Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-20 / 297. szám
A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése A tanácskozás szünetében. a&nknas a homok fizikai szerkezetének megjavítására, a víztartóképesség nagyfokú emelésére és a szőlőnövény táplálására. A nagyarányú istállótrágya- hiány következtében mind az állami, mind a szövetkezeti gazdaságok fokozott tőzegigénnyel jelentkeznek, amit a Bács megyei Tőzegkitermelő és Talajerő-gazdálkodási Vállalat a jelenlegi évi 25 500 vagonos termelésével nem tud kielégíteni. Az igények megközelítő kielégítése érdekében a vállalat kapacitását legalább a kétszeresére szükséges növelni. A szőlő- és gyümölcstermesztés szervesanyag-ellátását a telepítések előtti talajjavításokon kívül a jövőben zöldtrágyázással tudjuk csak megoldani. Zöldtrágyának megyénk homokos területein legalkalmasabb a rozs és a rozsosbükköny. E zöldtrágyával egyúttal a homokfogás is biztosított. A zöldtrágyázást, hogy az istállótrágyázást pótolja, nagy mennyiségű (5—10 q/kh) műtrágya felhasználásával kell kombinálni. A szőlők és gyümölcsösök öntözése A szőlő- és gyümölcsösöntözés népgazdasági szempontból igen fontos. Elsősorban az esőszerű öntözést alkalmazzuk. A berendezéseket egyéb feladatok — műtrágyák kiadagolása a vízzel együtt, színező öntözés, fagyvédelem — ellátására is fel lehet használni. A gyümölcsfák öntözővíz-igényét, illetve szükségletét illetően alapelvként abból kell kiindulni, hogy a termőfák öntözésének nem a gyümölcs „hizlalása” a célja, hanem a gyümölcsfák életműködéséhez szükséges hiányzó természetes csapadék pótlása. A gazdaságosság szempontjait figyelembe véve, hazai viszonyaink között az alma, főként a téli alma, körte, majd az őszibarack és kajszi öntözését tartjuk indokoltnak a bogyós gyümölcs űek öntözésén kívül. Az utóbbi évektjsn a szőlő öntözésére is egyre jobban előtérbe került az esőszerű öntözés. A berendezést a késő tavaszi fagyok elleni védekezésre is felhasználhatjuk. Bács-Kiskun megyében az adott feltételek mellett 1965-ig 3900 kh szőlő és 6100 kh gyümölcs öntözhető. A további tele A megye a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés alapjainak lerakását a második ötéves terv telepítési előirányza1961 szőlőtelepítés 1443 gyümölcstelepltés 2710 _ Ös szesen: 4153 A korábbi előirányzatoktól bizonyos mérvű eltolódások következtek be, amelynek oka, hogy a rendelkezésünkre álló szaporítóanyag miatt a még hátralevő évek telepítési tervszámait korrigálni kellett. A telepítés fontos feltétele a rendelkezésre álló szaporítóanyag. A szükséges szaporítóanyagot megyén belül ma már biztosítani tudjuk. Egyes fajtákból ugyan még más területeik segítségére szorulunk, pl. Ezerjó stb., de cserébe saját fajtából adunk. Mintegy 260 millió simavesszőt kell begyűjtenünk és iskoláznunk ahhoz, hogy 50 százalékos eredmény mellett a szükséges, mintegy 130 millió európai gyökeres vesszőt biztosítsuk. Gyümölcssza porítóanyag-ellá- tés terén azonban nem iJyen pítés feltételei tával kezdte meg, amely az alábbi telepítéseket irányozza elő. 1962 1963 1964 1965 összesen kát. holdban 1825 7291 6140 8731 25 430 1785 __1511 2298 15 180 23 484 3610 8 802 8438 23 911 48 914 kedvező a helyzetünk. Az ötéves terv indulásakor a gyümölcsfaiskolák nem voltak kellőképpen felkészülve e nagyarányú telepítési tervek ellátására. Kedvezőbb volna, ha a gyü- mölcsszaporítóanyag-ellátást a megyén belül egy-két faiskola oldaná meg. A telepítendő területeink előkészítése megyénkben nagyobb gondot okoz és nehezebb, mint az ország más megyéiben. Telepítéseink 50 százaléka síkterületen, 50 százaléka pedig rónázásra szoruló területeken létesül. Mintegy 20 százalék olyan területtel rendelkezünk, ahol a rónázási költségek jelentősek, holdanként meghaladják az 500 köbmétert, illetve az 5000 forintot. Csak abban az esetben tudjuk folyamatos munkával a tefületeket időben előkészíteni, ha a rendelkezésünkre álló szűkös gépkapacitás az egész év folyamán folyamatosan dolgozni tud. A talajelőkészítés másik problémája a területek szabadon hagyása. Járási tanácsaink a termelési tervek miatt nehezen tudják biztosítani, hogy az előkészítésre váró területek a telepítés évében ne kerüljenek bevetésre. El kell érni, hogy a jövőben ezen területek mentesüljenek a tervfeladatok alól. Szakember-ellátás Szükséges, hogy minden olyan termel őszövetkezőiben, ahol telepítéseket üzemi méretben hozunk létre, a szakmai vezetést felsőbb, vagy középfokú végzettségű szakember lássa el. Ez jelenleg csupán 25 százalékban biztosított. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a telepítő termelőszövetkezetek kellő számú szakképzett brigádvezetővel és szakmunkással rendelkezzenek. Az ültetvények szakmai ellenőrzését az Ültetvénytervező Vállalat szakfelügyelői hálózatában dolgozó szakemberek látják el. De kis létszámuk miatt ez nem kielégítő, mert egy szakemberre 10—15 termelőszövetkezet jut és egyelőre még inkább csak ellenőriz, mint segít. Igyekezünk a hiányon úgy segíteni, hogy állami gazdasági szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Az elkövetkezendő néhány év alatt a vezető szakember-szükségletet feltétlenül meg kell oldani, ezért fennáll egy kertészeti főiskola létesítésének jogosultsága. Járulékos beruházások A járulékos beruházások biztosításának kettős célja van: egyrészt, hogy elősegítse a termelést, biztosítsa a mai agrotechnika színvonalának megfelelő ültetvényművelést, gondozást. Másrészt pedig, hogy a jelentkező terméket időben fel tudjuk dolgozni, rendeltetési helyére szállítsuk, tároljuk, hogy a termék időben a fogyasztóhoz kerülhessen. A második ötéves terv időszaka alatt összesen 70 ezer kh új nagyüzemi ültetvényt hozunk létre. Ebből a tanácsi gazdaságok 45 ezer holdat létesítenek. Ehhez az alábbi kiegészítő és járulékos beruházásokat kell biztosítani: A széles sorú szőlőművelőink feltétlenül támberendezést igényelnek. A tervidőszak alatt előreláthatólag mintegy 8000 kh gyümölcsös bekerítése válik szükségessé. 100 kh szőlő vagy gyümölos- telepítési egységet alapul véve a növényvédelem biztosításához 3 napos permetezési fordulót figyelembe véve kb. 6000 hl (600 köbméter) vízszükséglet jelentkezik. A már használatos permetezőszerek mellett egyelőre még a bordóileves permetezéseket kiiktatni nem tudjuk. Ezért 100 —200 kh-anként szükséges egyszerűbb vagy komolyabb per- metlé-torony felépítése. Mind a szőlő- mind a gyümölcsültetvényeknél a csomagolás és ideiglenes tárolás biztosítására 150—200 kh-anként legalább egy 250 négyzetméter alapterülettel rendelkező csővázas vagy egyéb felépítésű csomagolószínt is kell felállítani. A talaj- és a növényvédelmi munkák, elvégzéséhez 100 kh ültetvény területenként egy db UE—28-as vagy UE—40-es szántóföldi traktort kell beszerezni, összes munkagépeivel együtt. A 240-es sortávolságú szőlőknél az UE—28-as, a 3 m-es és azon felüli sortávolságúaknál és a gyümölcsösöknél az UH—40-es traktorok jöhetnek számításba. A permetezéshez szükséges víz kivételére permetlé-torony- ként egy-két db hordozható motoros- vagy villanymegbajtású szivattyút is be kell állítani. Külön kell foglalkoznunk a feldolgozás, osztályozás, csomagolás beruházási igényeivel. Mieíőbb el kell érnünk, hogy termelőszövetkezeteink a szedés, válogatás és osztályozás már jól kidolgozott gépesítését bevezessék. Ehhez a szükséges szedő- szánokat, tartályládákat, rakodólapokat, emelővillákat, targoncákat, kézi emelőket és a nagysághoz mérten különféle típusú manipuláló gépsorokat beszerezzék. Tekintve, hogy a második ötéves terv ültetvényei termőre fordulás után hatalmas terméktöbbletet eredményeznek, külön indokolttá teszi e vonal járulékos beruházásainak észszerű, megfelelő időben és megfelelő mennyiségben történő biztosítását. A felvásórlóhelyek sem felelnek meg a korszerű felvásárlásnak. Különösen nagy az elmaradás a földművesszövetkezeti felvásárlóhelyeken. Sürgős szükségessége mutatkozik annak, hogy a földművesszövetkezetek gyümölcsfelvásárló helyeiket korszerűsítsék, bővítsék, azok számát növeljék. Fokozni kell a felvásárlók szakmai képzettségét. A felvásárlóhelyek bővítése, fejlesztése mellett sürgősen szükség van nagyobb kapacitású hűtővel felszerelt raktárak építésére. A szőlő nagyüzemi feldolgozását fokozottabb mértékben kell biztosítani. A feldolgozást, az Állami Pincegazdaság mellett, elsősorban az állami gazdaságoknak, nagyobb termelő- szövetkezeteknek, vagy szövetkezetközi megoldással fejleszteni kell. Tekintve, hogy a második ötéves terv termőre forduló ültetvényei már ugyanabban az időszakban jelentős terméstöbbletet eredményeznek, sürgős szükségessége mutatkozik a pincetér bővítésének. A pincegazdaság a termelőszövetkezetek átadott szőlőmennyiségeinek feldolgozására, új feldolgozók építésével már eddig is komoly eredményeket ért el. Ezt tovább kell fokozni. A feldolgozásról és a tárolásról röviden még csak annyit, hogy a feldolgozás túlzott centralizálása egy rossz évjáratban komoly károsodásokat okozhat. Erre a feldolgozók építésénél ügyelni kell. Legcélszerűbb két és fél-háromezer holdanként külön nagyüzemi feldolgozókat létesíteni. Kedves Elvtársak! A beszámoló nagy terjedelme ellenére is csak összefoglalót adhatott azokról a már végrehajtott, de különösen az előttünk álló feladatokról, melyet megyénk szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztése megkövetel. A termelési ágak sokoldalúsága, más termelési és egyéb népgazdasági ágazatokkal való összefüggése rendkívülien sokoldalú munkát követel. Ügy gondolom — mondotta befejezésül Tompa elvtárs —, hogy a beszámoló ezeket megfelelően érzékeltette. A sok nehézségekkel járó, fáradságos munka történelmi lépést jelent a további jólét és a szebb élet megteremtése felé. ★ A beszámolót élénk vita követte. Felszólaltak: dr. Kocher IAszló, a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Szabics István, MÁV vezető mérnök Kecskemét, dr. Veréb János bácsalmási körzeti oivos, dr. Egri Andor, az Állami Gazdaságok megyei Igazgatóságának főagronómusa, Bucsi Gábor, a jánoshalmi termelőszövetkezetközi sertéshizlaló vezetője, Nyújtó Ferenc, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osztályának vezetője, Bemei Sándor, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatója, dr. Fekete István, az Állami Gazdaságok megyei Igazgatósága vízügyi tervező csoportjának vezetője, Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója. A vitában felszólalt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is. Hangoztatta, hogy jelentős eredményeket ért el a megye dolgozó parasztsága a homok hasznosításában. Nem könnyű a feladat, hiszen új utakon járunk. Olyan korszerű mezőgazdasági nagyüzemeket kell megszervezni, amilyenekre eddig még nem volt példa. A szőlő- és gyümölcs- termesztés nagy jelentőségű megyénkben, nemcsak a homok hasznosításának lehetőségét jelenti, hanem az életszínvonal jelentős emelését is. Sokat kell azonban még tennünk. Többek között elegendő szaporítóanyagról kell gondoskodnunk. Fontos a talajerő-utánpótlás, a gépesítés. Ez utóbbiban a tanácsi ipar az eddiginél több segítséget adhat. Gondoskodni szükséges a járulékos beruházások megvalósításáról. Végezetül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik elősegítették a telepítési tervek eddigi teljesítését és hozzátette: arra kell törekedni, hogy I960 tavaszáig a 70 ezer hold szőlő és gyümölcsös telepítését befejezzük a megyében. Ezután dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke kiosztotta a telepítési versenyben kiváló eredményt elért termelőszövetkezetek részére a megállapított pénzjutalmakat. Előzőleg elmondotta, hogy az idei telepítési feladatát a megye 103 százalékra teljesítette. Ezt az eredményt az említett verseny is elősegítette. A nemes vetélkedésben az első helyezést a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet érte el. Harmincezer forint jutalomban részesült. A második lett a tiszakécskei Ji- szagyöngye Termelőszövetkezet. Húszezer forint jutalmat kapott. A harmadik helyezett, a császártöltési Űj Barázda pedig 10 ezer forint jutalomban részesült. A jutalmakat az érdekelt termelőszövetkezeitek elnökei vették át. A következőkben a tanácsi ipar átszervezésére vonatkozó vb határozatot fogadta el egyhangúlag az együttes pártbizottsagi es tanácsülés. Ä Szovjetunióban pályájára bocsátották a Kozmosz ~24-et MOSZKVA. (TASZSZ) Csütörtökön a Szovjetunióban pályájára bocsátották a Kozmosz—24 mesterséges holdat. A mesterséges holdon tudományos berendezést helyeztek el, amely az 1962. március 16-i TASZSZ-közleményben meghatározott programnak megfelelően folytatja a kozmikus térség tanulmányozását. A mesterséges hold adatai a következők: kezdeti keringési idő: 90,5 perc. A Földtől való legnagyobb távolság (apogeum) 408 kilométer; legkisebb távolság (perigeum) 211 kilométer; a pálya síkjának az Egyenlítő síi jával bezárt szöge 65 fok. A tudományos mérőberend zésen kívül a mesterséges bol; gón elhelyeztek még egy 19 9! megaherz frekvencián műköc rádióadót, a pályaelemek ponti mérését biztosító rádiórendszer és rádiótelemetrikus bérén’ zést a szerzett adatok és a tu mányos berendezés mérésein továbbítása céljából. A mesterséges holdon el lilyezett berendezés normálisa dolgozik. A koordinációs szá mító központ feldolgozza az éi kező értesüléseket.
