Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-09 / 262. szám

1963. november 9, szombat 5. oldal OTLETG V ÍR ? A cím megtévesztő, hiszen tulajdonképpen nem üzem, hanem a Soltvadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola érdemelte ki ezt az elnevezést. A kellemes hatást nyújtó, modern épület üveg­ajtaján belépő ugyanis lépten-nyomon eredeti, ötletes újdonságba ütközik. Olyanokba, amelyek kevés pénzből egy kis leleményes­séggel könnyen előállíthatok bármely más iskolában is. Indul­junk hát felfedező körútra a frissen festett, derűs pasztelszínek­ben pompázó falak között... ♦ V(törőbolt és melegház A bejáratnál földrajzi híradó csalogatja a tekintetet. A for­gatható nyilakkal felszerelt vi­lág térképe alatt újságból kivá­gott képek sorakoznak — a hét legaktuálisabb politikai esemé­nyei. A nyilak azokba az orszá­gokba vezetnek, ahol a képek­kel illusztrált események zajla­nak. Jó módszer. Növeli a föld­rajzi tájékozottságot és élmény- szerűen rögzíti a fontos politi­kai eseményeket. Az előtér kedves színfoltja a tavaly létesült úttörőbolt. A szü­Ugyancsak az emeleten talál­ható a jól felszerelt úttörőszo­ba, a vetítésre alkalmas fizika— kémiai előadóterem, mert a té­makörhöz kapcsolódó filmekkel teszik színesebbé, könnyen ért­hetővé a tantárgyakat. A tanul­mányi eredmények fényesen iga­zolják is a vetítéssel egybekö­tött előadások előnyét, célsze­rűségét. 'Szőlőtelepítés kicsiben A nyolctantermes ragyogóan tiszta, tágas és világos iskola bőven szolgáltat látnivalót. Ha­talmas, korszerű tornaterme netekben bélyegtől kezdve az iskolaszerekig, élelemig min­dent vásárolhatnak itt a gyere­kek Magyar László úttörővezető tanártól. — Tervünk — mondja a ka­lauz szerepére vállalkozó Már­kus Lajos, földrajz és testneve­lés szakos tanár —, hogy a bolt köré polcokat, asztalokat helye­zünk, ahol a gyerekek kényel­mesen fogyaszthatják el tízórai­jukat. Az első emeleten kúszónövé­nyekkel, pálmákkal megrakott melegház fogad. A kertészeti szakkör műhelye. Üvegfalában beépített akváriumok. A falon itt is hatalmas tábla. Szakács László tanár készítette, a föld és az élet történetét szemlélteti. Általában nagyon sok és ügyes szemléltető eszközzel rendelke­zik az iskola, nagy részüket ta­nárok szerkesztették. mellett zuhanyozóval ellátott öl­tözők sorakoznak és egy kisebb szobában frissen gyalult polcok árulják el, hogy ide rövidesen az ifjúsági könyvtár költözik. Mégis, Márkus Lajos tanár akkor a legbüszkébb, amikor az óriási, gondozott kertbe vezet. Nagyszerű látvány tárul elénk. Gyakorlókért, ahol kertészked­nek, paprikát, paradicsomot, zöldséget termesztenek a gyere­kek. A kert egyik végében tör­pegyümölcsös, almafák, a má­sikban 98 fajta szőlő kapott he­lyet. Szőlőtelepítés kicsiben — a földből diadalmasan kisarjadt tőkéken érezni a tanulók fél­tőén gondos keze nyomát. — Oda szamócát, málnát ül­tettünk, ez pedig itt a virág­ágyásunk. A földet az állami gazdaság Zetorjai egyengették társadalmi munkában, a többit magunk csináltuk. Célunk po­litechnikai mintaiskolává fej­leszteni az iskolát. Mellettünk labdát szorongató fiúk rohannak a sportpálya felé. Ma ugyan nincs foglalkozás, de azért el nem maradnának. A sportpálya építése 1961-ben kez­dődött és a szülők, tsz-ek, az állami gazdaság, a társadalmi szervek és