Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-15 / 267. szám

JCVm. ÉVFOLYAM, 26*7. SZÁM Ara 60 fillér 1963. NOVEMBER 15, PÉNTEK Munkavállalói táblára kötelezik a kisiparosokat — Továbbképző szaktanfolyamokat indítanak Építőipari kisiparosok tanácskozása Alapos és tervszerű előkészítés után sikeresen indult az idei népművelési évad A megyei kulturális bizottság ülése Kecskeméten A Kisiparosok Országos Szö­vetségének megyei bizottsága csütörtök délelőtt a kecskeméti és környéki építőipari kisipa­rosok részvételével tanácskozást tartott a megyeszékhelyen. A kisiparosokat érintő időszerű kérdésekről Selmeczi György, a KIOS2 iparigazgatási előadója adott tájékoztatást a megjelen­teknek. Mint elmondta, az idei év áp­rilisában megtartott IV. KIOSZ Országos Küldöttközgyűlésen is jelentős helyet foglalt el a kon­tárok felszámolásának lehetősé­ge, az építőiparban. Az Építés­ügyi Minisztérium rendelete alapján jövő év január végéig minden építőiparban dolgozó kisiparost köteleznek, hogy az elvállalt építkezésen szabvány­táblán jelölje meg a tervező, a Épül a hűtőház Az utóbbi évek egyik leg­nagyobb szabású építkezése kezdődött meg Baján a Ró- kusvárosban. A Budapesti 31. sz. Állami Építő Vállalat dol­gozói hozzáfogtak a 750 va- gonos hűtőház építéséhez. A nagy jelentőségű élelmiszer- ipari üzem kivitelezése a leg­modernebb elvek szerint, elő­regyártott betonelemekkel tör­ténik. Képünkön: A helyszíni előregyártótclep, háttérben az épülő műhelycsarnok előre­gyártott vasbeton főtartóosz­lopai. (Pásztor Zoltán felvj kivitelező nevét és lakcímét. Jö­vőre a helyi tanácsok ipari és építési osztályai fokozottabban ellenőrzik majd az építkezése­ket, s a tábla kitételét elmu­lasztó kisiparos ellen szabály­sértési eljárást indítanak. így próbálják megszüntetni a „kon­tárkodást” az építőiparban. Beszélt a kisebb községekben mutatkozó kisiparoshiányról is. Az iparengedély megszerzése je­lenleg mestervizsgához van köt­ve. Az illetékes minisztérium foglalkozik azzal a módosítás- tervezettel, hogy egyes helyeken — csupán tatarozási munkák elvégzésére — adjon-e iparen­gedélyt a helyi tanács építőipari szakmunkásbizonyítvánnyal — rendelkezőknek is. Amennyiben megvalósul ez a tervezet bizo­nyára jelentős mértékben csök­ken a kontárok munkalehetősé­ge. Végezetül a kisiparosok to­vábbképzéséről beszélt. Az Épí­tésügyi Minisztérium a meglevő ötvennégy kisház-típusterv további bővítését határozta el. Az új épülettervekben már je­lentős helyet foglalnak el a mű­anyagok, melyek csökkentik az építkezés költségét. Kecskemé­ten, és a többi hat járási szék­helyen 1964. év január—február hónapjaiban szakmai tovább­képző tanfolyamokat indítanak az építőipari kisiparosok részé­re. Az előadásokon neves szak­emberek adnak tájékoztatást a korszerű építőanyagok helyes felhasználásáról. Ha az utóbbi évek művelő­dési tervei végrehajtásának si kerét tekintjük, s ha tervszerű előkészületekről beszélünk, fel tétlenül nagyra kell értékel nünk a most megindult műve lődési évad eddigi eredményeit és további kilátásait — állapí­totta meg a megyei kulturális bizottság ülése, mely Kádas i Lászlónak, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének előterjesztése alapján az alig két hónapja megkezdődött téli népművelési program ■ végre­hajtását tárgyalta meg. Az ülésen részt vett Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Madarász László, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. Részt vettek a tanácskozáson a megyei kulturális bizottság tag­jain kívül a járási pártbizott­ságok ágit. prop, osztály veze­tői. A Kádasi László által előter­jesztett beszámoló betekintést enged abba a sokrétű és alapos munkába, mely az 1963—64. évi téli művelődési idényre meg­szabott tennivalók meghatáro­zását és megtervezését jelen­tette. Az előző évad munkájá­nak értékelésére már az idén májusban sor került, a nyár folyamán pedig — mint arról lapunkban is többször beszá­moltunk — alapos és részletes helyzetfelmérés, a kívánalmak­nak és szükségleteknek a meg­határozása zajlott le a járások­ban, a községekben. Első ízben történt meg, hogy termelőszövetkezeteink terv­szerűen előre meghatároz­ták a tagság kulturális ne­velésének tennivalóit. A megyei tanács művelődésügyi osztálya minden tervkészítésre kötelezett szervnek rendelkezé­sére bocsájtotta azokat az irány­elveket és művelődési előirány­zatokat, tervkészítési szempon­tokat, melyek biztosítékát ké­pezhetik a helyi adottságokon, termelési és művelődési' szük­ségleteken alapuló, mindenre kiterjedő, jó idényterv elké­szítésének. A termelőszövetkezeti kultu­rális tervek előkészítése szem­pontjából a legjobban az eddi­gi értékelések szerint a bajai járásban, Kiskunhalason, Kis­kunfélegyházán és Kecskeméten dolgoztak. Az egységes községi népmű­velési tervek is több új vonást tartalmaznak. Megnőtt az érdeklődés az is­meretterjesztés komplex for- ■ mát, a magas színvonalií akadémiai előadássorozatok iránt és nagy lendülettel fej­lődik a klubmozgalom. Amint a statisztika mutatja, az elmúlt népművelési idényben 78 különböző rendeltetésű klub működött, az idén az előzetes felmérések szerint több mint 150 működtetésére jelentkezett megalapozott igény. Ebben az évadban városainkban és köz­ségeinkben 32 munkásakadé­miai tanfolyamot rendeznek 36 tagozattal. Emelkedik a tsz-aka- démiák száma, a tervek szerint 79 magasszínvonalú szövetke­zeti tanfolyam szervezésére ke­rült sor. Igen magas az előadá- sos ismeretterjesztés eddigi »eredménye és jövő terve is. Ta­valy 5577 előadást tartottak, az idei tervek összesítésekor kide­rült, hogy a járások és közsé­gek igényei szerint több mint 7200 előadás megrendezésére van szükség. A beszámoló is leszögezte és a felszólalók is hangsúlyozták, hogy az évadkezdés tapasztala­tai általában biztatóak. Leg­több helyen megtartották a tan­folyamok ünnepélyes megnyi­tását, munkához láttak a művé­szeti csoportok, irodalmi színpadok, több helyen el­hangzott a munkásakadé­miák első előadása is. Vannak olyan hírek, amelyek a tsz-akadémiák megnyitásáról számolnak be. (így például Kiskunfélegyházán.) Zömük azonban november második fe­lében nyitja csak meg kapuit. A megyei kulturális bizottság több fontos határozatot hozott. Rövidesen meg fogják tárgyalni a mezőgazdasági szakmunkás- képzés helyzetét és olyan döntés is született, hogy az épülő mű­velődési házak terveit az eddi­gieknél részletesebben veszik megvalósításuk előtt művelődési szakemberek vizsgálat alá, ab­ból a szempontból, hogy e leg­fontosabb falusi művelődési in­tézményeink valóban nK«*Felcl- nek-e majd a legkorszerűpb kulturális követelményeknek. Célok és emberek (N. O.) Manapság már igyek­szünk kerülni a nagy szava­kat, mégis sokszor vagyunk kénytelenek használni őket Az élet kényszerít rá bennünket, a hétköznapok nagyszerű tet­tei. Hogyan is írhatnánk pél­dául másként a szocialista bri­gádmozgalomról, mint lelkese­déssel. Ez a mozgalom az, amely a munkát valóban a be­csület és dicsőség szintjére emeli, kovácsa, formálója a szocialista embertípusnak. S ha most számokat írunk azt sem a száraz matematikai képlet kedvéért tesszük, hiszen mö­göttük is a szocializmust építő ember áll, aki minden tudását munkájába önti, tanul, műve­lődik. hogy minél többet ad­hasson önmagából a társada­lomnak. Megyénk különböző ipart üzemeiben, vállalatainál 335 munkabrigád — amely 3650 munkást tömörít soraiban — nyerte el eddig a szocialista címet. Ezt pedig nem adják ingyen. Két éven át kell tel­jesíteni minőségi munkával a kívánt termelési szintet. E bri­gádok tagjai közben tanulnak, politikai, szakmai és általános műveltségüket fejlesztik. So­kan például általános iskolai tanulmányaikat .fejezik be, mások középiskolába, egyete­mekre iratkoznak a brigádta­gok közül. Ha a brigádnaplókat olvas­gatjuk, kitűnik belőlük, hogy a brigádokon belül külön tör­vények uralkodnak. A becsü­letes munkát mindenkitől meg­követelik, ám úgy élnek, mint egy család, segítenek egymá­son. szinte közös minden örö­mük, bánatuk. Nem frázis náluk, ha a szo­cializmus építéséről beszélget­nek, hiszen minden tettük er­re irányul. Megbeszélik, sőt ha kell megvitatják hogyan adhatnak munkájuk által szeb­bet, többet, jobbat a népgaz­daságnak. A Kecskeméti Bar- neválnál például a tavalyihoz képest szinte megkétszerező­dött az exportminőségű áru, ami — mint kitűnt — a szo­cialista brigádmozgalomnak köszönhető. Szocializmust építeni nem könnyű dolog, mert új típusú, a szocialista célkitűzésektől át­hatott emberek kellenek hoz­zá. örvendetes -azonban, hogy egyre többen vannak ilyenek. Megyénkben például jelenleg 1139 újabb brigád — 12 500 taggal — a szocialista brigád címért küzd. Igaz, vannak még közöttük olyanok, amelyek még csak a fizetéskor kapott pénzes borí­ték kedvéért végeznek minő­ségileg és mennyiségileg kivá­ló munkát. A szakmai képzés­re, művelődésre még nem for­dítanak kellő gondot. Az üze­mi pártszervezetek, szakszer­vezetek és KISZ-szervezetek azonban, ha foglalkoznak ve­lük, ebben is nagy segítséget nyújthatnak részükre. líjúságyédelmi ankét A Kecskeméti Városi Tanács gyermek- és ifjúságvédelmi al­bizottsága tegnap délután 6 órai kezdettel ifjúságvédelmi ankétot rendezett Kecskeméten, a városi művelődési ház szín- náztermében. Az ankéton részt vett Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese és dr. Bánó Magda, a megyei gyámhatóság vezetője, a rend­őrség, ügyészség, bíróság és a gyámhatóságok képviselői, vala­mint szép számban jelentek meg az általános iskolás és ipa­ri tanulók szülei is. Az ankéton bevezető beszé­det tartott Komlósi László, a városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságának elnöke, majd levetítették a fóti gyermekvárosról készített. Ott­honra találtak című kisfilmet. Ezután a szülők, valamint a gyermek- és ifjúságnevelési kérdésekkel foglalkozó szervek képviselői mondták el észre­vételeiket, javaslataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents