Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
VStog proietórjcH, egyesületek! / XVIIT. 6VF. 263. SZ. Ara 60 fillér 1963. NOV. », VASÁRNAP EKE ÉS TOLL A témák írójukra várnak -r figyelmeztette az alkotókat az Élet és Irodalom hasábjain dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára másfél éve, közvetlenül az Írószövetség közgyűlése előtt. Ma, a Kecskeméti Katona J ózsef Társaság újjáalakuló ülése alkalmából úgy érezzük, ismételten emlékezetébe kell idézr nünk a toll munkásainak az akkori figyelmeztetést. A Katona József Társaság hosszú ideje csak papíron létezik. Nem azért, mintha nem lennének a megyében és a megyeszékhelyen számosán — olyanok, akik sikerrel, vagy a siker jogos reményében forgatják a tollat. Költők élnek itt, akikre „fönt” az országos folyóiratok szerkesztőségeiben is felfigyeltek már; a széppróza művesei, akiket számon tartanak; tudományos munkások. akiknek tanulmányaik országos érdekű problémákat feszegetnek. S még többen vannak olyanok, akik támogatásra, segítségre, nevelésre érdemesek. A társaság azonban nem tudta sem összefogni az alkotókat, sem felkutatni, ösztönözni a fiatalokat. Akiben erős volt az elszá- nás, az írt, dolgozott így is. A többség számára azonban — ha szabad így mondani — az irodalmi közélet hiánya azt jelentette, hogy el volt zárva az éltető levegőtől, a termékeny hatásoktól és a publikálás lehetőségétől is. Nagy része volt ebben a tes- pedésben annak, hogy megmérgezte az „irodalmi közérzetet” a féltékenykedés, a torzsalkodás. Még nagyobb — véleményünk szerint —, hogy valamiféle örökölt vidékies irodalmár szemlélet folytán a toliforgatók idegenkedtek a mától, területen és időnkívü- liségben éltek, (mintha lealázó lenne az irodalom számára a mindennapok megéneklése. Nemcsak megyei betegség volt ez, legfeljebb náluAk az országos gondok tovább tartottak. Elérkezett azonban az ideje, hogy megszabaduljunk terheinktől, friss szél borzolja fel nálunk is a csöndes vizeket, utat törjön és követelje jogait a ma. Nem azért mondtuk el mindezt, mintha ünnepet akarnánk rontani a múlt felhánytorgatásával, hanem éppen azért, mert ennek az újnak jeleit, biztató tanúságát láthatjuk a Katona József Társaság mai gyűlésén. Nem csupán általánosságokban mozog az ideiglenes vezetőség új programja és nem díszes pozíciókért, kötelezettség nélküli tisztségekért zajlik ma a vezetőségválasztás. A szervezeti felépítésben világosan megmutatkoznak az új célok. A társaság lektorátust hoz létre, amely elbírálja a bemutatott műveket, szerkesztő bizottságot, amely gondoskodik a művek publikálásáról, előadóesteken, a megyei lapban és a Kiskunságban — esetleg országos lapokban is — segí+ elhelyezni az arra érdemes alkotásokat. Legfőképpen új pedig a társaságban a nevelési és szervezési bizottság, amely először veszi gondjaiba a fiatalokat, a most induló tehetségeket. A Katona József Társaság Kecskemét alkotóit fogja ösz- sze, de szoros együttműködésre kíván lépni a Bajai Tóth Kálmán Társasággal, — ahol mindenesetre eredményesebben dolgoztak az utóbbi években is az alkotók. És szoros kapcsolatot akar kiépíteni a megye többi irodalmi körével is. Azonosak a célok és azonos lehetőségeket kell biztosítani mindenki számára. A mérce a tehetség, a művek színvonala. — Ez az elv érvényesüljön a társaságon belül és a különféle körök, társaságok között is megyénkben. Soha nem álltak olyan lehetőségek az alkotók