Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-07 / 261. szám
a Kevesebbet költöttek élelemre és többet ruházkodásra Kétszásnegyvenkilenc munkás- és paraszícsalád életkörülményei a számok tükrében Megyénkben hetvenhárom munkás, alkalmazotti és 176 paraszti család vezeti havonta, rendszeresen a háztartás-statisztikát. A munkás és alkalmazotti családok közül negyven a megye két nagyobb városában — Kecskeméten és Baján — él, harminchárom pedig Soltvadkerten, Kecelen és Lakiteleken. A 176 adatszolgáltató parasztcsalád közül 140 „tiszta paraszti”, ami azt jelenti, hogy nincs munkabéres kereső a családban, csak a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem képezi megélhetésük forrását, harminchat család pedig kettős jövedelmű, azaz iparban dolgozó vagy alkalmazott tagja is van. A Központ' Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán a közelmúltban készült el a háztartás-statisztikai adatszolgáltatásba bevont 249 család múlt évi bevételeinek, kiadásainak, fogyasztásának mérlege. Mit rejtenek a számok, mit vallanak a családok életkörülményeiről, élet- színvonaláról — azt hiszem, olyan kérdések ezek, amelyek rajtuk kívül is sok családot érdekelnek, hiszen é reprezentatívként emlegetett adatfelmérés az általánosítás lehetőségét is magában rejti. Négy év alatt 12 százalékkal nőtt az egy háztartásra jutó jövedelem A munkás- és alkalmazotti családokban, illetve háztartásokban a múlt évben az egy keresőre jutó havi jövedelem átlaga 1428 forint volt, az egy családtagra jutó évi munkabér pedig átlagosan 7203 forint. Ebbe minden bérjellegű családi bevétel beletartozik, így a prémium és a nyereségrészesedés is. Kisebb azonban a nettó jövedelemnél. Ha az egy családtagra jutó egyéb pénzjövedelmeket, nyugdíjat, segélyt stb., és a kisegítő gazdaságból származó jövedelmet is hozzávesz- szük, az egy családtagra jutó átlagbevétel az év folyamán elérte a 9160 forintot. (A kisebb létszámú családoknál azonban ez az összeg a 12 800 forintot is meghaladja, míg a népesebb, Lakberendezési figyelő A tizenhat darabból álló magyar Hangulat-lakószoba egyik részlete. A közelítő tél igen komoly gyakorlati feladatok elé állítja a családi otthon egyszemélyi felelősét, a háziasszonyt. A téli felkészülés sokirányú, ezért helyes összegezni a teendőket. A nyári öltönyöket, a női és gyermekruhákat, kimosott, sőt lehetőleg kivasalt állapotban rakjuk el. Erre a célra alkalmas egy portalanított szekrényrész vagy lezárható láda. Az öltönyök zsebébe s a szekrény vagy a láda aljába, a ruhák tetejére ajánlatos Globolt, vagy más molyirtó szert szórnunk. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja? a Petőfi Népe LapMadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-2*. Szerkesztő bizottság 16-39. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lia. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ea kézbesítőknél. Előfizetési dfi 1 hónapra 12 forint Báes-Ktskun megyei Nyomda V- Kecskemét - Telefon: U-8S. Indes; 25 061. Ezután tartsunk szemlét a téli holmik felett, gondoskodjunk javításukról, rendbe hozásukról. Ha a ruhaneműek előkészítésével, esetleg beszerzésével elkészültünk, következhet a lakás. Az őszi nagytakarítás minden háziasszony visszatérő programja. A család nyugalmának megőrzése érdekében itt tartsunk fokozatosságot, ne egyszerre borítsuk fel az egész lakás rendjét, hanem vegyük sorra a helyiségeket. S a munka jó elosztása mellett ne feledkezzünk meg a korszerű segédeszközökről, munkánkat köny- nyítő vegyszerekről. Az őszi nagytakarítás során biztosítsunk a tüzelő számára is megfelelő helyet. Végül ne feledkezzünk meg a hőmérőről, a kis gyógyszerszekrényke felülvizsgálásáról. Ám ebbe ne házipatikát rendezzünk be, mindössze steril vattát, kötözőszert, fertőtlenítőt, pár szem kalmopirint vagy más lázcsillapítót tartsunk, szükség esetére, amíg az orvos megérkezik. A sokirányú felkészüléshez itt csak néhány ötletet adtunk. E felkészülés sok gondot, munkát igénvel a felsoroltakon kívül is. De megéri a fáradságot, hogy hozzátartozóink a rideg télben sem nélkülözzék a derűt, biztonságot adó meleg otthont öt- vagy annál több tagú családoknál az egy főre jutó évi átlag 6734 forint, a keresők és az eltartottak arányának változása miatt.) Az egy háztartásra jutó évi átlagos nettó jövedelem 32 280 forint, ami 12 százalékkal magasabb az 1959. évi 28 824 forintnál. (A népesebb családokban az egy háztartásra jutó évi nettó jövedelem jóval meghaladja az átlagot, 38 476 forint.) Javuló arányok Ezek után nézzük meg: hogyan alakulnak a kiadások? A családok az összes kiadások 44,6 százalékát költöttek élelemre — 3,9 százalékkal kevesebbet, mint például 1957-ben —, 