Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-23 / 300. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek. A. MAGVAK. SZOCIALISTA MVWKÁSPARőT BÄCS-KISKVAM WlEOrVTEl LAPJA XVin. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 4ra 60 fillér 1063. DECEMBER 23, HÉTFŐ Háromszázmillió forinttal növekedett a termelőszövetkezetek bevétele Megyeszerte készülnek a zárszámadásra Király László, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoportveze­tő főkönyvelője a szövetkezeti gazdaságokban folyó leltározási munkák jelenlegi állásáról és a zárszámadási előkészületekről nyilatkozott lapunk munkatár­sának. — Megyénkben — mondotta — ebben az évben 259 terme­lőszövetkezet és 96 termelőszö­vetkezeti csoport készít zár­számadást. A tsz-ek szervezeti kialakítása már befejezettnek tekinthető, s a zárszámadási feladatok igen elmélyült munkát kívánnak tőlük. Ennek megfe­lelően az idei zárszámadás az eddiginél jóval fejlettebb mód­szerrel készül, sok tekintetben megközelítve az állami gazda­ságokban alkalmazott mérleg­készítési rendszer színvonalát. E minőségi változásokra te­kintettel, már az előkészítés is alaposabb munkával járt együtt. Ennek biztosítására az idén csaknem egy hónap­pal korábban kezdtünk hoz­zá a járási apparátus, illet­ve a tsz-vezetők kioktatásá­hoz. Ez a tény abból a szempontból is jelentős, hogy az alaposabb felkészülés lehetősége mellett a leltározási munkákra is több idő áll rendelkezésre, ami egyik alapja a zárszámadások való­ságának. Jó bizonyíték az előkészítés eredményességét illetően, hogy már a helyszínen, szúrópróba­szerűen eddig megejtett vizsgá­latok is — amelyeket a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak revizorai végeztek — az előző évinél jóval kedvezőbb képet mutatnak, ezenkívül a gazdaságok mindeddig ragasz­kodtak a megállapított időbeli ütemtervhez is. A felsőszentiváni Űj ÉletTsz­Százezer kifli és zsemle Mákosguba, beigli Sok vendéget vár a „Mackó64 Felkészült az ünnepi forgalomra a vendéglátó- és a sütőipar Mi lesz azokakl, akik a há­romnapos ünnepen nem a csa­ládi körben, hanem az éttermek fehér asztalainál fogyasztják el ebédeiket, vacsoráikat? — tet­tük fel a kérdést Tóth Károly- nak, a Vendéglátó Vállalat áru­forgalmi osztályvezetőjének. — December 24-én huszonkét óráig csak a kecskeméti Kisbe- retvás, a kiskunhalasi Jófalat, a bajai Aranyponty, a kalocsai Vadászkürt, és a kiskunfélegy­házi Petőfi kisvendéglők van­nak, nyitva. A többi vendéglátó helyiségek — éttermek, eszpresz- szók, italmérések függetlenül a szokásos zárórától — este 8 óráig tartanak nyitva — mon­dotta az osztályvezető. A karácsonyi ünnepek alatt — az átlagos vasárnapi forga­lomhoz viszonyítva — csökken az ételek iránti kereslet. így a vendéglátóipar a megye öt vá­rosában 25-én és 26-án összesen tízezer adag ebédet és vacsorát hoz forgalomba. Jellegzetes éte­lekből viszont — mákosguba, disznótoros — a kijelölt egy­ségek nagy keresletre számíta­nak. — Az ünnepekre bővül a hi- degkonyha-készítmények válasz­téka is — folytatta Tóth elv­társ. — A bajai és kiskunfélegy­házi „Mackó” büfénkben a ka­szinótojáson, franciasaíátán, és gombasalátán kívül majonézes burgonya és orosz hússaláta is kapható. A megye 152 vendéglátó üze­mében ötezer pár virsli és más­fél mázsa debreceni vár vá­sárlóra. Halászlé, rántott hal ké­szítésére nyolc mázsa pontyot kaptak az éttermek. Cukrász­készítményekből 136 ezer szelet kerül naponta az öt város üzle­teinek hűtőszekrényeibe. — Tokaji, egri, badacsonyi és megyei borok között válogathat­nak a vendégek. Csupán a pa­lackozott nedűkből 40 ezer üveg­gel hozunk forgalomba — mondta az áruforgalmi osztály vezetője. — Sörből 14 ezer pa­lackkal, pezsgőből ezer üveggel várjuk az ünnepeken betérő vendégeket. A sütőipari vállalat megye- székhelyi üzemeiből már vasár­nap kezdték szállítani a kará­csonyi ünnepekre ' árut. Hét­főn és kedden még 380 mázsa fehér kenyér, 220 mázsa finom fehér kenyér kerül a kecskeméti és környéki élelmiszerüzletekbe, vegyesboltokba. Finom fonott kalácsból mintegy 200 kilót szál­lítanak Kecskemétre és Kis­kunfélegyházára. Megkezdték a beigli készíté­sét is. Az üzletekben egy mázsa diós- és mákosbeiglit árusíta­nak. A nagy keresletnek örven­dő kifliből és zsemléből száz­ezer darabot szállít a sütőipar az üzletekbe. ben például az ellenőrzés nap­ján — december 18-án — az állóeszközök leltározását teljes egészében befejezték, s igen jól halad a készletek számbavétele is. A kiskunfélegyházi Petőfi TSz- ben viszont a helyes elvi elő­készítésit meglehetősen leron­totta az, hogy a leltárjegyeket összekeverték. Ez megnehezíti a valóságos helyzet áttekinté­sét, illetve a leltár értékelését. A járási pártbizottságok me­zőgazdasági, a járási tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osz­tályvezetőinek, valamint terv- és pénzügyi csoportvezetőinek részére értekezletet tartottunk, amelyen megbeszéltük a soron levő feladatokat. Szóba kerültek a jövő évre vonatkozó terve­zéssel kapcsolatos teendők. Ajánlatos, ha az idei év tapasz­talatait messzemenően felhasz­nálják a közös gazdaságok a tervkészítés alkalmával. Nem szabad előfordulnia, hogy a ter­vek a valóságosnál kedvezőtle­nebb képet mutassanak — mint a múltban néhány esetben meg­történt —, minek következté­ben a szükségesnél magasabb összegű állami támogatást él­veztek ezek a szövetkezeti gaz­daságok. Már most megállapíthatjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás elle­nére általában biztató ered­ményeket várhatunk a zárszámadásokon. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy tsz-eink halmozatlan teljes ter­melési értéke a múlt évihez képest mintegy 15—20 százalék­kal magasabb. A közös gazda­ságok árutermelésének növeke­dését is bizonyítja, hogy a me­zőgazdasági termelésből eredő bevételek 300 millió forint kö­rüli összeggel növekednek. Ezzel szemben a szövetkezeti tagság jövedelme a tervezett 4—5 szá­zalék helyett mindössze 1,2 szá­zalékkal emelkedik. Ennek az az oka, hogy a gazdaságok több­sége jelentősen növeli a közös alapokat. Ez viszont azt bizo­nyítja, miszerint a szövetkezeti gazdák magukévá tették azt a szemléletet, hogy a közös va­gyon növelése elengedhetetlen előfeltétele jövedelmük későbbi nagyobb arányú növelésének — fejezte be nyilatkozatát a me­gyei tanács főkönyvelője. J. T. Ünnepeltek a legkiválóbbak Karnevál az úttörőknél Bensőséges hangulatú ünnep­ségen vettek részt tegnap Kecs­keméten a legjobb úttörők. Dél­után három órakor mintegy négyszázan gyűltek össze a vá­rosi úttörőházban a kiváló jel- vényes úttörők és kisdobosok. A városi úttörő-vezetőség hívta meg őket jó munkájuk jutal­mául — fenyőkameválra. A gyülekezés ideje alatt az úttörőház fúvószenekara szóra­koztatta a pajtásokat, majd ze­neszóra bevonultak a nagyte­rembe, ahol gyönyörűen feldí­szített karácsonyfa várta őket. Rövidesen megérkezett Télapó is, a gyerekek