Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-27 / 277. szám
VEI C. AP J A Szakadatlanul dolgozik a szállítószalag, telnek a kukoricás órék a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet központi pajorjában. Befejezéshez közeledik a 450 hold takarmánynövény termésének a betakarítása, öt góréban halmozódnak a sűrű szemük acélos csövek, de a 40 va&annyi tárolóhely kevésnek bizonyult. A kukorica egy részét ezért ideiglenes szín alatt raktározzák és a szövetkezeti gazdáknak máris kiosztják a járandóságot. Három megyei üzemmel működik együtt as IK 4RUS Bővítik a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalatot Kecskemét lesz a magnetolongyártás gazdája Azt szoktuk ugyan mondani, hogy a munka egész embert kíván, s ezen nincs is mit vitatkozni, de azért nagy hiba volna szó szerint venni, úgy, hogy a munka mindenestül lefoglalja az embert, minden idejét, teljes erejét és egész gondolavilágát. Sőt éppen akkor lehet egész az ember a munkahelyén, ha át tud váltani, ki tud kapcsolódni a munkaidőn kívül, úgy is mondhatjuk: ha nem zárkózik be szakmájának, munkakörének, foglalkozásának határai közé. Eltekintve attól, hogy az érdeklődésének megfelelő idegen területekre tett szellemi kirándulások, tehát a sokoldalúság mintegy megtermékenyíti a maga munkájában is, — az ilyen érdeklődés felüdíti, pihenteti az embert. A tétlenkedés a gondolkodó ember számára nem pihenés, mert olyankor csak „agyonüti az időt”. Az olvasás, a rádió, a televízió, a különféle társasjátékok: sakk, kártya, a gyűjtőszenvedély, a barkácsolás — mind, mind olyan elfoglaltság, ami pihentet, szórakoztat. S legfőképpen a beszélgetés, a hozzánk hasonló érdeklődésűekkel, a tartalmas gondolatok élvezetes kicserélése. Mert az ember társaslény — a mi világunkban sokkal inkább az, mint minden előző társadalmi formában — és szükségét érzi, hogy ne csak munkahelyén, hanem a pihenés idején is emberek között forgolódjék. Az ember többnyire kényelmetlenül érzi magát az egyedüllétben, hiszen a társadalom nélkül senki és semmi nem lenne. Az erősödő klubmozgalom annak a jele, hogy a magas- rendűen szervezett társadalomban élő ember a munkán kívül sem lehet meg a közösség nélkül. Jellegzetes példa a mi parasztságunké. A tanyavilág lakói még ha el is járogattak valamikor egymáshoz, jobbára csak maguknak éltek, befelé, szó szerint is a tanya és a mezsgye határai között. Klub? Legfeljebb csak néha a kocsma! Ma meg egyre- másra alakulnak a tsz-klu- bok, a tanyai klubok. Nemcsak azért, mert a parasztság jobban és főleg a jöMezőgazdaságunk erő- és munkagépparkja az utóbbi években nagymértékben megnövekedett. A gépek üzembiztonságának megtartása, állaguk megóvása, gondos téli tárolása érdekében a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a földművelésügyi miniszter együttes felhívást intézett a mezőgazda- sági üzemek vezetőihez és dolgozóihoz. A felhívás többek között rámutat, hogy minden rendelkezésre álló tárolóhelyet maximálisan ki kell használni. Ha szükséges — bérleti díj ellenében — háztáji pajták is igénybe vehetők e célra. A részben favő felől biztosabban élhet. Hanem azért is, mert a közös gazdaságokban megismerte a társas életet, a közösség szellemét és keresi már a szabad idejében is. Néhány éve még megelégedtek azzal az emberek a tanyavilágban, hogy egy-egy filmvetítésre, vagy előadásra összejöhettek. Ma mind több helyen találkoznak: az iskolapadban, a tsz-központban, s ahol már megalakult — a klubban. Kevés nekik a filmvetítések. vagy az ismeretterjesztő előadások többé-kevés- bé ritka alkalma. Szívesen elmennek az ilyen rendezvényekre is, de össze akarnak jönni csupán egy kis beszélgetésre, megvitatni a maguk szűkebb világának és a nagyvilágnak dolgait. Ugyanígy összejönnek a városban is az emberek. A fiatalok, az egy szakmabeliek, a zenekedvelők, az öregek, a nők, az orvosok, jogászok, pedagógusok — a különféle ifjúsági, munkás és értelmiségi klubokban. A tudat átformálódásáról, a közösségi ember kialakulásáról tanúskodnak ezek a klubok, s egyben a tudatformálás, a közösségi nevelés kitűnő eszközei is. Ezen a héten megyei értekezletet tartottak a klubvezetők és a népművelők Kecskeméten. Ott elmondották, hogy az idei népművelési évadban másfélszeresére növekszik a klubok száma a megyében. De még többet lehetne tenni ennek érdekében, ha mindenütt megkapnák a szükséges segítséget, ha a helyi vezetők valameny- nyien segítenék a klubok alakulását, s nem zárkóznának el az anyagi támogatástól sem. Az igények sokkal nagyobbak, mint a jelenlegi lehetőségek — ez volt az értekezlet egyik legfontosabb megállapítása. Ki kell bővítenünk a lehetőségeket, meg kell teremtenünk a mostaninál szélesebb alapokat. A kulturális forradalom ügyét szolgáljuk, az egyik leghatható- sabb eszközét teremtjük meg vele városon, falun, s az egyéb lehetőségektől elzárt tanyavilágban legfőképpen. M. L. anyagból készült és az időjárásra érzékeny, kényes, nagy értékű gépeket — gabonakombájnokat, cséplőgépeket stb. — minden körülmények között fedél alatt kell elhelyezni. A tárolótér bővítését — a lehetőségekhez képest — elsősorban olcsó, csővázas színek építésével kell megoldani. A gépállomások és gépjavító állomások igazgatói és dolgozói — a javítási és karbantartási munkákon felül — a gépek szakszerű tárolásához, a gépudvarok kialakításához, a gépek téli tárolásra történő előkészítéséhez nyújtsanak messzemenő segítséget a szövetkezeti gazdaJövőre tovább folytatódik megyénk gyors ütemű iparosodása, amit elősegít az is. hogy néhány fővárosi üzem újabb gyártmányok termelését adja át tanácsi vállalatainknak. Legutóbb az IKARUS Karosszéria és Jármű Gyár, valamint a Ganz-MÁVAG folytatott tárgyalásokat helyi iparunkat irányító szerveinkkel erre vonatkozóan. A megállapodás szerint az IKARUS-ban végzett autóhűtő- gyártás kooperációjában vesz részt a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat kecskeméti telepe. A Finommechanikai Vállalatnál máris építenek egy új műhelycsarnokot, amely mellé 1964-ben még egyet létesítenek. A termelést 1964. július 1-én kezdi meg a kecskeméti üzem, s az ehhez szükséges műszaki feltételek biztosításához az IKARUS is hozzájárul. A hűtőgyártás újabb kettőszáz munkás foglalkoztatását teszi lehetővé. A Kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari Vállalat a különböző típusú tehergépkocsik vezetőfülkéinek gyártásában vesz részt. Január 1-től a vállalat izsáki telepe megkezdi a 710-es típusú vezetőfülkék kooperációs gyártását. A többi vezetőfülkékkel súgóknak, ezt a munkát tekintsék fontos feladatuknak. A felhívás rámutat a korrózió elleni szakszerű védelem fontosságára, végül pedig felkéri a MEDOSZ helyi szerveit és a társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak segítséget a mező- gazdasági erő- és munkagépek téli tárolásával kapcsolatban kiadott intézkedések végrehajtásához. Felkéri az állami és erdőgazdaságok, a gép- és gépjavító állomások, valamint a vízügyi szervek dolgozóit, hogy a fontos feladat mintaszerű végrehajtásával mutassanak példát a termelőszövetkezeteknek; kapcsolatos kooperációs munkák végzésére a most épülő kun- szantmiklósi telepet jelölték ki, amely a jövő év végén már teljes erővel termelni fog. A szükséges műszaki feltételeket itt is az IKARUS biztosítja. A Bács-Kiskun megyei Finom- mechanikai Vállalat kiskunmaj- sai telepének profilja is jelentősen bővül. A Budapesti Iskolabútor Gyárral