Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-31 / 305. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM Ara 80 fillér 1963. DECEMBER 31, KEDD

Boldog új esztendőt!

további erősítésének; fel kell készülni az őszi vetések tavaszi ápolására, a vetésre és a gépek téli javítására; körültekintést igényel a zárszámadások előkészítése, lebonyolítása, és az elmúlt esztendő tapasztalatainak érvényesítése az új tervekben; követendő gyakorlat és a termelőszövetkezeti demokráciából is fakad a tervek családokkal való megbeszélése; továbbra sem nélkülözhetjük — a közös termelési alapok erősítése mellett —a háztáji gazdaságok elsősorban állattenyésztő munkáját; szemmel kell tartani az anyagi érdekeltség fontos elvét, s érvényesüljön, hogy ki-ki a maga boldogulásának kovácsa. S ha mindehhez — elsősorban a kommunisták munkája nyomán — kapcsolódik az emberek kedvének pezsdítése, és gyökeret ver az a szemlélet, hogy az emberek megítélésénél nem azt nézzük, honnan jött, hanem azt, hová megy, akkor azon túl, hogy a termelés legfontosabb- ját: az ember egyéni alkotó kedvét biztosítjuk, egyben erősítjük a szövetkezeti parasztság az egységhez egyre közelebb jutó folyamatát.

A z új esztendőben, amelyre " most milliók olyan reményteljesen emelik poharukat, az eddiginél többet és jobbat kell adjanak a vezetők is. Az emberek nagy többségében vitathatatlan a szándék a szorgalmas munkára, ám ezt ösztönözni, újabb és újabb célokkal ellátni, kis és nagy ügyekben, gyorsan és hatékonyan intézkedni — ez már a különböző szinten és felelősséggel tevékenykedő vezetők dolga. A vezetők éppen ezért kapták megbízatásukat, mert jórészt alkalmasak a nehézségekkel való megbirkózásra, jól kiismerik magukat az élet különböző helyzeteiben, értenek az emberek nyelvén, és soha nem feledkeznek meg azokról, akikkel a terveket be kell váltaniuk. A vezetőknek sok kötelező tulajdonsága mellett rendelkezni kell azzal a határozottsággal is, amely nem tűri rendeletek és határozatok semmibe vételét, a pazarlást, s a fegyelemsértést. A vezetők elsősorban kötelezettek arra, hogy jól éljenek a lehetőségekkel. Rajtuk múlik, hogy mindenütt kialakuljon a párt politikájának megfelelő, de az adott sajátosságokat magán viselő helyi politika, amely tulajdonképpen nem mils, mint a pártpolitika legnagyobb hatásfokú hasznosítása.

M inden, amit a következő

■ 1 esztendőtől várunk, a saját kezünkbe van letéve. Tehát boldog új esztendőt kívánni, fogadalom és elígérkezés is írra. hogy terveink megvalósulásának zálogát mindannyiunk ^tudatos munkájában lássuk.

vélemények szabadságát jelenti, hanem társadalmi rendszerünk alapjait egyedül erősítő, a termelőmunkában való teljes erejű részvételt.

A jövő évi népgazdasági

” terv körvonalai — a Minisztertanács közismert határozata szerint — már kialakultak. Ez a terv már ott alapozódik az üzemekben, szövetkezetekben és mindenütt, ahol gazdasági vagy kulturális tettekkel kell előbbre vinni az ország ügyét. Az 1964-es év nagy ígéret, mert közelebb visz bennünket a második ötéves terv megvalósításához, és ami ennek következménye, a megyepolitikai célkitűzések megoldásához.

Boldog új évet akaró kívánságaink ,, > között szerepel a megye iparának továbbfejlesztése, a I termelés korszerűsí- I tése, a foglalkozta- I tottság növelése, hogy egyre keve- i sebb ember kény- I szerüljön a megyén f kívül munkát vál- I ; lalni. Nem téveszt- I > hető szem elől a ! S gazdaságosság & a I ] minőség fontos kö- I > vetelménye, az ex- [ j portigények kielégí- ; tése és mindezek | feltételéül a szocialista munkaverseny * > és az újítómozga- \ < lom fellendítése.

! Szót érdemel még a ‘ > termelékenység és az anyagtakarékos- i í ság mellett az ipar szolgáltatási kötele- f í zettsége, mert a la- ; kosság elvárja ezt a ; segítséget.

I j Az újévi jókíván> ságok hatalmas öle- i ! lésébe tartozik me; gyénk nagy felelős- ; sége a mezőgaxda- ; sági termelés szakadatlan fellendíté> séért.

I

Ezt a felelősséget egész megyénk parasztsága érzi, és nem kétséges, hogy ennek jegyében vég- j zi következő évi munkáját. Hosszan > kellene felelni, ha , választ akarnánk > adni arra a kérdésre: mit kell tennünk a jövőben. Csak néhány utalást: szenteljünk nagyobb figyelmet a már ed- í dig kialakult táj-S fArtYtolÓioi IrXwrtloJr

szocializmus teljes felépítését szolgáló célkitűzések megvalósításához. Ezért manapság olyan légkör alakult ki, amelyben mindenki tényezőnek számít, s mindenki komoly, meghallgatott szóval rendelkezik. Népünk nem emlékezik olyan időkre, amikor mindenki teljes erejére ilyen nagy szükség lett volna, amikor az ember alkotókészségének ennyire nem voltak határai, ahol az ember a szó legszorosabb értelmében a csillagokig szárnyalhat. A szocialista demokratizmus légköre a továbbiakban még szélesebb értelmezést kap és egyre többekben tudatosodik, hogy a demokratizmus nemcsak a konstruktív

tér új járda, út, vízvezeték és villanyhálózat épült, hogy a községek egész sorában új művelődési otthont, filmszínházat és strandfürdőt avattak. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy több mint 10 ezren vesznek részt az általános és középiskolai felnőttoktatásban, hogy a szakmunkásképzés előre nem látott méreteket öltött, akkor innen, erről a magaslatról milyen távolinak tűnik a tizennyolc év előtti indulásunk szegénysége. De ez a magaslat egyben azt is jelenti, hogy még közelebb jutottunk most már álomnak egyáltalán nem tűnő céljainkhoz.

A

mikor mérlegre vetjük elmúlt tetteinket, méltán

eju gonooiKoaooa közvéleményünket: hogyan volt lehetséges mindez? Minek köszönhető, hogy egy nép sok évszázados, küzdelmes történelme során alig juthatott örömhöz, s most nagyon rövid idő alatt régi vágyainál többet is élért. Egy szervezett, céltudatos erő fogta össze milliók jó szándékát és fokozatosan

— régebben hibákat is elkövetve —, de előbbre jutott az új történelmi úton. Az emberek lelkében ma már nagyon mélyen és természetesen él annak tudata, hogy a párt magabiztosan, nagy

körültekintéssel, mindenki — párttag vagy pártonkívüli

— tettrekészségére számítva, szoros kapcsolatban az emberek akarásával, ugyanakkor forradalmi hévvel, a nép élén, de együtt a néppel viszi előre az országot. Elosztóban már a bizalmatlanság parányija is, hiszen mindaz, ami történt,' a szívet és az értelmet egyaránt hatalmukba kerítik. Az itt-ott tapasztalt fenntartások helyébe szinte mindenüvé a megértés, a jó szándék és ama felismerés költözőt! hogy a közös munkában senki sem letet kibic, hogy min len ember erőfe- < izitése szükséges a <

Egy évvel élőbb, amikor “ az éjféli óraütés pillanatában a naptárra egy új esztendő számjegye került, amikor összecsendültek a jókívánságokat zengő poharak és a meghitté lett hangulat könnyel csalt az emberek szemébe — új tervek palántálódtak mindenki szívébe. Igen, a tervek és a megvalósulások végtelen országújának kilométerkövei az »• és újesztendő fordulók. A2 ember nem élhet a jövőt ostromló remények és a jó ügyért folytatott küzdelem nélkül.

Különös ötvözetű az ember lelke. Ha egy időszak lezárul, az összegezésnél sohasem a küzdelmek, az erőfeszítések, a megharcolt gondok tolulnak elő, hanem a sikerek fölött érzett öröm, az a tudat, hogy úrrá lettünk a nehézségeken, hogy előbbre jutott az egész ország, és vele egyéni életünk szekere is. Most, 1963 utolsó perceiben, ha eszünkbe is jut az év eleji tél kegyetlensége, a tüzelőhiány, a késői kitavaszodás, a szállítási gondok, a szegényes aratás, mégis elsősorban arra gondolunk, hogy beteljesedtek az egy éve szövött tervek, hogy úrrá lettünk a nehézségeken, hogy ez az esztendő is a szocializmus felépítését szolgálta, és nem kell szerénykednünk eredményeink miatt.

Ezért búcsúzunk jó szívvel attól az 1963-as évtől, amelyben a VIII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet után — az országgyűlési és tanácsválasztások nyomán új erőkkel felfrissülve — nagyobbodott és korszerűsödött iparunk, s több ezren új foglalkoztatottként iolgoznak. Termelőszövetkezeteink tovább jutottak a korszerű nagyüzemek kialakulásának ítján, s többségük legyőzte a feltámadt nehézségeket. A mezőgazdaság termékeiből az előző évinél mintegy 20 százalékkal vásároltunk fel többet, és 1 gondos őszi vetéssel biztosítottuk jövő évi kenyerünket, ló szívvel gondolunk az óesz- endőre azért is. mert élőbbre át te a homokhátsági embert a korszerű homokgazdálkodás negteremtésének útján és beválthattuk nagyarányú szőlő- és jyümölcstelepítési terveinket.

n e nemcsak a megyegaz- dálkodás kedvező alaku- ásának általános mutatói győzlek meg bennünket arról, hogy zívesen emlékezünk az elmúlt izénkét hónapra, az emberek egyéni sorsa is hasonló gondo- atokat ébreszt. Vajon nem erre ►uzdítanak-e az olyan szám- datok, amelyek azt bizonygat- ák, hogy a lakosság kiskeres- redelmi vásárlása 11 százalékra! volt több az előző évinél, rogy a takarékbetét-állomány öbb mint 50 százalékkal növe- edett, hogy gépkocsi és tele- ízió ezreit vásárolták a me- ye lakosai, hogy sok ezer rné-