Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-14 / 292. szám
1963. december 14, szombat 3. oldal Gépi szüretelésre alkalmas A város peremén borszőlőfajtát nemesítenek A Szőlészeti Kutató Intézet Kecskemét környéki telepeinek vezetői, kutatói a napokban közös tanácskozást tartottak, ahol a homoki csemege- és borszőlő nemesítésben felmerülő újabb igényeket, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. A csemegeszőlő nemesítésével foglalkozó Mathiász János telepen a jövő évi feladat az újonnan nemesített hibridek el- szaporítása és újabb törzstelepek kialakítása. Erre a célra az idén az intézet napfűtéses üvegházában 13 fajtából 100 ezer gyökeres vesszőt, a 3—4 méteres hajtásokból pedig újabb kétmillió kétrügyes dugványt állítottak elő a további szaporításokhoz. A nemesítéssel egy időben a nagyüzemi szőlőtermelés különböző formáival is kísérleteznek. 1964-ben a többi között magasműveléses rendszerű csemegeszőlőst alakítanak ki, s az öntözés hatását figyelik majd a terméshozamok alakulásán. A homoki borszőlők nemesítésével foglalkozó Miklós-tele- pen jövőre megkezdik a gépi szüretelésre alkalmas borszőlőfajták nemesítését, s az elgondolt művelési rendszer kialakítását. Az idén erre a célra mintegy ötezer hibridet jelöltek ki. A cél az, hogy az egyéb jó tulajdonságok mellett az új, gépi szedésre alkalmas fajták legalább harminc centiméter nagyságú, hosszú kocsányú fürtöket teremjenek. Ugyanakkor a fürtök lemetszésének gépesítésére az eddigiektől eltérően újszerű művelési rendszert dolgoztak ki. Eszerint a kísérleti parcellán négyméteres sortávolságot hagyva telepítik a szőlőket. A szőlőágat két méter magasra vezetik, s ott T-alakbaon alakítják ki a termőágakat. Külterületi filmklubok Megtartották első előadásaikat a Miklóstelepen, Belső-Baí- lószögön és a városföldi Aranykalász Xsz-ben megalakult filmklubok. Több mint húsz archív- filmet vetítettek idáig. Januárban Kisfáiban, Belsönyírben alakulnak újabb fitmklubok. A frissen kiásott homokbuckán állunk. A csípős téli szél meg-meglobogtatja a kezünkben tartott térképet. Kecskemét határában vagyunk, az úgynevezett Picsó-csatománál. A fekete színű piszkos lé még a régi medrében hömpölyög. Ez év szeptember 6-i számunkban Gyöngyösi Imre, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője így nyilatkozott a „délnyugati fertőről”: — A város délnyugati határában mintegy négyezer méter hosszúságban nyitott a szennyvízcsatorna. A Megyei Kórháztól kiindulva, a legjobban veszélyeztetett másfél kilométeres szakaszon megkezdjük a csatorna befedését... Ismét Gyöngyösi elvtárssal indultam el erre a — nyugodtan lehetne határszemlének is nevezni — körutazásra. Hetek óta nagyarányú építkezés folyik itt a város peremén. Földmunkások százai, daru és kotrógépek dolgoznak kora hajnaltól késő estig a fagyos talajon. A törökvilág emléke Bár a szó eredetileg az olasz folyócskából származik, a Picsó mégis a XVI—XVII. századot, a törökvilágot idézi. A megyei levéltár igen sok érdekes adatot őrzött meg ebből az időből. A Máriaváros területén számtalan kis forrás tört fel. Ezeken a helyeken fürdőket épített a török. Egykorú feljegyzés szerint a Kőhíd utca torkolatában áll egy ház, amelynek pincéjében a XVI. század közepén „lóderék vastagságban” tört fel a talajvíz. A környékben