Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
VM53. äeecmSer W, lte<M Háztáji a tanya>i 1 ágban Zsana felé haladva csak távoli, a pusztában szétszórt tanyákkal találkozik a tekintet. Homokdombok lejtői, kis facsoportok, alacsony házak — ez jellemző a tájra. Látszatra szegény vidék. Látszatra! Mert ha alaposabban szétnézünk, mindenfelé látni a libák és pulykák csapatait, amint a kopár legelők deres füvét csipkedik. Az egyik kerítés mellett süldők legelnek, odébb juhok, egy asszony pedig két tehenet terel a ház felé. Szemmel látható tehát Zsanán a háztáji állattartás. Hogy ez így van, abban Mészáros Antal, a községi tanács vb titkárának tájékoztatása is megszilárdít bennünket. Hízó és motorkerékpár — Négy termelőszövetkezetünk csak pár éve gazdálkodik, közös állattenyésztésük még nem érte el a kívánt szintet — mondja. — Még kevés a szarvas- marhájuk és sertésük, ám a juh annál több. Ezért a háztáji gazdálkodásnak nálunk fokozott jelentősége van. Tudják ezt jól Zsanán. Olyan gazda, akinek nincs legalább egy tehene, kevés. Nem kis részük azonban kettőt, hármat is tart. Nem csoda, ha községünk tejértékesítési tervét 130 százalékra teljesítette már eddig is. Más adatokkal is szolgál a tanácstitkár. Október végéig 156 százalékra teljesítette a község a hízóátadási tervét. A sertések nagyobb hányada a háztáji gazdaságokból került értékesítésre. Ifjú Bárány Benő és idős Kom- lós Antal tíz-tíz. Dudás Mihály nyolc, Madok János ugyaneny- nyi, Nacsa József hat hízót adott át a felvásárlóknak. A tanyavilágban mindenki tart anyakocát, sokan többet is. Itt sem árt egy kis számvetés. A választási malacok ára az idén páronként 800—1200 forint között hullámzott. Nem megvetendő tehát a szaporulatból adódó jövedelem sem. Legalább tízezer forint Dobos Jánosék tanyaházának gondosan bekerített udvara több mint egy holdon terül el. A motorzajra tucatnyi birka menekül az egyik sarokba. Távolabb öt-hat sertés látható. A baromfiakat pedig, a libákat, pulykákat, tyúkokat, megszámlálni sem lehet. A házigazda harminc év körüli fiatalember, a Haladás Tsz tagja. — Legtöbb haszon a két tehénből származik — válaszol érdeklődésünkre. — Meg az anyakocákból. Nyolc malacot értékesítettem az idén, összesen 3600 forintért. Az aprójószág haszna fel sem mérhető. A idén nem szerződött, de jövőre legalább 200 pulykára akar megállapodást kötni, így takarmányt is kap, s az fmsz sem fizet kevesebbet, mint a piaci vevő. A tsz is segít. Két hold legelőt adott, amelynek egész évi igénybevételét egyhavi tej ára kifutotta. Számolgatunk. Kiderül, hogy Dobosék évi jövedelme a háztáji állattartásból legalább tízezer forint. De valószínű, hogy több. Sok gond, lefoglaltság van az állatokkal, igaz. A házigazdának azonban jut ideje arra is, hogy például motorkerékpáros tanfolyamra járjon. Családi munkamegosztás Kovács B. Gáborné két eladó lányával, Katival és Gabriellával él együtt. Szintén tanyán. — Nálunk nem lát semmit, már átadtuk az ötven pulykát, amire szerződtünk — mondja a háziasszony hamiskás mosollyal, minthogy a terjedelmes udvaron látottak nem nagyon győznek meg mondata első felének igazáról. Majd elárulja, hogy 5200 forintot kapott az említett baromfiakért, melyeket jórészt hulladékon nevelt fel. A szorgalmas család a közös munkából is kivette a részét. Tíz hold kapást vállaltak az idén százalékos