Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-28 / 278. szám

Magunk is elkészíthetjük

— MINDEN háztartásban gyakori kényelmetlenséget okoz, hogy nem tudjuk már hová tenni gyarapodó szükségleti tárgyainkat. Némi leleményességgel megoldhatjuk ezeket a nehézségeket.

Leggyakoribb problémánk : hová tegyük a használaton kívüli ruhaneműinket? — Hogyan helyezzük el a fürdőszobában az egyre sokasodó tégelyeket, üvegeket? — Hol találunk helyet az új feketefőzőnek és készletnek?

Ezeknek a nem felesleges, de sok helyet igénylő holmiknak elhelyezésére adunk most tanácsot: •

— AZ ELŐSZOBÁBAN vagy a kamrában az ajtó fölött polcot létesítünk. Az egész csak annyiból áll, hogy két hosszú, 8 cm széles, 3 cm vastag deszkát begipszelünk a falba — ugyanolyan eljárással, ahogyan a tiplit szoktuk a falba rögzíteni — ügyelve arra, hogy kétoldalt egyenlő magasságba kerüljön a falból 2—3 centiméterre kiálló deszkacsík, s hogy az ajtócsukás-nyílásától 10 centivel magasabban legyen. Amikor a gipsz megkötött, ráhelyezhetjük a megfelelő méretre készült deszkát vagy léceket. Színes kartonból függönyt készíthetünk, a mennyezettől a polc aljáig érőt, mely ajtó gyanánt takarja a beépített polcot.

A FÜRDŐSZOBÁBAN emeletessé alakíthatjuk a tükör alatti polcot. Szabjunk ki egy darab másfél centi vastagságú deszkából egy ugyanolyan méretű polcot, mint ami a tükör alatt van. Ezután hat darab 15—20 cm hosszú lécet készítünk és kétoldalt 3—3 darabot előbb a régi (felső), majd az új — alsó — polchoz csavarozunk. Majd lefestjük az egészet és visszaakasztjuk a régi helyére. A sampont, olajat, körömlakkot és lemosót, és más, nem minden nap használt piperecikkeinket az alsó polcra »helyezhetjük.

A FEKETE-, vagy teafőzőt és tartozékait a konyhába létesítendő polcra rakhatjuk. Másfél centiméteres lécekből állítsunk össze 29-szer 60 centiméteres rácsot. Ez úgy történik, hogy két- két 25 centiméteres léc közé befogjuk a hosszanti — 60 centi- méteres — léceket, úgy, hogy egy-egy léc után egy centimétert kihagyunk. Így olyan sűrű rácsot kapunk, melyről nem es- hetik le semmi, sőt a két oldalon még pereme is van, tehát a szélén sem csúszhat le az edény. Az elkészített rácsot szereljük a vízkagyló fölé, hogy az elöblített poharakról vagy csészékről a víz a kagylóba csorogjon visz- sza. Ez a megoldás csinosítja konyhánkat, és célszerű is, mert a napjában többször is használt tárgyak mindig kéznél vannak.

—fo—ml—

Első év az iskolában

Szeptember elején, amikor gyermekünk először lépte át az iskola kapuját — mindany- nyiunkon meghatódottság vett erőt. Büszkék voltunk kis iskolásunkra, vagy sajnálkoztunk, hogy íme kezdetét vette számukra is a rendszeres munka. Akadtak szülők, akik azóta büszkeségből vagy sajnálatból egyfolytá}>an „ellenőrzik” gyermeküket, más szülök viszont úgy vélik, hogy most az ő szerepük háttérbe szorult, ami ezután történik, az már az iskola és a tanító néni dolga.

Egyik tábornak sincs igaza. Abból kell kiindulnunk, hogy az első osztályban végzett munka jellege és színvonala alapvetően befolyásolja a gyermekek további iskolai életét és eredményeit.

Mi lesz

a követelmény?

De mi történik az iskolában? Heti húszórai oktatás. Év végére az olvasásban a tanulóknak el kell érniük, hogy a betűket biztosan ismerjék és megtárgyalt, de nem gyakorolt szövegeket tudjanak szótagolva, helyes kiejtéssel, betűcsere, kihagyás nélkül, ütemesen olvasni és az írásjeleknél tartsanak szünetet. Ugyancsak követelmény, hogy a tanulók év végére értsék meg a mondatokat, illetve a rövid olvasmányokat és az olvasottak tartalmából adott kérdésekre értelmesen válaszoljanak.

Az írás tantárgynak követelménye, hogy év végére a tanuló ismerje az írott kis- és nagybetűk szabályos vonalvezetését, helyes kötését, kapcsolását, a betűarányokat, szóközöket. Tudjon rövid mondatokat írott szövegről másolni. De tájékozottságot kell mutatnia a nyomtatott szövegek másolásában, a mondatoknak szavakra, a szavaknak szótagokra és betűkre bontásában, a nagybetű, az írásjelek használatában, a szótagolásban, elválasztásban, a hangok hosszúságának jelölésében. Fontos követelmény, hogy írásbeli munkájuk külalakja rendes és tiszta legyen.

