Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-27 / 277. szám

VEI C. AP J A Szakadatlanul dolgozik a szállítószalag, telnek a kukoricás órék a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet központi pajorjában. Befejezéshez közeledik a 450 hold takarmánynövény termésének a betakarítása, öt góréban halmozódnak a sűrű szemük acélos csövek, de a 40 va&annyi tárolóhely kevésnek bizonyult. A kukorica egy részét ezért ideiglenes szín alatt raktározzák és a szövetkezeti gazdáknak máris kiosztják a járandóságot. Három megyei üzemmel működik együtt as IK 4RUS Bővítik a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalatot Kecskemét lesz a magnetolongyártás gazdája Azt szoktuk ugyan monda­ni, hogy a munka egész em­bert kíván, s ezen nincs is mit vitatkozni, de azért nagy hiba volna szó szerint venni, úgy, hogy a munka minde­nestül lefoglalja az embert, minden idejét, teljes erejét és egész gondolavilágát. Sőt éppen akkor lehet egész az ember a munkahelyén, ha át tud váltani, ki tud kapcsolód­ni a munkaidőn kívül, úgy is mondhatjuk: ha nem zárkó­zik be szakmájának, munka­körének, foglalkozásának ha­tárai közé. Eltekintve attól, hogy az érdeklődésének meg­felelő idegen területekre tett szellemi kirándulások, tehát a sokoldalúság mintegy meg­termékenyíti a maga munká­jában is, — az ilyen érdek­lődés felüdíti, pihenteti az embert. A tétlenkedés a gondolko­dó ember számára nem pihe­nés, mert olyankor csak „agyonüti az időt”. Az olva­sás, a rádió, a televízió, a kü­lönféle társasjátékok: sakk, kártya, a gyűjtőszenvedély, a barkácsolás — mind, mind olyan elfoglaltság, ami pihen­tet, szórakoztat. S legfőkép­pen a beszélgetés, a hozzánk hasonló érdeklődésűekkel, a tartalmas gondolatok élveze­tes kicserélése. Mert az ember társaslény — a mi világunk­ban sokkal inkább az, mint minden előző társadalmi for­mában — és szükségét érzi, hogy ne csak munkahelyén, hanem a pihenés idején is emberek között forgolódjék. Az ember többnyire kényel­metlenül érzi magát az egye­düllétben, hiszen a társada­lom nélkül senki és semmi nem lenne. Az erősödő klubmozgalom annak a jele, hogy a magas- rendűen szervezett társada­lomban élő ember a munkán kívül sem lehet meg a közös­ség nélkül. Jellegzetes példa a mi pa­rasztságunké. A tanyavilág lakói még ha el is járogattak valamikor egymáshoz, jobbá­ra csak maguknak éltek, be­felé, szó szerint is a tanya és a mezsgye határai között. Klub? Legfeljebb csak néha a kocsma! Ma meg egyre- másra alakulnak a tsz-klu- bok, a tanyai klubok. Nemcsak azért, mert a pa­rasztság jobban és főleg a jö­Mezőgazdaságunk erő- és munkagépparkja az utóbbi években nagymértékben meg­növekedett. A gépek üzembiz­tonságának megtartása, állaguk megóvása, gondos téli tárolása érdekében a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége és a földmű­velésügyi miniszter együttes felhívást intézett a mezőgazda- sági üzemek vezetőihez és dol­gozóihoz. A felhívás többek között rá­mutat, hogy minden rendelke­zésre álló tárolóhelyet maxi­málisan ki kell használni. Ha szükséges — bérleti díj ellené­ben — háztáji pajták is igénybe vehetők e célra. A részben fa­vő felől biztosabban élhet. Hanem azért is, mert a közös gazdaságokban megismerte a társas életet, a közösség szel­lemét és keresi már a sza­bad idejében is. Néhány éve még megelé­gedtek azzal az emberek a ta­nyavilágban, hogy egy-egy filmvetítésre, vagy előadásra összejöhettek. Ma mind több helyen találkoznak: az isko­lapadban, a tsz-központban, s ahol már megalakult — a klubban. Kevés nekik a film­vetítések. vagy az ismeretter­jesztő előadások többé-kevés- bé ritka alkalma. Szívesen elmennek az ilyen rendezvé­nyekre is, de össze akarnak jönni csupán egy kis beszél­getésre, megvitatni a