Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-02 / 257. szám
IMS. november t, szombat ft. «Mal A költségvetés Őszi séta Helvécián és község fejlesztés jövő évi tervjavaslata a megyei tanáés ütésének napirendjén (Folytatás az 1. oldalról.) javaslat szerint négy mélyfúrású kutat, 10 törpevízmüvet, 51 kilométer vízhálózatot, 28 kilométer villanyhálózatot, 460 új lámpahelyet, 30 600 folyóméter járdát, 37 540 folyóméter utat, 44 iskolai tantermet, négy óvodai tantermet, 11 kultúrhá- zat, egy mozit, két egészségházat, nyolc orvosi rendelőt, hét orvosi lakást, öt strandfürdőt, 2900 folyóméter csatornát, két postaházat, 108 720 négyzetméter parkosítást, két autóbuszmegállót és öt ravatalozót kívánunk létrehozni. Beszámolója további részében a végrehajtó bizottság »1- nökhelyettese kitért a tanácsok gazdálkodását érintő ellenőrzések tapasztalataira, s ennek kapcsán több fogyatékosság felszámolására hívta fel a figyelmet, majd e szavakkal fejezte be a vb beszámolóját: — Feltétlenül indokolt, hogy a tanácsok, a végrehajtó bizottságok, a szakigazgatási szervek az eddiginél mélyrehatóbban elemezzék a gazdálkodás folyamatát, és ennek alapján formálják, alakítsák, határozzák meg a következő évek célkitűzéseit. Mindannyiunk feladata, hogy tudásunk legjavát adva használjuk ki a szocialista rendszer erőforrásait, hogy a dolgozó nép alkotó munkája hatékonyabbá, eredményesebbé váljon. Ha így dolgozunk, meggyorsul népgazdaságunk fejlődése, nagyobb tempóban állítjuk gazdasági eredményeinket a szocialista társadalom felépítése szolgálatába abból a jelszóból kiindulva: mindent az emberért, az ember szolgálatában. A zárszámadás és költségvetési tervjavaslat az összes tanácsok és végrehajtó bizottságok, valamint állandó bizottságok erőfeszítését tükrözi. Igen sok és körültekintő munka eredménye, ha helyenként a fel- készültség és tapasztalathiány korlátái hagynak is kívánni valót. A végrehajtó bizottságok a szakosztályok előterjesztését megtárgyalták és elfogadták, ennek alapján kérem a tisztelt megyei tanácsot, az 1962. évi zárszámadást és az 1964. évi költségvetési és községfejlesztési tervjavaslatot, valamint a beszámolót és a kiadott határozati javaslatot fogadja el. • Az igen részletes, elemző beszámoló utáni vita során felszólalt Benei Sándor, a megyei tanács pénzügyi állandó bizottságának elnöke, Piukovics Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Nagy Sándor, a művelődési állandó bizottság elnöke, dr. Pilcz Károly, dr. Gaj- dócsi István, Borbély Lajos, Pálmai Máté és Acs Sánta Istvánná megyei tanácstagok. — Szinte kivétel nélkül valameny- nyien hangsúlyozták, hogy a végrehajtó bizottság által most előterjesztett jövő évi költség- vetési tervezet valóban kollektív munkával készült. A végrehajtó bizottságokon kívül az előkészítésben megyeszerte tevékenyen részt vett valamennyi állandó bizottság, a tanácstagok, s észrevételeivel, javaslataival maga a lakosság. Többen azt is kiemelték, hogy a költségvetési tervezet adatai mögül szinte plasztikusan kirajzolódtak a dolgozó ember érdekei, hiszen minden számadat ennek szolgálatában áll. A beszámoló feletti vitát Buda Gábor elvtárs foglalta össze. Ezt követően mind az 1962. évi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolót, mind pedig a jövő évi költség- vetési és községfejlesztési terv- javaslatot — az előterjesztett határozati javaslatokkal együtt — a megyei tanács egyhangúan elfogadta. Második napirendi pontként: néhány bejelentést fogadott el a megyed tanács, s végezetül az interpellációkra került sor. Dr. Kiss Ágoston lakiteleki választói nevében egy vendéglátó létesítmény iránti kérést terjesztett elő. Ács Sánta Istvánná tanácstag Katymár tüzelőellátásához kért segítséget. Kovács Gergely (Tompa) a mezőgazdasági technikumi oktatásban részt vevő felnőttek vizsgájának két részre való megosztását javasolta. Hozat Ervin Nemesnádudvar lakosságának kívánságára törpebenzinkút létesítésére, Kása Istvánná Má- riahegy képviseletében útépítésre, dr. Gajdócsi István Baja képviseletében bölcsőde, illetve napközi otthon létesítése iránt terjesztett elő kérést. A 9. számú Autóközlekedési Vállalatot érintő panasszal, illetve kéréssel interpellált Takács József kecskeméti és Filákovity Vití- lyosné hercegszántói megyei tanácstag. A kiskőrösiek nevében Szabó Jánosné terjesztett elő kérést a közvilágítás bővítésére. Az interpellációkra a megyei tanács vb-tagjai, az illetékes 6sztályok vezetői, az érintett szakterületek jelenlevő képviselői válaszoltak, illetve a megyei tanács megszabta a válaszadás határidejét. Ezzel a tanácsülés véget ért. Az állami gazdaság központjától két kilométer hosszú az út a tanácsházáig. A gyümölcsfák felett kisütött a nap, s a nyirkos őszi köd is felszállt a szőlősorok közül. Vörös, meg rozsdabarna levelek kószálnak a levegőben, beborítják az útmenti árkokat. Csendbe burkolóztak a tanyák. De amott, a lankás tájon, a lánctalpas gép berregése robbantja szét a nyugalmat. Folyik a talaj előkészítés, a telepítés rövidesen megkezdődik. Vágó József tanácselnök kellemesen meleg szobájából jólesik szétnézni az őszülő határban. Nemcsak a benti és a kinti levegő hőfoka közti különbség miatt, hanem elsősorban azért, mert a táj szorgalmas emberi munkáról ad számot. m A tanácselnök örömmel beszél az elvégzett őszi munkákról: — Megvolt a szüret. Tizennyolc mázsa volt az átlag, mind a négy termelőszövetkezeti csoportban. Az utóbbi tíz évben ez a legjobb termés. Több mint ezer holdon a vetést október húszra elvégeztük. Aztán a telepítésekről folyik a szó. Vágó József tudtunkra adja, hogy két tszcs, az Aranyhomok és az Ezerjó két év alatt 400 holdon létesít új szőlőt. Bizony, ez nagy munka. Még folyik a talaj előkészítése, egyen- getése, forgatása. Fiatalasszony lép a szobába. Kiderül, hogy az Ezerjó Tszcs könyvelője. Kovács Károlyné a neve. — Nálunk már elő van készítve a talaj — javítja ki az elnököt. — Tizenöt holdon telepítünk szőlőt. Szívesen csinálják a gazdák, látják, hogy ebből lesz majd az igazi haszon. Sőt, egy- egy nap társadalmi munkát is szánnak erre a célra. Éppen úgy, mint a tavasszal, amikor tíz holdon szőlőt, a másik tíz holdon pedig gyümölcsöst telepítettünk. Az eredés 98 százalékos. A legjobb, ami elképzelhető. A gazdák szorgalmát számos példa bizonyítja. Szabó Imre például egymaga 30 holdat vetett be a csoport közös tábláján. Lófogattal. Nem győzték várni a Jakabszállási Gépállomás traktorosait. Még éjszaka is vetett, ráadásul hiba nélkül. Több ilyen gazda is van a csoportban. Hogy csak néhányat említsünk, közéjük tartozik Geiszt János, Dudás Ferenc és Pető Imre. | 2. \ — Nem vagyunk túl gazdagok még, de megélünk a magunk lábán — jelenti ki önbizalommal hangjában a könyvelőnő. — Általában 150 ezer forint van az egyszámlánkon. A gyümölcsöst teljesen saját erőből telepítettük. Nincs rajta hitel. „Asszony-gondok” megvitatása a tanácsülés szünetében... Aztán a vb elnökéhez fordul. Megkérdi, milyen fajta burgonyát vegyen a csoport a városföldi Dózsa Tsz-től. Az elnök egy kis ideig töpreng, aztán a korai rózsát ajánlja. — Sok mindent megbeszélünk — magyarázza Kovácsné. — Közel vagyunk egymáshoz, és hát... több szem többet lát. Innen az Alföldi Állami Pincegazdaság helyi átvevő telepére megyünk. A tanácsházához odalátszik a hosszú, majorszerű épület, néhány alacsony' ház társaságában. Végét járja a must átvétele. Hatezer hektó került felvásárlásra. Az óriási hordók között szinte törpévé válik az ember. Az erjedő must szaga betölti a levegőt. — Nem sok látnivaló akad itt — mondja