Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

Munkában a terveat&k m f VeMfíftm ÉfalM Televíziós filmek fesztiválja A televíziós filmek VII. nem­zetközi fesztiválját április 27-től május 2-ig tartják meg. Párhu­zamosan a XVII. carmes-i film- fesztivállal: a televíziós filme­ké 48 órával a filmfesztivál előtt kezdődik. Az Eurovízió 1964. évi nagydíját az utolsó napon, május 2-án osztják ki. Ötödször is férjhezmegy Bette Davis, a híres, de már nem fiatal filmsztár januárban ötödször is férjhezmegy. Új fér­je Jeremy Hyman lesz. Évi ötmiliiárd dollárért pornográf irodalom A legutóbbi becslések szerint az USA-ban évente 5 milliárd dollár „értékben” hoznak forga­lomba pornográf irodalmat. New Yorkban Morton Hill ka­tolikus pap nemrég éhségsztrájk­ba lépett, hogy kényszerítse a városi hatóságokat a pornográf kiadványok elleni intézkedések­re. Londonban előadták Verdi: „Attila” címfi operáját A londoni Sadler Wells Színházban új fordításban nagy sikerrel felújították Verdi: „At­tila” című fiatalkori operáját. A hunok királyát McIntyre új- zélandi basszista, Odabella sze­repét pedig Rae Woodland an­gol szopránénekesnő énekelte. Odabella a darab hősnője, aki megöli a hunok királyát és ez­zel megmenti Rómát. Calmette centenáriuma Száz évvel ezelőtt született Joseph Calmette francia tudós, aki a tüdőbajt megelőző BCG- c*tással tette ismertté nevét. Macmillan visszatér régi foglalkozásához Harold Macmillan, a lemon­dott angol miniszterelnök visz- szatér régi foglalkozásához: A Macmillan Ltd. Kiadóvállalat amerikai leányvállalatát fogja igazgatni. Uj gyárak, utak, hidak épülnek Jubileumi kiállítás tíz esztendő eredményeiből Amikor megyénket járva elénk tárul egy-egy új házsor, egy friss vakolásé kultúrotthon, is­kola, vagy üzem — valljuk be őszintén, elég ritkán gondolunk azokra, akik körzővel, vonalzó­val. logarléccel a kezükben elő­ször álmodták papírra, tervez­ték meg ezeket az új létesítmé­nyeket. Pedig itt szűkebb ha­zánkban, a megyei tanács ter­vező irodája apparátusának — munkája is hozzájárul immár tíz esztendeje városaink, fal- vaink, tanyaközpontjaink fejlő­déséhez, szépüléséhez. Elég, ha Kecskeméten a Leninváros új házait (amit a LAKÖTERV-vel közösen terveztek az iroda mun­katársai) a kalocsai, sükösdi paprikaszárítót és feldolgozót, a Kecskeméti Alföldi Műanyagfel­dolgozó Vállalatot, vagy a Fi­nommechanikai Vállalatot em­lítjük. A 134 fős tervező gárda szakértelmét bizonyítja a Tisza- kécskei Permetezőgépgyár új te­lephelyének megtervezése is — és még sorolhatnánk a példákat. Jellemző a tervező iroda mun­kájának méreteire, hogy csupán ebben az évben 464 létesítmény tervezését fejezik be, melyeknek 7,6 millió forint a tervezői díja. Ismerkedjünk meg közelebb­ről is a tervezők munkájával. Amint Papp Dezső igazgató el­mondotta: A tervezők más „idő­számítás” alapján dolgoznak, mint a többi vállalat és üzem. Már augusztusban hozzáfogtak a következő évben megvalósuló, felépülő létesítmények tervezé­séhez az egyes csoportok. A fo­lyamatos, zökkenőmentes épít­kezések érdekében alapvetően szükség van erre az „előretar- tásra”. összesen 12 millió forint értékű tervezési díjnak megfe­lelő létesítmény dokumentáció­ját készítik el a jövő évre. Me­lyek ezek közül a legfontosab­bak? Az 1. számú építészcsoport, Kozma Mihály vezetésével, a kecskeméti autógarázst, a bács- bokodi kultúrházat. a kiskun- halasi pártszékházat tervezi, s elkészíti ugyancsak Kiskunha­lasra húsz emeletráépítéses la­kás dokumentációját. Neuhauser László építészcso­portja a Kecskeméti Vízmű Vál­lalat irodaházát, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár 2. számú te­lepét. a kalocsai és a kiskunha­lasi propán-—bután gáztöltő te­lepet, a Kecskeméti Városi Mo­zi felújítását tervezi. Baján 28 lakás tervdoku­mentációja és a megyeszék­hely Csilléry telepi