maguk szűkebb világának és a nagy­világnak dolgait. Ugyanígy összejönnek a városban is az emberek. A fiatalok, az egy szakmabeli­ek, a zenekedvelők, az öre­gek, a nők, az orvosok, jogá­szok, pedagógusok — a kü­lönféle ifjúsági, munkás és értelmiségi klubokban. A tudat átformálódásáról, a közösségi ember kialakulásá­ról tanúskodnak ezek a klu­bok, s egyben a tudatformá­lás, a közösségi nevelés kitű­nő eszközei is. Ezen a héten megyei érte­kezletet tartottak a klubve­zetők és a népművelők Kecs­keméten. Ott elmondották, hogy az idei népművelési évadban másfélszeresére nö­vekszik a klubok száma a megyében. De még többet le­hetne tenni ennek érdeké­ben, ha mindenütt megkap­nák a szükséges segítséget, ha a helyi vezetők valameny- nyien segítenék a klubok alakulását, s nem zárkózná­nak el az anyagi támogatás­tól sem. Az igények sokkal nagyob­bak, mint a jelenlegi lehető­ségek — ez volt az értekezlet egyik legfontosabb megálla­pítása. Ki kell bővítenünk a lehetőségeket, meg kell te­remtenünk a mostaninál szélesebb alapokat. A kultu­rális forradalom ügyét szol­gáljuk, az egyik leghatható- sabb eszközét teremtjük meg vele városon, falun, s az egyéb lehetőségektől elzárt tanyavilágban legfőképpen. M. L. anyagból készült és az időjá­rásra érzékeny, kényes, nagy értékű gépeket — gabonakom­bájnokat, cséplőgépeket stb. — minden körülmények között fe­dél alatt kell elhelyezni. A tá­rolótér bővítését — a lehetősé­gekhez képest — elsősorban ol­csó, csővázas színek építésével kell megoldani. A gépállomások és gépjavító állomások igazgatói és dolgo­zói — a javítási és karbantar­tási munkákon felül — a gépek szakszerű tárolásához, a gépud­varok kialakításához, a gépek téli tárolásra történő előkészíté­séhez nyújtsanak messzemenő segítséget a szövetkezeti gazda­Jövőre tovább folytatódik me­gyénk gyors ütemű iparosodása, amit elősegít az is. hogy néhány fővárosi üzem újabb gyártmá­nyok termelését adja át tanácsi vállalatainknak. Legutóbb az IKARUS Karosszéria és Jármű Gyár, valamint a Ganz-MÁVAG folytatott tárgyalásokat helyi iparunkat irányító szerveinkkel erre vonatkozóan. A megállapodás szerint az IKARUS-ban végzett autóhűtő- gyártás kooperációjában vesz részt a Bács-Kiskun megyei Fi­nommechanikai Vállalat kecs­keméti telepe. A Finommecha­nikai Vállalatnál máris építe­nek egy új műhelycsarnokot, amely mellé 1964-ben még egyet létesítenek. A termelést 1964. július 1-én kezdi meg a kecske­méti üzem, s az ehhez szüksé­ges műszaki feltételek biztosí­tásához az IKARUS is hozzájá­rul. A hűtőgyártás újabb kettő­száz munkás foglalkoztatá­sát teszi lehetővé. A Kiskunhalasi Vastömeg- cikkipari Vállalat a különböző típusú tehergépkocsik vezetőfül­kéinek gyártásában vesz részt. Január 1-től a vállalat izsáki telepe megkezdi a 710-es típusú vezetőfülkék kooperációs gyár­tását. A többi vezetőfülkékkel súgóknak, ezt a munkát tekint­sék fontos feladatuknak. A felhívás rámutat a korró­zió elleni szakszerű védelem fontosságára, végül pedig fel­kéri a MEDOSZ helyi szerveit és a társadalmi szerveket, hogy nyújtsanak segítséget a mező- gazdasági erő- és munkagépek téli tárolásával kapcsolatban kiadott intézkedések végrehaj­tásához. Felkéri az állami és erdőgazdaságok, a gép- és gép­javító állomások, valamint a vízügyi szervek dolgozóit, hogy a fontos feladat mintaszerű végrehajtásával mutassanak példát a termelőszövetkezetek­nek; kapcsolatos kooperációs munkák végzésére a most épülő kun- szantmiklósi telepet jelölték ki, amely a jövő év végén már tel­jes erővel termelni fog. A szük­séges műszaki feltételeket itt is az IKARUS biztosítja. A Bács-Kiskun megyei Finom- mechanikai Vállalat kiskunmaj- sai telepének profilja is jelen­tősen bővül. A Budapesti Isko­labútor Gyárral folytak