művelésre, a Haladás Tsz-ben. Általában ketten mentek a közös földjére, egyikük pedig a ház körül maradt. A családon belüli munkamegosztás eredményes volt. A következő tanyában Fekete P. Antal az országúti forgalomra panaszkodik, amely a baromfiak testi épségét általában nem tartja tiszteletben. Dehát az mégsem akkora kockázat, ami ne tenné kifizetővé a háztáji állattartást. S hogy ez így van, bizonyítja az idén értékesített 30 pulyka, 35 liba meg ezer tojás. És a nyolc malac. ... Zsanán nem szorul bizonyításra a háztáji árutermelés jelentősége. HATVANI DÁNIEL Műszerészek A Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemének „Lenin” szocialista brigádja mindig versenyképes állapotban tartja a nagy teljesítményű varrógépeket. Legfontosabb vállalásukként, az alkatrész megtakarítással fél év alatt 36 ezer forint kiadástól mentesítették az üzemet. Többek közt ötletes módját kísérletezték ki annak, hogyan újítsák fel a varrógép legdrágább alkatrészét, a körforgót, melynek darabja 600 forint. Fent Gajdócsi Jánost, Somogyi Istvánt és Fölki Rezsőt látjuk. A vastag naplót lapozgatják, melyben az alkatrész-felhasználás, illetve megtakarítás ezernyi adatát feljegyzik. Lehotai Kálmán brigádvezető, Patocskai Mátyás és Zaám Mátyás brigádtag nem volt jelen a felvétel készítésekor. A lettek embere A mérnök Huszonkét év a Sébes- Körös mentén, négy év Miskolcon, hét év Baján — az annyi mint: harminchárom esztendő. 1959-ig ennyi időt töltött Ballai István jórészt főmérnökként, néhány évet pedig igazgatóként a vízgazdálkodás szolgálatában. S hogy ezen túl mit tett a köz javára, arra utalnak még ma is érvényes közéleti megbízatásai: Kilencedik éve megyei tanácstag, elnöke a járási népfront- bizottságnak, aranyjelvényes békeharcos, és tagja — ez év nyara óta — az Országos Béketanácsnak. Nincs olyan népfrontrendezvény, olyan társadalmi akció, ahonnan 6 hiányozna. A TIT téli ismeretterjesztő előadásain évről évre százaknak adja át az öntözésben, vízellátásban, belvízvédelemben szerzett évtizedes tapasztalatait, s a két háborút megért ember mély felelősségével és komolyságával viszi faluról falura — a járás határain túl is — a nyányugdíjas ron megtartott magyar békekongresszus „üzenetét”, ott szerzett élményeit. Ám szavain túl még most is munkájával bizonyít a legtöbbet, habár 1959. augusztus 1-től nyugdíjas vízügyi mérnökként szerepel a hivatalos statisztikában. — De csak a statisztikában — vallja — mert valójában még egyetlen „munkátlan” nap nincs mögöttem... A nyugdíjazást követő naptól egy éven át még régi munkahelyemet, a vízügyi igazgatóságot „patronáltam”, 1960 óta pedig a járás öntözési előadója vagyok. , A* egész idei esztendő sok örömet hozott az életembe. Gondolja el: a múlt évben még csak 1900 holdat öntöztünk a járásban, az idén 4200-at. Éppen most, ebéd közben meséltem a feleségemnek, hogy a herceg- szántói Lenin Tsz. amely az idén kapott egy öntözőgépet, csak a cukorrépa hatvan holdjáról 200 ezer forint többletbevételhez jutott, mert az öntözött répa 80 mázsával többet fizet- tett holdanként, mint az öntö- zetlen. No, nem is panaszkodhatunk, mert úgy megnőtt az igény az öntözés iránt, hogy jövőre már 6500 holdra kell gépet, öntözőberendezést telepítenünk, hiszen a 25 „öntöző” tsz-hez újabb 13 társul. Olyanok, akiket már nem nekünk, szakembereknek kellett meggyőzni, meggyőzték őket az eredmények ... Errőil jut eszembe! Az idén egy sikeres kísérlettel is megajándékozott bennünket a véletlen. A bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet 15 holdas búzatábláján a tavaszon lu- eernafelülvetést végeztek. A fe- lülvetés nagyon száraz időben történt, így kedvezni ákarván a ..másodnövénynek” egyszer megöntözték. S gondolja el, mi történt! A búza ezen a táblán holdanként hét mázsával termett többet, mint a szomszédos táblán. — Jövőre már nagyobb méretekben hasznosítják a véletlen szülte kísérleti tapasztalatot, és A múlt hét második felében négytagú lengyel pedagógusküldöttség járt megyénkben. A küldöttség vezetője Henryk Körmei, a lengyel közoktatás- ügyi minisztérium tantervi főosztályának vezetője, tagjai Lech Dmowski, a minisztériumi titkárság munkatársa, Michal Staszkow, a wroclawi vajdasági tanács oktatási osztályának vezetője és Stanislaw Ja- rantowski, a poznani vajdasági tanács oktatási osztályának munkatársa. A küldöttséget Kádasi László, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezetője fogadta csütörtökön délelőtt. Tájékoztatta őket megyénk műveszabályszerűen felkészülnek a kenyérgabona öntözésére is, mégpedig úgy, hogy műtrágyával dúsított csapadékkal öntöznek ... Hallgatom megfontolt, okos szavait, s közben elnézem arcát. mely felderül mindem apróbb eredmény felidézésére. Gyermek nem örül úgy merész álomból testet öltött játékának, mint ő a Kossuth-beliek tizen- ötször-hét mázsa búzájának, vagy a Lenin Tsz 200 000 forintjának. Pedig ha papírra vetem, csak száraz, szürke számok. Talán az olvasónak is. De neki, — s azoknak, akikkel együtt ezt elérték — sokkal több annál, mint ahogy azt szóban el lehetne mondani. Milyen kár — gondolom, — hogy jövőre mindezt már nélküle kell csinálni. De Pista bácsi — mintha csak gondolataimban olvasna — megjegyzi: Tudja, sajnálnám éppen most abbahagyni a munkát, ezért örömmel engedtem a kérésnek, s most van folyamatban a szerződésem további egy évvel való meghosszabbítása ... E. É. lődésügyének helyzetéről, valamint a legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdésekről. Ezután a lengyel vendégek a Felsőfokú Óvónőképző Intézetbe látogattak. A következő napokban jártak a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban és a gyógypedagógiai iskolában, a dunapataji tanyai hétközi otthonban és az általános iskolában, a Bajai Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, a Tóth Kálmán Gimnáziumban és a gyógypedagógiai iskolában. Mindenütt hosszasan és igen közvetlenül elbeszélgettek a nevelőkkel. Elmondották, hogy megyénk középiskoláiban és a meglátogatott intézményekben igen hasznos tapasztalatokat szereztek, s általában úgy látják, hogy sikeresen láttunk hozzá az oktatási reform megvalósításához. A lengyel vendégek szombaton délután utaztak el a megye- székhelyről. Országos felnőftoMatási konferenciák A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium, a Pedagógusok Szak- szervezete és az Országos Pedagógiai Intézet december 11—12 —13-án országos felnőttoktatási konferenciát rendez Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Otthonában. A háromnapos tanácskozásnak több mint 300 részvevője lesz: budapesti és vidéki pedagógusok, akik a dolgozók iskoláinak munkáit irányítják, a különböző szaktárcák felnőttoktatással foglalkozó munkatársai és