Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-02 / 257. szám
Világ proletárja?, egyesüljetek! A MAGYAR,, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA xvm. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Ara 60 fillér t963. NOVEMBER 2, SZOMBAT A költségvetés és községfejlesztés jövő évi tervjavaslata a megyei tanács ülésének napirendjén Pénteken ülést tartott a megyei tanács. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kiss Lajos, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Madarász László és Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei, dr. Cseh László, a megyei tanács titkára. Az ülést dr. Varga Jenő nyitotta meg, majd javaslatot tett az ülést levezető elnök személyére. A tanácsülés levezetésével Szendrei Sándor tanácstagot bízták meg Ezután Buda Gábor vb-el- nökhelyettes emelkedett szólásra, aki «a tanácsok 1962. évi költségvetési és községfejlesztési gazdálkodásáról, valamint 1964. évi költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatáról készített beszámolót terjesztette a tanácsülés elé. — A költségvetés a takarékosság jegyében, a népgazdaság erőforrásai és teherbíró képessége mérlegelésével készült — kezdte beszámolóját a megyei tanács vb-elnökhelyettese. — A községfejlesztési tervekben a választások alkalmával a lakosság által felvetett javaslatok tömegéből a legfontosabbakat igyekszünk megvalósítani a választók óhajának, az objektív lehetőségnek és szükségességnek egybevetésével. Az állandó bizottsági*. a szakterületük zárszámadását és költségvetési javaslatát megtárgyalták, észrevételeiket kifejtették és azokat végrehajtó bizottságunk a tanácsülés elé terjesztett anyagban már figyelembe vette. Az állandó bizottságok hasznos észrevételei, bírálatai mind a zárszámadás, mind a költségvetési tervjavaslat összeállításánál új körülményekre, a szakmai egyoldalúságtól mentes szempontokra irányították rá a figyelmet. Ezeket a végrehajtó bizottság mélyrehatóan megvitatta és a jövő költségvetési előterjesztéseinknél, majd az 1964. évi végleges költségvetési terv jóváhagyása előkészítésénél az eddigieknél nagyobb mértékben kívánjuk figyelembe venni. Kívülállók számára általában idegenül hatnak a zárszámadás és a költségvetési javaslat „száraz” adatai. De ha a számok mögött az embert keressük, akiért mindez a tevékenység folyik, akikre a pénz „mozgása” kedvezően vagy kedvezőtlenül hatást gyakorol, már merőben más érdeklődésre, elbírálásra számíthatunk. A termelés, a termelékenység. a nemzeti jövedelem emelkedésének megfelelően évről évre növekszik a költségvetés pénzügyi alapja is, mely jelentős mértékben segíti a tanácsok gazdasági, kulturális egészségügyi és egyéb tevékenységét. Ezt a fejlődést megyénk költségvetési összegeinek növekedése is fényesen igazolja. Az 1962. év tényszámaival, e bázishoz viszonyítva, igyekszem bemutatni az 1964. év tervezett bevételeit, s az egybevetéssel rávilágítani a fejlődés ütemére a megye összesített adatai alapján. Míg 1962-ben 142 millió 789 ezer forint saját bevételünk volt, 1964-ben 147 millió 8 ezer forinttal, számolhatunk. Az ösz- szes adórészesedés — elsősorban a forgalmi és illetményadók, vállalati és szövetkezeti befizetések révén — az 1962. évi 277 millió 834 ezer forinttal szemben jövőre 303 millió 100 ezer forintra növekszik. A múlt évi több mint 209 millió forintos állami hozzájárulással együtt az 1962-es összes bevételünk 629 millió 744 ezer lett. míg az 1964-re tervezett összbevétel 660 millió 399 ezer forint, melyhez több mint 210 millió forintot biztosít államunk. Tovább javul a szociális és egészségügyi ellátás Beszámolója további részében azt elemezte Buda Gábor elvtárs, hogy abszolút számokban hogyan realizálódtak az egyes bevételek, s hogy az egyes források az összköltségvetési bevételben milyen arányban szerepeltek az országos helyzethez viszonyítva. Az egyes kiemelt ágazatok 1962. évi zárszámadási adatait az 1964. évi tervezett bevétellel hasonlította össze, majd így folytatta: — Megállapítható, hogy az 1964 évi költségvetések elkészítését a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladatként kezelték. Törekedtek arra, hogy a tervezetek tartalmazzák mindazokat az előirányzatokat, amely a jövő évi feladatok sikeres megvalósításához szükségesek. A kiadási keretszám — beruházási és vállalati kapcsolatok nélkül — 645 millió 197 ezer forint. Ez az összeg 57 millió 197 ezer forinttal több az 1963. évinél. A Pénzügyminisztérium előirányzatának megfelelően az 1964. évi tervezés során a szükséghez mérten -tartalékot is képeztünk a megye területén év közben felmerülő és a fejlődés által megkövetelt igények kielégítésére. A gazdasági ágazat kiadási előirányzata 1962-ben a költségvetés teljes összegének 18,5 százaléka volt, az országos 18,7 százalékkal szemben. 1964-ben a gazdasági ágazat részesedése az összes kiadásokból 19 százalék. Szociális és egészségügyi feladatokra 1962-ben 173 millió 50 ezer forintot fordítottunk. E fe'adatokra 1964. évre 209 millió 642 ezer forintot terveztünk. Az összes költségvetési kiadások 31,7 százalékát képezi a tervezett összeg. A zárszámadás évében 2421 kórházi ágyunk volt, ami a jövőre a tervjavaslat szerint 202- vel emelkedik. A szakorvosi rendelési órák száma napi 696 volt, ami 1964-ben 119 órával növekszik. A területi állandó bölcsődei hely 891 volt, s jövőre 312 hellyel gyarapodik. A szociális és egészségügyi apparátus létszáma a zárszámadás évéhez viszonyítva 1964- ben 399 fővel emelkedik. A jelentkező igények sokkal nagyobbak a vázolt fejlődési ütemnél, de az objektív feltételek, káderhiány és a beruházások korlátozott összege egyelőre nem teszi lehetővé a nagyobb arányú fejlesztést. Törekvésünk az, hogy megf^e’ő szervezettséggel megyénk lakossága egészségügyi és szociális ellátását egyre jobbá tegyük. Művelődési feladatokra: a költségvetés 41 százaléka Művelődési feladatokra az 1962. évben 215 millió 626 ezer forintot fordítottunk, a jövő évi előirányzat 270 millió 837 forint, az összköltségvetésnek 41 százaléka. Ebben az ágazatban a következő jelentősebb fejlődés várható: az 1962. évihez viszonyítva 1014 fővel emelkedik az óvodákban elhelyezett gyermekek száma, az általános iskolai tanulóké szintén több mint ezerrel, a napközis tanulók száma 2662-vel, az esti és levelező általános iskolai hallgatók száma 2623-mal, az osztályok száma 73-mal, a könyvtáraké 28-cal. Az elkövetkező évben a mezőgazdasági szakoktatásra megyénk mezőgazdasági jellegéből adódóan fokozott gondot fordítunk: 177 tanfolyamon 5840 szakmunkás képzéséi, biztosítjuk, hat tanfolyamon 150 hallgatóval felnőtt gépészképzést kezdünk, 33 tanfolyamon pedig mintegy 1400 fő részére válik lehetővé az alapfokú traktorvezetői képesítés megszerzése. Ezenfelül az elméleti oktatást három iskolában 19 kihelyezett osztállyal biztosítjuk 1240 hallgatónak. A mezőgazdasági szakoktatás jövő évi előirányzata 530 százalékos emelkedést jelent az 1962. évihez képest. Csak élni kell ezzel a lehetőséggel, mert a mezőgazdasági termelés helyzete ezt indokolja. A továbbiakban a rend- és jogbiztonsági, valamint az igazgatási ágazat költségvetési előirányzatát ismertette Buda Gábor vb-elnökhelyettes. Majd a községfejlesztésben elért eredményeket értékelte, s hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalatokat messzemenően figyelembe vették az 1964. évi költségvetési tervjavaslat elkészítésénél. Helyes arányokat a községfe’lesztésben — A községfejlesztési alap 1962. évi összes bevételei a tervezett 116 millió 152 ezer forinttal szemben meghaladták a 175 millió forintot. Külön ki kell emelni a társadalmi munka alakulását, melynek az összbevételből való részesedése 1962-ben megyei szinten 11,9 százalék volt. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 36,40 forint, ezzel az o. zágos elsők között állunk. Kívánatos, hogy a lemaradt járások, városok felzárkózzanak a megyei átlaghoz! Indokolt vizsgálni a kiadások felhasználási célok szerinti megoszlását is, mert e téren helyenként aránytalanságok mutatkoznak. A megyei pártértekezlet, majd ennek nyomán a megyei tanács a fő célkitűzések fontossági sorrendjét megállapították. Kívánatos például, hogy az építési jellegű beruházások az összes költség- vetési kiadásnak legfeljebb egyharmadát tegyék ki. Ezzel szemben a zárszámadás évében ez több mint 50 százalékkal szerepel. A víz- és csatornahálózat létesítésére az összes kiadás mintegy egynegyedét helyes fordítani, ami megfelelő szinten is alakul. Az út- és járdaépítés helyzete megyénkben az igényekhez viszonyítva elégtelen. Bár jelentős előrehaladás tapasztalható, mégis kívánatos, hogy a jövőben erre az eddiginél lényegesen többet fordítsunk. Ügy ítéljük meg, hogy a strandfürdők és egyes községek mai igényét meghaladó kultúrházak létesítése általában nem találkozik olyan mértékben a lakosság kívánságaival, mint a riap mint nap használt, mindenki által élvezett út- és jár- dafejlesztés, vagy az egészséges ivóvíz megszerzése. Városaink közül Kecskemét úthálózat-burkolási programiának megvalósítása után a következő években Baja, illetve megyénk többi városa kerül fokozatosan sorra. A megyei támogatást mindig a soron levő város részére fogjuk biztosítani, hogy az út- és járdaépítésben ugrásszerű emelkedést érhessenek el, s ennek révén a lakosságot optimális mértékig tudják a feladatra mozgósítani. A villamosítás céljára felhasznált összeg is növelendő, annak ellenére, hogy a faluvillamosítás megyénkben is befejeződött. Sajnos, a megye lakosainak még mindig csupán 50 százaléka van villannyal ellátva, az országos 75 százalékkal szemben. Ez főként a tanyai településekkel függ össze, de látni kell, hogy a falusi belterületi lakosságnak is több mint egynegyede még nincs villamosítva megyénkben. Út, :árda, jó ivóvíz... A községfejlesztési alap költségvetési tervezetének összeállításánál alsóbb tanácsaink igényeit teljes mértékig figyelembe vettük. Az elkészített tervezet megítélésünk szerint reális, jó szervező munkával, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, alapot nyújt jelentős túlteljesítésre is. A jövő évi tervek műszaki előkészítése folyamatban van, és megfelelő mértékű. December 31-ig a szükséges műszaki tervek több mint 60 százaléka elkészül. A hiányzók is oly időpontra készülnek el, hogy a munkák indulását és időben kivitelezését nem akadályozzák. A községiéi lesztési alap fel- használásával 1964-ben a terv- (Folytatás a 3. oldalon.) Buda Gábor előterjeszti a végrehajtó bizottság beszámolóját.
