Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
1963. december 19, csütörtök 3. oldal Ezer holdak leendő traktorosai Amiben nincs békés egymás mellett élés Az az érzésem, hogy a megye legkevésbé forgalmas útján megyünk. Ez vezet ugyanis a balotaszállási Balassi Tsz központjához. — Tévedés, hogy erre nincs forgalom — cáfol meg nevetve Hamóczi Károly, a szövetkezet elnöke. — Naponta hathét tehergépkocsi hozza a szőlővesszőt. A tavaszi telepítéshez. Itt vermelik a gazdák. Fagyos szél nyergeli meg a zúzmarás ágakat. Ennek ellenére nem látszik kihaltnak a szövetkezeti gazdaság központja. Jövő-menő emberek mindenütt. Az egyik hosszú, nádtetős épület két végére most szerelik fél az ajtókat. Hangos beszéd, kalapálás zaja hallik. Az utolsó simításokat végzik a szövetkezet új gépműhelyén. Kétéves gazdálkodás után ÚJ gépműhely épílése —- teljesen saját erőből —önmagában véve is eredmény. — Csak a kezdet kezdetén vagyunk — legyint az elnök. — A java még ezután következik. Ha majd két év múlva, a község másik három szövetkezetével együtt, teljesen eltelepítjük az 1200 hold szőlőt és az ezer hold gyümölcsöst. Bizony. ebből a munkából mi 40 százalékos részt vállaltunk, míg $ többiek csak húsz-húsz százalékot. De majd a jövedelem is hasonló arányban oszlik meg. S mint Ba lotaszál 1 ásón tett utam alkalmával máskor is, most is szóba kerül a szomszédos Pusztamérges, a maga híres borvidékével. Az adottságok ugyanazok mindkét község határában. Érthető és rokonszenves a balotaiak türelmetlensége, amikor ezt kérdik: „Miért ne lehetne nálunk is? ’ S ez a szenvedélyes akarás hozta létre a közös vállalkozást is, merészen nagyszabású távlataival. — Van fogalma az elvtársnak arról, hogy mennyi gép kell ide? — teszi fel a provokatív, de gondolkodásra késztető kérdést az elnök. Ha pontos fogalmam nincs is, de sejtelmem igen. Hamóczi Károly tájékoztatása azonban a probléma konkrét felméréséről tesz tanúságot. Ha ezenkívül figyelembe vesszük a szőlő, a gyümölcsös és a szántóföldi gépesítés jogos igényét, két éven A lassan alászálló alkonyaiban köd és szürkeség honol: karmait próbálgatja már a kölyökoro6zlán, a tél. Egyike ez azoknak a ritka délutáni óráknak, amikor Tiszakécs- ke község főállatorvosa, Tóth Szilveszter nem ellenőrző körútját járja, hanem itthon, kis dolgozószobájában adminisztrációs tevékenységét végzi. — T'iszakécskére én hazajöttem — kezdi a beszélgetést az 54 éves főállatorvos. — Gyerekkori álmom teljesült, amikor tizenhat évvel ezelőtt elődömtől ezt a munkakört átvettem. Negyven éve pajtásaimmal egy nyári táborozás alkalmával itt, a Tisza partján ütöttünk sátrat. Nagyon megtetszett nekem a környék, s ahhoz az elhatározásomhoz, hogy állatorvos leszek, ekkor társult az a másik, hogy márpedig valaha Kécskén leszek az. Bizony, az álom nem egyhamar vált valóra. Sok-sok szolgálati hely előzte meg a jelenlegit. Az itteni elődöm jó állatorvos volt. A belül legalább félszáz gépnek kell berregnie Balotaszállás sok ezer holdas határában. Igen ám, de kit ültetnek le a gépekre ? Lesz-e traktoros? Lesz! A tanyavilágban élő fia-, tatokat képezik ki. Az oktatás már meg is kezdődött az alsó- balotai iskolában. A dűlőúton hosszú kilométerek vezetnek az iskolához. Késő délután van. A huszonöt vállas fiatalember alig fér el a nem hozzájuk méretezett iskolapadokban. Előttük füzet, s figyelmesen hallgatják Sárközi József taníolyamvezető előadását'a korszerű agrotechnikáról. Hetente háromszor napi nyolc órán át tart az előadás. Ezenkívül vannak a gyakorlati foglalkozások a Balassi Tsz gépműhelyében. Három traktora van a közös gazdaságnak. De a jövő évre igényeltek ötöt. A közös vállalkozás is több mint tíz gép iránt nyújtotta be az Dániától Tuniszig 32 országba szállít fürdőkádakat a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége. Világszerte kedveltek a könnyű, többféle színben zománcozott kecskeméti káigényt. A fiatalok a jövő év márciusában tesznek vizsgát motor- és vontatóvezetésből. Addig még lesz mit tanulni, hiszen a tananyag eléggé zsúfolt. S ha még hozzászámítjuk a tanyavilággal együtt járó nehézségeket, a fiatalok elhatározása mindenképp elismerést érdemel. Naponta sok kilométert kell megtenniük gyalog és motorkerékpáron az iskoláig, meg vissza. A harminckét éves Szabó András például' Puszta- mérgesen lakik. Míg nem nagy a hó, kerékpáron közlekedik, ö már dolgozott a tsz traktorán, mint kisegítő, mivel a minimum-vizsgát megszerezte. De az a véleménye, hogy a gépekhez teljes hozzáértés kell. Az alsóbalotai iskolában most első ízben indult traktorosképző tanfolyam. A traktorvezetői képesítést itt megszerzett fiatalok már az ezerholdas szőlő- és gyümölcsöstáblák művelői lesznek. HATVANI DÁNIEL dák. Decemberben Is nagyobb mennyiséget indítanak belőlük útba a különböző világrészekbe. Képünkön az egyiptomi megrendelésre készült kádakat csomagolják. Jkz 1963-as esztendőt úgy ** könyvelhetjük el, mint a nemzetközi feszültség bizonyos mértékű enyhülésének évét. Ez az enyhülés a korábbi évek feszültségeihez és súlyos válságaihoz képest állott be, de semmi esetre sem hozta magával a hidegháború teljes megszűnését, vagy a háború elkerülésének abszolút bizonyosságát. Mindamellett tény, hogy a nemzetközi élet évről évre világosabban bizonyítja a kommunista és munkáspártok 1957 és 1960-as moszkvai nyilatkozatának azt a megállapítását, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen többé. Vitathatatlan, hogy mindinkább valósággá válik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének a szocialista országok által hirdetett és folytatott lenini politikája. A szocialista országok további fejlődése, szakadatlan erősödése, a béke és a leszerelés mellett felsorakozó kormányok és népek gyarapodása előbb-utóbb magával hozza majd a békés egymás mellett élés politikájának teljes győzelmét. A kommunista és munkáspártok természetesen harci céljuknak tartják a szocializmus világméretű győzelmét, e győzelmet azonban a két társadalmi rendszer békés versenyével akarják kivívni. A békés egymás mellett élés politikája tehát a nemzetközi méretekben vívott osztályharc fő formája és célja az, hogy a szocializmus végső győzelmének békés kivívása érdekében rákényszerítse a kapitalista országokra a békés versengést. Mindez nem változtat korunk fő ellentétén, a kapitalizmus és a szocializmus ellentétén. M a már a vezető kapita■ ■ lista országok kormány- politikusai között is vannak hívei a békés egymás mellett élés politikájának, őszinte és botcsinálta hívei. Az utóbbiak azért fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját, mert a tények, hatása alatt kijózanodtak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát arról szó, hogy belenyugodtak volna a szocializmus eddigi győzelmeibe, vagy pláne, további terjedésébe. Ügy hisszük, nem túlzunk, ha éppen a burzsoázia jól felfogott érdekeinek értelmesebb képviselői jutottak arra a következtetésre, hogy el kell fogadni a békés egymás mellett élés politikáját, és ha el kell fogadni, akkor egyúttal új, kifinomultabb módszereket kell keresni a szocializmus elleni aktív harcra. A burzsoázia érdekeinek ezen okosabb védelmezői dolgozták ki a szocialista országok elleni harc céljából az úgynevezett feHaz>'tási politikát. C nnek fő módszere az “ ideológiai harc, helyesebben az ideológiai kártevés. Azért nem nevezhető ideológiai harcnak, mert az, amit terjeszt, nem egyéb, mint az osztályelnyomás, a tőkés kizsákmányolás, a gyarmatosítás eszmeisége és az e talajon sarjadt erkölcsi felfogás. Kártevésnek nevezhető ezért is, meg azért is, mert lábbal tiporja a békés egymás mellett élés politikájának elidegeníthetetlen követelményeit: a népek önrendelkezési jogát és a belügyekbe való be nem avatkozást. Kártevés azért is, mert a burzsoázia, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és néhány vezető nyugat-európai ország burzsoáziája csak dollárok százmillióban kifejezhető összegeket fordít úgynevezett lélektani hadviselésre, azaz a szocialista országok társadalmi reodr jénék nem fegyveres úton való felforgatására. Az Amerikai Egyesült Államok évente több mint félmil- liárd dollárt költ külföldi propagandára. A legnagyobb amerikai propaganda ügynökség, az USIA, összesen 11 ezer embert foglalkoztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 230 tájékoztatási központtal rendelkezik. összesen 79 lapja és folyóirata áll a kommunizmus elleni küzdelem szolgálatában, emellett sok országban fedőnevek és helyi lakosok neve alatt tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja néven működő rádióhálózat, amelynek külföldön 57 rádióállomása van és ezek közül a legtöbb a szocialista országokkal határos államokban. A nem állami amerikai propagandaszervek közé tartozik az úgynevezett Szabad Európa Bizottság és annak rádióhálózata, a Szabad Európa Rádió. Az Amerikai Egyesült Államok szervezett meg egész sor nemzetközi antikommunista szervezetet, így például „A népek antiboisevista blokkját”, „Az ázsiai népek antikommunista ligáját" és „A kontinens védelmének