örömmel fogad­ták, versekkel, a furulyások és a hópehelytáncosok rövid mű­sorral köszöntötték. Ezután kezdődött a szép dél­után. Legérdekesebb programja, a vetélkedő, amelyet Vajek Ró­bert, a rádió munkatársa veze­tett. Ezután minden résztvevő ajándékot kapott: az iskolák külön erre az alkalomra készí­tett könyvjelzőjét. ✓ A vidám délután tánccal ért véget Új honfoglalás A megyei pártbizottság és tanács együttes ülésen tár­gyalta a szőlő- és gyümölcs­telepítés helyzetét, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az együttes ülés meghatározta mindazokat a feladatokat, amelyeket meg kell valósítani a telepítésben ahhoz, hogy az ötéves terv célkitűzéseit a megye teljesítse. Erről beszá­moltunk lapunkban. Egy tudó­sítás azonban nem adhat hű képet arról a hatalmas erőki­fejtésről, amelynek gyümölcse az eddigi eredmény. A nagy­arányú szőlő- és gyümölcste­lepítés 'része a homok komp­lex hasznosításának. Ez utóbbi már hosszabb idő óta a párt, állami és társadalmi szervek figyelmének középpontjába került, országos feladat, mely­ben a legnagyobb részt me­gyénk homoki parasztsága vállalt. Jól jellemezték töb­ben is az együttes ülésen, hogy szinte új honfoglalásról van szó, az ember igazi dia­daláról a természet felett. Olyan utakon haladunk, ame­lyet még előttünk senki sem járt be, olyan mezőgazdasági nagyüzemek létrehozásán fá­radozunk, amelyekre még nem volt példa a Duna—Tisza közi homokhátságon. tA megye szőlő- és gyümölcs- termesztésének fejlesztését nagy népgazdasági jelentősége is alátámasztja, hiszen az al­földi borok egyre rangosabb helyet vívnak ki a világpia­con. Az ország áruborterme­lésének 40 százaléka jelenleg is megyénkből kerül ki, a több mint 10 millió darabból álló gyümölcsfaállományunk az ország gyümölcsöseinek 12 —13 százalékát teszi ki. A ho­moki szőlő- és gyümölcstele­pítések mellett szólnak a költ­ségtényezők is, amelyek a ho­mokon 20—30 százalékkal ala­csonyabbak, mint a hegyvi­déki telepítések költségei. A telepítés rendkívül nagy hatással van megyénk gazda­sági életére, elősegíti a ho­moki parasztság igazi felemel­kedését. Természetesen ahhoz, hogy idáig eljussunk, szükség volt a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésére, mert csak korszerű, szocialista üzemek­ben lehet ilyen nagyarányú terveket megvalósítani. Az együttes ülés hozzászó­lói nagy felelőséggel tették meg észrevételeiket, javasla­taikat. Egyesek a program megvalósításával kapcsolatos gondokat elemezték, az aggó­dás és felelősség hangján szól­tak arról, hogy bírjuk-e ezt. az ütemet, hiszen 1966 tava­száig 70 ezer hold új szőlő- és gyümölcsös telepítését akar­juk befejezni. Lesz-e elég sza­porítóanyag, talajerőp'ótló, gép, munkaerő, és így tovább. Bár vannak gondok, de kis­hitűségre nincsen ok. Eddig is tartottuk az ütemet, hiszen a megye telepítési előirányza­tát a második ötéves terv első három esztendejében 103,5 százalékra teljesítette. S az eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy bízzunk a további sikerekben, amelyek csak rajtunk múlnak. A me­gye szakembereinek irányítá­sával a termelőszövetkezeti gazdák eddig is nagy munkát végeztek a homok hasznosí­tása érdekében, amit az együt­tes ülés külön is hangsúlyo­zott, dicséretben részesítve mindazokat, akik azt méltán megérdemlik. Az eredmények ellenére egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a nagy feladat megvalósításának még csak a derekán vagyunk. Ten­nivalóink