Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
^CSKErtSV*' Világ proletárjai, egyesüljetek! XVUI. ÉVF. 269. SZ. Ara 60 fillér 1963. NOV. 17, VASÁRNAP Mielőtt lehull a hó... Örülünk a hosszú ősznek, a derűs, verőfényes időjárásnak, vasutas-értekezleteken azonban már egyre több szó esik a téli forgalomra való felkészülésről. A köd. ólmos eső, a hófúvások kemény ellenfelei a vasút dolgozóinak. Télen a nap minden órájában akadályokkal találkoznak, amelyek elhárítása a rendes napi munka mellett komoly feladatokat jelent. A behavazott, felfagyott váltók és vágánykeresztezések sok fennakadást okoztak a forgalomban az elmúlt télen is. S meg kell mondanunk, voltak szolgálati helyek, ahol sem a vezetők, sem a dolgozók nem készültek fel megfelelően a tél fogadására, s ebből adódóan több forgalmi akadály keletkezett a Szegedi Vasútigazgatóság területén. A legfontosabb ezért most a vasút dolgozóinak időben történő felkészítése a zord időjárásra, s a munka helyes megszervezése. Gondoskodni kell az emberekről, s a szabadban dolgozók részére megfelelő védőital és ruha álljon rendelkezésre, s mindent kövessünk el. hogy a követelményeknek megfelelően biztosítva legyen a személyszállító vonatok menetközbeni fűtése. A Szegedi MÁV Igazgatóság központi szo’gálata intézkedési tervet dolgozott lei, amely több olyan feladat elvégzésére hívja fel a figyelmet, ami a tél által okozott akadályok megelőzését hivatott elősegíteni. A vasútnál is — mint mindenütt — a vezetők felelősek a dolgozók testi épségéért. Ezért különös gondot fordítsunk a dolgozók oktatására, mert csak így kerülhetők el a veszélyes időben a balesetek, s biztosítható a zavartalan forgalom. Bármilyen kemény is lesz a tél, a személyforgalmat- és a szállítást tervszerűen kell lebonyolítani. A szegedi igazgatóságnak a tervhez viszonyítva jelenleg már csak 0,6 százalék a lemaradása, ami meny- nyiségben 20 ezer tonnát jelent. A népgazdaság számára azonban rendkívül fontos, hogy az év hátralevő hónapjaiban még újabb 245 ezer tonna áru elszállítását vállaljuk. Vontató és szállítóeszközök nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre, sőt mondhatjuk, kevés van belőlük. Vasútvonalainkon a forgalom irányítása percnyi pontossággal kell. hogy történjen. Éppen ezért a megnövekedett feladatok végrehajtásáért még jobb mozdony- és vagonkihasználásra, pontosabb forgalomirányításra, s mindenkeléit a fuvarozó és fuvaroztató közvetlenebb kapcsolatára lesz szükség. Mindehhez jön a tél. amelyre fel kell készülni. Csak így lehetséges az állomásokat, megállóhelyeket, az utasok által használt területeket, a személy és szolgálati kocsik lépy esőit idejében megtisztítani a hófúvásoktól, hótól és jégtől, s a síkos helyeket homokkal felhinteni. A zord időjárásra való felkészülés, a szolgálati helyek ezzel kapcsolatban készített ütemterve, ezeknek a dolgozókkal való ismertetése és végrehajtása előfeltételei annak, hogy minél zavartalanabbal! bonyolíthassuk le a téli for’ SZILÁDI SÁNDOR A kecskeméti Béke Tsz irodájában nagy munkában van az „adminisztratív gárda”. Oskolás Jánosné, Szántosi Jánosné, Nagy Ida és Vida Marika a zárszámadásra készül: rögzítik az esztendő gazdálkodási eredményeit, s a földjáradék jóváírásán fáradoznak. Nincsenek elhelyezkedési gondok a megyében Munkaerőhiánnyal az építő- és az élelmiszeripar Sokszor halljuk vállalatvezetőktől, hogy nincs élég munkaerő üzemükben, ugyanakkor többször megfordulnak szerkesztőségünkben is olyanok, akik munkát keresnek. Megkértük Tóth Imrét, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjét, tájékoztasson bennünket megyénk munkaerőgazdálkodási helyzetéről. — Egész megyénkre vonatkozóan egyértelmű választ adni szinte lehetetlen — válaszolta beszélgetésünk elején Tóth elvtárs — olyan sokrétű, szerteágazó problémák jellemzik munkaerőhelyzetünket. Megállapíthatjuk azonban — hiszen ezt a gyakorlati élet igazolja — hogy 1963-ban nálunk is végérvényesen felszámolódtak az elhelyezkedési nehézségek. Ma már az a gond, hogy a vállalatok férflmunkaerő-igényét — különösen szakmunkás vonatkozásban — nem tudjuk kielégíteni. Többek között más megyék, s a főváros üzemei részére történő munkaerő-toborzási terveinket sok esetben meg sem kíséreljük teljesíteni, mert eleve kilátástalan. Természetesen a mi megyénk lakossága szempontjából ez örvendetes tény, hiszen egyre inkább itt, lakóhelyén találja meg a családfenntartó a munkaalkalmat, s nem kell hétközben kettős háztartásról gondoskodnia. A népgazdaság szempontjából viszont hátrányos, mert több nagy jelentőségű üzem munkaerőhiánnyal küzd. A női munkaerők elhelyezésében is eljutottunk arra a pontra, hogy — különösen äz élelmiszeripari üzemek — termelési szezonjában elhelyezésük nem jelent nehézséget. Ügyany- nyira, hogy most, november hónapban sem tudunk elég munkaerőt biztosítani egyes üzemeknek, többel^ között a baromfifeldolgozó vállalatoknak. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy nincs már elég férfi és női munkaerő megyénkben. Említettem azonban, hogy erre nem lehet egyértelmű választ adni. Júniusban felmérést végeztünk, amelyből kitűnt, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben hat és fél ezer olyan tsz-tag van, aki a mezőgazdaság csúcsmunka idején nem dolgozott. Ezekre a munkaerőkre különösen a mezőgazdaság gépesítésének fokozásával mindenképpen számíthat az ipar. Néhány tsz-ben a betakarítatlan kukoricaszár A MEGYE közel 200 ezer ■ a Összefogás Társadalmi munkában fedik be negyven hold új telepítésű szőlőjüket az orgoványi Petőfi Tszcs gazdái. Féltő gonddal készítik elő a téli „pihenőre” az ültetvényeket, hiszen azok jó beállottsága biztató ígéret a jövőre nézve. A csoport apraja- nagyja ott sürgölődik a táblán, a lovakat vezetve, vagy az eke szarvát tartva. Mire e kép megjelenik, szakszerűen betakart szőlővesszők bújnak meg a tol- vajosi bakhátak alatt. Biz tosak lehetünk benne, hogy az időben végzett gondos munka sokszorosan megtérül a termelőszövetkezeti csoport gazdáinak. holdas mélyszántási tervéből eddig mintegy 110 ezer holdon végezték el a talajelőkészítést a közös gazdaságok. Pedig az elmúlt hetekben az időjárás kedvezett a munkának. A lemaradás okát kutatva a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, illetve a gépállomások megyei igazgatósága megállapította, hogy számos termelő- szövetkezetben a betakarítatlan kukoricaszár akadályozta az erőgépek munkáját. Még az elmúlt héten is a répaszállítás, a kukoricahordás kötötte le a közös gazdaságok gépi erejének tekintélyes részét. „MI BIZONY nem dicsekedhetünk’' — ezzel kezdte tájékoztatóját a Kiskőrösi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. És nem is alaptalanul. Különösen a tszcs-k és szakszövetkezetek frontján mutatkozik lemaradás. A keceli szakszövetkezetek például 3000 holdas mélyszántási tervükből mindössze 200 holdat teljesítettek eddig. Hasonló a helyzet Solton, Akasztón és Bócsán is. akadályozza a munkát A bajai járásban az előirányzott terület 54—55 százalékán végezték el eddig a mélyszántást. TERVTELJ ESITÉSÜNK 50 százalékos mindössze, mert kevés a szántótraktor — panaszolták a kalocsai járásiak. A Kalocsai Gépállomás nyolc D—4—K-s erőgépéből három áll, mert nem kapnak pótalkatrészt. Még rosszabb a helyzet a Dusnoki Gépállomáson, itt hét hasonló típusú traktor közül öt vesztegel a gépszínben. A mélyszántásban mutatkozó lemaradás természetesen nem magyarázható a nyolc gép lei- esésével. A félegyházi járásban a kunszállási Üj Világ Tsz a „favorit”. Mindössze 10 hold hiányzik mélyszántási tervének teljesítéséhez. A jászszentlászlói Űj Barázda Tsz azonban eddig 150 holdon végezte el a talaj- előkészítést, 550 holdas tervével szemben. VÁLTOZATLANUL tartja első helyét a kecskeméti járás 92 százalékos tervteljesítéssel. Ha az idő kedvez, a járás termelőszövetkezetei a hét végén pontot tesznek a mélyszántás végére. A szép eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a közös gazdaságok már a vetési munkákkal párhuzamosán betakarították a kukorica jó részét és az erőgépek megfelelő ütemben dolgozhatták. Különösen égető problémaként jelentkezett az idén megyénk építőiparának munkaerőigényének ellátása. Olyannyira hogy nőket is kénytelenek voltunk könnyebb segédmunkára alkalmazni. Az építőiparnak még így sincs elég munkása. Ma már el lehet mondani, hogy megyénkben nem a munkaerő keresi a munkahelyet, hanem a munkahely a munkaerőt. Mindez egyben azt is eredményezte, hogy nagymértékben megnőtt a vállalatoktól való önkényes, vagy hozzájárulásos kilépések száma, mert a dolgozók válogathatnak a munkahelyek között. Egyébként jellemző erre az is, például, hogy szeptemberben 2014 fő jelentkezett munkára, s ebből 1736 főt helyeztünk el. 278-an nem fogadták el a felkínált munkahelyet. Egyébként ha mindannyian elfogadják, akkor is 1063 munkaerőigény maradt volna kielégítetlen. Az egyre növekvő munkaerőkeresletet csak úgy tudjuk kielégíteni, ha még pontosabb felmérést és körzetenként munkaerőmérleget készítünk megyénkben. Megoldásnak látszik például, ha a nőknek is megfelelő munkahelyekről fokozatosan átcsoportosítjuk a férfiakat. Ezenkívül nagy munkaerő-tartalékot jelentenek azok a nők, akik gyermekeik miatt nem tudnak munkát vállalni, de ha elég bölcsődét és napközit létesítenek a vállalatok és tanácsok, szívesen elmennének dolgozni — fejezte be tájékoztatóját Tóth elvtárs. n. a Gyorsítsuk meg az őszi mélyszántást