a gyerekek közös munkájának, valamint a megyei TST és a KISZ anyagi támoga­tásának az eredménye. A kézi- labdapálya. futball-, távolugró- és 300 méteres futópálya mö­gött rövidesen hozzálátnak ko­sárlabda- és súlylökőpálya lé­tesítéséhez is. Aztán távoli, me­rész — de nem megvalósítha­tatlan — tervként egy uszoda építése szerepel... Az iskolát már sokan megcso­dálták, híre túljutott a megye határán is. Szépítése, tökéletesí­tése egy percig sem szünetel. Minden talpalatnyi helyet igye­keznek hasznosítani. Most ép­pen szabadtéri színpad készül az udvaron. A pódium, zenekari árok már kész, az utolsó simí­tásokat kell csak elvégezni. A malteros ládák körül gyerekek szorgoskodnak, az anyagot Kö- FA-pénzből vásárolták ... 4z ötletet mi adiuk, a pénzt a tanács — Hát a községi tanácsra igazán nem panaszkodhatunk — tájékoztat elégedetten Ignácz István igazgató. — ök adják a pénzt, mi az ötletet. Kell ennél jobb együttműködés? Most ad­tak 2000 forintot tornaszerre, jgyedül az a baj, hogy nincs megfelelő napközi otthonunk. Jövőre talán megoldódik, ak­kor viszont hétközi otthont kell létesítenünk. A terv már el is készült, a község 550—600 000 forintot ad hozzá. Így, remélem itt is előbbre jutunk ... A folyosón a délután csendje honol. Éppen szünetet tartanak a könyvkötő, foto, barkács, mo­dellező, bélyeggyűjtő és kerté­szeti szakkörök. És hogy az is­kolában ne „tengjen túl” a ter­mészettudomány rövidesen egy irodalmi, vagy képzőművészeti kör megalakítását is tervezik. Ötletekből valóban kifogyha­tatlan a soltvadkerti általános iskola. A megvalósításhoz pedig a szülők, a tanács, a község egész társadalma nyújt segéd­kezet. Bár sokan követnék pél dájukat... VADAS ZSUZSA I Mindkettő radioaktív. A dolog, szerintem, a következőképpen történhetett: a vagon folyosóján, közvetlenül az ajtónál, Kerne- csei mondhatott valamit az is- meretlennek, vagy megpróbálta lefogni. Feltehető az is. hogy az ismeretlen gyilkos ki akart ug­rani a robogó vonatból. Dula­kodhattak, mielőtt azonban Ke- mecsei elővehette volna a pisz­tolyát, a gyilkos rálőtt az is­meretlen őlőszerszámmal. Azért mondom, hogy rálőtt, mert a szilícium- és kobaltelemek egé­szen mélyen befúródtak a szája körül a húsba. Ha csupán egy­szerűen ráöntötte volna azt a vegyszert vagy micsodát, akkor semmiképpen sem hatolnak át ezek az elemi részecskék a bő­rön. S főként nem ilyen mély­re... A halál abban a pillanat­ban beállhatott, mert Kemecsei karja egy védekező mozdulat­ban úgy megmerevedett, hogy később sem tudták természetes helyzetébe hozni. A gyilkos nyil­ván kedvezőbbnek látta a holt­test gyors eltüntetését, ezért ki­lökte az ajtón a száguldó vonat­ból, s ő maga tovább utazott. A helyszínről gyorsan eltávozha­tott, mert ott felejtette a föl­dön ezt az ampullát. — A mi­niszterhelyettes kinyitott egy kis fémkazettát, és elővette a gondosan becsomagolt üvegcsét. Ag egész nem lehetett hosz- szabb két centin-*j;prnél. és ha­sonlított is egy ampullához. A teteje le volt törve, de látszott rajta, hogy nem sok hiányzik belőle. A miniszterhelyettes fel­emelte a pici üveget, és a két rendőrtiszt legnagyobb megrö­könyödésére leejtette a földre. — Látjátok? Törhetetlen. — Nyilván valami ütőszerszámmal, vasdarabbal, vagy acélrugóra járó egyéb fémszerszámmal csap­ták le a végét. A belsejében semmilyen anyagot nem lehe­tett kimutatni. A fürcsa az egész dologban csak az üveg törhetet- lensége... — Szabad ismét kérdeznem? — emelte fel a kezét Pálos őr­nagy. — Tessék. — Mikor találták meg a holt­testet? — Három és fél óra múlva lelt rá egy mozdonyvezető. A holttestre rávetődött a tehervo­nat fénycsóvája. De a legfonto­sabbat el is felejtettem. Tegnap éjjel ismét vettek a rádiósok egy utasítást, amely a B. 26-os- nak szól. S ez már érdekesebb. Valakit a közeli napokban vagy hetekben át akarnak dobni. Az adásból egyelőre azt lehet kiolvasni, hogy a B. 26-os ko­rábban levélutasításokat is ka­pott, s abban jelölték meg a pontos feladatát. Az érkező úri­ember fedőneve Fecske. Valami egészen speciális feladattal kül­dik. Az sem derül ki a rádió- gramból. hogyan érkezik. Csu­pán egy kiindulópont van: a rejtjeles üzenetben az áll, hogy ha Fecske nem tudja elrejteni a fémruhát, a B. 26-osnak kell gondoskodnia Fecske biztonság­ba helyezéséről... Hogy minek kell ez a fémruha, vagy egyál­talán mit akar ez jelenteni, nem tudom. Nektek kell majd meg­fejtenetek. Annyit még ki lehet venni az utasításból, hogy a B. 26-os nem kerülhet közvetlen kapcsolatba Fecskével. Nyilván áttételeken keresztül fognak érintkezni /.. Itt a dosszié, a kintről érkezett rádiógramok- kal. Ez a nyavalyás itthonról még egyszer sem jelentkezett. Valami más módon érintkezhet a központjával... A feladat te­hát a következő: te, Laci átve­szed az egész ügyet, te vezeteci a nyomozást. Rendelkezel a rá­diósokkal, a szakértőkkel, s szük­ség esetén annyi operatív em­berrel, amennyit jónak látsz. Berecz ezredest rendszeresen tá­jékoztatod. Nagyon vigyázz, egyelőre óvatosan kapcsold, ösz- sze Kemecsei halálát és ezt a rezidentúrát. Az ördög tudja, hogy valójában mi a helyzet. Még azt sem bánom, há csupán tájékozódsz a Kemecsei-gyilkos- ság körülményeiről, megnézed a helyszínt, aztán megbízol egy külön csoportot ennek az ügy­nek a felderítésével. Te magad pedig foglalkozz a rezidentúra felszámolásával. Azt hiszem, nem kell különösebben magya­rázni a felgöngyölítés jelentősé­be illetékes válaszol Az apró hiba az oka Lapunk október 13-i számában megjelent Apró hiba című írásunkra a Tankönyvkiadó Vállalat az alábbi levélben vála­szolt: Kiadónk műszaki vezetője megvizsgálta a hibák okát. A Vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a cikkben emlí­tett tankönyv utánnyomása az NDK-ban történt az általunk kiküldött matricák alapján. A matricák hibátlanok voltak, mint ahogyan az előző évi kiadás szövege is hibátlan. így tehát csak az NDK-ban történhetett valami néhány matricával (a 32. és 43. oldalakról van szó), ezeket a német nyomda minden való­színűség szerint újraszedte, a szedést nekünk nem mutatta be és hibásan nyomta ki. Az ilyen hibák elkerülése végett kiadónk írásban kérte a „Kultúra” Külkereskedelmi Vállalatot: hívja fel a német nyom­da figyelmét, hogy ellenőrzésünk, illetve imprimálásunk nélkül a jövőben semmi körülmények között ne nyomjanak könyvet. HINOKA SÁNDOR főszerkesztő gét. Egészen biztos, hogy valami nagy stiklire készülnek. Nem­csak azért bízzuk rád ezt az Ügyet, mert tapasztalt nyomozó vagy. hanem azért is, mert is­merjük nagy önfegyelmedet. Az ellenfelek nagyon veszélyesek, s egy elhamarkodott lépés után úgy eltűnik a szemetek elől a hálózat, mint a kámfor. De hát ezt te jobban tudod, mint én ... Különben sincs kedvem rendőr­tiszteket szakmai módszerekre oktatni, megteszik ezt nálam okosabbak is — mondta nevetve a miniszterhelyettes. — Te pe­dig, Liszkai elvtárs ... Ne hara­gudj, de én már úgy megszok­tam, hogy a nálamnál fiatalab­bakat letegezem, hogy el is fe­lejtek bocsánatot kérni. Sajnos, már elmúltam hatvan! — Ó, de hát... miniszterhe­lyettes elvtárs ., . — dadogta el­pirulva a fiatal főhadnagy, aki nemcsak azt vette kitüntetés­nek, hogy az egyetem elvégzése után, alig másfél éves szakmai gyakorlattal a háta mögött be­vonják egy ilyen nehéz ügy fel­derítésébe, hanem azt is, hogy mindezt a miniszterhelyettes bízza rá. Korábban, amikor a miniszterhelyettesről hallott, — képzeletében erősen idealizálta ezt az embert... Ö fiatal még, fegyveres testületnél dolgozik, és annyi beosztás, rang áll köz­te és a miniszterhelyettes kö­zött. hogy a távolság igen nagy­nak tetszik... (Folytatjuk.) Könyvesboltban Ötvenéves a Városi mozi A MOZI fantasztikus nép­szerűségére, — hihetetlenül gyors térhódítására nehéz teljesen meggyőzőnek tűnő magyarázatot találni. Hason­lítsuk össze például a könyv­tárakkal. 1897-ben létesült Kecskeméten a Városi Könyv­tár. Egy évtized múltán is csak néhány tucat az olva­sóinak a száma. Ma már sok ezren látogatják, de még mindig több száz analfabéta él a megyeszékhelyen s több ezren, kik a bibliotékát be­lülről sohasem látták. És há­nyán élnek színházak, mú­zeumok. hangversenytermek szellemi izgalma, szépsége nélkül? Ezzel szemben sokáig ke­reshetnénk olyan embert, aki ne látott volna valaha fil­met. S mindehhez csak 68 év kellett. KECSKEMÉTEN csak 64 év. Lumiereék párizsi bemu­tatkozása után 18 hónappal a vasúti sétákért melletti Pá- pay-féle vendéglő nagyter­mében — 1899. július 11-től vándormozi szórakoztatta — egy-két perces felvételekből álló, „szenzációs”, az alföldi nép számára egzotikus film­jeivel a „nagyérdemű közön­séget”. Budapesten 1902-ben épült fel az első állandó „mozgó- fényszínház". Vidéken az or­szágos vásárokon, nagyven­déglőkben tűntek fel — a többi mutatványossal együtt — „a mulattató mozgóképek” tulajdonosai. Dékány Gyula, az Ameri­kát járt élelmes fotográfus- mester 1907-ben díszes, hosz- szúkás ponyvasátrat építtet- tett a Rákóczi úton mozija számára. BÁRMILYEN térés volt, egy-kettőre szűknek bizo­nyult a sátor. S Kada Elek reális érzékét, tájékozottsá­gát dicséri az, hogy a tanács 1912-ben a közügyek rang­jára emelte a „kinematogra- phiát”. Szabályrendelet al­kotásával egyidőben pályá­zatot írt ki új filmszínház építésére. Alig egy esztendő múltán „pompás ünnepségek­kel” meg is nyílt a 44 mé­ter hosszú. 19 méter széles mozgóképszínház. Zsákai La­ci tüzes magyar nótái után a polgármester, a fővárosi Uránia igazgatója — egy ál­lamtitkár — beszélt, a Kato­na József Kör alelnöke tar­tott vetítettképes előadást, majd bemutatták Győri Lo- ránd „Az Anyaföld” című Uránia-filmjét. Pár nap múltán jöttek a filmek, jött Psylander. jött a Sárga rózsa, jött Pompeji pusztulása ... s a közönség újra és újra megtöltötte a hatalmas nézőteret. Ki hin­né, hogy az ötven év alatt lepergetett filmtekercsek az egyenlítő hosszúságát érik el? Heltai Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents