Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

a Kevesebbet költöttek élelemre és többet ruházkodásra Kétszásnegyvenkilenc munkás- és paraszícsalád életkörülményei a számok tükrében Megyénkben hetvenhárom munkás, alkalmazotti és 176 pa­raszti család vezeti havonta, rendszeresen a háztartás-statisz­tikát. A munkás és alkalma­zotti családok közül negyven a megye két nagyobb városá­ban — Kecskeméten és Baján — él, harminchárom pedig Soltvadkerten, Kecelen és La­kiteleken. A 176 adatszolgál­tató parasztcsalád közül 140 „tiszta paraszti”, ami azt je­lenti, hogy nincs munkabéres kereső a családban, csak a me­zőgazdasági termelésből szár­mazó jövedelem képezi megél­hetésük forrását, harminchat család pedig kettős jövedelmű, azaz iparban dolgozó vagy al­kalmazott tagja is van. A Központ' Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatóságán a kö­zelmúltban készült el a háztar­tás-statisztikai adatszolgáltatás­ba bevont 249 család múlt évi be­vételeinek, kiadásainak, fogyasz­tásának mérlege. Mit rejtenek a számok, mit vallanak a csa­ládok életkörülményeiről, élet- színvonaláról — azt hiszem, olyan kérdések ezek, amelyek rajtuk kívül is sok családot ér­dekelnek, hiszen é reprezenta­tívként emlegetett adatfelmérés az általánosítás lehetőségét is magában rejti. Négy év alatt 12 százalékkal nőtt az egy háztartásra jutó jövedelem A munkás- és alkalmazotti családokban, illetve háztartá­sokban a múlt évben az egy ke­resőre jutó havi jövedelem át­laga 1428 forint volt, az egy családtagra jutó évi munkabér pedig átlagosan 7203 forint. Ebbe minden bérjellegű csa­ládi bevétel beletartozik, így a prémium és a nyereségrészese­dés is. Kisebb azonban a nettó jövedelemnél. Ha az egy csa­ládtagra jutó egyéb pénzjöve­delmeket, nyugdíjat, segélyt stb., és a kisegítő gazdaságból szár­mazó jövedelmet is hozzávesz- szük, az egy családtagra jutó átlagbevétel az év folyamán el­érte a 9160 forintot. (A kisebb létszámú családoknál azonban ez az összeg a 12 800 forintot is meghaladja, míg a népesebb, Lakberendezési figyelő A tizenhat darabból álló magyar Hangulat-lakószoba egyik részlete. A közelítő tél igen komoly gyakorlati felada­tok elé állítja a családi otthon egyszemélyi felelősét, a házi­asszonyt. A téli felkészülés sok­irányú, ezért helyes összegezni a teendőket. A nyári öltönyöket, a női és gyermekruhákat, kimosott, sőt lehetőleg kivasalt állapotban rakjuk el. Erre a célra alkal­mas egy portalanított szekrény­rész vagy lezárható láda. Az öltönyök zsebébe s a szekrény vagy a láda aljába, a ruhák tetejére ajánlatos Globolt, vagy más molyirtó szert szórnunk. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja? a Petőfi Népe LapMadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-2*. Szerkesztő bizottság 16-39. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lia. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ea kézbesítőknél. Előfizetési dfi 1 hónapra 12 forint Báes-Ktskun megyei Nyomda V- Kecskemét - Telefon: U-8S. Indes; 25 061. Ezután tartsunk szemlét a téli holmik felett, gondoskodjunk javításukról, rendbe hozásukról. Ha a ruhaneműek előkészí­tésével, esetleg beszerzésével el­készültünk, következhet a la­kás. Az őszi nagytakarítás min­den háziasszony visszatérő prog­ramja. A család nyugalmának megőrzése érdekében itt tart­sunk fokozatosságot, ne egy­szerre borítsuk fel az egész la­kás rendjét, hanem vegyük sorra a helyiségeket. S a munka jó elosztása mellett ne feled­kezzünk meg a korszerű segéd­eszközökről, munkánkat köny- nyítő vegyszerekről. Az őszi nagytakarítás során biztosít­sunk a tüzelő számára is meg­felelő helyet. Végül ne feledkezzünk meg a hőmérőről, a kis gyógyszer­szekrényke felülvizsgálásáról. Ám ebbe ne házipatikát ren­dezzünk be, mindössze steril vattát, kötözőszert, fertőtlenítőt, pár szem kalmopirint vagy más lázcsillapítót tartsunk, szükség esetére, amíg az orvos megér­kezik. A sokirányú felkészüléshez itt csak néhány ötletet adtunk. E felkészülés sok gondot, mun­kát igénvel a felsoroltakon kí­vül is. De megéri a fáradságot, hogy hozzátartozóink a rideg télben sem nélkülözzék a derűt, biztonságot adó meleg otthont öt- vagy annál több tagú csa­ládoknál az egy főre jutó évi átlag 6734 forint, a keresők és az eltartottak arányának válto­zása miatt.) Az egy háztartás­ra jutó évi átlagos nettó jöve­delem 32 280 forint, ami 12 szá­zalékkal magasabb az 1959. évi 28 824 forintnál. (A népesebb családokban az egy háztartásra jutó évi nettó jövedelem jóval meghaladja az átlagot, 38 476 forint.) Javuló arányok Ezek után nézzük meg: ho­gyan alakulnak a kiadások? A családok az összes kiadások 44,6 százalékát költöttek élelemre — 3,9 százalékkal kevesebbet, mint például 1957-ben —, 7,3 száza­lékát lakbérre, lakáskarbantar­tásra, fűtésre és világításra — ez 1,3 százalékkal kevesebb, mint a megelőző évben. Ruház­kodásra az összkiadások 16,9 százalékát fordították, ami 0,9 százalékkal magasabb az előző évinél. Lakberendezésre és tar­tós fogyasztási cikkekre fordí­tották a kiadások 11,5 százalé­kát, művelődésre, oktatásra, szórakozásra pedig (az iskolai tankönyveket is beleértve) 2,3 százalékát. Meg kell jegyez­nünk, hogy a kiadások százalé­kos arányának kiszámításánál az egy főre jutó évi átlagot vettük alapuL Parasz’családok jövedelme és kiadásai A parasztcsaládok egy főre jutó évi átlagos pénzbeni és természetbeni jövedelmének ér­téke (nettó jövedelem) 8668 fo­rint, az egy háztartásra jutó átlagos évi jövedelem ugyan jóval alacsonyabb, mint a mun­kás- és alkalmazotti családok­nál — 25 514 forint —, de a nagy létszámú háztartások évi jövedelme megközelíti a mun­kásháztartásokét, vagyis 37 584 forint. Itt az átlag alakulására erősen hatással vannak a kis létszámú, egy-kéttagú családok, melyeknek zömét az egyedül, vagy kettesben élő idős embe­rek alkotják. Érdekes képet mutat az egy főre jutó évi személyes kiadá­sok szerkezeti alakulása. A pa­raszti családok még mindig jó­val többet költenek élelemre, mint a munkáscsaládok. Az ösz- szes kiadások 58.3 százalékát fordították e célra a múlt évben is. Ennek ellenére nem tagad­hatjuk, hogy a szerkezeti ará­nyokban fejlődés tapasztalható. Élelmezésre ugyanis a most vizsgált időszakot megelőző év­ben 1,7, 1957-ben pedig 3,1 szá­zalékkal többet költöttek a pa­rasztcsaládok. A lakbérre, la­káskarbantartásra fordított ki­adás — arányát tekintve — csaknem teljesen megegyezik a munkáscsaládokéval. A ruház­kodásra fordított kiadások az összkiadások 14,4 százalékát te­szi ki, ami ugyan 0.6 százalék­kal több mint az 1961-es év­ben. de még mindig jóval ke­vesebb. mint a munkás- és al­kalmazotti családoké. Művelő­désre. oktatásra és szórakozás­ra viszont még annak az aránv- lag kis összegnek is csak a fe­lét költik, mint a munkáscsalá­dok. vagyis az összkledásokne'- aüe ppv százalékét, pizonv. it* még akad egy kis korrigáld való, ha az összkép megnvnc tató helyzetről és évről év- megújuló feüődésről az é'- színvonal, a keresetek és a i" védelmek növekedéséről ad v számot. —1c —a Mentőautó szirénája hasit az utca csendjébe. A magános töp­rengésből felriadt járókelő té­tován megáll egy pillanatra, s a kórház felé elrobogó kocsit fürkészi. A kórházban műtéthez készü­lődnek. 67 éves idős fajszi nénikének — a szirénázó men- töcnitó korábbi „utasának” — már erős fájdalmai vannak. El­kábul. Az izgalmas percek sú­lyát, felelősségét és a kockázatát az orvos és asszisztériája vál- Dr- Szikolszky Tamásné kivá­lttá. És fegyelmezetten, rend- lasztja a katalógusból a két „kü- ben lezajlik a súlyos bélműtét, lönleges” vércsoporttal rendel­Az izgalom, aggódás azonban kező véradót... nem szűnik. Másnap reggel a frissen műtött betegnél „sokk” ben, s utána gond is van a csa- lép fel. Vérre van szükség, de Iád ellátásával. Mégis a maguk gyorsan. Telefonon és papíron gondját feledve, készségesen egyszerre megy a sürgős „meg- ajánlkoznak a véradásra. Hi- rendelés” a nagy bajai kórház- szén csak néhány perc az udvar túlsó vé­gében szerényen meghúzódó vér­adóállomásra. S a diagnózis és Ismét „csatát" nyertek egyéb szükséges adatok mellett ott áll: „A”-ne- gatív vércsoport. Ritka az ilyen, s természetesen ezzel arányban kevés az ilyen vércsoporttal rendelkező véradók száma is. Dr. Szikolszky Tamásné gyor­san fellapozza a katalógust, s pár pillanat múlva már a Ruha­üzemben cseng a telefon. Név szerint keresnek két véradót: Vedelek Jánosnét és Iszkeitz Sándornét. Munkájukat a töb­biek folytatják, őket a vállalati gépkocsi a kapuban várja. A véradóállomáson orvosi „kontroll” vizsgálat, vérnyo­más-, testsúlyellenőrzés. Az előbbi rendben, a súlyban min- ketten megfogyatkoztak az utóbbi időben. Valahogy meg­szaporodott a munka az üzem­egész ... Mire az ebédlőbe ér­nek, fehér, terített asztal várja őket, s a frissen sült bécsit fa­latozva, mellé sört kortyolgatva, délutáni terveiket szövögetik; melyikük mit, s hogyan végez el ma otthon. Közben az élet­mentő vérrel teli kis üveg to­vább folytatja gyors útját, s a vészt jelző tünetek után alig több mint egy órával a kór­házi belosztályon epy idős asz- szony betegágyánál orvosok és ápolók csatát nyernek a leske- lődő halál felett... Nem először és nem utoljára. A bajai járás kétezernél több önkéntes véradója ez évben is mintegy ezer liter vérrel sie­tett betegek egész sorának meg­mentésére! Eszik Éva Szalai Gyuláné és Vékony Erzsébet a „műtőben” fogadja őket.: .:.s megkönnyebbülten lélegzik fel az életveszélyen túl levő beteg.

Next

/
Thumbnails
Contents