Petőfi Népe, 1963. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

1 le fäufiMß A törvényesség betartása az egyénnek és a közösségnek egyformán érdeke •“épe A'eaöí'i «épe * x'stő?^v*épo *Vtő" i // i r- ^ t ^ __ i «épe *^55* i llepfe röTön. -épt i’e.tő­A kucsma EGY KUCSMA, ült előttem. Magas, szőrös jószág, róka vagy vörös kutya lehetett azelőtt. Most büszkén higgyeszkedik egy asz­kéta kinézetű, nyúlánk hölgy feje búbján. Találkoztunk már •fnáskor is, de akkor Jel sem tűnt. Tavaly még megcsodáltam, álmélkodtam rajta, de minden csoda három napig tart, a női kucsma viselet ma már ódivatú — ám valóban praktikus dolog­nak számit. Nem is irigylem a hölgyektől, s a pantallót sem — végre hogy célszerűen öltözköd­nek a hideg ellen. De ez a kucs­ma ott trónolt előttem a mozi­ban és vigyorgott rám szemte­lenül. Sőt, röhögött az istenad­ta, hisz látta, milyen kétségbe­esetten pipiskedem, gebeszke- dem, forgatom a nyakam, hogy a filmének legalább a csücské­ből elkaphassak valamit. HIÁBA, a nők nem ismerik a középutat: vagy hordanak vala­mit vagy nem. Most például hordják — a kucsmát. Elférfia sodtak, s ez hagyján, de a férfi viselethez illő magatartást próbálnánk mi a kalapunkat fenn hagyni a moziban! — nem hajlandók magukra vállal­ni. Ha rajtam állna, kötelezném őket, hogy a ruhatárban hagy­ják a magas fejfedőt, légyen az filc, szőrme vagy tupírozott mű- konty. S külön vámot is kivet­nék — méterrel számolva, mint a karácsonyfa eladásnál, ahol a magasság szabja meg az érté­ket. Akkor aztán jöhetnének az Eiffel-tomyok és a fáraó gúlák, hengerek és sörények, rókák, férfiakkal fizettetnék meg. MINT ezt a kucsmát, itt előt­tem. Amitől semmit sem láttam a filmből. Méghozzá egy új ma­gyar filmből, ami állítólag jól sikerült... De ki hiszi ezt most el nekem ezekután? T. P. Az adott terület gazdasági. I társadalmi, kulturális arculatá­nak döntő befolyása van a tör­vényesség helyzetére, hiszen nem közömbös, hogy például egy megyében milyen gazdasá­gi széktor van túlsúlyban, mi­lyenek az életkörülmények, mi­lyen fokú a dolgozók művelt­sége stb. A törvényesség hely­zetének rendszeres elemzése vi­szont azért szükséges, mert en­nek során feltárhatók a vissza­húzó jelenségek, s tehetjük meg a következő lépéseket a tör­vényesség szempontjából fejlet­tebb állapot megteremtésére. Megyénkben a közrend és közbiztonság helyzete szilárd, a bűnözés csökkenő irányzatú. Mégis akadnak _ olyan jelensé­gek, amelyek külön figyelmet érdemelnek. Első helyen említem a társa­dalomra igen veszélyes, az em­beröléssel és testi sértéssel kap- csolatos bűnügyeket, amelyek száma az 1962. évhez viszonyít­va emelkedést mutat. Éves vi­szonylatban az okozott sérülé­sek miatt az emberek százai hosszabb-rövidebb időre kies­tek a munkából, sérüléseik nem­egyszer testi fogyatékosságot eredményesek, nem is szólva arról, amikor a sértett halála a kenyérkeresőtől fosztotta meg a családot. Mire vezei az alkoholizmus Az emberöléssel és a testi sér téssel kapcsolatos bűnügyek el- harapózásának egyik jelentős oka a mértéktelen alkoholfo­gyasztás. Jelentkeznek azonban olyan okok is, amelyek a szo­cialista együttélés szabályainak megsértéséből erednek, s hara­gos viszonyhoz, egymás