Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-19 / 270. szám
•1963. november 19, kedd 3. oldal Öivenhét kerékpár Szombat este van, sötét, és barátommal gépkocsin utazunk a békéscsabai műúton. Barátom ül a volánnál, ő vezeti saját autóját. Kellemesnek ígérkezik az utazás: már az is nagyszerű látványt nyújt, ahogy a reflektor misztikus fényében alánk szalad az aszfaltszőnyeg, s oldal fel-, majd eltűnnek az útmenti fák. A sebesség hatvan kilométer körüli, barátom nem szereti a száguldást; a „lassan járj, tovább érsz” elvét vallja, érvényesíti. Egyszer csak elkáromkodja magát,/bár nem híve az obsz- cón kifejezéseknek. Bennem elhül a vér. És így utazunk, szüntelen káromkodás, hülede- zés közepette. Az ok? Kecskemét és a tí- szákécskei elágazás között a lámpa nélküli kerékpárok serege megy előttünk, jön felénk. Bár Kecskemétet elhagyva egymás melletti kettőt előzünk meg, aztán egyesben halad a következő, most ötös csoport jön velünk szemben, —, s az említett útszakaszon mintegy húsz kilométeres távon, ötvenkét kerékpárt számolok meg. Egyiknek sincs lámpája. Kilométerenként csaknem három közlekedik ki- világítatlan. S eszeinbe jut, és rémít az a rengeteg közúti baleset, amelyről olvasok a lapokban. Különösen rémítő az* a tudat, hogy itt a „murci” időszaka, amit igazol az is, hogy a lámpa nélküli biciklik nem egyikén ülő bizonytalanul fogja a kormányt. Megfeszített figyelemre van szüksége barátomnak, hogy elkerülje a balesetet, aminek, ha ne adj isten, bekövetkezne, nem ő volna az oka. öt ven hétszeres az ok — 20 kilométeren. S hány ilyen húszkilométeres útszakasz van a megyében, az egész országban? Elképzelni is sok rágondolni és vérfagyasztó. És nem vigasztaló a rengeteg baleset magyarázatának meglelése. Eddig ugyanis azt gondoltam, hogy a közúti szerencsétlenségek legfőbb oka kizárólag az autók számának ugrásszerű megnövekedése. Most már látom, nemcsak az. A kerékpárosok, szekeresek, gyalogosok fegyel metlensége is. Tévedés ne essék: nem vágyó^ sem autós, sem kerékpáros, sem e vonatkozásban másfajta párti. Emberpárti vagyok. És mivel mások már elmondták: emberek, vigyázzatok társaitok testi épségére, — és hozzáteszem: Vigyázzunk saját magunkra is! T. I. Szőlősorok az alkonyaiban Mintha lángra lobbant volna a távoli facsoport. Pirosló tűz az alkonyat. A szorgoskodó emberek alakjai sziluettként látszanak a kontrafényben. Telepítenek. A jászszentlászlói Aranyhomok Tsz tábláján, a frissen ültetett szőlősorok felett szabadra eresztett kötőfékkel vágtat az őszi szél paripája. Utána, a sorok között, cikcakkos fodrok maradnak a homokon. A terméketlenség csipketerítője. Hosszú lánc nyúlik át a táblán, a túlsó vége szinte elvész a naplementében. Innenső végét Váradi András, az egyik munkacsapat vezetője tartja. Most jelölik ki a legújabb sort. Kétszáznegyven centire a mellette levő és már eltelepített sortól. — Nyolcvanezer szál vesszőt kaptunk — tájékoztat Váradi András. — Kövidinkát. Ez elég lesz húsz holdra, amit most őszre tervezünk. Aztán a távolba mutat. Tavasszal ott telepítettek 50 hold szőlőt. Kilencven százalékos az eredés. A mostani terület ehhez csatlakozik. Korábban gabonát termesztettek rajta, meg somkórót, mindegyiket kevés haszonnal. Az idén burgonya volt a parcellán, ami viszonylag jól fizetett. — Nem könnyű munka a telepítés — mondja Csányi Péter, a szövetkezet másik gazdája. — De szükségünk van rá, hogy több legyen majd a jövedelmünk. A mostaninál jóval több. Nem könnyű, de nem is idegen számukra ez a munka. AnCijiőszalon Tetszetős világos falszínek, modern, kényelmes berendezés, ízléses kirakatok — és igen sok divatos cipő. így lehetne rövid leírást adni a Kecskeméti Cipész Ktsz öt hete megnyílt Rákóczi úti cipőszalonjáról. Eddig 103 pár női és férficipő készítését vállalták. A vásárlók hatféle színű valódi gyíkbőr, négy lakkszín és huszonhárom különféle egyéb bőrszín között válogathatnak. A legkeresettebbek ezek közül: nőknél a drapp, négerbarna, szürke, piros és csau —, a férfiaknál a fekete és a sötétbarna. A szövetkezet húsz különböző fazonú férfi és mintegy huszonöt különféle formájú női lábbelit készít a rendelőknek. Az új üzlet cipőjavítások felvételével is foglalkozik. Az elmúlt* hónapban 450 pár lábbelit javíttattak .itt a kecskemétiek. A reprezentatív cipőszalonban naponta átlag ötven vásárló fordul meg. A képen: Borsos István, az üzlet vezetője mutatja az ifjú vásárlóknak az év őszi cipődivat újdonságait. (K—s.) nak idején, egyéni korukban, mindnyájan telepítettek. Fél holdat, egy holdat. Többet nem. Szétszórt parcellákon. Most pedig összefüggő, hatalmas táblákon ... Szekér közeledik a lenyugvó nap felől. Nagy hordók gubbasztanak rajta. Huszonnyolc hektó víz fér el bennük. Lantos Béla, a fogatos, ma már négyszer fordult. Majdnem másfél kilométerről, a falu szélétől hordja a vizet. A kúthoz Pajor Lajosné is elmegy vele, hogy segítsen telemeregetni a tároló edényt. Az asszony most a szőlővesszőket rakja a kihúzott lánc mellé. Amint meglátja a szekeret, felegyenesedik, s odakiált a fogatosnak: — Megyünk-e ma még vízért. Béla bácsi? — Még egyszer elmegyünk — válaszol némi gondolkodás után a fogatos. Majd felém fordulva ezt mondja: „Nyeli a homok a vizet, csak győzzük itatni.” De úgy látszik, győzik. S bár a nap egyre lejjebb csúszik, dolgoznak tovább. Újabb szőlővesszők kerülnek a homokba, soraik messzebbre nyúlnak az alkonyati fénysugárnál is. H—I. Téli semmittevés Rövidülnek a nappalok, egy-kettőre „belecsöppenünk” a télbe. Mint a megyében annyi más helyen, Dávod község négy termelő- szövetkezetében is befejezik nemsokára a betakarítási munkákat. A hosz- szú téli estéken vajon mivel foglalkoznak majd a dáv5- diak? Mielőtt a kérdésre választ adnánk, hadd említsük meg, hogy megyeszerte egyre több tsz-ben oldják meg a gazdák téli foglalkoztatásának problémáját. Számos hasznos, jövedelmező és szinte szórakozásképpen, játszva elvégezhető munka kínálkozik a kosárfonástól a seprűkötésen át a gyékény- szatyorok készítéséig, de ki győzné mindet felsorolni! Nos, a dávodi fiatalok találnak maguknak téli elfoglaltságot: a bajai hűtőház építésénél, az erdészetben fakitermelésnél. Ső«t, a helyi tanács is foglalkoztat néhány dobozét az út menti fasorok rendbetétele során, a cser- jézéseknél. Ez azonban valamennyi, egyébként is elvégzendő' feladat, s a mintegy 800 szövetkezeti gazdának — akiknek majdnem az egynegyed része csökkent munkaképességű, nyugdíjas, öreg — csak bizonyos hányadát érinti. Tervszerű téli foglalkoztatás azonban — olyan formában, ahogy fentebb említettük — nincs Dávodon. Nem a község és a termelőszövetkezet vezetőin múlik mindez, hiszen tavaly már próbáltak megállapodásra jutni a Bajai Háziipari Szövetkezettel, s a kínálkozó munkaalkalmakra tanácsüléseken, egyéb őszjöveteleken és hangosan beszélőn is nemegyszer felhívták a lakosság figyelmét. Az eredmény? Két-három jelentkező ha akadt. Mi tagadás, a községben kísért még a téli semmittevés, a búbos kemence mellé húzódás romantikája. De napjaink sodrában egyre idegenebbé válik ez a patópálos, befelé forduló álláspont. A község nemcsak idényszerű együvé tartozást kíván tagjaitól, akikből összetevődött. S nem utolsó szempont a tél közös foglalatoskodásaiban az anyagi haszon is, amellyel jár. Jó, ha — az e tekintetben már több esztendő hagyományaira támaszkodó tsz-ek példáját szem előtt tartva s azon okulva — mindezt a dá- vodiak is megfontolják! Jóba Tibor mm Üzemben a szeszfőzdék Az idei gazdag gyümölcstermésből bőségesen jutott megyénkben szeszipari feldolgozásra is. A földművesszövetkezetek főzdéi éjjel-nappal üzemelnek. Helyenként még tart a sárgabarack feldolgozása is. A korszerűsített, új berendezéssel ellátott szeszfőzdékben előállított pálinka kitűnő minőségű. A kecskeméti barackot például kimagozva és osztályozva készítették elő a lepárlásra — így illatban és zamatban első osztályú italt nyernek. A szeszfőzdék télen is teljes kapacitással üzemelnek. Az igen nagy mennyiségű almán kívül a tavalyinál háromszor több, összesen mintegy 1000 vagon törköly is kifőzésre vár. A tervezettnél körülbelül félmillió literrel nagyobb mennyiségű, összesen másfél millió liter gyümölcspálinkát párolnak le az idei termésből. —• Ember és a kalapja Hosszú hetek óta magasodnak a földkupacok Kecskeméten, a megyei tanácsháza „ előtt. Csatornáznak. A gyalogosok a mély árok fölött átvezetett deszkapallón közlekednek, amelyet a költői lelkületű városlakók „sóhajok hídjának” becéznek. Ezen a szép nevű hídon játszódott le minap az alábbi tragédia. Jól öltözött, idősebb úr sietett át a ringó deszkákon. Lábán fényesre pucolt cipő, vállán zöld eső! p'"t. fején galambszürke kalap... volt még egy szempillantással ezelőtt is. Most viszont már gyér frizuráját lobogtatta a gonosz novemberi szél, és a kalap néhány játékos bukfencet vetve a levegőben, szép csendesen beleereszkedett az árok fenekén folydogáló agyagos vízbe. A kárvallott úr szót- lan rosszallással bámult a hűtlen jószág után, mint aki arra vár, hogy úgy, ahogy távozott, vissza is sétál fejebúb- jára a kalap, és ő siethet ismét dolga után. A kalap nem jött, de jött egy néni. Egyetlen pillantással felmérte a helyzetet, aztán összecsapva kezét, haladéktalanul jajveszékelni kezdett: — Micsoda szép kalap! Milyen nagy kár! Csak meg ne fázzon, szegény ember, hiszen már haja sincs sok. A kalapja vesztett férfiút szemmel láthatóan idegesítette a hangos jajveszékelés, mert újabb és újabb nézőket vonzott. Egy iskolatáskát lóbáló rosszcsont oldalba vágva cimboráját kijelentette, hogy a kalap gyönyörűen úszik így is, de nem ártana azért egy vitorlát szerelni a karimájára. — Ne búsuljon, sza- kikám, legalább nem kell kimosni a brét — szellemeskedett egy rezes orrú szesztestvér, és vigyorogva nézett szét, mint aki tapsra vár. Eközben a kalap tulajdonosa zavartan téb- lábolt a rászegeződő pillantások kereszttüzében és már-már úgy tűnt, hogy veszni hagyva kalapját elmenekül, amikor egy hölgy odanyújtotta neki esernyőjét: Próbálja meg ezzel kihalászni. — Tegyen rá gilisztát is, öreg fiú, hátha arra jobban harap — szellemeskedett megint a rezes orrú. Az esernyő, sajnos, rövidnek bizonyult, és a férfiú kénytelen volt áthajolni a híd korlátján. Előbb csak derékig, aztán még tovább, míg lába alól kicsúszott a síkos deszka, és jómaga is odatoccsant a kalap mellé. — Jaj, jesszus Máriám! — sikoltott a néni. — Jaj, az ernyőm! — sikoltott a hölgy. — Na, látja, így kellett volna kezdeni — mondta a szeszbarát, és mivel több látnivaló nem kínálkozott, elindult a legközelebbi kocsma irányába, hogy egy fröccsel teljessé tegye a délelőtti mulatságot. fi. fi* 8200 vagon Kiváló kapcsolat alakult ki az évek során a MÁV és a Lengyel Államvasútak között. A két vasút részben az OSZZSD, a szocialista országok vasútjainak nemzetközi szervezetében, részben közvetlenül cseréli ki tapasztalatait. Az együttműködés nagyon gyümölcsöző — sok tudományos kutatási eredményt cseréltünk ki —, de talán még nagyobb az a segítség, amit a lengyel ipar nyújt a MÁV-nak. A MÁV-nak az évtizedek során eléggé tönkrement a kocsiparkja, tehát folyamatosan fel kell újítania. Itt is segítséget nyújt a lengyel ipar. 1950-től folyamatosan szállít vagonokat, különösen jelentős számban az utóbbi években. A lengyel járműipar eddig 8200 vagont adott a MÁV-nak, zömmel 20—28 tonnásakat, fedett és nyitott kocsikat, továbbá olajszállító tartályokat és egyéb speciális vagonokat. A MÁV távközlési és biztosító berendezési építésfőnökség is kapott lengyel berendezéseket, így például a hidraulikus „vakond” jelentősen meggyorsítja a kábelfektetést. Anélkül, hogy földmunkákat kellene végezni, 5—10—15 méter széles töltés alatt is át tudja fűzni a kábelt, amivel sok időt takaríthatnak meg, >00000000000000 Sikeresen vizsgáztak A KGST ajánlására Magyar- országon szakosítják 9 féle szabóipari gép gyártását. A Csepel Művek varrógépgyárában rekordidő alatt elkészültek kétfajta szabászgép- és két varrógéptípus mintapéldányai. Ezeket próbára kiküldték Moszkvába, mert a szovjet ruhaipar nagyobb mennyiségű gépet kíván vásárolni Magyarországtól. A próba után nagy elismeréssel nyilatkoztak a gépekről, A próbára küldött varrógépeket néhány hét múlva Moszkvából Csehszlovákiába szállítják mert a csehszlovák külkereskedelem is jelentős rendelést kíván feladni. Rövidesen a román külkereskedelmi szervekkel is tárgyalások kezdődnek magyar varrógépek szállításáról, A Csepeli Varrógépgy á rbr teljes gépcsaládot akarnak ki dolgozni, amelynél az alkatrészek nagyrészt egyformák és így mód nyílik a nagy sorozatú gyártásra.
