Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-24 / 301. szám
ŰJO A GYERMEKLÉLEK TITKA „Intelligencia-kérdések" hatéveseknek Kusza vonal, mint fejlettségi fokmérő Téli gondok az orvos szemével Viszonylag kevesen vannak, akik alaposan meg nem magyarázható okokból fedetlen fővel, szabadon hagyott nyakkal, kihajtott inggallérai járnak télen is. Azt hiszik, hogy viseletűkkel egészségüket szolgálják, s azt hirdetik, hogy a kalap viselete kopaszságra vezet. A kopaszságnak számos oka van. Kétségtelen, hogy ennek a helytelen kalapviselet is oka lehet, de ki kell emelnünk, hogy a hangsúly a helytelen szón nyugszik. A kalapot és a sálat sokan célszerűtlenül viselik. A meleg fejfedő és a nyakat borító kendő vagy sál akkor sem kerül le róluk, amikor jól fűtött helyiségbe lépnek. Különösen faluhelyen szokásos a meleg kendőt és a kucsmát a nyakon, fejen „felejteni”. A fej bőre védekezik a nem kívánatos melegforrás ellen, izzadni kezd. De hasonló módon izzadtságot termelnek nemcsak a befedett, hanem a szabadon maradt testfelületek verejték- mirigyei is. Ha az ily módon kiizzadt ember kimegy a hideg, esetleg szeles szabad levegőre, fedetlen arcbőre hirtelen hül le, és A NAGY varázsló, a mérföMes léptekkel haladó technika, behatol az élet minden területére. Nemcsak a felhők között jár a legkorszerűbb repülőgépek formájában, kószál szputnyikok és vosz- tokok változataiban, hanem eljut otthonunkba is. ahol a háztartás gépesítésével teszi könnyebbé a dolgozó emberek életét. Kezdjük a konyhával, amely napjainkban sokkal inkább laboratóriumhoz hasonlít, mint a húsz év előtti konyhákhoz. Ma még „csak” kuktafőzők, kisebb elektromos gépek, villanytűzhely és egyéb konyhaeszközök segítik elő a dolgozó asszonyok házi munkáját. A technikusok, tudósok újabb kísérletei alapján azonban gyors egymásutánban további újdonságok várhatók, s egyre inkább közeledünk az úgynevezett „sugárkonyna” felé. A „SUGARKONYHA” legtöbb darabjai napjainkban még kísérleti, úgynevezett mintapéldányokban, kiállítási tárgyként szerepel, de rövid idő kérdése, hogy sorozatgyártásra kerüljön és a háztartásoknak olyan mindennapi darabjává váljék, mint napjaikban a r.osógép vagy a villanyvasaló. Ugyanezt mondhatjuk a gépesített otthon másik fontos kellékéről: a robotemberről. A kibernetikusok műhelyében olyan ördöngő6en bonyolult gépek züíettek meg, amelyek túlszárnyalják a legmerészebb álmodo- -ók elképzeléseit is. Ezek között •>lső helyen említhetjük a közel armine műveletet végző robotembert, amely a mosogatástól a favágásig, a csomagolástól a padló- kcfAlésig a legkülönbözőbb és legbonyolultabb munkafolyamatokat ‘s elvégzi. A gépezetet egyszerű gombnyomással lehet vezérelni, a más-más fázisú munkafolyamatokhoz pontos szabályozókkal átállítani. Ha a kísérleti példányok után áttérnek aa univerzális házszervezete ilyenkor fokozottan fogékonnyá válik a kórokozókkal szemben, amelyek rendes körülmények között nem ártanak neki. A fokozott izzadtság ezen túl különféle betegségeknek, közöttük többfajta gombás ártalmaknak a gyors terjedését segítheti elő. Nyakunk és fejünk védelme hideg időben rendkívül fontos, de ne a divathoz, hanem elsősorban a szükségletekhez igazodjunk. A kalap és a sál lígy hasznos, ha akkor viseljük, amikor az időjárási vizsonyok azt indokolttá teszik. Csupán néhány mozzanatot vetettünk fel az öltözködéssel kapcsolatos egészségügyi problémákról, de akiket részletesebben érdekel a kérdés, olvassák el dr. Grubich Vilmos „Az időjárás és az ember” című könyvét, amely erről a kérdésről sok hasznos tanácsot ad. Dr. V. P. tartási robotembereik gyártására — valóságos gépmindenese lesz ez a korszerű háztartásnak. EGY LENENGKADI kiállításon hatalmas feltűnést keltett a kultúr- gép, amely a könyvtár, a televízió, a film és a hangverseny élményeit egyesíti. Otthonunkba hozza távoli városok képkiállításainak anyagát, felcsendíti a koncertek muzsikáját, lakásunkba varázsolja a forró színházi esték élményeit. Folytatásos regényeket közöl illusztrációkkal, vetített képekben. A gép szinte csúcspontja annak, ami a rádióval kezdődött és a televízióval folytatódott. Legyőzi a távolság mellett az időt is, kiszűri a mindennapok kul- túrprogcamjából a legérdekesebbeket. És a kultúrgép már nem a „jövő zenéje”, a Szovjetunióban 1964-ben megkezdik gyártását. MA MEG költséges. így magán- háztartásokban egyelőre nem használják az úgynevezett „klímagépet”, de bizonyosra vehető, hogy néhány éven belül sok lakásban találkozunk az ötletes szerkezettel. Egy évtizeden belül pedig olyan mindennapos cikk lesz, mint napjainkban a jégszekrény. A negativ ionokkal telített, mesterségesen előállított „hegyi levegő” egész sereg betegség megelőzésé- séhez járul hozzá. Biokémiai vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a fáradtság következtében a szervezetben felhalmozódott mérgező anyagok termelése a levegő negatív ionjainak hatására csökken. Ezért, ha a klímagép segítségével zárt helyiségben mesterségesen fokozzuk a levegő negatív iontartalmát, a helyiségben dolgozók munkaképessége növekszik. A lakásban pedig, vagy a hivatali helyiségben is az ózonnal telített, baktériumoktól szűrt levegő az emberi egészség, a hosszú életkor egyik elősegítője. íme, a technika így vonul be a A sárga cserépkályha ontja a meleget. Egy autóbusz halad el az ablak előtt. Az utcai lámpa fényében hópelyhek villannak meg. A sebész felnyitja a hasfalat és a kóros daganatot keresi, a belgyógyász a szív szapora lüktetését hallgatja, a szülész sivalkodó csecsemőt segít a világra, de a pszichológus azokat a jelenségeket kutatja, amelyek anatómiai elváltozást nem okoznak. S a „kórelőzmény’ megállapítása pedagógiai és lélektani körülmények alapján történik. Az iskolaérettség megáliapitása — A gyermek-ideggondozó munkájának jelentős részét képezi a hatéves — iskolaköteles — gyermekek iskolaérettségének megállapítása. Ebben az évben mintegy 1800 gyermeknek vizsgáltuk az értelmi képességeit — mondja dr. Főző Endréné, a Kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet igazgatónője, a gyermek-ideggondozó munkatársa. — Igen sok aprósággal találkoztunk, akiknek külső fejlettsége kielégítő volt, mégsem javasoltuk az iskolába. A gondozó munkatársai intelligencia-kérdéseket állítottak össze a gyermekek részére. A játékkészség kifejlődése, az „önellátás” — önálló öltözködés, étkezés, családba való beilleszkedés —, számolási képesség kialakulása, kézügyesség, mind egy-egy mozaik a pszichológiai jellemzés összeállításához, a hatéves gyermek lelkivilágának megértéséhez. Rajzokat vesz elő a fiókból. Hat-tizenegy év közötti gyermekek munkái. A feladat: egy fa és egy ember ábrázolása..'. Az egyik lapon kusza vonalak, zavaros kép — mellette piros tintával a megjegyzés: értélháztartásba, hogy könnyebbé, szebbé tegye a ma és holnap emberének életét! KISS ISTVÁN mi fogyatékos... Kilencéves. Üjabb füzetlap ... zági fakorona, kemény vonalak. A pszichológus megjegyzése: zárkózott, csendes ... Hétéves. Satírozott fatest — friss környezeti „sérülés” ... Hatéves. — Lehetne még sorolni, hiszen bőséges „rajztárunk” van — mondja az igazgatónő és a rajzokat visszahelyezi a dosz- sziéba. — A gyermekek kusza vonalait is felhasználjuk a munkánkban. Sok esetben, mint fejlettségi fokmérő szerepel. öcsi és a körülmények Az előzmény: negyedik osztályos — kilencéves — fiú. Ideálisan fejlett, illemtudó. Pedagógusszülők gyermeke. A