gyűlö­letéhez vezetnek. A közlekedési balesetek szá­ma a korábbi évekhez képest megkétszereződött. Sokan a gépi- járművek számának gyors nö­vekedésében, s az útviszonyok elmaradottságában vélik felfe­dezni ennek okát. A bűnügyi tapasztalatok viszont arról ta­núskodnak. hogy a járműveze­tők egy része ittasan vezetett, mások felelőtlenül megszegték a közlekedés szabályait, vagy nem rendelkeznek kellő gyakor­lattal ahhoz, hogy a közúti for­galomban részt vegyenek. Szilárdult a törvényesség helyzete a polgári jog területén is, különösen a Polgári Törvény- könyv hatályba lépése óta. Az új szabályokat az állampolgá­rok egyre inkább megismerik. Hasznos jelenség, hogy csök­kent a joggal való visszaélések és a spekulációból származó pe­rek száma, s egyre ritkábban fordulnak elő az uzsora esetei is. A „vállalati“ érdek és a népgazdaság A polgári jogszabályok gya­korlati alkalmazásában és be­tartásával kapcsolatban a szer­ződések teljesítésének elhanya­golásában jelentkeznek gyakran hibák. Egyes vezetők még min­dig előtérbe helyezik a vállala­ti, szövetkezeti érdeket és meg­feledkeznek az állami, tehát az össznépi érdekekről. Az e téren észlelhető javulás korántsem ki­elégítő. Népgazdaságunk óriási erőfeszítéseket tesz a vállalatok, szövetkezetek támogatására, — megerősítésére. Joggal elvárha­tó tehát, hogy minden vezető érezze: miként illeszkedik a szerződések teljesítése az orszá­gos célkitűzésekbe. A lajosmizsei Aranyhomok Tszcs például 1550 hektoliter must szállítására kötött szerző­dést az Alföldi Pincegazdaság gal. Tekintettel a várható jó termésre, pótszerződéssel még további 150 hektoliter mustot kötött le. Bár a tszcs-nek 2324 hl kétszer fejtett bornak meg­felelő mustja termett, a lekö­tött bormennyiséget mégiscsak 112 hektoliter híjával szállította le. Ezt a hiányt pedig a több­letterméssel együtt a budapesti borkimérésében értékesítette. A császártöltési Felszabadulás Tsz a tagok között munkaegység-ré­szesedésként osztotta szét a le­szerződött bormennyiséget. En nek 70 százalékát ugyan a gaz­daság ellen indított per hatásá­ra a tagsággal visszaszolgáltat ták, de a szerződésszegés miatt a bíróság 15 ezer forint kése­delmi és 34 ezer forint meghiu sulási kötbér megfizetésére kö­telezte a termelőszövetkezetet. Hatékonyabb ellenőrzést Az ügyészi általános felügye­leti munka tükrében — a bün­tető és a polgári szakágon kívül eső területeken — is megálla­pítható a törvényesség helyze­tének javulása. Az államigaz­gatás helyi szerveinél egyre na gyobb a törekvés az anyagi és eljárási szabályok pontos betar­tására, növekszik gazdasági szerveink, egységeink igényes­sége, hatékonyabbak az ellen­őrzések, a hibák ritkábban, he­lyenként csak kivételes esetek­ben fordulnak elő és vezethe­tők vissza a törvényességgel való nyílt szembehelyezkedésre. Figyelmeztető azonban, hogy a termelőszövetkezetekben még mindig gyakran találkozhatunk az alapszabálytól eltérő műkö­déssel, a fejlődést akadályozó jelenségekkel. Főként azokról a károkról szólok, amelyek első­sorban a gyenge tsz-ekben je­lentkeznek a gazdák munkamu­lasztásai, szándékos vagy ha­nyag magatartás következmé­nyeként. Ugyanakkor némelyütt az is előfordul, hogy nem bizto­sítják, vagy jogtalanul megvon­ják a háztáji területet, nem fi­zetik rendszeresen a földjára­dékot stb., tehát a gazdák jo­gait csorbítják. E hibák oka részben a veze­tés gyengeségében, a tagság egy részének elmaradott gondolko­zásmódjában, a külső és belső ellenőrzés felületességében, a jogi ellátottság hiányában ke­resendő. Amikor feltárjuk a törvényes­ség további szilárdulását gátló okokat, feltétlenül szólni kell azok megszüntetésének módjá­ról is. Ügy hiszem, mindenki egyet ért abban, hogy az emlí­tett bűntettek és törvénysérté­sek megelőzése érdekében a bűnüldöző szervek munkája mellett az egész társadalom összefogására van szükség. Ne­velni kell az embereket a szo­cialista együttélési szabályok betartására, ugyanakkor követ­kezetesebben fellépni az egyes italboltok rosszul értelmezett tervteljesítési törekvései — it­tas emberek kiszolgálása — a zugbormérések ellen. Társadalmi összefogással A bűnüldöző szerveink — a korábbi enyheséget felszámolva — a törvény teljes szigorával lépnek fel azokkal szemben, akik más emberek életére, testi épségére törnek, vagy azt ve­szélyeztetik. Az erőteljes válto­zást azonban csak a társadal­mi összefogás hozhatja meg. Csup>án néhány fontosabb problémát kívántam felvetni a törvényesség megszilárdításával kapcsolatban. Ennek ugyanis minden szocialista állam életé­ben nagy a jelentősége. Ezt szö­gezi le az MSZMP VIII. kong­resszusának határozata is, — melynek megvalósításában fo­kozott szerepük van a tanácsok­nak, ügyészségeknek, rendőr­ségnek, bíróságnak. A szocialis­ta törvényesség helyzetének to­vábbi javulása azonban vala mennyi állampolgártól öntuda­tos fegyelmet követel. DR. SZABÓ SÁNDOR megyei főügyész Törvénytelen gyerekek az amerikai támaszpont közelében A délnyugat-skóciai Dunoon városkában megdöbbenéssel ál­lapították meg, hogy egy év alatt több mint a kétszeresére emelkedett a házasságon kívül született gyerekek száma. A tízezer lakosú csendes vá­roska felháborodva vette tudo­másul ezt a statisztikai kimu­tatást, és kétséget kizáróan összefüggésbe hozza a közeli amerikai Polaris tengeralattjá­ró-támaszpont jelenlétével. A városka egyik vezetője szerint „Nem vitás, hogy a házasságon kívül született gyermekek túl­nyomó részének amerikai apia van.” Dunoon városi tanácsa felszó­lította az amerikai Tengeralatt­járó-támaszpont katonai pa- rancsnokságát, tartsanak tárgya­lásokat „a két felet kölcsönösen érdeklő kérdések megvitatásá­ra’. Korszerűsítés A Kéziszerszámgyár Kecske­méti Reszelőgyáregységét az idén 46,8 millió forint beru­házással bővítik, korszerűsítik. A meglevő épületek átalakí­tásával üzemi étkezdét, rak­tárát, köszörűs-, vágó- TMK- és szerszámműhelyt létesítet­tek. A kavácsoló-, lágyító- és edzőműhelyek részére új csar­nokok épültek. Képünk a még szerelés alatt levő kovácsmű­helyt ábrázolja, amely semmi­ben sem emlékeztet már sö­tét, füstös széngázos elődjeire. Tíz modern olajtüzelésű kály­hában izzítják majd a vasat, s ide építenek be három kor­szerű lágyítókemencét is. Az új műhely szerelésével decem­ber 31-ig készülnek el. (Pásztor Zoltán felvételei Hírünk a hazában Nincs nevetségesebb, mint az oktalan dicsekvés, a „békapers­pektívából” fakadó gőg, a vidé­kies, provinciális