a tömegszervezetek képviselői. A dolgozók iskoláinak jelenlegi helyzetéről és a tovább' fejlődés útjáról Szalóki Lambert, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára tart beszámolót, Lengyel pedagógus-küldöttség megyénkben a közbiztonsáa társadalmi drei önkéntes rendőr, termelőszövetkezeti gazda nyomon követte a szekereket, s itt, a megyeszékhelyen leplezte le a tolvajt. December 2-án a kerekegyházi cukrászdában verekedést kezdeményezett egy ittas fiatalember. A cukrászda alkalmazottai Pál József önkéntes rendőrt kérték meg, teremtsen rendet. A reni- tenskedő fél óra múlva az őrszobán volt. SOROLHATNÁNK szinte végtelenségig a különböző eseteket, amelyeknek megakadályozói, lé- leplezői éppen az önkéntes rendőrök voltak. Szívesen, önként, valamennyiünk érdekében vállalták ezt a nemes, önfeláldozó, a sokszor népszerűtlen feladatot. S ha már itt tartunk, említsük meg, hogy tevékenységüket sokszor sem a községi tanács, sem az illetékes vállalat nem értékeli és ismeri el. Nem nyújtanak segítséget a szervezéshez, a kiválogatáshoz, pedig ez társadalmi kötelezettségük lenne. De menjünk tovább. Legtöbbször rendőri szerveink, a körzeti megbízottak sem foglalkoznak rendszeresen ezekkel a társadalmi aktívákkal, ez pedig súlyos hiba, hiszen az önkéntes rendőr csak úgy tudja ellátni jól szolgálatát, ha feladatot, támogatást kap. Jó munkájáért az önkéntes rendőr pedig részesüljön elismerésben — ez a legkevesebb —, mert ez új tettekre, jobb feladatvégzésre sarkallja. A KÖZBIZTONSÁG társadalmi őrei ők, az önkéntes rendőrök. Szabad idejüket, családjuknak szánt drága óráikat áldozzák fel azért, hogy mások nyugodtan dolgozhassanak, szórakozhassanak, vagy éppen pihenjenek. Megbecsülés, elismerés, tisztelet jár hasznos tevékenységükért. Gémes Gábor KECSKEMÉTEN és a járásban 452 köztiszteletben álló fiatal és idősebb férfi vállalta önként, hogy havonta 16 órái szentel a közbiztonság és a közrend védelmére. Ez a 16 őré azonban csak a kötelező, a; előírt szolgálat, önkéntes rendőreink nem számolják a^ órákat, hanem munkaidőből ét azon túl is egyenértékű feladatot végeznek azokkal, akik élethivatásuknak választották ; közrend védelmét. A falvakban a városokban egyaránt vigyáz zák a társadalmi személyi tulajdont, az ifjúság védelmét, le leplezik a tolvajokat, megakadályozzák a garázdaságot, se gítséget nyújtanak a lakosságnak ott, ahol nincs rendőrőrs vagy körzeti megbízott. SZÉP ÉS TEVÉKENY társadalmi feladat ez, amely nem csak a rendőrség bűnmegelőzf és bűnüldöző munkáját segíti hanem egyre szélesebb rétegeket kapcsol a társadalmi együtt élés szabályainak betartatásáén folytatott küzdelembe, ön kén te; rendőreink igen eredményeser dolgoztak ebben az évben. Áll jón itt erre néhány jellemzi példa. Earanyó János tiszakécs- kei önkéntes rendőr csoportparancsnok legutóbb két garázdé fiatalembert, két tolvajt állítot elő. A két tolvaj közül az egyil többszörösen büntetett előéleti bűnöző volt. Baranyó munkájában is példás ember. Brigádve zető a termelőszövetkezetben Kisfáiban nemrég 300 litei bort loptak egyik gazdától. A. gazda B. Kovács István önkéntes rendőrhöz fordult. A kísérleti gazdaság dolgozója nemcsak felderítette a tettest, D. Gy.-t hanem elő is állította. Fülöpházáról három kocsi szénát tulajdonított el T. I.-rn izsáki lakos és azt Kecskemétre hozta be eladni. Kovács Józsej