ered­ményes tárgyalások, amelynek alapján 1964-ben mintegy hatvan­ezer darab csővázas iskola­bútort készítenek. Ez azonban csak a kezdet, a ké­sőbbi években a teljes gyártást Kiskunmajsára kívánják telepí­teni. A Kalocsán működő Bács- Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat termékei iránt az utób­bi időben igen megnövekedett a kereslet. Ez elsősorban az üzem termékeinek jó minőségét és tetszetős kivitelét dicséri. Különösen a férfiingek nyerték meg a vásárlóközönség tetszé­sét, a nagykereskedelem pedig a szerződésben vállalt feltételek pontos teljesítése miatt eléged dett a Bács-Kiskun megyei Tex­tilfeldolgozó Vállalat munkájá­val. Ily módon a vállalatnak le­hetősége nyílt arra, hogy 1964. évi termelési tervét az eredeti 33 millió forintról 50 millió fo­rintra. dolgozóinak létszámát pedig 350 főről 500 főre növel­je. Mindehhez azonban újabb helyiségekre, műhelyekre van szükség, s ez nehezen biztosít­ható Kalocsán. Ezért szóba ke­rült az a lehetőség, hogy a tex­tilfeldolgozó vállalat valamelyik községben, esetleg Szabadszállá­son létesítene telephelyet. Az érintett községben 150 munka­erő elhelyezésére nyílna mód. A Ganz-MÁVAG a jelenlegi, a megye vállalataival folytatott jelenlegi kooperációját az eddi­gieknek hétszeresére kívánja emelni 1964-ben. Ebben különö­sen a Bács-Kiskun megyei Fi­nommechanikai Vállalat, a Ka­locsai Fémtömegcikkipari Válla­lat, a Tiszakécskei Permetező­gépgyár, és a bácsalmási Ve­gyesipari Szolgáltató Vállalat érdekelt. A Szegedi Ruhagyár 1964 január 1-től a kiskunfélegy­házi Alföldi Műanyagfel­dolgozó Vállalatnak adja át a MODEX Külkereskedelmi Vállalat megrendelésére ké­szülő műanyag-konfekció- áruk gyártását. Többek között az első negyed­évben már Ghana részére húsz­ezer, a Szovjetunió részére 35 ezer darab esőkabátot gyárta­nak. Ugyancsak 1964 január 1-én veszi át az Alföldi Műanyagfel­dolgozó Vállalat dunapataji te­lepe az egyik fővárosi műanyag- üzemtől a szarutermékek és egyes gumiipari gyártmányok készítését. Üj telephelyet létesít a Bács-Kiskun megyei Nyomda­ipari Vállalat Lajosmizsén, ahol klisé-, valamint rotaprin- (jegy­zetsokszorosító) üzem kezdi meg működését. Híradástechnikai iparunk egyik jelentős tennivalója, hogy legfontosabb gyártmányait vi­lágszínvonalon, s lehető legkor­szerűbb technológiával, gazda­ságosan állítsa elő. Ennek egyik alapfeltétele, hogy megszűnjék az iparágban a több irányú pár­huzamos fejlesztési munka, s egy-egy gyártmány szakértői koncentráltan foglalkozhassanak a korszerű új termékekkel. Az ötéves terv előírása szerint a híradástechnikai iparban ren­det teremtenek az üzemek gy ártm ányösszetéte lében. Ezzel összefüggően rendeződik a híradástechnika közszükségleti cikkeinek sorsa is. A rádiók és televíziók tömeges előállítása vidéken Székesfehérvárott ho­nosodik meg, ugyanakkor Kecs­kemétre kerül a magnetofon- gyártás. A kecskeméti üzem nemcsak a „külső” gyáraktól, hanem a pesti anyavállalattól, a Budapesti Rádiótechnikai Gyártól is teljesen átveszi a mágneses hangrögzítő tö­meges előállítási „jogát”. A jövő év első felében a szere­lésen kívül az alkatrészgyártást is meghonosítják, így a kecske­méti gyár nem szorul majd pes­ti kooperációra. A telefongyár a nála levő kétféle magnetofon­gyártást még ez'év végén, illet­ve 1964. év első negyedében ad­ja át Kecskemétnek, s csak a nemrég kialakított hordozható tranzisztoros magnetofont gyárt­ja a jövő év végéig. 1965-től azonban már Kecskemét lesz a magnetofongyártás gazdája. A MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter felhívása a mezőgazdasági üzemek vezetőihez és dolgozóihoz XVIII. ÉVF. 277. SZ. Ara 60 fillér 1963. NOV. 27, SZERDA KLUBOK Vftög proletárjai, egyesülete* /

Next

/
Thumbnails
Contents