Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

Ezer utas a külföldi társasutazásokon — Hógolyócsata Forró a gesztenye nyár közepén — 38 százalékkal emelkedett az egyéni űtlevélkérők száma megyénkben Háromnegyed év a kecskeméti IBUSZ-irodában Az elmúlt évi eredményekhez képest jelentősen emelkedett a kecskeméti IBUSZ-iroda for­galma. Hazai autóbusz kirándu­lásokon szeptember végéig 19 ezer, különvonaton kétezer me­gyénkben, iskolai tanulmányi kirándulásokon 14 514 tanuló vett részt. Míg tavaly hatszáz, ez év harmadik negyedéig kö­zel ezer ember indult több na­A dzsinn Arab mesékben nevezik így a démonokat, akik mindent el­követnek a közönséges földi ha­landók bosszantására. Nos, me­sékben már nem hisz a felnőtt ember, de néha mégis hajlamos azt gondolni: dzsinnek még ma is léteznek, s tevékenykednek imiit-amott .. Öröm látni például a kecske­méti Leninváros további épülé­sét, az építők nagyszerű, lendü­letes munkáját: tiszteletet pa­rancsoló az erőfeszítésük, hogy egy valóban imponáló új város­részt emeljenek — az erre a célra nem is mindenben alkal­mas területen, örülnek a már ottlakók is a változás láttán, szerettei figyelik lakóhelyük napról napra formálódó arcula­tát. Hanem azok a bizonyos „dzsinnek” gyakran készítenek bosszantó meglepetéseket. A na­pokban a 4-es és 5-ös számú la­kott épületek közé „varázsol­tak” hatalmas földkupacokat, majd elegyengették azt — az egyébként gondosan körülköve­zett, salakozott területen — jó félméteres magasságban. Jelez­ve: nem alkalmi „rakterűiét” céljára vették igénybe a gyer­mekek játszóhelyét, gépkocsik parkírozó térségét, hanem vég­legesen teletömték azt homok­kal. (Talán azért, hogy egy szintbe hozzák az oldalt emelt egyik új épülettel...) Már ez is bosszantó, elrontani a jót, a tervszerűen épített dolgot. Ha­nem ez hagyján! A lent ugráló gyerekek egyszer csak arra let­tek figyelmesek, hogy csontda­rabok állnak ki a homokból. Kiabálásukra felfigyeltek a fel­nőttek is. S ők is megállapítot­ták: a „dzsinnek” az elhagyott és már használaton kívüli, egykori temető földjéből töltötték fel az új lakótelep egyik udvarát — feleslegesen és az egészségügyi körülményekre fittyet hányva. Vajon a KÖJÄLL mit szól mindehhez? S lesz-e ereje a „dzsinneket” arra kényszeríteni — bármily fáradságukba kerül is —, hogy visszahordják a te­metői földet oda, ahonnét azt elszállították vagy más alkal­mas helyre? Mert ez. a lakók úgy vélik, még a legkeveseb! büntetés lesz a számukra... ¥. látta Pál pos társasutazásra külföldi or­szágokba Bács-Kiskun megyéből. — Tizenkilenc autóbuszjára­tat indítottunk külföldre ebben az évben — tájékoztat Sándor Imréné, a kecskeméti IBUSZ- iroda vezetője. — Az utak több­ségükben Csehszlovákiába és Lengyelországba irányultak. De szerepelt a programban egy bé­csi kirándulás is. A legnagyobb sikere az idén a cseh—lengyel körutazásnak volt. Az ötnapos kiránduláso­kon 243 utas vett részt. Felke­resték Kassát, Eperjest, Lőcsét, Ótátrafüredet. Zakopanéból füg­gővasút szállította a résztvevő­ket a kétezer méter magas Kas- prowy csúcsra. S míg a hőmérő a hegy lábánál 30 fok meleget mutatott, a turisták vidáman hógolyóztak az „örök hó” biro­dalmában. Innen Krakkóba in­dultak, majd visszafelé elláto­gattak a Csorba-tóhoz és meg­tekintették a festői szépségű Garam-völgyét is. — Cseh körútra egy autóbusz indult harminchat utassal — folytatja az iroda vezetője. — Az útirány Pozsony, Brünn, Karlovy Vary, Pilsen volt. Ro­mániába öt autóbusszal közel kétszázan utaztak. A Fekete-tenger keleti part­vidékét kereste fel először a Szovjetunióban a tiszakécskei Tiszagvöngye és Béke Termelő- szövetkezet harminc tagja. Meg­tekintették Odesszát. Herszon- ban az egyik szovtiozba láto­gattak el. Nova-Kahovkában a vfzierőművet és a borfeldolgozó kombinátot nézték meg. A to­vábbi útitervben zaporezsjei kolhozlátogatás és kijevi város­nézés szerepelt. — A nyugati országokban tár­sasutazással hetvennégyen jár­tak. A legtöbben Ausztriában és Odaítél ék a fizikai Nobel-dijat A Reuter és az AP közlése szerint kedden ítélték oda az 1963. évi fizikai Nobel-díjat. A díjat megosztva adták ki, egyik felét Eugen P. Wigner magyar származású amerikai professzor kapta, a másik felén ketten osztoztak: Maria Goppert-Mayer asszony, jelenleg a kaliforniai egyetem professzora és Hans D. Jensen nyugatnémet profesz- szor. Mindhárom professzor az atom szerkezetét kutató tudo­mányos munkája eredményeiért kapta ezt az elismerést. A 61. esztendős Wigner pro­fesszor Budapesten kezdte, majd Berlinben folytatta tanulmá­nyait. 1930-ban került az USA- ba. Azóta a Princeton Egye­tem professzora. 1958-ban Fer- mi-díjat kapót, 1960-ban pedig az „Atom a békéért” elnevezé­sű díjjal tüntették ki; Görögországban voltak. Kisebb csoportok indultak Olaszország­ba, Franciaországba és Ang­liába. A tavalyi év hasonló idősza­kához mérten 38 százalékkal emelkedett megyénkben az egyéni útlevélkérelmek száma. Rokoni látogatásra, nyári pihe­nésre, üdülésre 6800 turista kért egyéni útlevelet a kecskeméti irodától. Ezek egyharmad része kapitalista országokba utazott. — Az emberek megismerték és megszerették az IBUSZ tár­sasutazásokat. Mutatja az is, hogy októberben és november elején igen sokan keresték, illet­ve keresik fel irodánkat bejelen­teni igényüket a jövő évi utak­ra — fejezi be a tájékoztatást Sándor Imréné. ■ K. M. Itt az ősz. Bizony, végérvényesen. Ezt mutatja pillanatképünk is, amely Kecskeméten a Nagykőrösi utca sarkán készült. Meg­jelent az ősz hírnöke: a gesztenyesütő néni. így élnek ők... Kiskorú nimfák a francia parlament elnökének villájában Ernst Petri, a Stem riporte­re hosszabb riportot írt a fran­cia édes életről. Néhány rész­letet közlünk belőle. Nekünk, németeknek, mint a franciák első szomszédainak, meg kell változtatnunk évszá­zados véleményünket Francia- országról. Franciaországban nem élnek erkölcstelen, könnyű éle­tet. Sőt, a francia polgárok, gyakran kispolgárok, takarékos- kodnak, családjukhoz tartoznak, és néhol vidéken, falun, szinte középkori szigorúságé erkölcsök uralkodnak. A jó átlagos pári­zsi polgár is ilyen, de az úgy­nevezett felsőbb társadalomban gyakran igen furcsán értelme­zik az erkölcsöt. André le Troches, a volt ügyvéd, a többszörös miniszter, aki végül a parlament elnöke lett, úgy gondolta, eléggé ha­talmas ahhoz, hogy senkitől se féljen. Igati kényur roll. Mindent bírált, de az őt ért bírálatokat nem tudta elviselni. Kevés barátja volt. Franciaor­szágban magános öregember­nek tartották. Visszavonultan élt. Ezért hatott hatalmas szenzá­cióként, amikor az idős minisz­ter egy kellemetlen afférba ke­veredett. A 74 éves öreget kis­korú lányok elcsábításával vá­dolták. A franciák, akik már szinte közmondásosan elnézik a nemi erkölcs kérdéseiben, ezt a dolgot nem is nagyon nehez­ményezték. Ügy gondolták, hogy az egész mese szinte nyomorú­ságosán nevetséges: a tiszti !et- re méltó parlamenti elnök, aki nyári éjszakákon hivatali vil­lájának parkján keresztül fél­meztelenül sétálgat meztelen nimfák kíséretében — valóban nevetséges dolog. Később azon­ban kitudódott, hogy Pierre Sorly, le Troches sofőrje, ígé­retekkel, trükkökkel rábírta a lányokat, hogy „kedvesek le­gyenek” az idős úrhoz. Legki­tartóbb rokonszenvezői is el­fordultak tőle, amikor a bíró­ságon fenyegetni kezdte a lá­nyokat, és hangoztatta a há­borúban és politikában szer­zett érdemeit. Egyévi bör­tönre ítélték. Hogy könnyebben következ­tethessünk a francia felsőbb társadalom erkölcséről és a le Troches ügyről, hasonlítsuk ősz sze azt a botrányt a/ Profumo— Keeler—Ward afférral. Mindkét esetben a főszereplők hasonló réteghez tartoznak: politikusok, selyemfiúk, könnyű lányok voi tak. Amíg azonban a Profumo- affér Angliában megingatta a kormányt, Franciaországban senki sem gondolt arra, hogy néhány ember viselkedését par­lamenti válság előidézésére használják ki. Ezenkívül Ang­liától eltérően Franciaország ban az affér résztvevői közül senkinek sem jutott eszébe, hogy a botrányról szóló emlék­iratok megjelentetésével pénz hez jusson. Sőt, a le Troches afférban részt vett lányok ne­vét gondosan eltitkolták a köz­vélemény előtt, nehogy később az életben kellemetlenségük legyen „fiatalkori” bolondságaik miatt. A takarékos hercegnő Köztudomású, hogy az an­gol felsőbb társadalom nagyon szívesen szórakozik a konti nensen, elsősorban pedig Pá­rizsban. A windsori herceg ás ÉPÜLŐ ORSZÁQUNK Százhalombatta. Épülő erőmű (Szlovák György rajzai hercegnő gyakori vendége az Ezüst torony című étteremnek. A hercegnő egyébként népsze­rűvé vált Párizsban eleganciá­jával és azzal, hogy jól bírja a whiskyt. A herceg ellenálla­sa a whiskyvel szemben az utóbbi időben már láthatóan meggyengült, s ezért megtörté­nik, hogy a herceg tévedésből a toilette helyett a ruhatárba megy. A hercegnő állandóan figyeli a herceget, mert meg­esett már, hogy túl nagy borra­valót adott. Egyszer megtörtént az is, hogy a hercegnő a tál­cáiéi visszavett egy nagy bank­jegyet amit a herceg nagyett ott, és kisebbet tett a helyére A botrányokban valamikor a főszerepeket koronázott és ko­ronázatlan királyok családtag­jai, magas rangú emberek ját­szották. Ök azonban most mar nagyon ritkán szerepelnek a botránykrónikákban, helyükbe a pénz- és ipari arisztokrácia lép. A furfangos Samba Samba, ez az atléta termetű, 30 év körüli néger, aki a hírek szerint bolondítja a párizsi dá­mákat, exkluzív éjjeli klub tulajdonosa. A klubba csak ta­gok járhatnak, a tagság pedig eléggé drága dolog, mert nagy a tagdíj. Samba a következő­képpen toborozza a tagságot: Meglátogatja a felsőbb társa­dalom néhány előkelő szemé­lyiségét és tiszteletbeli tagságot ajánl fel neki, ami díjtalan be­lépőjeggyel vagy konzumációval jár. Ezek a tiszteletbeli tagok azután behozzák a többi ven­déget. A francia felső tízezer tehát — mint Ernst Petri riportjából kiderül — egy cseppet sem él erkölcstelenebbül, mint a Profumo-ügyből ismertté vált angol társaik. Legfeljebb a hí­rük kisebb a világban. Habár az említettek alapján már ezt sem lehet elmondani. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a hdyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfi I hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-8*. Index] 25 065,

Next

/
Thumbnails
Contents