szuper­markett terveinek elkészítő- t se is erre a csoportra vár. A 3. számú építészcsoport, — melynek Gedei Árpád, a vezető­je, főként házhelyrendezési ter­veket készít, egyéb munkája mellett. A 18 fős bajai fióknak a tsz- beruházások adaptálásán kívül 29 létesítmény típusterveinek adaptálása lesz a feladata. Eze­ket a munkákat Sass Richárd fiókvezető irányítja. Nem tudni miért maradt ez a kis terület a „senki földje” a Kecskeméti Bat­thyány utca végén és a Ha­lasi út elején. Talán párszáz méter hosszú útszakasz mind­össze, mégis sok bosszúságot okoz a járókelőknek. Teljes sötétség uralja ugyanis ezt a terepet. A Batthyány utca végén befejeződik a ragyogó fénycsővilágítás, s csak a távolban — az amúgyis igen forgalmas útkereszteződésnél — a Hahisi út elején szomor- kodik egy gyenge fényű lám­pa. Odébb azután megint jobb a helyzet, hiszen a le- ninvárosi kellemes fényt adó higanygőzlámpák világítanak, s juttatnak sugarukból egy keveset a gyár mentén húzó­dó járdára is. Nem új dolog ez már, s munkájához. Viszont több — tíz-tizenkét éves gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező — mér­nökre lenne szükség. A csopor­tok elhelyezése is igen szűkös. Ezen a gondon a jövő évben felépülő új irodaház segít. A tervezők székháza 3 millió fo­rintba kerül majd. Ennek meg­nyitásakor, kiállításon is bemu­tatják az elmúlt tíz esztendő alatt tervezett létesítmények tervrajzait. Ez a kiállítás módot nyújt majd arra. hogy az eddi­ginél alaposabban megismerked­jünk a megyei tervező iroda szép, érdekes, hasznos munká- jávaL BUBOR GYULA mindenki várta, hogy az új lakótelep közvilágításának megoldásával együtt erre is sor kerül, csodák csodája — elfeledkeztek róla. Vagy ta­lán nincsen gazdája ennek a területnek? Ezt találgatják az erre lakók, s a közeli gyá­rakban dolgozók. Ezért is ne­vezték el — találóan — senki földjének. A tél közeledtével talán nem ártana megváltoztatni a „népi mondást”. Nem is kell hozzá különösebb erőfeszí­tés: legfeljebb néminemű anyagi eszközök, a DÁV se­gítsége, s a hozzávezető mó­dozatok megkeresése... Akik annyi mindent meg­oldottak már, úgy gondoljuk ez sem okozhat túl nagy fej­törést. (T—1.) Egy kis pihenő (Tóth Sándor felvétele.) Soha nem gondoltam volna, hogy egy szekrény ennyi bonyodalmat okozhat az ember életében. Egy évvel ezelőtt vettem. A sötétre po­litúrozott háromajtós alkotmány azonban sehogyan sem illett a többi bútordarabhoz, s elhatároztam, hogy világosat csináltatok belőle. Három hónappal ezelőtt tárgyalá­sokba bocsátkoztam az egyik ktsz aszta­los részlegével. Szakember jött ki, „szem­revételezte” a szekrényt, s nagy vidáman kijelentette, hogy három hét alatt kész lesz. A három hétből négy lett, a szekrény azonban valahogy nem sikerült. Két ajtaja egyforma volt, de a harmadik „idegen test”-ként éktelenkedett rajta. Kijöttek új­ra, megnézték és megállapították, hogy va­lóban nem egyformák az ajtók. Elvitték a világosat, hogy a másik kettőhöz igazítsák. Egy hét alatt elkészültek vele, de még most sem sikerült eltalálni, változatlanul különbözött a három ajtó színe, annyira, hogy még a vaknak is feltűnt volna. A szekrény Bosszantott a dolog, felhívtam őket. Is­mét jött egy szakember, nézegette, aztán arra próbált rábeszélni, hogy hagyjuk így. mert négy-öt év múlva a harmadik ajtó is „hozzáérik” a másik kettőhöz. Nem mentán bele, hanem abban egyeztünk meg, hogy elviszik mind a hármat, s most már — ha törik, ha szakad — egyformára politúrozva hozzák vissza. Közel egy hónapig állt úgy a szekrény ajtók nélkül, míg aztán egy szép napon el­készültek vele, sikerült eltalálni a színt. Azt már feleslegesnek tartom megemlíteni, hogy az ajtókat csak úgy tudja becsukni az ember, ha minden erejét összeszedve nyomja a térdével, s közben hirtelen elfor­dítja a kulcsot. Nem érdemes arról sem beszélni, hogy az egyiknek