egyre szaporodnak. Továbbra is folyamatosan gondoskodni kell egy sor do­logról. Kell elegendő és meg­felelő szaporítóanyag. A ta­lajerő-utánpótlás sem kis fel­adat. Ismeretes, hogy megyénk különösen szegény e tekintet­ben. Egyik szakemberünk ez­zel kapcsolatos felszólalásá­ban a talaj erő pótlást igen szellemesen a telepítések ki- házasításának nevezte, han­goztatva, hogy enélkül nem érdemes telepíteni. Ezzel kap­csolatban szükség van a me­gye tőzegkészletének nagyobb fokú kihasználására, a műtrá­gyával dúsított tőzeg ugyanis bevált a telepítéseiméi. Job­ban ki kell aknázni a zöld- trágyázás lehetőségeit. Na­gyobb erőfeszítésekre van szükség a gépesítés megoldá­sára. Helyesen tették szóvá többen, hogy a Tiszakécskei Permetezőgépgyár több gépet gyártson az új telepítések nö­vényvédelmének segítésére. Ezzel kapcsolatban merült fel, hogy a tanácsi ipar jobban vegye figyelembe a megye mezőgazdaságának nagyará­nyú programját a gyártási tervek elkészítésénél. Az egyik felszólaló arról tett említést, hogy egyszerű munkagépeket házilag is el lehet készíteni a mezőgazdasági nagyüzemek műhelyeiben. Már elkészültek a homoki földművelő gépek prototípusai. Arra kell töre­kednie az iparnak, hogy mi- nél több álljon rendelkezésre belőlük az új szőlő- és gyü­mölcstelepítések megművelé­séhez. A program végrehajtásánál?: feltétele a szakemberek bizto­sítása. Több szakmunkás kel­lene. Ez utóbbiak tanulását megvalósíthatják különböző téli tanfolyamokon, techniku­mokon. Kvalifikált vezető szakemberekre is szükségünk van. Ehhez a jelenlegi egyete­mek, főiskolák, felsőfokú technikumok nem elegendők. Érdemes lenne a Földműve­lésügyi Minisztérium illetéke­seinek lépéseket tenni annak érdekében, hogy — első lép­csőben — Kecskeméten a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola kihelyezett osztályokat indítson. Sok szó esett a járulékos beruházásokról. — Nem elég csak telepíteni — hangoztat­ták többen is —, ez csak az első lépés, ezenkívül a ter­mést le kell szedni, tárolni, feldolgozni, szállítani stb. szükséges. Számos javaslat hangzott el. Nincs elegendő tárolóedény jelenleg sem. Ha az új telepítések termőre for­dulnak, csak növekednek e tekintetben gondjaink. A gyü­mölcsösök tárolásához raktá­rakra van szükség, a szállítás­hoz több teherautóra és így to­vább. Nem beszélve arról, hogy jobb bekötő- és dűlő- útakat is 1 kell építeni. Külön gond a szedéskor jelentkező munkacsúcs idejére az ele­gendő munkaerő biztosítása. E tekintetben is jobban érvé­nyesüljön az anyagi érdekelt­ség elve. A telepítési program meg­valósítása tehát sokoldalú munkát, teljes társadalmi ösz- szefogást követel. Gyűjtsék össze az eddigi tapasztalatokat a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, vonják le azokból a következtetéseket, hogy to­vábbra is helyesen tudják megoldani a soron levő fel­adatokat. Fontos, hogy az ál­lami gazdaságok legjobb ta­pasztalatait hasznosítsák a termelőszövetkezetek. A prog­ram megvalósításában — fő­ként a szervezésben — sok se­gítséget adhatnak a tömeg­szervezetek, a nőtanács, a KISZ, a Népfront. Ez az új honfoglalás a ho­mokon további lépést jelent a szebb, a kulturáltabb élet felé. Az együttes ülésen sok értékes, hasznos javaslat egé­szítette ki az értékes beszá­molót. Bátran állíthatjuk te­hát, hogy ez a tanácskozás jelentősen elősegítette a cél­kitűzések megvalósítását. Kereskedő Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents