Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! I mellém A MAGYAR. SZOCIALISTA MWWR/fepÄRT BACS~ lOSKVANJ WIEGVEI LAPJA Számvetés XVIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM Ara 60 fillér 19«3. november 6, szerda Az országos verseny élvonalában A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei nagyaktíva értekezlete Kecskeméten Kedden délelőtt Kecskeméten, az Árpád moziban nagyaktíva értekezletet rendezett az MHS Bács-Kiskun megyei elnöksége. A megye minden részéből ösz- szegyűlt alapszervezeti vezetők és aktivisták a múlt évi ered­ményekről és az MHS V. kong­resszusa határozatainak alapján a következő évek feladatairól tanácskoztak. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Gábor István, a Magyar Partizánszövetség or­szágos főtitkára, Várkonyi Lász­ló alezredes, az MHS országos elnökhelyettese, Gera Sándor, a megyei pártbizottság admi­nisztratív osztályának munka­társa, Kosa Ferenc alezredes, megyei kiegészítő parancsnok, Körös Vilmos alezredes, a hon­védségi alakulatok képviselője, Szekeres Mihály alezredes, a megyei munkásőrség parancsno­kának helyettese, valamint ta­nács és tömegszervezeti vezetők. Az értekezletet Gera Sándor nyitotta meg, majd Balabán Sándor őrnagy, az MHS Bács- Kiskun megyei elnöke tartott beszámolót. — Az év folyamán a párt ha­tározata és az országos elnök­ség által elénk tűzött feladato­kat főbb vonalakban teljesítet­tük — mondotta. — Aktivis­táink száma megnövekedett. Áldozatos munkájukkal megala­pozottá tettük az eredménye­ket, növekedett a honvédelmi tömegmunka népszerűsége és megteremtettük a következő évek jó munkájának feltételeit. Ezután részletesen ismertette a megyei elnök a különféle ki­képzési ágakban elért eredmé­nyeket. Valamennyiben túlteljesítették a megadott tervszámokat. A legjobb munkát végezték a kiskunhalasi, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás alap­szervezetei. Külön megemlítette a mélykútiak, a kunszentmik- lósiak, a tiszakécskeiek, vala­mint a kiskunfélegyházi városi alapszervezet jó eredményeit. — A fejlődést elsősorban az biztosította — mondotta a me­gyei elnök —, hogy e helyeken értették meg legjobban a több lépcsős előképzés szervezési módszereit, tudatosan töreked­tek arra, hogy a fiatalokat ál­talános iskolás koruktól a kö­telező katonái szolgálatra bevo­nulásig fokozatosan foglalkoz­tassák. A vezetők a tagság és az aktivisták közvetítésével el­jutottak a fiatalok nagy töme­geihez, személyes agitációval és érdeklődésük felkeltésével kap­csolták be őket a szövetség munkájába. Eredményt csakis azokban az alapszervezetekben tudtak felmutatni, ahol következetesen megterem­tették a fiatalok foglalkoz­tatásának feltételeit, és igénybe vették a párt, a ta­nács és a többi tömegszer­vezet segítségét. A következőkben az MHS né­hány hónapja indított szocia­lista munkaversenyével foglal­kozott az előadó. A „kiváló kör” és „kiváló körhallgató” címért folyó versenybe csaknem 800-an neveztek be az idén. A verseny növelte a tanulási ked­vet, egészséges vetélkedés ala­kult ki és igen jó vizsgaered­ményekhez vezetett. A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség versenyzői kiemelke­dő teljesítményeket értek el a különféle technikai sportágak­ban, mindenekelőtt az úgyneve­zett honvédelmi versenyben. Ez utóbbiban tizenegyezren vettek részt a megyéből. Az országos