előtt, mint ma. Az író—olvasó találkozók sikere, növekvő népszerűsége mutatja, hogy az író a mi társadalmunkban az egész néphez szólhat, az egész nép várja és érti a szavát. Részese, munkása, élen járó harcosa lehet népünk boldogulásának, tolla fegyver és szerszám, amelyre szükség van. Mélységes igazság — írta dr. Molnár Frigyes: — Nem elég csak megművelni a földet, szőlőt, gyümölcsöst, művelni kell az embert is. Ez a feladat vár ma az írókra, s lehet-e ennél szebb feladatuk? Az élet ezrével adja a témákat és ezek íróikra várnak a Kiskunságban! M. L. Átadták as alsózsoicai epületelemgyárat Alsózsolcán szombaton ünnepélyesen átadták rendeltetésének Közép-Európa egyik legkorszerűbb épületelemgyárát. Az új gyár átadási ünnepségén megjelent Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Kilián József, az építésügyi miniszter első helyettese és Reszegi Ferenc, az Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke. Trautmann Rezső építésügyi miniszter ünnepi beszédében többek között elmondotta, hogy a határidő előtt egy esztendővel felépült gyárban — évente a tervezett négyszázezer helyett 675 ezer négyzetméter födémpanelt, 300 ezer helyett 485 ezer vasúti aljat és hetvenezer villanyoszlopot készíthetnek. A beszéd után a miniszter kitüntetéseket adott át a termelésben kitűnt dolgozóknak. (MTI) Hetek óta milliónyi paprikafűzér borítja Bátya községben a házakat. Nagyszerű termés volt az idén; a képünkön lát- iiató Szűcs Pálné is alig győzi felfűzni a cseresznyepaprika csípős zamatú bogyóit. Tsz-vezetők szabadakadémiája, 34 munkásakadémia 09 összesen 7000 előadás a Bács-Jflsknn megyei Tudományos Ismeretterfesztő Társulat minkatervében Az iskolán kívüli népművelés egyik legfontosabb ága, az ismeretterjesztés. Feladata a korszerű, tudományosan megalapozott műveltség kialakítása, a dolgozók tudatának formálása, a mindennapos gyakorlatban felbukkanó jelenségek magyarázata. Mindez szükségessé teszi, hogy a társadalmunkban végbemenő fejlődéssel lépést tartva, az ismeretterjesztés is szakítson elavult, régi formáival és helyette a megváltozott igényekhez mérten magas szintű, tudományos műveltséget nyújtson a közönségnek. Fenti célkitűzések figyelembevételével állította össze 1963— 64-es munkatervét a Bács-Kis- kun megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az előző évektől eltérően a tervezés szervezettebbé vált, kikristályosodtak, állandósultak azok az új formák — előadássorozatok, akadémiák —, amelyek az ismeretterjesztő munka gerincét képezik. Javult — 50—50 százalékos — a természet és társadalomtudományos témák aránya is. És az idei évadban először — a megyei és városi pártbizottsággal közösen — újabb rétegek bevonásával szélesítették ki az ismeretterjesztés hatósugarát. így például Kecskeméten és Baján 10—10 előadásból álló szabadegyetemet szerveztek a vállalatvezetők, főkönyvelők. — közgazdászok, üzemi párttitkárok részére, ahol a vállalatvezetés legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak a hallgatók. Az értelmiségi dolgozók számára külön filozófiai előadássorozatokat indítottak Kecskeméten, melyet pártoktatásként tart nyilván a városi pártbizottság. De nagy érdeklődés nyilvánult meg a kecskeméti szabadegyetem 20 előadásból összetevődő művészeti tagozata iránt is. Ez vetekszik a Budapesti József Attila Szabadegyetem színvonalával. Ba- ' n rövidesen indul a társada- U'dományi szabrd-gyetem, a