Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-05 / 259. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek f v MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVin. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Ara 60 fillér 1963.-«JOY EMBER 5, KEDD Jusson újabb ezrek kezébe 30 millió forint kulturális célokra 1963 -64-ben Új művelődési otthonok, iskolák, tantermek épülnek megyénkben (W. D.) Az utóbbi években sok szó esik a művelődés különböző kérdésedről, azokról a forradalminak nevezhető változásokról, amelyeket a fiatalok és felnőttek szakmai, politikai és általános ismeretei gyarapítása terén elértünk. Ha bepillantunk a művelődés berkeibe, tényleg lenyűgöző és valaha még csak meg sem álmodott helyzetnek vagyunk tanúi, amely meggyőző barométere annak, hogy a szocializmus nemcsak magasabb szintű termelés, szervezettség és humánum, hanem mindezekkel együtt tudás és műveltség is a javából. De ha a kulturálódásról folytatott eszmecseréink témáit tekintjük, egy valamiről ritkábban esik szó, és ez az újságolvasás, illetve terjesztés. Ezért helyes figyelmet szentelni a kulturális élet eme rangos területének is. A pártkongresszus a szocializmus teljes felépítésével együttjáró kötelezettségként határozta meg az emberek világnézeti nevelését, gondolkodásuk szocialista tartalmú változását. S ha az utóbbi hónapokban szükségesen és helyesen eszmei offenzíváról beszélünk, akkor ebben a sajtó — és mivel me-, gyénkről van szó, a megyei sajtó — legalább egy hadosztálynyi erőt jelent és nem is akármilyen fegyvernemből. A kommunista sajtó elterjedtsége fontos mutatója annak, hogy rendjén mennek-e a dolgok közvéleményünk tájékoztatásában, gondolkodásának befolyásolásában, mert az újság, lévén a párt leggyorsabb, legrugalmasabb és egyszerre legtöbb emberhez üzenni tudó szócsöve, fontos részét képezi a politikai tömegmunkának. Az utóbbi években nagyot fejlődött az országos és a megyei pártsajtó olvasottsága. A megye valaha az újságot legkevésbé olvasó területek közé tartozott, amelyben közrejátszott a tanyavilág, a kultúra terjedését szinte akadályozó léte is. Ezt az örökséget még most is érezzük. A felszabadulás után volt előrelépés, de az olvasottságot korlátozták a személyi kultusz éveiben a dogmatikus politikai-gazdasági torzulások. Az utóbbi hét esztendőben a helyes pártpolitika szinte kimondatlanul határozta meg az újság hangját, tematikáját és legfőbb kötelességként azt, hogy a lapok a nép gondjáról, a nép nyelvén, a néphez szóljanak. Az újságok, közöttük a megyei lap, tartalmában bekövetkezett változások növelték a pártsajtó hitelét, amelyet az olvasó azzal honorált, hogy a Petőfi Népe példányszáma a néhány évvel ezelőttihez képest megháromszorozódott. Vajon elégedettek lehetünk-e ezzel az eredménnyel? Nem. A megye olvasottsága terén előbbre kell lépnünk. Ezt nemcsak azok a statisztikai adatok indokolják, amelyek szerint az olvasottság az országos átlag alatt van (persze a megye lakosságának 36 százaléka a tanyavilágban él), elsősorban a politikai szükségesség siettet, amelynek egyike a falusi lakosság szocialista nevelése. Éppen ezért a terjesztés súlypontját a falura kell helyezni és az eddiginél szervezettebb és erőteljesebb akcióval kell megalapozni ae a ■ ■ olvasottságot. Mert néhány községünkben, így például Duna- vecsén, Kecelen, Kelebián, Pá- hin, Fülöpszálláson, Petőfiszál- láson, Hercegszántón, Tasson, Szabadszálláson, Géderlakon száz lakos közül alig egy-két ember olvassa a megyei lapot. Ugyanakkor az is szót érdemlő jelenség, hogy még nem kevesen vannak különböző szinten tevékenykedő párt, állami, gazdasági vezetők, értelmiségi munkakörben dolgozók, akik egyáltalán nem, vagy csak alkalmilag olvassák a megyei pártbizottság lapját, amelynek ismerete pedig fontos lenne munkájukban, és egyáltalán a helyi informáltságra szüksége van minden, megyéjét szerető embernek. Bízunk benne, hogy mindenütt megszületik a felismerés: a Petőfi Népe segítőtársa minden munkálkodónak és ezt a segítséget naponta igénybe is veszik. Pártszervezeteink különösen az utóbbi időben sokat tettek a sajtóterjesztés érdekében. Helyenként az olvasottság szemmel tartása ugyanolyan pártfeladat, mint a pártoktatás, a tagjelöltfelvétel