bajnokságon a kiskunhalasi alapszervezet leánycsapata az első helyen végzett. A kalo­csaiak csapata pedig a férfi egyes korcsoportban a második helyen. Országos hírű ma már a ba­jai háromtusa-szakosztály, a Kecskeméti Rádiósklub kül­földön is sikereket aratott versenycsapata, s a model­lező klub versenyzői, akik közül ketten az országos vá­logatottkeret tagjai, többen pedig megszerezték az érdemes és első osztályú spor­toló címet. — Támogatunk minden olyan kezdeményezést — mondotta Balabán Sándor őrnagy —, ami a honvédelmi tömegmunkát igyekszik színessé tenni, amely alkalmas arra, hogy érdeklődést keltsen a szövetség iránt, s te­kintélyt szerezzen munkánknak. Ilyen kezdeményezésnek már ebben az évben is tanúi lehet­tünk: Tataházán traktoros tanfo­lyamot indítottak, és a le­vizsgázott hallgatókkal igye­keztek segíteni a termelő- szövetkezetek szakember- gondjain. A beszámolót számos hozzá­szólás követte, majd Várkonyi László alezredes, az MHS or- .szágos elnökhelyettese kért szót. — Engedjék meg, hogy elöl­járóban tolmácsoljam az orszá­gos elnökség üdvözletét. Az MHS-alapszervezetei komoly eredményeket értek el ország­szerte az utóbbi években. Ezért elsősorban a mind szélesebb körű aktívahálózatot illeti di­cséret. Bács-Kiskun megyében is ma már társadalmi üggyé vált a honvédelmi tömegmun­ka, az MHS-alapszervezetek néhány éve szakadatlan fejlő­dést mutatnak. Az országos el­nökség a legeredményesebben dolgozó megyék közé sorolja Bács-Kiskun megyét, s ezért Bács-Kiskun megyének ítélte az országos elnökség kis serlegét. Az értekezlet végén számos aktivista kitüntetésben része­sült. Erődítmény Mintha valami különleges erő­dítmény épülne Bátya határá­ban a fűszerpaprikával telt lá­dákból. A holdanként 50 mázsá­nál is jobb terméshozammal fi­zető „piros arannyal” megtöltött több mint 22 ezer láda várja el­szállítását. Tóth János és Ék Jánosné szövetkezeti gazdák azonban — miként képünkön is látható — újabbakat hordanak még hozzájuk. Termelőszövetkezeti gazdáink szorgalmas munkájának köszön­hető az a nagy eredmény, ame­lyet a jó minőségben, határidő­re és a tervezettnél nagyobb mennyiségben elvégzett vetés­sel a jövő évi kenyérgabona biztosítása érdekében elértek. Most, amikor a kenyércsata első szakaszát sikeresen meg­vívták, az a legfontosabb fel­adatuk, hogy lendületüket ne fékezzék a betakarítás közben sem. Ez teszi ugyanis lehetővé az őszi mélyszántás maradék­talan elvégzését, amire a tava­sziak jó vetóágyának elkészíté­se, végeredményben a jobb ter­méshozamok elérése végett van szükség. A szántóföldi munkák után két fontos feladat jó megalapo­zása és végrehajtása hárul kö­zös gazdaságainkra. Az egyik az idei év munkáinak mérlege­lése, a zárszámadási közgyűlé­sek előkészítése. A zárszámadások előkészíté­séhez már jóval a megtartásuk előtt hozzá kell fogni. A gazda­sági beszámolók összeállítása előtt helyes, ha a tsz-ek gazda­sági és politikai vezetői elbe­szélgetnek a szövetkezeti gaz­dákkal, s az elért eredmények ismertetésén kívül részletesen tájékoztatják őket arról is, ame­lyekért a vezetőket terheli a felelősség. Ahol a vezetők ezt a mód­szert alkalmazzák, ott a zár- számadási közgyűlés hozzászó­lói nem az addig elhallgatott és meglepetésként bejelentett eseményeket feszegetik, hanem sokkal inkább azt, hogy: hogyan tovább? Miként lehetne jövő­re a mostani év hibáinak és fogyatékosságainak a megismét­lődését elkerülni? A * zárszámadási beszámolók­ban tükröződnie kell a szövet­kezeti gazdák észrevételeinek és javaslatainak. Csak így érzik magukat igazán a tsz gazdáinak. Ahol a vezetők nagy körülte­kintéssel, a szövetkezeti gazdák meghallgatásával és bevonásá­val készülnek a zárszámadásra, ott eleve elejét lehet venni az esetleges demagóg, rendbontó törekvéseknek is. Az előző köz­gyűlések néhányán előfordult ugyanis, hogy azok hangoskod­tak a legjobban, akik egészeven át nem sokat tettek a közös­ség asztalára, de bőre nyitott zsákkal jelentkeztek év végén az osztalékért. A politikai elő­készítéshez tartozik az is, hogy arra neveljük a becsületesen dolgozó tagokat: a demagógo­kat bátran bírálják, mondják a szemükbe, hogy a demokratiz­mus gyakorlása mindenek előtt azoknak a joga, akik a közös­ség ügyéért egész éven át dere­kasan munkálkodtak. A zárszámadási közgyűlések előkészítése egybeesik egy má­sik igen fontos teendővel, a tervjóváhagyó közgyűlések elő­készítésével. A tervkészítés szintén nagy körültekintést, alapos szakmai hozzáértést és nem utolsósor­ban azt követeli meg, hogy a tervszámok kialakításában mi­nél több embernek a vélemé­nye, javaslata, elképzelése tes­tesüljön meg. Ha a tervet ugyanis csak két-három ember készíti, hiányozni fog belőle a végrehajtásának egyik legalap­vetőbb biztosítéka, az mégpe­dig, hogy a szövetkezeti gazdák magukénak érezzék a tervet, s kötelességüknek tartsák annak végrehajtását. Azok a vezetők gondolkoznak helyesen, akik a tervkészítés egyik legalapve­tőbb követelményének . tekintik gazdatársaik bevonását e mun­kába. A zárszámadási és tervtár­gyaló közgyűlések politikai elő­készítése jó alkalom arra is, hdgy a vezetők számos olyan — a termelőszövetkezeti élettel, gazdálkodással összefüggő — kérdést is megbeszéljenek a tag­sággal, amelyeknek a megérté­se körül még mindig''problémák vannak. Hogy1 melyek ezek. azt az adott helyen, a párt- és gaz­dasági vezetőknek kell kivá- lasztaniok. A közgyűlések politikai elő­készítéséhez sok segítséget nyújthatnak a különböző politi­kai és szakmai tanfolyamok, s az ismeretterjesztő előadások is. Helyes, ha ezeken és a külön­böző rendezvényeken, külön is megbeszélik a zárszámadással és a tervkészítéssel kapcsolatos teendőket. • • Un népi műszak a Vegyipari Gépgyárban A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár forgácsoló üzemének dolgozói elhatározták, hogy az éves tervek teljesítése érdeké­ben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tiszteletére november 1-től 7-ig ünnepi műszakot rendeznek. Ä munkások vállalták, hogy mun­kamódszer-átadással segítik a 100 százalékon alul teljesítő társaikat, minőségi munkát vé­gezve takarékoskodnak az anyaggal — különösen a színes fémekkel —, munkaversenyt szerveznek a „szocialista mű­hely” cím elnyerésére, nagyobb gondot fordítanak a balesetvé­delemre. Az ünnepi műszakban már az első napon jó eredmények születtek. A műhely 23 dolgo­zója közül tizenheten 100 szá­zalék felett teljesítették napi termelési tervüket, s a lemara­dók is jelentősen megközelítet­ték az előírt normákat. Kiemel­kedő eredményt ért el Radics Béla 128, Varga Klára 122. Karsai Ernő 115, Tarjányi Ist­ván 114 százalékos teljesít­ménnyel. A következő napol ban sem csökkent, inkább nő vekedett a verseny lendülete. 1

Next

/
Thumbnails
Contents