kalocsai értelmiségi klubban pedig egy művészeti előadássorozat. A szabadegyetemi rendszer kiépítése és megszilárdítása mellett nagy gondot fordítottak az akadémiák szervezésére, tartalmi munkájuk fokozására is. A tavalyi 59 helyett az idén 80 tsz-akadémia létesült és újdonság a járási székhelyeken szervezett tsz-vezetők szabadakadémiája. A szabadakadémiák célja a gazdasági vezetők közgazda- sági szemléletének javítása, az irányítással kapcsolatos feladatok elemzése, megvilágítása. Bár a szervező munkában nagy segítséget nyújtott a megyei pártbizottság, mégis 970 tsz-ve- zető közül mindössze 340 részvételét sikerült az akadémiák előadásain biztosítani. A jelentkezők zöme Kiskunhalas járás és város, valamint Dunavecse járás tsz-eiből került ki, sajnos, a többi helyen csak nagyon elenyésző számban értették meg a szabadakadémia fontosságát. Javuló képet mutat megyénkben a munkásakadémiák helyzete. Míg tavaly 26, az idén már 34 munkásakadémia működik. Témakörük változatos, az adott üzem szakmai ismeretanyagán kívül érinti a művészet és a különféle tudományok ágait. Sajnos, néhány nagyüzemnél — Kecskeméten a Zománcipari Művek, Lakatosipari Vállalat, Barnevál, Baján a Villamosipari Gyár — még mindig nem sikerült megszervezni a munkás- akadémiát. Nem véletlen, hogy éppen azokban az üzemekben akadt el a szervezés, ahol a vállalatvezetők szabadegyetemére sem akadt jelentkező. A szaktudás, az általános műveltség megszerzése, állandó fokozása érdekében a vezetők bizony az eddiginél jóval nagyobb gondot fordíthatnának úgy saját, mint dolgozóik továbbképzésére ahe- ’vett, hogy nemtörődöm magasukkal hátráltatnák azt. Az idén csakúgy mint az elmúlt években minden járási székhelyen sok hallgatója van az ülnök-akadémiáknak. Ezenkívül a megyében 38 ifjúsági és 21 nők akadémiája működik. Különféle előadássorozatokban 2000 előadást terveztek, az egyedi előadások száma eléri a 700-at. Megyénkben az 1963 64-es ismeretterjesztési évadban összesen 7000 előadás hangzik el, 600-zal több a tavalyinál. Ebbe beleszámítanak a Kecskeméten és Baján működő filmklubok előadásai is, a 4 felnőtt klubnak 2200, az ifjúságinak 500 hallgatója van. Továbbá 3 filmesztétikai szakkör működik a Kecskemét környéki tanyákban, számuk januártól 4—5-tel gyarapodik. A TIT tervei között szerepel az országjáró kirándulások szakvezetőkkel való ellátása. Előreláthatóan 100—120 kirándulásra lehet a jövőben számítani, melyekre vezetőket a TIT által szervezett tanfolyam hallgatói közül választanak. A minőségi munka fokozását bizonyítja, hogy a legtöbb előadást szemléltetéssel igyekeznek még érthetőbbé, érdekesebbé tenni, bár kisfilmekből hiány mutatkozik. A szabadegyetemeken országos nevű szakemberek tartanak előadásokat. A helyi előadás-előadók felkészítéséről pedig szakmai konferenciákon, megbeszéléseken gondoskodnak. Az eddig elhangzott ismeret- terjesztő előadások sikere a biztosítéka annak, hogy a tavalyi 250 000-es hallgatói létszámot az idén is sikerül elérni. A terv egyébként célul tűzte ki az agrár és biológiai témák növelését úgy, hogy azok a helyi termelési feladatok megoldásához is segítséget nyújtsanak. A Bács- Kiskun megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat gazdag programot dolgozott ki a szocialista gondolkodás, szaktudás és korszerű műveltség fejlesztésére. Remélhetőleg az idei évad eredményei teljes mértékben beváltják a tervhez fűzött reményeket.
