes utcában épülő 6, a Wesselényi utcában pedig 15 lakásos társasházak. — Csak buzdítani lehet az építtetőket a hasonló törekvésekre — jegyezte meg az építési- és közlekedési osztály fiatal lakáspolitikai előadója: Fekete László mérnök. — Hiszen a társasépítkezések lényegesen olcsóbbak a szóló családi házakénál. Kevesebb az anyagigényük, nem is szólva a közművesítéssel járó tehertétel kisebbségéről. A legtöbb családi ház építését éppen a közműve- sítési költségek drágítják meg. A magánerős építkezéseket megyeszerte 810 esetben mintegy 40 millió forint kölcsön folyósításával — 1962-ben 33 millió volt éz az összeg — támogatta az OTP. Az elért eredmény nem lebecsülendő, jóllehet, hogy főleg a magánerős és OTP-kölcsönnel létesülő új otthonok száma az elértnél is nagyobb lehetett volna — hiszen a takarékpénztárnál 12 millió forint e célt szolgáló hitelkeret maradt felhasználatlanul —, ha építkezéseket nem akadályozza sok helyen a telekgond. Mint megtudtuk, az idén sem a községekben, sem a városokban nem állt az építkezni vágyók rendelkezésére elegendő, vagy választékban megfelelő házhely. Hosszadalmasan készültek ugyanis a távlati rendezési tervek, s elhúzódtak a kisajátítási eljárások is. Nem foghatott munkához például a KISZ-lakásépítők második kecskeméti csoportja, mert csak szeptember végén jutott telekhez. Károsan befolyásolta az építkezési kedvet a házhelyválaszték hiánya. Jövőre e téren előreláthatólag kevesebb lesz a gond. Számos helyen ugyanis elkészültek, illetve folyamatosan készülnek a rendezési tervek. További társasház-építke- zéshez a Jánoshalmi Községi Tanács 9, Lajosmizse 3, Baja város pedig szintén 3 telket adott át értékesítésre az OTP- nek. Ugyancsak a helyi tanácsok jelzései alapján társasépítkezésekhez Dunavecsén, Kalocsán, Kecelen, Kiskőrösön, s a megye több helységében közel 40 telekre van kilátás. Családi házak céljára pedig megyeszerte mintegy 2000 házhelyet kínál eladásra a takarék- pénztár. Gátló tényezőként hatott ez- évben az építési anyaghiány is; Nemrégiben a Belkereskedelmi Minisztériumból nyert értesülés szerint a TÜZÉP-telepeken ezekben a hónapokban több anyag áll rendelkezésre, érdemes tehát már most beszerezni a jövőre tervezett építkezésekhez. S ha már itt tartunk, ejtsünk néhány szót a megye jövő évi lakásgyarapodási kilátásairól; Állami beruházásból Kecskeméten 110, Kiskunfélegyházán 40, Kalocsán 20, Kiskőrösön pedig 12 lakás épül. Szövetkezeti építkezés jóvoltából 89 család jut új otthonhoz Kecskeméten. Ami pedig a teljesen magánerőből, vagy az OTP-kölcsönnel tervezett építkezéseket illeti: ezek száma — több év tapasztalata szerint — évenként általában 8 százalékkal növekszik, s az előzetes becslések szerint jövőre körülbelül 1600-ra tehető. Figyelemre méltó az is, hogy 1964- ben — mint már említettük — megyénk valamennyi városában és számos községében is — egyre többen kívánnak élni a társasházépítés lehetőségével. / í>zaKKor leirenozasa eraeKe- ben több termelőszövetkezet is összefoghat. Részükre nem egy művelődési otthon ajánlott már fel helyiséget, szemléltető szakmai anyagot stb. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, valamint több kutatóintézet is szaktanácsokkal, patronáló munkával, nemesített vetőmag juttatásával segíti munkájukat. Támogatásban nincs tehát hiány. Most már a közös gazdaságokon a sor, hogy éljenek a lehetőségekkel. A másutt tapasztalt jó példák, valamint a megyénkben is több helyütt tevékenykedő mezőgazdasági szakkörök eddigi eredményei azzal biztatnak, hogy a jövő évben számban megsokszorozódva, még jelentősebben szolgálják a nagyüzemi gazdálkodás ügyét — fejezte be nyilatkozatát az oktatási főelőadó. J. T.