a széle két cen­tivel „fölözi” társait. Mindezek után az már csak fokozta meg­elégedésemet, amikor kiküldték a számlát, s azon a következő összeget olvastam: 979 forint. Ha ehhez még hozzáteszem, hogy az egyik ajtónak az alsó széle kifelé pen- deredik — azt hiszem sikerült megmagya­ráznom a kedves olvasónak, mennyi „kel­lemes” percet szerzett számomra ez a cso­dálatos bútordarab. Milyen unalmas és egyhangú lett volna ehhez képest, ha egy új szekrényt rende­lek! *= dorgál —• Aranypénzek Legutóbb láttuk a film­híradóban, s ugyanakkor a sajtót is bejárta a hír, hogy a hódmezővásárhe­lyi határban, Szikáncs ta­nyán Józó Erzsébet puly­kalegeltetés közben arany­pénzekre bukkant. Az ér­meket becsületesen beje­lentette, és beszolgáltatta a Nemzeti Múzeumnak, ezért 70 000 forint juta­lomban részesült. Józó Erzsébet több mint ezer aranypénzt gyűjtött össze egy befőttes üveg­ben. A régészek még to­vábbi 284 aranyérmet ta­láltak a lelőhelyen. A le­let — összesen 1400 soli­dus — jórészt II. Theo­dosius kelet-római császár (i. sz. 408—450) és kisebb számban III. Valentinia- nus nyugat-római császár (i. sz. 425—455) pénzeiből áll. Mindkét császár kor­társa volt és ilyen pén­zekkel adózott Attilának, „isten ostorának”. A solidus súlya 4,5 gramm, aranyfinomsága 0.980. Közvetett adataink vannak csak, mennyi volt a vásárlóértéke. Az V. században terményben fi­zettek zsoldot a katonák­nak. Egy katona zsoldja 3 solidus értékű áru volt. így egy solidus maximált áruértéke 26,5 kilogramm zsírnak, vagy 26,5 kilo­gramm disenóhúsnak, vagy 109 liter bornak, vagy 1 katonaköpemynek felelt meg. Nyolc-tizenkét solidusért már rabszolgát lehetett kapni. A solidus azonban a kisemberek értékmérője volt, az államkincstár fon­tokban számolt. 72 soli- dust vertek egy római fontból. A kelet-római birada- lom a 430-as években 350 font évi adót fizetett a hunoknak. Ezt rövidesen 700 fontra emelték, hogy a nyugalmat biztosítsák. Józó Erzsébet lelete csak­nem 20 fontnak felel meg. Mit vásárolhatott volna solidusaiért, ha akkori­ban él? 37 ezer 100 kilogramm zsírt, vagy disznóhúst. Ha durván egyenlősítjük ezt élősertés értékkel, 371 da­rab száz kilogrammos ser­tésnek vehetjük — ami­vel akkor bizonyára „le­hetett kezdeni valamit”. Igaz, több mint száz rab­szolgára is telt volna a pénzből... Azóta már változtak a mértékek. Az ember sok­kal értékesebb, mint az arany. Józó Erzsébetnek, mint a lelet becsületes megtalálójának és átadó­jának nevét feljegyezte a tudományos világ... Rab­szolgavételre nem is gon­dol. Az az elismerő felszisz- szenés, ami a mozik né­zőterén hallható volt a 70 000 forint jutalom át­vételének láttán — szin­tén jelent valamit. Ezért a pénzért — 1600 forintba számítva egy mázsás disz­nót — negyvennégy élő­sertést vásárolhat ma is. De minek annyi egy ház­tájiba? Senki sem olyan dóré, hogy ennyi jószág­gal bajlódjék. Bútor, ru­ha, háztartási gépek; — ez igen! S ha csak egy te­levíziós készüléket is vesz, nyugodt lehet abban Józó Erzsébet, hogy gazdagsár gát, „hatalmát” még „is­ten ostora”, Attila is tér­det hajtva ismerné el. Mert ha a katalaunumi ütközet alkalmával pél­dául Attila csak egy hit­vány kis porszívógépet kezdett volna zúgatni Ae- tius katonái előtt, — biz­tosan vértelen győzelmé­vel végződött volna a nagy csata. (t) Senki földje? A Miklós József vezette köz­műépítési csoport Szalkszent- mártonban, Csólyospáloson és Kelebián tervez törpevízműve­ket. Ezenkívül 40 kilométer út és tíz híd tervezése szerepel még az iroda programjában. A gépész, a statikus, a tele­püléstervező, a talajmechanikai, a mélyépítő és a geodéta cso­port feladatairól is érdemes len­ne részletesen írni. Az igazgató elismeréssel szólt valamennyiük munkájáról, de nem hallgatott a gondokról sem. A megye vezetői — igaz — minden segítséget megadnak a

Next

/
Thumbnails
Contents