Ábrahám Lajos pincemester. — Hanem tekintsék meg a földművesszövetkezet szeszfőzdéjét. Az igen! Olyan három sincs az országban. cm Még mielőtt tovább indulnánk, benézünk az Aranyhomok Tszcs- be is. Rövid keresés után megtaláljuk a könyvelőnőt, Benedek Jánosnét, aki egyben a községi párttitkár is. — November 10-én hozzáfogunk a telepítéshez — tájékoztat. — A harminctagú brigád készen áll a munkára. Most még várjuk a gépet, amely a húsz holdon aláforgatja a hetven vagon lápföldet. Ezzel a talajt javítjuk. Helvécia határa tehát csak látszólag merült szendergésbe. Sok, nagyon sok munka vár még elvégzésre a fagyok beállta előtt. És fel kell készülni p jövő évre is. Hiszen az Arany homokban tavasszal már 2 ¥• centi sortávolságra telepítik : szőlőt... Kőrútunk utolsó állomások' betérünk a szeszfőzdébe. A in- tornyos ház nem sokat sejtet — kívülről. De belül... valóságos nagyüzem. Tömény alkotíolsz; ■ — Naponta 150 mázsa cr: ' dolgozunk fel — mondja K s Gyula főzdevezető — Ebbő' tíz, tizenkét hektó pálinkát nyerünk. Egyelőre „csak” 300 vagon nyersanyag vár feldolgozás ra. Gazdag, sokszínű életet rejt az őszi határ. Ami tolira kívánkozik. az nem a falevelek hullása, hanem a tájat üdévé va- rászoló emberi akaraterő. S oso- da-e, ha a szeszfőzde termékének kóstolgatása után még szebbnek látjuk az itt lüktető munkát és eredményeit, olyan szénnek, hogy azt már le sem lehet írni... HATVANI DÁNIEL ?ui6lJU>z«iarkírozil Stely épül Bátyán Harmincezer forintos költséggel autóbuszparkírozó helyet építenek ki Bátyán. A távlati tervekben pedig helyi járat beállítása szerepel Bátya és Kalocsa között, mivel a faluból közel háromszázan járnak naponta dolgozni a kalocsai üzemekbe. Ifjúsági presszó? A megnyitó napján, estefelé tértünk be a bátyai „ifjúsági” eszpresz- szóba. A falu fiatalsága közül már csak a képen látható három ifjú emberrel találkoztunk: Szarvas Ferenccel, Hegedűs Ferencnével és férjével. Egy másik, népesebb asztaltársaság — sértődés ne essék —, nem tartozott már a fiatalabb korosztályba. A köztük folyó beszélgetés hangos zsivaja, meg a lemezjátszóból áradó harsány zene majd szétvetette a kis helyiséget, amely a berendezésből ítélve, egyszerre mindössze 24 ember számára nyújt szórakozási lehetőséget. A hat asztalkával, huszonnégy székkel, könyvespolccal, rádióval és lemezjátszóval „felszerelt” kis presszó falát egyetlen tábla díszíti, rajta emlékeztetőül: „A Felvégtől az alvégig című műsor ajándéka a bátyai fiataloknak.” A fiataloktól megtudjuk, hogy az ajándék tulajdonképpen nyeremény. Első díja a rádió és a SZÖVOSZ országos pályázatának, amit Hegedűs- né, Margitka és Szarvas Feri egy- egy önálló pályaművel megosztva nyertek meg, huszonötezer forintos beruházási utalvány formájában. Ezt az összeget a helyi földművesszövetkezet a falusi fiatalokat szolgáló, tetszés szerinti létesítmény megépítésére fordíthatta. Nem vitatjuk annak helyességét, hogy a nyereményt éppen egy ifjúsági presszó kialakítására költötték, de azért néhány megjegyzés kikívánkozik. A presszó megszületése egybeesett a falusi vendéglő kialakításával, s a régi vitathatatlanul korszerűtlen — cukrászda megszüntetésével. A fiatalok által nyert 25 ezer forintot egy nagyobb beruházási keretbe „beolvasztották” és egymás közvetlen szomszédságában létrehozták az italboltot és a presszót, mely két kis helyiségből áll, s ez utóbbit kinevezték ifjúsági presszónak. Kétségtelenül jó gondolat, de a kivitelezés nem minden vonatkozásában dicsérendő. Mert a körülményeket tekintve így aligha fog valóban ifjúsági presszóvá válni> s különbír sem erre a törekvésre vallanak r kiszolgáló pult mö götti polcon söre kozó töményszesz üvegek. Azt hiszem eze és a korrigálás lr hetőségein érdem lenne elgondolko ni az illetékeseknek ... E. É.