szemlélet, amely semmibe veszi a szom­szédok, távolabb élők eredmé­nyeit, s oktalanul felnagyítja a saját munkájából eredő sikere­ket. Van ilyen veszély? Emberi természetünkből, s ránkmaradt hagyományokból” eredően ki vagyunk téve ilyesminek. Ezért is hasznos mások tapasztalatai­ból meríteni. Az egyre gyako­ribbá és lehetővé váló távoli nagy utak mellett természetesen a kö­zelebbi, hazánkbeli dolgokat kell elsősorban megismerni, összeha­sonlítani szűkebb pátriánk, me­gyénk, városunk, községünk eredményeivel. Mert a külföld­ről jövőt amúgy is hajlamosak vagyunk kritika nélkül nagy­nak értékelni, míg a szomszé­dok jó munkáját, derekas tet­teit nemegyszer lekicsinylőén vesszük tudomásul. Panaszolják útleírások, úti­naplók és feljegyzések, hogy a külföld mitsem tud rólunk, s naiv elképzeléseik vannak ha­zánkról. De mennyivel bosszan­tóbb ennél, ha az alig húsz- harrriinc kilométerre élő honfi­társainkról derül ki: nem is­mernek bennünket. Ilyenkor mélyen meg vagyunk bántva. Nyilván ők is ugyanígy, amikor hasonlót tapasztalnak. Ezért nem lehet elég nagy örömmel üdvözölni a rádió kez­deményezését, amikor műsorá­ban több alkalommal és vissza­térően is szól egy-egy helység életéről. így legutóbb Kecske­métről egy nap alatt kilenc-tíz műsorszám keretében adott a hallgatóságnak ismertetőt. Alig győztük követni a kedves fi­gyelmesség mindegyikét: a reg­geli városnézést, az óvodások, iskolások énekszámait, a neves írók — Németh László és Szabó Pál — szavait az aranyhomok vidékéről, a művésztelepről ké­szült riportot, az ipari tanulók irodalmi színpadának műsorát, a Viszontlátásra Kecskemét! cí­mű záróképig. Nos, ha egyébként a szerény­ség fokozott mérsékletre és óva­tosságra is int bennünket, most, amikor segítettek felfedezni ér­tékeinket, s azt bemutatták az egész országnak, mi magunk kényszerültünk revideálni egyes „megcsontosodott” álláspontun­kat. Kulturális életünk szegény­ségéről vallott keservünk for­dult visszájára a parádés „fel­vonulás” hallatán, amelyben ott voltak a legkisebbektől a mun­kásfiatalokig. a Kodály-kórus „öregjeitőlí a színházi hivatá­sos művészekig mindazok, akik munkálkodnak a megyeszékhely kultúrájának ápolásán. A futó- homok-aranyhomok „megszál­lottjainak” tartanak bennünket már sok helyen, de e „megszál­lottság” realitása érződött a me­gye szőlő- és gyümölcskultúrá­jának jövőjét felvázoló műsor­számon. Számolnak velünk, számítanak eredményeikre — így lehetne elkönyvelni a válto­zást, amely alig néhány eszten­dő alatt az ország közvélemé­nyében kialakult a Duna—Tisza közén végbemenő nagyszabású tervek valóra váltása láttán. S ebben része van sajtónak, rá­diónak, televíziónak, a publiká­ció sokféle eszközének is — ezt most különösen érzékelhettük. Meggyőző volt ez a műsor ki­sebb hibái ellenére is, s köszö­nettel tartozunk érte szerzőinek, munkálóinak, a nagy nyilvános­ságok biztosító Magyar Rádió­nak. Ügy éreztük — nincs távolság a vidék és a főváros, Bács-Kis- kun megye és az ország más vidékei, bármelyik része közt, ott vagyunk a „vérkeringésben”, szocializmust építő országunk, s megvalósult tervek sodró nagy áramában. Rajtunk áll, milyen lesz — hírünk a hazában. 1 F. Tóth Fái

Next

/
Thumbnails
Contents