vagy éppen az időszerű gazdasági tennivalók. S ahol a pártszervezetek behatóan foglalkoztak a terjesztéssel, az eredmény nem maradt el. Így van ez például Kecskeméten, vagy a községek közül Nemesnádudvaron, ahol az olvasottság éppen ezért a megyei átlagnál lényegesen kedvezőbb. Pártszervezeteink többsége sajtófelelősöket állított be, hogy közvetlen ügyelője legyen a sajtómunkának. Ahol ezt még nem tették meg, a közeljövőben biztosítják, hogy az újságterjesztés jelentőségének megfelelően legyen képviselve a párt- szervezet munkájában. A novemberi párttaggyűlések egyik napirendje is ezzel foglalkozik. A megyei párt-végrehajtóbizottság a megyei lap további terjesztésével kapcsolatos határozata nyomán az elkövetkező napokban-hetekben népnevelők, aktivisták, a terjesztésbe kapcsolódó fáradhatatlan postások fogják felkeresni azokat, akik még nem előfizetői a Petőfi Népének, hogy lépjenek az egyre nagyobbodó olvasótáborba. Bizonyos, hogy mindenütt szívesen látják majd ezeket a népnevelőket és hasznos eszmecsere alakul ki a találkozókon, amelynek eredménye az lesz, hogy megyeszerte ötezer új előfizetővel gyarapodik lapunk olvasótábora. Bár sok nehézséggel kell számolnunk, mégsem mondhatunk le arról, hogy lapunk rendszeresen eljusson a tanyai lakossághoz. Mivel az újság helyszínre juttatása szinte fizikai akadályokba ütközik — különösen télen, de máskor is — rossz idő esetén —, kérjük a tanyai pedagógusokat, vegyenek részt ebben a szó legszorosabb értelmében vett kültúrmisszió- ban és a lapok célhoz juttatását úttörő megbízatásként adják ki a tanulóknak. Helyenként bevált és éppent ezért további hasznos segítséget adhatnak a tanyai szövetkezeti boltok, de a termelőszövetkezetek tanyai központjai is. Az újság elterjedésében nagy szerepe van a lapnak, az újságírók munkájának. Az előfiA szocializmus építése azt jelenti, hogy növekszik dolgozóink anyagi jóléte, emelkedik kulturális színvonala. Az elmúlt évek eredményei bizonyítják, hogy hatalmas fejlődésnek indult megyénkben is a művelődés, a tudomány és a köznevelés. De további emelkedést csak akkor várhatunk, ha a szükséges feltételeket nem kizárólag állami segítségre támaszkodva, hanem saját erőből is igyekszünk megteremteni. Ha számba vesszük, hogy Bács- Kiskun megye tanácsai az elmúlt évhez hasonlóan 16 millió forintot fordítottak az idén is kulturális célokra — elégedettek lehetünk. Mit is jelent a valóságban ennek az összegnek a felhasználása? Először is az idén számos község: Kunszentmiklós, Szabadszállás, Tiszakécske, Kiskun- majsa, Dunaegyháza, Fájsz, Hajós. Szank-Móricgát, Foktó, Nemesnádudvar kapott új, korszerűen felszerelt művelődési otthont. Tabdin, Páhin, Tázláron 50—50 férőhelyes óvoda épült, Csátalján 2, Géderlakon 4, Ho- mokmégyen 2, Császártöltésen 2, Pirtón szintén 2 tanteremmel bővült az általános iskola, Csengődön pedig elkészült a politechnikai oktatáshoz szükséges két tanterem. ' Az év végére befejeződik Gé- derlak, Akasztó, Csikéria. Ér- sekcsanád. Nagybaracska, Laki- telek művelődési otthonainak építése és a jövő évben átadják a lakosságnak Dunapataj, Ké- leshalom, Tabdi, Kunadacs, — Kunpeszér új művelődési otthonát. Ugyancsak jövőre fejeződik be Kaskantyú. Kecel-Szilas, Homokmégy iskoláinak 2—2 és a Bócsai Általános Iskola 4 tanteremmel való bővítése is. Az építkezések gyors ütemét nagymértékben elősegítette, hogy a községek lakói az idén mintegy másfél millió forintnak megfelelő társadalmi munkát ajánlottak fel és 250 000 forint értékű saját anyaggal járultak hozzá az épületek mielőbbi befejezéséhez. Rohamos léptekkel halad községeink művelődési intézményekkel való ellátása. A jövő évi tervek szerint a községek 60 zetéshez a legjobb ajánlólevél a színvonalas, érdekes újság. Éppen ezért a szerkesztőség legfőbb törekvése, hogy a lap még inkább megyei legyen, s így minél hatékonyabban szolgálja a megyei pártpolitikai törekvéseket, hogy erőteljesebben forduljon az dlvasók széles körét érintő és érdeklő közérdekű kérdések felé, hogy színesen és érdekesen tálalja a megye életét, törekvéseit és gondjait — egyszóval erősödjön néplap jellege. S mindezt a jövő esztendőben már nagyobb oldalszámon végezhetjük, hiszen vasárnaponként 12 oldal áll majd százaléka, minden