papa és a mama több száz kilométerre innen — az ország túlsó felében — tanítanak. A gyermek — nevezzük öcsinek — az iskolai időt itt, a nagymamánál tölti. Tanítónője még az év elején felkereste a gondozót, hogy kísérjék figyelemmel Öcsi fejlődését. A gyermek ugyanis többször jött be négy-öt perccel a csöngetés után az osztályba, s a nevelő kérdésére — „Hol voltál, fiam?” — csendesen csak eny- nyit mondott: „Szén érkezett az iskolának ... néztem a lerakodást ...” Előfordult, hogy a nyolc órai iskolakezdés helyett 11 óra felé jött be... Az utak aszfaltozását figyelte. — A gyermeknek nincs időben és térben való tájékozódási készsége — mondja az igazgatónő. — Viszont rendkívül jó megfigyelő. Az aszfaltozásról szinte szakelőadást tartott... A rajzkészsége 18— 19 éves átlagember kézügyességével vetekszik. S mégis „beteg” ... A tanítónő a fertőző betegségekről magyarázott, s egyszer csak öcsi felállt és hangosan azt kérdezte: mire használják a bauxitot? Amíg kérdésére nem kap feleletet, nem nyugszik ... A nagymama — hosszas rábeszélés után — elvitte öcsit a gondozóba. Mindent elmondott a gyermekről, csak az igazságot nem. Ez viszont igen megnehezítette a pszichológusok munkáját, öcsinél hiányzik a szülői ház következetes nevelése. Bár a pszichológusok rendszeresen foglalkoznak vele, a nagyszülők mégis „kettősségbe”, hazudozásba zavarják a .gyermeket. A rendszeres orvosi és lélektani vizsgálat, kezelés helyett hittanórára íratták be, melyeket a kezelési napokon tartanak. A fiú „méglóg” a hittanóra felénél és tíz óra helyett tizenegykor érkezik a gondozóba. Jellembeli képességei túlzottan fejlettek — nem szeretne hazudni a „tanár néninek”, de a nagymamának sem. A kezelési idő csekély, így a képességek helyes irányban való kifejlesztése komoly akadályokba ütközik. S hogy a gyermek jellemének alakulásánál mire vezethet ez a kettősség, azt úgy látszik, nem látják, nem érzik a nagyszülők. Inkább orvosi probléma A serdülő korban főképp orvosi problémák adódnak. Amíg a háború előtt tizenhárom és tizennyolc év között levő fiatalokat soroltak a serdülő kor- oszályba, napjainkban már igen sok 11—12 éves „ifjúnál’ állapít meg az orvos szexuális fejlettséget. A belső ingerhatásokat rendszeres soortolás- sal lehet és kell ellensúlyozni. — A második serdülő kori probléma — ami sajnos igen gyakori — a bezédhiba — folytatja dr. Főző Endréné — Tavaly Kecskeméten 62 dadogó és 34 pösze beszédű gyermekkel foglalkoztunk, baján, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason is rendeztünk tanfolyamokat a beszédhibás fiatalok részére... A terápia javulást eredményezhet, de teljes gyógyulást nem. Lassan besötétedik. A cse- répkályhában kialszik a tűz. Az íróasztal fiókjába visszakerülnek a jegyzetek Én is búcsúzom, abban a reményben, hogy ez a beszélgetés, bepillantás egy iontos intézet munkájába, és ezen keresztül a gyermeklélek titkaiba nemcsak számukra rejt fontos, figyelmeztető tanulságokat. Kovácsi Miklós ÜJ FODRÁSZÁT * . « . - ; • nyílt Kiskunfélegyházán, a városi tanács épületével szemben. A korszerűen és ízlésesen l rendezett tágas szépítkezo „műhelyt” kozmetikai részleg égé zíti ki, amit különösen na örömmel fogadtak vidéki varosunk dolgozó asszonyai, lányai, Kifestőkonyv Kifestőkönyv, jaj de szép, édesanyám vette, a sokszínű ceruzák itt vannak mellette. A könyvecske lapjain kakas, cica, csirke, kifestem mind, egytől-egyig, piros, sárga színre. Piros lesz a kakas szeme, a kis csirkék sárgák, cirmos cica fekete lesz egy-kettő, meglátják! Kifestőkönyv, jaj de szép, édesanyám vette, kislányának azért van most olyan vidám kedve... SASS ERVIN Susfárkonyha, robotember és tártai Mi készül a nagy „varázsló66 műhelyében?