A környezetismeret témájában a régi „Beszéd- és értelemgyakorlathoz” hasonlít. Ebben a tárgyban a fő cél, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt a közös és az önálló, egyéni megfigyelésekben;

A számtan és mértan „tudományában” követelmény: a 20-as számkörben való eligazodás. De eaen kívül jártasnak kell lennie gyermekünknek a kétjegyű számok helyi érték szerinti bontásában, értelmezésében, írásában és olvasásában,

SZŐKE KISLÁNY

F E H

É R

T

Á

S K A

a mérésben, az egyszerű szöveges feladatok megoldásában.

Hogyan segíthet a szülő?

Nagy célok ezek! S mindezeket a tanuló úgy éri el, hogy az iskolában olvasással, írással heti tíz, számtannal és mértannal heti öt ófában foglalkoznak. A maradék öt órájukban egy órát a környezet- ismeret, ugyancsak egy-egy órát a gyakorlati foglalkozás és az ének, két órát pedig a testnevelés foglal el.

A tanév harminchárom szorgalmi hétből áll. Jó, ha a szülőknek megfelelő tapasztalatuk van gyermekük és az iskola kapcsolatáról. Különösen azért, hogy segítséget tudjanak nyújtani kislányuk, fiúk iskolai munkájához.

Hogyan segíthet a szülő? Elsősorban azzal, hogy ne akarjon „pápább lenni a pápánál” és első osztályos gyermekét ne tekintse se dolgozó felnőttnek, ne fossza meg a játék örömétől!

A Játék szerepe és aránya

Az iskolás gyermek, s különösen a kisiskolás életének éppoly eleme a játék, mint a víz, a napfény, a levegő. Csak ahogyan nem itathatunk velük literszámra vizet, így meg kell találni a játéknak is a helyes arányait a gyermek életében. Még csak azt sem mondjuk, hogy játszani csák akkor szabad a gyereknek, ha elkészült a leckével. A fáradékonyabb gyerekeknél különösen

bevált az a módszer, hogy az iskolai munka és az otthoni tanulás közé az étkezések mellett beiktatjuk a játékot is. Lehet, sőt legyen a játéknak afféle jutalmazó szerepe is.

Az iskola mindent megtesz annak érdekében, hogy a körülményekhez képest legjobb feltételeket biztosítsa a tanuláshoz. Kövesse ebben a szülői ház is az iskolát. Hogyan? Csekélységgel! Teremtsünk a gyermeknek az egy-kétórás tanuláshoz egy tiszta, világos, nyugodt zugot, ahol nem zavarja a rádió hangja, vagy egyéb zaj.

Sok ötlettel, leleményességgel

Eznkívül sok szülői ötlettel, leleményességgel lehet és kell megkedvelteim gyermekeinkkel a tanulást, de sohasem szabad lemondanunk gyermekeink tanulmányi munkájának ellenőrzéséről, arról, hogy következetesen megköveteljük tőlük figyelmük összpontosítását. A hat-hétéves gyermek kitartása ugyanis még nem elég fejlett, ezt ösztönző jelzőkkel, jó szóval fejlesztenünk kell. Ha azt vesszük észre, hogy fáradékony a gyerek, tápláljuk vitamindúsabban, küldjük többet levegőre.

összegezve: látogassuk meg a tanév'' folyamán legalább kétszer a tanító nénit és kérjünk tőle is útbaigazítást. Fogjunk össze az iskolával, hogy a szülők tábora egységesen közreműködhessen a gyermekek érdekében a pedagógusokkal.

Kolozsvári Gyula

A tél elé

Zárt nyakú, prémmel díszített egyenes vonalú télikabát. A Kecskeméti Állami Áruház modelljeiből.

Szép alak és karcsú termet — öt hónap alatt?

A *porttudós tanácsolja a nem sportolóknak

Karcsúnak maradni, de úgy, hogy enni is lehessen és mozogni se kelljen — íme sok ezer pocakos Adonisz és még több ezer „telt karcsú” Vénusz soha meg nem valósuló álma! De mégis! Ügy látszik van remény a „koplalás- és mozgásmentes” fogyókúrára.

Legalább is ezt a reményt kelti az az egyre növekvő hírű módszer, mit Rajki Béla, az Európa- hírű úszópedagógus alkalmaz.

Köztudott, hogy az izom visszafejlődik, ha csökken az igénybevétele. S ma, amikor egyre több munkát gépesítenek, s egyre több az ülve dolgozó ember — szaporodnak a petyhüdt izmú, rossz alakú emberek, férfiak, nők egyaránt. Ezt csak fokozza az egyre dú- sabb táplálkozás. Ugyanakkor az idő is kevés arra. hogy mozgással, testedzéssel ellensúlyozzuk az ilyen irányú fejlődést.

— Az izometrikus, vagyis álló módszer azonban praktikus erre, hiszen

kevés idő alatt, tornaterem hiányában is szabályozhatjuk alakunkat, fejleszthetjük az egyes izomcsoportokat.

A domborodó has, a pocak például a hasizmok gyengeségét jelenti. S ha valaki megerősíti hasizmát, nem lehet pocakja. Egy módszer a sok közül ennek elősegítésére: Vízszintesen hanyatt kell feküdni, majd kéz vagy mindennemű más segítség nélkül derékból tizenöthúsz centire felemelkedni és kitartani hat másodpercig. — Utána visszaereszkedni a földre és ott addig pihenni, amíg a légzés ismét teljesen nyugodt lesz. Ezt tíz hétig kitartóan kell naponta egyszer végezni, de sohasem tovább öt percnél. A gyakorlat csak a bemelegítéssel együtt tarthat legfeljebb tíz percig. A tíz hét letelte után közvetlenül egy másik tíz hetes kurzust kell tartani, de most már azzal nehezítve a dolgot, hogy például hátrafelé kinyújtott kézzel, esetleg benne egy-egy könyvvel kell végezni.

— Magam már számtalan gyakorlatot kidolgoztam a különböző testrészek zsírpárnájának eltávolítására, izmának fejlesztésére. De

bárki saját maga is képes összeállítani új gyakorlatokat.

Mindössze arra kell vigyázni, hogy hat másodpercnél ne tartsanak tovább és csak a légzés teljes megnyugvása után kezdődjenek újra. Mert ezek a gyakorlatok megtévesztők. Nem fárasztanak, s mégis nagyon igénybe veszik a szervezetet. Sőt, akinek magas a vérnyomása, az gyakorlat közben ne tartsa vissza a levegőt sem — — fejezte be nyilatkozatát Rajki Béla. Földessy Dénes

A divat krónikájából

AMIKOR a ma és holnap divatjára kiváncsi hölgy izgatottan veszi kezébe a divatlapokat és érdeklődéssel figyeli a divat alakulását, érdemes felidéznünk a női divat történetének néhány állomását.

A divatképek megalkotója Máté Schwartz augsburgi kereskedő volt, a Fugger-ház könyvelője, aki 1520-ban külön könyvet készített, amelyben magát születésétől kezdve 42 különféle öltözetben festette le és azokat az öltözeteket részletesen leírta.

SCHWARTZ MESTER példáját azután előkelő családok sorra utánozták. A XVII. században különösen a franciák és a hollandok sokszorosították az egyes kiemelkedő ünnepségek alkalmával feltűnést keltett öltözeteiket. A szabók és ruhakereskedők csak az 1780-as évek után kezdtek rendszeresen divatképeket közölni, legelőször Párizsban.

A divatos öltözethez évszázadok óta hozzátartozik a női kéz kecsességét kiemelő kesztyűviselet. Kezdetben vászonból készültek és egészen a könyökig nyúltak, később kötött, majd bőrkesztyűk szerepelnek a divattörténetben.

A NŐI ÖLTÖZET kiegészítését szolgálja az esernyő. Tulajdonképpen kínai eredetű. A rómaiaknál a gazdag patríciusok egyik jelvénye volt, amelyet gondosan megőriztek. Antonius többek között

esernyőt Is ajándékozott Kleopátrának. Később kiment a divatból és csak a XVII. század közepe óta népszerű ismét, bár abban az időben még öt-hat font súlyú bútordarab volt! Érdemes megjegyezni, hogy a francia forradalom idején az esernyő a tiltakozás jelvénye volt. 1788-ban fehér, 1789-ben zöld, 1791-ben piros és 1804-ben kék színű esernyő jött divatba.

HA TÉLEN náthásak vagyunk, elővesszük a zsebkendőt. Napjainkban mind népszerűbbé válnak ennek papírból készült formái, mert használat után eldobhatok és ezzel kizárjuk a fertőzés lehetőségét. Kevesen tudják azonban, hogy a papírzsebkendőnek érdekes őse született 1831-ben Párizs városában. A hírlapirodalom történetében páratlan kezdeményezésnek szánták a „Politikai Zsebkendő” című újságot, amely két évig jelent meg. A francia kormány ugyanis akkoriban olyan súlyos adóval terhelte az újságpapírt, hogy a lapkiadók táborában önkéntelenül is felmerült az az ötlet, hogy az újságot valamilyen olcsóbb anyagra kellene nyomtatni. Egy ügyes párizsi üzletembernek sikerült nagy mennyiségű selymet olcson összevásárolni. Az újságot, amelyet erre a selyemre nyomtatott, példányonként 30 centime-ért adhatta, ami az akkori újságviszonyokhoz mérten meglehetősen alacsony ár volt.

Révész Tibor