lakók féltek, hogy a török felfigyel az új forrásra, ide telepszik és fürdőt épít. A kis forrás nyílását ötven gyap- júzsákkal és jó pár malomkővel zárták el. A fürdőkből elvezető árkok szállították a vizet a „központi” csatornába, amelyből a mai Picsó keletkezett. A következő századok alatt a város növekedett, bővült. A már meglevő vizesárkokra rávezették a környező házak szennyvizét. A piszkosvíz-hálózat a város alatt egyesült és Város- földön át keresett utat a Tiszához, tunk csak ki lapátolni — mondja a brigádvezető. 4 „fertő* maradványa Indulunk tovább. Kecskemét, Alsópályaudvar. Óvatosan haladunk a sínek mellett. Fekete iszapos a talaj. Négy-ötszáz- métemyire az állomástól. Vékony csíkban', gőzölgő víz csörgedez. — A Magyar Likőripari Vállalat szeszfőzdéjének szennyvize — mutat az iszapos vízre az osztályvezető. — A „fertő” maradványa... A mintegy nyolcvan méter hosszúságban nyitott szennyes- lé-elvezető peremét a városi tanács még ősszel feltöltötte salakkal. — A jövő héten felszólítjuk a Likőripari Vállalatot, hogy kezdjen hozzá egy zárt elvezető építéséhez, mely a már elkészült csatornába torkollik. Az Erzsébetváros és a Csatornaépítő Vállalat telepe közötti területet — amely a legjobban volt veszélyeztetve a tavaszi hóolvadáskor — feltöltötték. A Fazekas-köz csatomatorkolatát kitisztították, az iszapot gépekkel kotorták ki. A Kinizsi utcai árkot a jövő évben megBetönkigyök a föld alatt A térképet nézzük. A sok kusza kék vonal között, melyek a nyitott csatornát jelzik, piros vonal kígyózik. A befedésre kijelölt ezerötszáz méteres szakaszt mutatja. — Az elmúlt héten kétszázméteres hosszúságban fektették le a betoncsöveket a Közlekedési Építő Vállalat munkásai — mondja Gyöngyösi elvtárs. — Az újabb százméteres szakasz a hét végéig elkészül... A Halasi út és a Kinizsi Konzervgyár II. számú telepe közötti szakaszon negyven ember dolgozik. Innen a homokdombról már látszik a csatorna most elkészült szakasza. A munkahely felé indulunk. — Kovács Péter, a brigádvezető, a központba ment anyagért — mondja Dakó Ferenc, a negyventagú csoport helyettes vezetője. — A brigád az elmúlt hónapban a Szabadság téri csatornázásnál dolgozott. A földmunkát végeztük ... A Halasi út túlsó oldalán Varga Gábor brigádja dolgozik. A szennyvízcsatorna csőrendszerének helyét ássák. — Fagyos, kemény a talaj. Volt olyan nap, amikor tizenöt méter hosszúságú medret tudszüntetik. A Dankó utcai csatorna állapota kielégítő. A város felé indulunk. Gyöngyösi elvtárs összehajtja a térképet. Terelőtábla irányítja mellékutcába a járműveket. A főúton is árok osztja ketté a kőburkolatot. S a sárga homokot a markológép „szája” a gödör mellé halmozza. Épül a város új csatornarendszere. KOVÁCSI MIKLÓS Várakozáson Szokatlanul nagy a forgalom a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kiskunmajsai telepén. Rozzsal telt zsákok tornyosodnak a hatalmas magtárban. — A gabonacsere-akció várakozáson felüli eredményeket hozott már eddig is — tájékoztatnak az irodában. — Alig egy hónapja kezdődött, de máris több mint 25 vagon rozsot cseréltek át rozsra a falu- és környékbeli közös gazdaságok. Bevalljuk, mi legfeljebb csak 13 vagonra számítottunk. Igen, a cserét valóban a közös gazdaságok bonyolítják le. Vagyis az egyes termelőszövetkezetek, tszcs-k gazdái nem külön- külön, hanem összefogva közösen hozzák a rozsot és viszik az árpát. A gazdaságok vezetői jól szervezték meg a cserét. A kiskunmajsai Petőfi Tszcs 157. a kömpöci Kossuth Tszcs 190, a kiskunmajsai Jonatán Szak- szövetkezet pedig 310 mázsa gabonát cserélt így át. Tanulságos az utóbbi közös gazdaságnak az akcióban törtéUjabb 700 kecskeméti háztartás iut palackhoz Látogatás a „gázosoknál“ Lesz-e télen elegendő gáz a háztartásokban? Erre a kérdésre kerestünk és kaptunk választ, amikor Kecskeméten a Bács-Kis- kun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gázértékesítő telepére látogattunk. A felelet megnyugtató. Nemcsak a 6300 kecskeméti gázelőfizető, hanem azok részére is, akik még ezután jutnak gázkiutaláshoz. December 20-ig ugyanis újabb 700 kecskeméti háztartásba jut el a gáz. — Most előrelátóbbak vagyunk, mint tavaly, — magyarázta Kerekes Dezső, a gázbolt vezetője. — Hogy a téli, folyamatos ellátásban ne legyen fennakadás, növeljük a cserepalackok számát... Raktározási gondok A telepvezető panaszkodott is: — Sajnos, kicsi a raktárterületünk, ezért az udvaron levő széntárolót is erre a célra használjuk, s ott 1000 palackot helyeztünk el. — Mikorra épül fel az új raktár? — Előreláthatólag jövőre, — a Matkói úton már kijelölték a helyét, ahol mintegy 6000 palackot tárolhatunk majd. Sajnos, az új telep felépítéséig itt, a Szegedi úton kell maradnunk... A szállításról Naponta 200-250, szombaton sokszor 4C0 —500 gázpalackot szállítanak a fogyasztókhoz a telepről, a szolgáltató vállalat autóin és motoros targoncáján. Kerekes Dezső ezt kifogásolja: — Kevés a rendelkezésre álló szállítóeszköz, ugyanígy a velük foglalkozó munkaerő. — Milyenek a kilátások a télre? — Az autóközlekedési vállalaton és a MÁV-on sok minden múlik. No, meg az utak járhatóságán. Ha időben megérkeznek hozzánk a palackszállítmányok, nem lesz fennakadás a folyamatos ellátásban... Tervek és jó tanácsok Szabó István, a Bács- Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kirendeltségvezetője így beszélt a következő években megvalósulásra váró tervekről: — Ha felépül az új gázlerakat, 10—15 évig nem lesz raktározási gondunk. Ha megépül az új leninvárosi gáztartály, amit a békés- szentandrási gázvezeték „szolgál ki”, a gáz- fogyasztók számát is emelhetjük. Ezzel újabb palackok szabadulnak fel ugyanis, az újabb gázigénylők szükségleteinek kielégítésére. — Az ÁFOR gázértékesítő főosztálya — folytatta Szabó István — intézkedett, hogy a jövőben a szolnoki gáztöltő telep mellett, Budapestről is szolgáltathassanak gázt kecskemétieknek. A kiskunfélegyházi, kiskun- halasi és a kalocsai fogyasztók igényeinek kielégítéséhez — a szegedi gáztöltő telepen kívül — ugyancsak segítséget kapunk a fővárosból. A gázértékesítő bolt vezetője a fogyasztók türelmét kérte, ha esetleg zökkenő adódna a gázellátásnál. Mit várnak még a fogyasztóktól? — Azt, hogy lehetőleg ne reklamáljanak, amikor 4—5 kilogramm gázt felhasználtak a sertésperzse- léseknél, s az idő előtt kiürült palackot nem tudjuk azonnal kicserélni. Ha perzseléshez használják a gázt, sokkal hamarabb fogy .,. — mondotta Szabó István. — A másik kérésünk, — fejezte be — az, hogy csak akkor igényeljenek fogyasztóink üres palackot, amikor a régiben levő gázmennyiséget teljesen felhasználták... — bubor — nő részvétele. A 310 mázsa látszatra nem nagy eredmény, minthogy a szakszövetkezetnek másfél ezer gazdája van. Viszont az is megemlítendő, hogy a gazdák művelésében kicsiny, átlagosan másfél holdnyi terület van, s ezeknek is kisebb-nagyobb része szőlő és gyümölcsös. — Az akció kezdetekor a majsai piacról nyomban eltűnt a rozs — jegyzi meg Szekeres László, a szakszövetkezet elnöke. — Egy nap alatt összehord- ták a gazdák a cserélni való kenyérgabonát. Igaz, a legtöbben csak 30—40 kilót hoztak. De ha nincs mód a cserére, akkor az itt összehordott és három vagonnál alig több rozs is „elúszott” volna — mint abrak. Természetesen voltak, akik tekintélyesebb mennyiségű kenyérgabonát cseréltek át árpára; Győrfi László 500, Kertész Ferenc 400 és Sávai István 250 kilót. Kiskunmajsán az akció tehát elérte célját. Felszínre kerültek a „rejtett tartalékok”, s a gazdák is örültek, mivel a rozzsal azonos mennyiségű jó minőségű abraktakarmányt kaptak cserébe. S azóta már többek részéről elhangzott a javaslat, hogy a cserét mindjárt a csép- léskor le lehetne bonyolítani. Hozzátesszük: ez a javaslat figyelmet érdemel. Fürt Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet — még autót is, akkor az itt látható kapu alighanem olyan lesz mint egy gazdagon termő szőlőskert. Már látjuk, amint sűrű fürtökben lógnak majd rajta a tetejétől az aljáig, széltében-hosszában, vastag fürtökben — a lakatok. Irsai Olivér helyett Elzett, Saszla helyett Tuto. Az ilyen gyümölcs persze ehetetlen. Bizonyára azért — hadd következtessük ki végig a hasonlatot — mert éretlen. Éretlen ötlet hozta ugyanis ezt a termést. Négy új bérház: a kecskeméti Rákóczi út 28—30—32. és Bethlen körút 4. közös udvarán áll a képen látható lakatfürtös kapu. A történet azzal kezdődött, hogy a régi korhadt kaput minduntalan kidöntötte — feltehetően — a Dióhéj vendéglőbe árut szállító teherautó. S amikor a KIK a mostani vaskaput megcsináltatta, megmérgesedett egyszersmind: Lélek ez ajtón se be, se ki, legfeljebb az, I akit a házfelügyelő személyesen beenged. A kapun azonban elég nagy a teherautó-forgalom a Dióhéjba, a raktárba stb. A négy házban ezenkívül négy személyautó- és számos motorkerékpár-tulajdonos lakik. Azok az utcán parkoljanak? Végül aztán mégiscsak megengedték nekik, hogy lakatot vegyenek a kapura, ha közlekedni akarnak rajta. Hiába kérték azonban a lakók, hogy csináltasson rá zárat a KIK és adjon kulcsot hozzá. Azt már nem — volt a válasz —, ahhoz akárki csináltathat kulcsot, s akkor ki-be mászkálnak majd. És hiába minden érv! Hogy lakatot is vehet akárki! Meg hogy a szomszédban, a Pálmacukrászda udvarára nyíló kapun is rendes zár van! Semmi nem használt. Nem, nem, itt nem lesz — hozta a híreket a házfelügyelő. Most aztán még az se jut be mindig a nevezetes kapun, aki „nem akárki”. — Bármilyen ügyesen is fűzték össze, amint a képen látható, ezt a fél tucatnyi lakatot. Ha megfeszül, megcsavarodik, megmakacsolja magát a fürt, kisbalta kel) hozzá, horizontális fúrógép, vagy páncéltörő ágyú, mire szét tudják ügyeskedni nagy nehezen a járműtulajdonosok a biztonságos parkolóhely menyországát őrző lakatbogot Jelentkezzék, aki gépkocsivagy motorkerékpár-tulajdo nos akar lenni a Rákóczi ú! 28—30—32-ben és a Bethler körút 4-ben! Jelentkezzék eg', szép nagy lakattal a KIK-nél ,
