Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-22 / 273. szám
Szakszerűen - nagyobb hozzáértéssel Hasznosan töltik az őszi, téli estéket a izíile^alu NYOLCÁN ülnek a géderlaki új iskola nevelői szobájában. Nyolc különböző munkahelyen dolgozó ember, de egy cél érdekében jöttek össze. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság tartja ülését. Éppen a hozzászólásoknál tartanak. A körzeti megbízott a kedvező tapasztalatait sorolja a helyi fiatalokkal kapcsolatban. Részükről törvénybe ütköző cselekmény nem, fordult elő. A szociálpolitikai albizottság képviselője elmondja, hogy meglátogatták a gyámhatóság hatáskörébe és nyilvántartásába tartozó gyerekeket. Egyetlen szabálytalanságot sem. tapasztaltak. Az egyik nevelő jó érzéssel állapítja meg: fiatalkorúak az esti mozielőadásokat nem látogatják, az utcán illedelmesek, az iskolában javult az általános magaviselet. EZUTÁN özvegy Kovács Gá- borné, a nőtanács elnöke kórt szót. Elmondja, hogy a nőtanácsnak volt egy kis megtakarított pénze, s ezen a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekeknek küldtek édességet tartalmazó csomagokat a szülőfalujuk nevében. A gyerekek nagy örömmel fo gadták ezeket, s köszönő leveleikben kérték: szeretnének hírt hallani Géderlak életéről, változott-e azóta, mióta elkerültek onnan. ERRE a kedves feladatra a géderlaki kispajtások bizonyára nagyon szívesen vállalkoznak. Szalay János November 15-én nyitották meg a szanki művelődési otthonban a régi ezüstkalászos tan- folyamot helyettesítő mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam második évfolyamát. Az elmúlt oktatási évadban az első évfolyam anyagából negyvenhat —, s rajtuk kívül a község külterületén még huszonhat — hallgató tett sikeres vizsgát. A növendékek a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai közül kerülnek ki. A munkaterv a mezőgazdaság általános tudnivalóit öleli fel, s a hallgatók az oktatás harmadik évében kapnak majd különleges, termelési áganként megosztó szakmai képesítést. A szakmunkásképző tanfolyammal egyidejűleg a község több közös gazdasága is lehetővé teszi tagjai számára a szakismeretek elsajátítását. A Haladás Tsz-ben például előadássorozatot rendeznek, Novemberi napfényben amelynek keretében egy-egy fog lalkozás alkalmával részletesen megvitatják a sorra kerülő mezőgazdasági jellegű témákat. A szánk—móricgáti Petőfi Tsz-ben most induló tsz-akadémia előadói a közös gazdaság vezetői közül kerülnek ki. Az érdeklődő szövetkezeti gazdák a művelődési otthonban 11 héten át heti két órában sajátítják el a szükséges tudnivalókat. Az akadémia munkaterve felöleli a talajművelés és az öntözéses gazdálkodás feladatait, sor kerül a munkadíjazási formák és a vezetés problémáinak megvitatására is. Külön előadás tárgyalja a rózsás a kukoricatermesztés, a silózás, a vegyszeres gyomirtás, valamint a keveréktakarmányok termesztésének időszerű kérdéseit. Az egészségvédelmi tárgyú előadásokon kívül ismertetik majd az előadók a megye mezőgazdaságának a tervidőszakban elvégzendő feladatait stb. Valamennyi tanfolyam iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A tsz-ek, tszcs-k gazdái magukévá téve a fejlődő mező- gazdaságban rájuk váró megnövekedett követelményeket, szaktudásuk fejlesztésével is igyekeznek azoknak eleget tenni. J. T. Késő őszi napsugarak... Milyen jólesők! A határban vidámabban folyik a munka, s odahaza az anyókák egyhangú életébe is változatosságot csempész a kora délutáni napsütés. Dávo- don Palásti néni felkerekedett a horgolásával és letelepedett a ház előtti kispadon. Hadd szaporodjon az elkezdett függöny. Ujjai fürgén mozognak és gondolatai — ki tudja, hol kalandoznak eközben... Veszélyes vadászkaland Ritka vadászesemény történt a minap a Bakonyban: Ünnep Sándor erdész vadászat közben csaknem életveszélybe került egy vadkan miatt. Hajtás közben az egyik jól megtermett, csaknem kétmázsás vadkan olyan hirtelen ugrott ki a sűrű bozótból a lesben álló vadászra, hogy kiverte a fegyvert a kezéből és maga alá tiporta a meglepett embert. A vadász szerencsére nem szenvedett sérülést a rárohanó vaddisznótól amely a hajtőktől megrémülve tovább szaladt az erdőbe. PETŐFI NGPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István .gazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26~19 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-3B. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lm. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint Báes-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-0S. Index: n, 063. A népfrontbizottság kezdeményezésére a szokásostól eltérő, érdekes tanácskozásra gyűltek össze a pálmo- nostori tanácsházán a társadalmi szervezetek és a helyi termelőszövetkezetek vezetői. A hosszú asztal mellett tizenöten foglalnak he-- lyet. Itt van Takács Ferenc, a Keleti Fény, Szeri István, a Béke Tsz elnöke, Kordé Antal iskolaigazgató, Lukács Pál, a helyi tanács vb elnöke és még több vezető. Az értekezletnek egyetlen napirendi pontja az újságolvasás népszerűsítése. A jelenlevők közéleti emberek, szívügyüknek, hivatásuknak tekintik a lakosság tájékoztatását, felvilágosítását. Amint mondják, ebben a munkában Itgjobb segítőBaráti kör jük az újság. Azt dicsérik, hogy a Petőfi Népe sokat foglalkozik a közös gazdaságok tevékenységével, rendszeresen beszámol a megye és a járás életéről. — Könnyebb a helyi vezetők dolga, ha az emberek olvasnak — bizonygatja Lukács Pál. Indítványozza, hogy a vezetők mutassanak példát az újság- olvasásban és legyenek szervezői, terjesztői a megyei lapnak. A vita középpontjában az újságban megjelent cikkek hasznosítása áll. Takács Ferenc és Szeri István elsősorban azokat a cikkeket olvassa előszeretettel, amelyek a közös gazdaságok termelési tapasztalatait teszik közkinccsé. Czene István a községről szeretne többet olvasni a Petőfi Népében. Kéri, írják meg, hogy a Béke Tsz is csatlakozott a kunszállási Alkotmány Tsz felhívásához és részt vesz a szőlőtelepítési járási versenyben. Ötven holdon már megforgatták a talajt és a táperőt 200 mázsa istállótrágyával, azonkívül 3 mázsa vegyes műtrágyával javították. Harminctagú telepítő brigádot szerveztek, és ha a gyökeres vesszőt megkapják, azonnal megkezdik a dugványok ületését, 240 centiméter sor- és 60 centiméter tőtávolságra. Hangya Mihály, a Keleti Fé%u feißfilöszövetkezet főkönyvelője számokat, adatokat ismertet, amelyek a szövetkezet megerősödését, a gazdák szorgalmát, igyekezetét fémjelzik. Dohányból kétszerese az átlagtermés a tavalyinak, ötvenöt holdról 3170 mázsa hevesit adtak el, ennek megfelelően, több a bevételük. Jól jövedelmezett a kerté szét. Paradicsomból 193 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. Érdemes volt jól gondozni a palántákat, korán kiültetni és premizálni a növényápolást, a termésbetakarítást. Írja meg az újság ezeket is — mondják egybehangzóan —, minden bizonnyal érdekli az olvasókat, a szövetkezeti gazdákat. Igazuk van. Nagy József III. A tej, sajt és vaj országa — Miért éppen Koppenhágát tartom utam legszebb állomásának? — kérded. — Röviden erre nehéz választ adnom. Nevét olvasva a komor Dániát kerestem Koppenhágában. A dán főváros verőfényben fogadott. A kellemes csalódás hangulatában még színesebbnek találtam a kedves belvárosi utcákat, s a nyüzsgő életet. Mogorva embereket keresve nevető diáklányokkal találtam magam szembe. A zöld tetejű mesetornyok, kastélyok, a letűnt századokra emlékeztetnek. De a Tivolival szemben a modern felhőkarcoló figyelmeztet: 1963-at írunk. Ha illetékes lennék Koppenhágát „zöldpatinás városnak” nevezném. Az Amalienborgban a király testőrsége középkori uniformisban néz Kievem lencséjébe. A medvebőrsüveges dalia mozdulatlanul strázsál az operettbe illő őrbódé mellett. Néhány lépéssel arrébb a kikötő fogad. Turisták tucatja versengve fényképez egy szoboralakot. Nem sokkal később én is ott állok a „Lila asszony” rajongói között. Sziklán ül a sel- lőalak. A távolba néz, arcán aggodalom. Így várja napról napra haza a koppenhágai hajóst. A szőke lány, ki mellettem ül, Korsörből jött a fővárosba. Első kérdése a puszta, mellén az atomfegyverkezés elleni mozgalom jelvénye. A „Randevú Koppenhágában” című revü film melódiáit dúdolom önkéntelenül az esti város fényeit bámulva. Vasárnap este mindenki tál-! pon van. A Tivoli kapujában a szórakozó Koppenhága fogad. A dán Vidám Park ma különösen népes. A fény, a hangulat, a kacagás valódi palotákká vará- szolja a papírmasé és vászonfalakat. Alkalmi társaságom, frankfurti és ravennai egyetemisták közös Coca Cola ivászatot terveznek. Barátságunkra! —kiáltjuk nevetve, s versengve szür- csöljük szalmaszállal az orvosságízű nedűt. Bódéról bódéra járva bámészkodunk. s nevetünk együtt a boldog nyertesekkel. A tét kicsi, a nyeremény csecsebecse, hűsítő ital. Motorra ülünk, lét pésben haladunk a csatornák felett ívelő hidakon, önfeledten gyönyörködünk a nyugodt víztükör ezerszínű fényében. Egyre kevesebb a fény, távolodunk. Kicsit nehéz búcsút venni a kedves, öreg Koppenhágától. A megszokott monoton zúgással gurulok Helsingőr felé. Az út két oldalán tejeskannák tudatják a tájékozatlannal, Dánia a tej, sajt és vaj országa! Bájos városka, szűk utcákkal, az őre Sund partján, ez Helsingőr! A félszigeten Hamlet komor kastélya emelkedik, mellette a fehér keresztes piros lobogó Dánia határát jelzi. A tenger haragosan hullámzik. A levelezőlapokról jól ismert barátságos kék színt ma hiába keresem. A szürkészöldes hullámokon kis motorcsónak vergődik, egy pillanatra a Sugovica jut eszembe. Koppenhágai utcarészlet. A turistaház udvarán kíváncsian veszik körül Pannóniámat. Magyar gyártmány? Ilyenről még nem hallottak. S a rövid próbaút után tudomásul veszik a magyar ipar létezését. Esteledik, a társalgóban naplót, levelet írnak, térképük fölé hajolva a másnapi utat tervezik. Angol, francia, svéd szófoszlányok röpködnek. A parti köveken ülve mesél távoli hazájáról az amerikai, a finn és az arab. A szél gyengül* a hullámverés csillapodik. A túlsó partról a svéd Helsing- borg fényei integetnek. SZABÓ GÉZA (Folytatjuk.)