jelentősebb lakott hely művelődési otthonnal rendelkezik. Erre a célra KÖFA-alapból mintegy 14 millió forintot irányoztak elő a tanácsok. Üj művelődési otthont jövő évben Tompán és Csengődön építenek és összesen 24 tanteremmel bővülnek az általános iskolák. Óvodát kap Jászszent- lászló, Bácsszőllős és Herceg- szántó. Külön filmszínházak létesítésére a jövőben már nem kerül sor, mert a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a művelődési otthon épületében nyernek elhelyezést a korszerű, szélesvásznú mozik. Az egész megyében gyors fejlődésnek indult az új művelődési épületek építése, mégis néhány járásban kiemelkedő eredményeket értek el. « Elsők között szerepel a kalocsai járás, ahol 1963-ban A fakitermelést több mint egy hónappal ezelőtt kezdték meg a Kiskifhsági Állami Erdő- gazdaság 12 erdészetében. Az október 1-én kezdődött új gazdasági évben 83 ezer köbméter fa kivágását vették tervbe, amely mennyiség valamivel több a tavalyinál. A nyolcvanszázalékos mértékben gépesített erdőirtás igen jól halad, az elmúlt hónapban mintegy tízezer köbméter fát termeltek ki. Ezzel egyidejűleg kezdetét vette az erdősítési feladat végrehajtása is. Az új gazdasági év tervében csaknem háromezer hektárnyi erdősítés szerepel. Ennek nagyobb hányada a meglevő erdőségek felújítása — a kitermelt fák pótlása —, 725 hektáron viszont új erdőt létesítenek. A felújítást zömmel fenyőcsemeték ültetésével valósítják meg, az új erdőik létesítésére viszont elsősorban a lomblevelűeket — nyárjasokat, akácosokat — használják fel. rendelkezésünkre, ami lehetővé teszi a nagyon óhajtott irodalmi melléklet megjelentetését. Mindezek mellett érdekes témákból vasárnapi riportot közlünk, több lesz a humoros, szatirikus írás és nagyobb teret biztosítunk az olvasó véleményének, a lapunkhoz küldött közérdekű bejelentéseinek és nemkülönben az illetékes válaszának. Ügyelünk arra, hogy egyes témakörök ne legyenek túlsúlyban mások rovására és a községek-városok arányosan szerepeljenek a lap hasábjain. Sokirányú elígérkezés ez, de bízunk benne, hogy beváltjuk a legtöbb művelődési otthon és iskola épült. A bajai járásban pedig különösen figyelemre méltó a tantermek számának növelése. Ehhez az állam is jelentős segítséget nyújt, tantermenként 60 000 forintot bocsát az építtetők rendelkezésére. Az állam, a megyei tanács és a községi tanácsok erőfeszítésének, összefogásának eredményeként jövőre már alig egy-két' községből hiányzik Bács-Kiskun megyében a tágas és a mai követelményeknek megfelelő művelődési otthon, továbbá a múltban vályogból készült, egészségtelen iskoláit napfényes, barátságos iskolák váltják fel. Kulturált környezetben tanulhat, művelődhet és szórakozhat a múlt rendszer mostoha, elmaradott művelődési viszonyait sikeresen felszámoló megyénk minden dolgozója. A mostani telepítési idényben mintegy hat-hétszáz hektáron gépesítik a faültetést. Ez kétféle módon történik. Az egyik módszer szerint a talaj előkészítéssel egyidejűleg a barázdákba rakják a csemetét. Ezt főként a nyárjasoknál alkalmazzák. A másik módszernél speciális faültető gépeket vesznek igénybe. Az erdőgazdaság hat ilyen típusú géppel rendelkezik. Lényegében ugyanez a megoldás érvényesül a másik hat — Maulwurf traktorra szerelhető — berendezés alkalmazásával is. E gépek segítségével egyenként és naponta több mint egy hektáron juttatják földbe a facsemetéket. Az új erdőket legnagyobbrészt a bugaci, a kerekegyházi, a kiskunhalasi és a harkakötö- nyi erdészetek területén létesítik. Csupán Bugacon 300 hektárnál nagyobb területen telepítenek erdőt. valamennyit, hiszen járási kiadásainkkal együtt jövőre hetenként már 62 oldalon tudunk megjelenni, ami bőséges lehetőséget ad arra, hogy még jobban kifejezésre juttassuk a Bács-Kiskun megyei törekvéseket. Az őszi—téli időszak alkalom arra, hogy a hosszú falusi estéken lapunkat újabb ezrek forgassák, hogy mind többek kezébe kerüljön a Petőfi Népe, amely a megyei pártbizottság politikájának szolgálatában arra vállalkozott, hogy a maga szerény eszközeivel segíti a megyében a szocialista építést, Nyolcvanháromezer köbméter fát termednek ki, csaknem 3000 hektár új erdőt telepítenek a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságban
