Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-13 / 265. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 265. SZÄM Ara 60 fillér 1963. NOVEMBER 13. SZERDA Uj tervezési rendszert vezetnek be húsz teraieliszivetkezetben 4 tanulás és szórakozás új otthonai: a klubok A Földművelésügyi Minisztérium 1964-ben az ország 200 termelőszövetkezetében vezeti be az új tervezési rendszert, amely biztosítja a gazdálkodás folyamatos mérését és operatív intézkedésekre nyújt módot a közös gazdaságok vezetőinek, illetve az irányító szerveknek. Ennek nyomán a gazdasági irányítás jelentős javulása várható. A megye húsz termelőszövetkezetében készülnek ily módon a tervek a következő évben. Elsősorban azokban a közös gazdaságokban, ahol megfelelő gyakorlattal rendelkező szakemberek dolgoznak. Az átállás megkönnyítésére segítségül hívják az állami gazdaságok üzemgazdászait is. 1965-ben már a megye közös gazdaságainak több mint 50 százalékában alkalmazzák az új tervezési módszert, és 1966- ban az összes termelőszövetkezetben befejeződik az átállás. Az új, fejlettebb tervezési módszer bevezetését az tette lehetővé, hogy az elmúlt években jelentősen javult a gazdasági vezetés színvonala. A termelőszövetkezetek 70 százalékában legalább egy főiskolai vagy egyetemi végzettségű szakember dolgozik. Az év közepén végrehajtott felmérés azt mutatja, hogy a főkönyvelők 66 százaléka rendelkezik mérlegképes oklevéllel, 30 százaléka pedig most végzi a tanfolyamot. Hasonlóan kedvező az arány a beosztott könyvelők vonalán is, akiknek mintegy 78 százaléka szerezte meg eddig a képesített könyvelői oklevelet, illetve végzi a tanfolyamot. Hat éve folyik mérlegképes könyvelői oktatás a megyében. Jelenleg 130 főt számlál a tanfolyam létszáma. A járási székhelyeken szervezett gépesített könyvelői tanfolyamokon 300 hallgató? sajátítja el a számviteli Ismereteket. A jövő oktatási évben már az új tervezési módszerrel is megismerkednek a mérlegképes tanfolyam hallgatói. Azoknak a számára, akik a korábbi években szerezték meg az oklevelet, 10 napos továbbképző tanfolyamot szervez — ebből a témakörből — a megyei tanács. B. D. Tegnap délelőtt Kecskeméten a Hazafias Népfront megyebizottságának nagytermében a klubmozgalom helyzetéről, feladatairól tanácskoztak a járási és városi népművelési felügyelők, számos klubvezető, valamint a tömegszervezetek képviselői. A tanácskozáson részt vett Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Fenyves- síné Góhér Anna, a megyei könyvtár vezetője és Szamos- falvi Imre, a megyei népművelési tanácsadó vezetője. Bevezetőül Bense József, a megyei népművelési tanácsadó előadója ismertette a klubmozgalom helyzetét megyénkben. Elmondotta, hogy az utóbbi két évben az országosan tapasztal ható fellendülésből megyénk is kivette részét. A KISZ Központi Biztossága, a SZOT és a Népművelési Intézet felhívásai nyomán mind több társadalmi segítségben részesültek a klubok 1962 tavaszán már 78 klub működött megyénkben. Tavaly a számuk tovább növekedett, s az idei kulturális tervekben összesen 158 klub működtetése szerepel. Ezek a klubok igen Sokféle céllal, a lakosság különféle fogNégy megye biztosítási szakembereinek értekezlete Kecskeméten Kedden négy megye mintegy száz biztosítási szakemberének részvételével kétnapos tájkonferencia kezdődött Kecskeméten a megyei tanács kultúrtermében. A tanácskozáson részt vettek: Ormay Olivér, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettese, Szász Endre és Birtalan Árpád főosztályvezetők, valamint Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Pest megye megyei, járási és városi fiókvezetői, munkatársai. A vezérigazgató-helyettes megnyitó beszéde után Tarr Jenő, az Állami Biztosító Bács- Kiskun megyei igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd sor került az előre kibocsátott beszámoló — a fiókhálózat 1963. év első felében végzett munkájának értékelése és a további feladatok, célkitűzések — megvitatására. Dr. Polgár János, az Állami Biztosító Főigazgatóságának főosztályvezető-helyettese a biztosítás jelentőségéről beszél. A Bács-Kiskun megyei hozzászólók elmondták, hogy a kiskunhalasi járási fiók szinte valamennyi biztosítási és díjbevételi tervét túlteljesítette. A továbbiakban a hozzászólók részletesen beszéltek a fagybiztosítással kapcsolatos feladatokról, az általános háztartási biztosítás és az épület és háztartási biztosítás kártérítéséber még mutatkozó néhány hiányos ságról. A résztvevők ma folytatják a tanácskozást, melyben a vezérigazgató-helyettes és a központi főosztályvezetők válaszolnak a vitás kérdésekre. lalkozású és életkorú csoportjai számára nyújtanak színvonalas szórakozási lehetőséget. Munkásklubok, pártklubok, értelmiségi klubok, ifjúsági klubok, tsz- klubok és öregek klubjai alakultak főképp. Mellettük jó néhány olyan kisebb körre kiterjedő klub is dolgozik, mint a filmklubok, hanglemezbarátok klubja, művészklub, tömegszervezeti klubok stb. Ezután arról beszélt az előadó, hogy november végéig részletesen felmérik a klubok helyzetét, pontos tájékoztatást kémek arról, milyen a klub felszerelése, méretei, állapota. Megfelelnek-e a célnak, hogyan igyekeznek bővíteni a programot, megfelelő segítséggel milyen új lehetőséget találhatnák a klubtagok tartalmas szórakoztatására, tanulásának, művelődésének előmozdítására. A felmérés alkalmas lesz arra is. hogy felhívja a helyi tanács- és gazdaságvezetők figyelmét a klubmozgalomra, széles körű társadalmi összefogásra indítson és feltárja az új lehetőségeket. A beszámoló után Szamosfal- vi Imre. a megyei népművelési tanácsadó vezetője beszélt a klubmozgalom világméretű térhódításáról. A baráti országok közül elsősorban a Szovjetunióban, de a legtöbb népi demokráciában is minden segítséget megkapnak a klubok, hiszen a népművelés igen hathatós eszközei. A klub az, ahol a szervezett rendezvényeken — előadásokon, filmvetítéseken, különféle vetélkedőkön — kívül megtalálhatják a közvetlen szórakozás legváltozatosabb lehetőségeit — mondotta. Az ezután következő vitában felszólalt Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára. Az igények sokkal nagyobbak tapasztalataink szerint — mondotta, mint a mostani lehetőségek. Nem fordítottunk elég gondot mindeddig a városok peremterületeire, és főképp a tanyai lakosságra. Megyénk kereső lakosságának 64 százaléka tanyán él, az össz- létszámnak pedig egyharmada. Kereken kétszázezer ember szórakozási lehetőségeiről kell gondoskodnunk tehát olyan vidékeken. ahol nincs művelődési ház. Ma már a parasztság sem éri be azzal, hogy kinn a földeken és a házacskája, vagy tanyája falai között élje le életét. Megnövekedett a nagyobb közösség, a faluja, az ország élete és a világ dolgai iránti érdeklődése. Újságot olvas, rádiót hallgat és ki akarja cserélni véleményét másokkal, akikkel együtt dolgozik, hasonlóképpen gondolkozik. A gazdasági keretek ehhez a közös élethez már adottak a termelőszövetkezetekben és termelőszövetkezeti csoportokban. Megfelelő helyiséget is lehet találni a gazdaság központjában, gyakran a körzetesítéssel felszabadult iskolákban és megfelelő embereket, akik irányítani tudják a klubok munkáját. A tanácskozás résztvevői a hozzászólásokban beszámoltak helyi tapasztalataikról és részletesen megvitatták a klubok fejlesztésének az 1963—64-es téli népművelési évadban tervbe vett feladatait. Nem várt siker (T. 1.) Nem várt sikert eredményezett a mezőgazdasági újítók Kiskunhalason megrendezett egyhetes kiállítása. Megyénk állami gazdaságaiból és — jóval kisebb arányban — gépállomásairól valamivel több mint százan mutatták be újításaikat, amelyek a nagyüzemi termelés, a speciális homoki gazdálkodás, a szőlő- és gyümölcsöstelepítés, valamint művelés korszerűsítését szolgálják, az abban előre tett lépés nem jelentéktelen mértékét jelzik. Nem kisebb személyiség mondott elismerő véleményt újítóink seregszemléjéről, mint dr. Rá- zsó Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem dékánja, s mezőgazdasági gép- tani tanszékének vezetője, a gépészet világhírű szakembere. Hozzá hasonlóan vélekedett az Országos Találmányi Hivatal képviselője, s a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója is, aki kijelentette: tanulni jött a kiállításra, abból a célból, hogy ösz- szesítve lássa a mezőgazdaság milyen gépeket igényel az ipartól. E kijelentés egyszersmind arra is utal, hogy gépgyártásunk bizony elmaradt a mezőgazdasági termelés szükségletének kielégítésében. Gazdaságainkban házilag kell előállítani különböző munkagépeket, ami nyilván többe kerül, mintha üzemeinkben szériában gyártanák ugyanezeket a termelési eszközöket. A kiskunhalasi kiállítás egyik legfőbb tanulsága tehát az, hogy felhívta az illetékesek figyelmét a szóban levő probléma megoldásának gyorsítására. Ezenkívül több más tanulsággal is szolgált. Megmutatkozott, hogy a mezőgazdasági újítómoz- galomban, csupán megyénk állami gazdaságaiból és gépállomása iró1, milyen nagyszámú, lelkes és hozzáértő szakembergárda vesz részt. A kiállításon való szereplésük kellemes meglepetésként hatott, ami viszont arra utal, hogy eddig nem | vették őket kellő módon I számba, ténykedésüket nem kísérték a megkívánt mértékben figyelemmel. Ami a látogatás megszervezését illeti, ezzel kapcsolatban is le kell vonnunk a tanulságot. Bár ötezerre tehető az újításokat megtekintők száma, megyénk — főként a Kiskunhalastól távolabb eső — termelőszövetkezeteiből aránylag kevesen látogattak el a nagyszabású seregszemlére. Tagadhatatlan, hogy a megyei tanács vb mező- gazdasági osztálya jobb szervező és propaganda- munkát fejthetett volna ki e tekintetben. Annyival is inkább, mert a mezőgazdasági újítómozgalom gyerekcipőben jár még közös gazdaságainkban, a kiállításon szerez- | hető tapasztalatok tehát nagy segítséget nyújthattak volna a mozgalom kibontatkoztatásához. A tanulságok „kiszűrése” természetesen akkor i éri el célját, ha segítségével megoldjuk azokat a gondokat, amelyekről fen- 1 tebb szó esett. Reméljük, mindazok, akiket illet, megteszik ezt. Dr. Petkó Dezső, a kiskunfélegyházi járási fiók vezetője felszólalásában a járásban kötött életbiztosítás eredményeiről számolt be.