7,3 százalékát lakbérre, lakáskarbantartásra, fűtésre és világításra — ez 1,3 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben. Ruházkodásra az összkiadások 16,9 százalékát fordították, ami 0,9 százalékkal magasabb az előző évinél. Lakberendezésre és tartós fogyasztási cikkekre fordították a kiadások 11,5 százalékát, művelődésre, oktatásra, szórakozásra pedig (az iskolai tankönyveket is beleértve) 2,3 százalékát. Meg kell jegyeznünk, hogy a kiadások százalékos arányának kiszámításánál az egy főre jutó évi átlagot vettük alapuL Parasz’családok jövedelme és kiadásai A parasztcsaládok egy főre jutó évi átlagos pénzbeni és természetbeni jövedelmének értéke (nettó jövedelem) 8668 forint, az egy háztartásra jutó átlagos évi jövedelem ugyan jóval alacsonyabb, mint a munkás- és alkalmazotti családoknál — 25 514 forint —, de a nagy létszámú háztartások évi jövedelme megközelíti a munkásháztartásokét, vagyis 37 584 forint. Itt az átlag alakulására erősen hatással vannak a kis létszámú, egy-kéttagú családok, melyeknek zömét az egyedül, vagy kettesben élő idős emberek alkotják. Érdekes képet mutat az egy főre jutó évi személyes kiadások szerkezeti alakulása. A paraszti családok még mindig jóval többet költenek élelemre, mint a munkáscsaládok. Az ösz- szes kiadások 58.3 százalékát fordították e célra a múlt évben is. Ennek ellenére nem tagadhatjuk, hogy a szerkezeti arányokban fejlődés tapasztalható. Élelmezésre ugyanis a most vizsgált időszakot megelőző évben 1,7, 1957-ben pedig 3,1 százalékkal többet költöttek a parasztcsaládok. A lakbérre, lakáskarbantartásra fordított kiadás — arányát tekintve — csaknem teljesen megegyezik a munkáscsaládokéval. A ruházkodásra fordított kiadások az összkiadások 14,4 százalékát teszi ki, ami ugyan 0.6 százalékkal több mint az 1961-es évben. de még mindig jóval kevesebb. mint a munkás- és alkalmazotti családoké. Művelődésre. oktatásra és szórakozásra viszont még annak az aránv- lag kis összegnek is csak a felét költik, mint a munkáscsaládok. vagyis az összkledásokne'- aüe ppv százalékét, pizonv. it* még akad egy kis korrigáld való, ha az összkép megnvnc tató helyzetről és évről év- megújuló feüődésről az é'- színvonal, a keresetek és a i" védelmek növekedéséről ad v számot. —1c —a Mentőautó szirénája hasit az utca csendjébe. A magános töprengésből felriadt járókelő tétován megáll egy pillanatra, s a kórház felé elrobogó kocsit fürkészi. A kórházban műtéthez készülődnek. 67 éves idős fajszi nénikének — a szirénázó men- töcnitó korábbi „utasának” — már erős fájdalmai vannak. Elkábul. Az izgalmas percek súlyát, felelősségét és a kockázatát az orvos és asszisztériája vál- Dr- Szikolszky Tamásné kiválttá. És fegyelmezetten, rend- lasztja a katalógusból a két „kü- ben lezajlik a súlyos bélműtét, lönleges” vércsoporttal rendelAz izgalom, aggódás azonban kező véradót... nem szűnik. Másnap reggel a frissen műtött betegnél „sokk” ben, s utána gond is van a csa- lép fel. Vérre van szükség, de Iád ellátásával. Mégis a maguk gyorsan. Telefonon és papíron gondját feledve, készségesen egyszerre megy a sürgős „meg- ajánlkoznak a véradásra. Hi- rendelés” a nagy bajai kórház- szén csak néhány perc az udvar túlsó végében szerényen meghúzódó véradóállomásra. S a diagnózis és Ismét „csatát" nyertek egyéb szükséges adatok mellett ott áll: „A”-ne- gatív vércsoport. Ritka az ilyen, s természetesen ezzel arányban kevés az ilyen vércsoporttal rendelkező véradók száma is. Dr. Szikolszky Tamásné gyorsan fellapozza a katalógust, s pár pillanat múlva már a Ruhaüzemben cseng a telefon. Név szerint keresnek két véradót: Vedelek Jánosnét és Iszkeitz Sándornét. Munkájukat a többiek folytatják, őket a vállalati gépkocsi a kapuban várja. A véradóállomáson orvosi „kontroll” vizsgálat, vérnyomás-, testsúlyellenőrzés. Az előbbi rendben, a súlyban min- ketten megfogyatkoztak az utóbbi időben. Valahogy megszaporodott a munka az üzemegész ... Mire az ebédlőbe érnek, fehér, terített asztal várja őket, s a frissen sült bécsit falatozva, mellé sört kortyolgatva, délutáni terveiket szövögetik; melyikük mit, s hogyan végez el ma otthon. Közben az életmentő vérrel teli kis üveg tovább folytatja gyors útját, s a vészt jelző tünetek után alig több mint egy órával a kórházi belosztályon epy idős asz- szony betegágyánál orvosok és ápolók csatát nyernek a leske- lődő halál felett... Nem először és nem utoljára. A bajai járás kétezernél több önkéntes véradója ez évben is mintegy ezer liter vérrel sietett betegek egész sorának megmentésére! Eszik Éva Szalai Gyuláné és Vékony Erzsébet a „műtőben” fogadja őket.: .:.s megkönnyebbülten lélegzik fel az életveszélyen túl levő beteg.