Amerika-közi konföderációját”. Működnek antikommunista szervezetek kulturális vagy emberbaráti szervekként is. A kommunizmus elleni ** ideológiai harcnak hatalmas módszertana és irodalma van. Az utóbbi időben különösen sok tanulmány jelenik meg Nyugaton erről a témáról. Megírják, hogy fel kell venni az ideológiai harcot a veszélyesen terjedő szocialista eszmékkel szemben. Ki akarják terjeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia területére is, mondván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor valóságos, ha az ideológiák is békésen élnek egymás mellett. Megírják, hogy a kul- túrcserét, turizmust, az érintkezést antikommunista, burzsoá propagandára kell felhasználni. A békés egymás mellett élés politikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha látjuk, hogy minél inkább uralkodóvá válik ez a politika, annál inkább nő az ideológiai terület fontossága. Ahol nem a fegyverek érvelnek, ott növekvő szerep jut az egyéb érveknek: a gazdaság és az ideológia érveinek. Az ideológiában tehát nemcsak nincs békés egymás mellett élés, hanem most minden korábbinál nagyobb szerepet kap az ideológiai harc. A burzsoázia csak csempész- útón tudja terjeszteni eszméit és legfeljebb a szocialista országok embereinek gondolkodásában még fellelhető burzsoá csökevényekre tud támaszkodni. Ezért is kell harcolnunk a népünk gondolkodásában élő burzsoá maradványok ellen. A szocialista országok eszméinek nem kellenek csempészutak, mert a marxizmus—leninizmus az egész nemzetközi proletariátus, minden ország összes elnyomottjának, kizsákmányolt- jának ideológiája. lla az imperialisták félnek ” eredményeinktől, annál ékesebb bizonysága ez eszméink igazságának. Társadalmi rendszerünk fölényben van, mei fölényben van az ideológiánk A világban történt változások a szocializmus hódító útja, a kapitalista országok és a gyár matok tömegeinek öntudati ébredése, forradalmasodása, szocialista országok eredménj messzire viszik, határokat ner ismerve mindenhová eljuttatjá a marxizmus—leninizmus igazságát. DABVASI ISTVÁN Megvalósult álmok legnagyobb dicséretszámba ment, amikor egyre többen mondogatták a munkámról: „Akkurát úgy csinálja, mint a régi doktor...” Cigarettára gyújt és a kék füst kanyargó útját követve tekintetével, beszél emlékei után mostani teendőiről, gondjairól. A legnagyobb feladatok egyike most a szarvasmar- ha-gümőkór minél szű- kebb körre szorítása. Állandó szelekcióval, idővel gümőkórmentes állományt tudnak kialakítani. A háztájiban is következetes óvintézkedéseket tesznek a tbc megelőzésére. Egyébként a községben — és ez, bármenynyi többletmunkát okoz is Tóth Szilveszternek, örvendetes tény — igen magasak a követelmények az állatorvossal szemben. Két termelőszövetkezet teljes, ezenkívül pedig a Tisza- gyöngye Tsz újbögi üzemegysége állatállományának az egészségügyi felügyeletét .is ő látja el; Évente kéthárom alkalommal valamennyi állattartót felkeresi. Afelől kérdezzük ezután: mennyiben van ma előnyösebb helyzetben az állatorvos, mint annak idején, működése kezdetén. — A közös jószágállomány csoportos gyógykezelése — válaszol — lényegesen egyszerűbb. Rengeteget fejlődött az utóbbi években gyógyszeriparunk is. A korszerű állategészségügy a fősúlyt a megelőzésre helyezi, a betegségeket csírájukban igyekszünk elfojtani. A tsz-ek vezetői egyre inkább ragaszkodnak az állat- állomány minél gyakoribb ellenőrzéséhez, ami szerintem is helyes. Örvendetes, hogy ma már a gondozók is egyre szakképzettebbek. A megye állatorvosainak továbbképzéséről szólva, elmondja, hogy havonta értekezleten vesznek részt. Ezek a találkozások, a kialakult hasznos viták igen sok kérdésié adják meg a helyes választ. — Napjaink sodrában az állatorvos, aki száz meg száz emberrel tart kapcsolatot, a nagyvilág sorsdöntő kérdéseiben is tájékozott kell, hogy legyen — mondja, amikor politikai képzésük fontosságáról beszél. A szoba sarkában pianínó áll. A Tóth- család lelkes zenebarát. Ki zongorázik, ki egyéb hangszeren játszik. A főállatorvos például első hegedűse a művelődési ház szimfonikus zenekarának. Egy-egy fárasztó nap után a muzsika jelenti számára a legjobb felüdülést. Tóth Szilvesztert boldog embernek ismertük meg. Elérte célját, amit még kamaszként tűzött ki maga elé. A tisza- parti füzesben felvert sátor és a mostani meghitt családi otthon között négy évtized küzdelme, munkája van. Hivatásában sokszorosan megtalálta élete értelmét, méghozzá ott, ahol ifjúkori álmaiban elképzelte magának. Jóba liba#