folytak eredményes tárgyalások, amelynek alapján 1964-ben mintegy hatvanezer darab csővázas iskolabútort készítenek. Ez azonban csak a kezdet, a későbbi években a teljes gyártást Kiskunmajsára kívánják telepíteni. A Kalocsán működő Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat termékei iránt az utóbbi időben igen megnövekedett a kereslet. Ez elsősorban az üzem termékeinek jó minőségét és tetszetős kivitelét dicséri. Különösen a férfiingek nyerték meg a vásárlóközönség tetszését, a nagykereskedelem pedig a szerződésben vállalt feltételek pontos teljesítése miatt eléged dett a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat munkájával. Ily módon a vállalatnak lehetősége nyílt arra, hogy 1964. évi termelési tervét az eredeti 33 millió forintról 50 millió forintra. dolgozóinak létszámát pedig 350 főről 500 főre növelje. Mindehhez azonban újabb helyiségekre, műhelyekre van szükség, s ez nehezen biztosítható Kalocsán. Ezért szóba került az a lehetőség, hogy a textilfeldolgozó vállalat valamelyik községben, esetleg Szabadszálláson létesítene telephelyet. Az érintett községben 150 munkaerő elhelyezésére nyílna mód. A Ganz-MÁVAG a jelenlegi, a megye vállalataival folytatott jelenlegi kooperációját az eddigieknek hétszeresére kívánja emelni 1964-ben. Ebben különösen a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat, a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár, és a bácsalmási Vegyesipari Szolgáltató Vállalat érdekelt. A Szegedi Ruhagyár 1964 január 1-től a kiskunfélegyházi Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalatnak adja át a MODEX Külkereskedelmi Vállalat megrendelésére készülő műanyag-konfekció- áruk gyártását. Többek között az első negyedévben már Ghana részére húszezer, a Szovjetunió részére 35 ezer darab esőkabátot gyártanak. Ugyancsak 1964 január 1-én veszi át az Alföldi Műanyagfeldolgozó Vállalat dunapataji telepe az egyik fővárosi műanyag- üzemtől a szarutermékek és egyes gumiipari gyártmányok készítését. Üj telephelyet létesít a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat Lajosmizsén, ahol klisé-, valamint rotaprin- (jegyzetsokszorosító) üzem kezdi meg működését. Híradástechnikai iparunk egyik jelentős tennivalója, hogy legfontosabb gyártmányait világszínvonalon, s lehető legkorszerűbb technológiával, gazdaságosan állítsa elő. Ennek egyik alapfeltétele, hogy megszűnjék az iparágban a több irányú párhuzamos fejlesztési munka, s egy-egy gyártmány szakértői koncentráltan foglalkozhassanak a korszerű új termékekkel. Az ötéves terv előírása szerint a híradástechnikai iparban rendet teremtenek az üzemek gy ártm ányösszetéte lében. Ezzel összefüggően rendeződik a híradástechnika közszükségleti cikkeinek sorsa is. A rádiók és televíziók tömeges előállítása vidéken Székesfehérvárott honosodik meg, ugyanakkor Kecskemétre kerül a magnetofon- gyártás. A kecskeméti üzem nemcsak a „külső” gyáraktól, hanem a pesti anyavállalattól, a Budapesti Rádiótechnikai Gyártól is teljesen átveszi a mágneses hangrögzítő tömeges előállítási „jogát”. A jövő év első felében a szerelésen kívül az alkatrészgyártást is meghonosítják, így a kecskeméti gyár nem szorul majd pesti kooperációra. A telefongyár a nála levő kétféle magnetofongyártást még ez'év végén, illetve 1964. év első negyedében adja át Kecskemétnek, s csak a nemrég kialakított hordozható tranzisztoros magnetofont gyártja a jövő év végéig. 1965-től azonban már Kecskemét lesz a magnetofongyártás gazdája. A MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter felhívása a mezőgazdasági üzemek vezetőihez és dolgozóihoz XVIII. ÉVF. 277. SZ. Ara 60 fillér 1963. NOV. 27, SZERDA KLUBOK Vftög proletárjai, egyesülete* /
