Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-19 / 296. szám
Nem nélkülözhetek a járulékos beruházások Világ proletárja?, egyesüljétek! Országos ankét Kecskeméten a nagyüzemi szőlőtermesztésről XVffl. ÉVFOLYAM. 296. SZÄM 4ra 60 fillér 1963. DEC. 19, CSÜTÖRTÖK Tizenötször a Föld körül... Egy év alatt kétszázezerrel nőtt megyénkben a havi utaslóiszám A fejlődés fontos fokmérője a személyszállítás növekedése. Üzemek, intézmények bővítése, újabbak létesítése — különösen a városokban — azonnal érezteti hatását a helyi autóbuszjáratok utasforgalmában. És hogy megyénkben milyen gyors ütemű, akár egy év távlatában is az ilyen irányú fejlődés, azt a buszjáratok utasstatisztikája igazolja. Míg 1962 novemberében egymillió 600 ezer utast szállítottak és 514 ezer kilométert tettek meg az autóbuszok, addig 1963 ugyanezen hónapjában egymillió 800 ezerre növe- kedettt a szállított személyek, s 600 ezerre a megtett kilométerek száma. Vagyis egyetlen hónap adatait tekintve 200 ezerrel több utas, a buszok által megtett út pedig már akkora, hogy tizenötször lehetne vele megkerülni Földünk egyenlítőjét. Megkérdeztük Pusztai Zoltánt, a 9. sz. AKÖV forgalmi szakosztályának vezetőjét, vajon járműparkjuk is ehhez a forgalomhoz mérten alakult-e. — Míg megyénkben a buszok száma 117-ről 119- re, vagyis 10 százalékkal növekedett, addig az utasforgalom 11 százalékkal lett nagyobb — tájékoztatott Pusztai elvtárs. — Már ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy szállítóeszközparkunk bővülése nem tart lépést az igényekkel az utasok számának növekedésével. Nem kapunk azonban reális képet, ha csak ezeket az adatokat vesz- szük tekintetbe, mert közben a járművek elhasználódásával is számolni kell. Jelenleg például négy új autóbuszt várunk, s ezeket teljesen kiöregedett, selejtezésre váró autóbuszok helyére állítjuk be. Leginkább Kecskeméten és Bácsalmáson lesz rájuk szükség. Műszaki javító részlegünk de- rekas munkát végez. Jól karbantartják a járműveket, s ennek köszönhető, hogy az egy évvel ezelőtti 9,2 javítási százalék, vagyis a forgalomból huzamosabb ideig javításra kivont járművek száma, illetve állásideje nem emelkedett. Ez az eredmény azonban az autóbuszpark bővítése nélkül huzamos ideig nem tartható, mert az utasok száma továbbra is rohamosan növekszik megyénk városaiban — Kecskeméten, Kalocsán, Baján. Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason — és két helyi járattal rendelkező nagy községünkben — Kunszentmik- lóson és Bácsalmáson egyaránt. A nagyobb forgalom pedig a járművek nagyobb igénybevételével járó tényező. Ezért jövőre legalább tíz új személyszállító járműre lenne szükségünk. Egyelőre azonban csak négyre van kilátás. — Mik a saját elképzeléseik a nehézségek leküzdésére? — Legnagyobb problémáink természetesen a megyeszékhelyen vannak. Itt a vasútállomástól egy körforgalmi járat in dítását tervezzük, amely a Bethlen, a Szalvai Mihály köt; az autóbuszokon , \ utón, a Dózsa György úton, a Kossuth, Erzsébet és Kuruc körúton haladva érkezik vissza a vasútállomásra. Ezzel enyhítenénk a tanácsháza melletti zsúfoltságot, tehermentesítenénk Kecskemét központjának forgalmát, s egyben új városrészeket kapcsolnánk be az autóbuszközlekedésbe. — Milyen gyors segítséget tudnának adni a felsőbb szervek gondjaik enyhítésére? — Sok esetben azért kell kivonnunk autóbuszainkat a forgalomból, mert nincs elegendő — egyébként szerelési problémát nem okozó — alkatrész. Ilyen például az ékszíj, ami 78 forintba, az izzító ellenőrző szál. ami 1,45 fillérbe kerül, vagy az izzítógyertya és sok' más alkatrész, amelyeket a gépkocsivezető maga is perceken belül felszerel az elromlott helyére. Iparunk azonban érthetetlen módon nem gyárt belőlük kellő mennyiséget. Reméljük, a jövőben a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztériumnak sikerül a Kohó- és Gépipari Minisztériummal megállapodni, hogy vállalataik annyit gyártsanak ezekből az alkatrészekből, amennyire szükségünk van. Tudnak segíteni azonban gondjainkon a helyi szervek is. A reggeli és délutáni órákban az üzemek műszakváltásakor olyan nagy a csúcsforgalom, hogy nem tudjuk, hová is csoportosítsuk át kisegítő gépjárműveinket. Kecskeméten többek között a konzervgyárban, és a reszelőgyárban egyszerre van a műszakváltás, s a város másik részében levő Lakatos- ipari Vállalatnál, azután a Finommechanikai Vállalatnál is ugyanakkor indulnak a munkások haza. A város dolgozóinak érdeke is azt kívánja, hogy ezen változtassanak és a műszakváltás idejét a közlekedési járművek jobb kihasználásának megfelelően összehangolják. A munkakezdések félórás eltérése már jelentősen megkönnyítené a csúcsforgalom lebonyolítását, s elősegítené a forgalom zavartalanságát, — fejezte be válaszát Pusztai Zoltán. N. O. szliKDAN délelőtt Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei titkárságának tanácstermében országos szintű ankétet tartottak Bács-Kiskun és a szomszédos megyék szőlőtermesztő gazdaságainak szakemberei. Rajtuk kívül részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának, a Szőlészeti Kutató Intézet, a MÉSZÖV, s még számos — szőlő- termesztésben érdekelt — szerv, intézmény, vállalat képviselői. Jelen volt dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója is. Farkas Józsefnek, a Hazafias Népfront megyei. titkárának megnyitója után Tompa Béla, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese tartott vitaindító előadást. A többi körött szólt azokról a nehézségekről, amelyek a nagyüzemi szőlőtelepítések során eddig felmerültek, s amelyeket sikerrel leküzdötték a gazdaságok. Végre kellett hajtani a nagyüzemi termőfelületek kialakítását, s amellett a régi szőlők átlaghozamai is növelésre szorultak. Olyan ültetvények létrehozása vált szükségessé, amelynek az üzemeltetése a leggazdaságosabb. Ez meghatározta az egy gazdaságon belüli szőlőtermő terület nagyságának alsó határát is, ami a termelőszövetkezetekben 150 és az állami gazdaságokban 500 hold. EZUTÁN a további tennivalókról beszélt az előadó. Olyan termőfelület kialakítására hívta fel a gazdaságok figyelmét, amely a jelenlegi átlagtermésemÉrdekes gyártmányok két megsokszorozza. Ennek fei- létele a mostaninál sokkal kielégítőbb gépellátás. Különösen munkagépekből van kevés, sokkal kevesebb, mint a traktorokból. Korszerűtlenek a szállítóeszközök, kapacitásuk nem megfelelő, s még inkább nem lesz az néhány év múlva, amikor már ezer és ezer holdak fordulnak termőre a megyében. MINDEZEK sürgetően követelik a járulékos beruházások megszerzését, illetve kivitelezésük azonnali megkezdését. A szőlőtelepítést ütemszerűen elvégeztük, de kevés például a betonoszlop, a huzal. A kutak, permetlékeverő tornyok, csomagolószínek és a feldolgozó üzemek, valamint a pincék építését teljességgel elhanyagoltuk — hangoztatta Tompa Béla. — Igaz, hogy ezek nem milliókat* hanem milliárdokat igényelnek, de a homokos területek komplex hasznosításának érdekében nem nélkülözhetők. Az előadást élénk vita követte, amelynek során a felszólalók mindegyike a járulékos beruházások kivitelezésének megkezdése mellett foglalt állást. A szerves talajerőpótlóval való ellátás jobb megoldása céljából többen a juh tartás növelését szorgalmazták. Benei Sándor, az Alföldi Állami Pincegazdaság igazgatója, a feldolgozó üzemek központosított létesítését hangsúlyozta. Takarmányozási tanácskozás Az MSZMP és a Hazafias jiont Kecskeméti Járási Bizottsága, valamint a járási tanács vb mezőgazdaság' osztályának a rendezésében szerdán Városföldön tapasztalatcserével egybekötött állattakarmányozáson vettek részt a járás állatorvosai, termelőszövetkezeti elnökei, agronómusai és állattenyésztői. Az ottani gazdaság kultúrtermében megtartott tanácskozáson dr. Urbányi László, a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési Kutató Intézetének professzora ismertette, a takarmányozás időszerű kérdéseit, feladatait. Hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi gazdálkodás keretei között feltétlenül nagyobb teret kell biztosítani az állatok életfolyamatai szempontjából fontos vegyületeket tartalmazó kiegészítő takarmányok alkalmazásának. Részletesen foglalkozott e tekintetben az egyes állatfajták igényeivel. A tanácskozás részvevői ezután megtekintették a Városföldi Állami Gazdaság állatállományát Naponta 6000 darab márványos felületű mozaiklapot gyárt a cementárurészleg munkásgárdája. Ennek zömét megyénkbe szállítják, de jut belőle Békés és Csongrád megyének is. Kisebb mennyiségben készítenek még beton-kéményájtókat is. A félautomata gépsoron havi 10—20 ezer forint értékű mozaiklap készül terven felül. Téglás Ferenc a gazdája a famegmunkáló részlegnek, ahol 1 millió 400 ezer vállfa, 7500 turista-asztalka, s 3700 különféle láda készül évente — 3 és fél millió forint érlékben. Segesvári Lászlónét, Gazdag Lászlónét, Nagy Zsuzsannát, Andrási Mihálynét, Somogyi Sándomét, Komlós Imrénét, Fodor Zoltánmét, Harmath Rózsit vállfafényezés közben látjuk. Épülettől a lakásberendezésig mindent gyárt a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz. Tizennégy-tizenöt részlege, ezenkívül sok kisebb munkahelye van a szövetkezetnek, s nincs olyan, amelyik veszteséges lenne. Legalábbis a harmadik évnegyedben nem volt. Év végére sem lesz. hiszen annyi a megrendelésük, hogy az eredeti 15 és fél milliós tervet 20 millión felülire kérték módosítani. Színvonalas munkájukkal szolgáltak rá a lakosság, s a megrendelő intézmények bizalmára. Hogy csak egyet említsünk: számos fővárosi vendég dicsérte már a kiskunhalasi konfekcióbolt berendezését. Ök készítették. Első képünk: Harminchét ilyen lakókocsit gyártottak eddig az üzemben az ÉM. Útépítő Vállalatnak, Agráregyetemnek és Vízügyigazgatóságnak. (Pásztor Zoltán felvételei.)
