Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-02 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! CyA* SZ OC »Aí-|- TA M-.ÍMKAJPART 6-*.pS-l03K!JN Mí^ytl LAPJA XVIII. ÉVF. 230. szám Ara 60 fillér 1963. OKT. 2, SZERÜA R hartai közös gazdaságok is csatlakozlak a tiszaföldváriak országos felhívásához A dunavecsei Virágzó Tsz-ben befejezték a vetést Jóformán meg sem száradt a nyomdafesték a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívását hírül adó újságközlemé- nyen, amelyben a tiszántúli közös gazdaság versenyre hívja hazánk valamennyi szövetkezetét a vetés október 25-ig történő elvégzésére — s megyénkből máris számos tsz bejelentette, hogy részt vesz a jövő évi jő termés elérését szolgáló nemes küzdelemben. Az eddigi résztvevők rá is s,vernek” a tiszaföldvári akr a, minthogy az említett időpontnál néhány nappal előbb szándékoznak földbe tenni a vetőmagot. Sőt, a dunavecsei Virágzó Tsz tegnap, október 1-én be is fejezte a vetést. Az 500 holdon korábban földbe juttatott oszd árpa már gyönyörűen zöl- dell, a búzát pedig a tervükben szereplő 800 helyett 844 holdon vetették el! Miként vasárnap közöltük, a bajai járás valamennyi termelőszövetkezete vállalta, hogy az országos felhívásban megjelölt időpontnál öt nappal előbb, október 20-ig pontot tesznek a vetésre. Példájukat követték a hartai közös gazdaságok is. Elnökeik hétfőn megjelentek a dunavecsei járási-városi párt-végrehajtóbizottságon, majd az esti órákban személyesen felkeresték szerkesztőségünket is, és bejelentették a vezetésükkel gazdálkodó tsz-eknek az országos versenyben való részvételét. V. Tóth Imre, a Béke Tsz elnöke elmondotta, hogy miután a tervükben szereplő 450 helyett 460 holdon már egy hete elvetették az őszi árpát, a kapásnövények termésének betakarításával egy időben jó ütemben juttatják földbe a búzát is. Kétharmad részt a szovjet Bezosztá- ját, többi területen a hazai fajtát termesztik, s a tervükben szereplő, holdanként 3—7 mázsa műtrágyával javított talajú 750 holdból e hét végéig 500 holdon elvetik a magot. Október 20-a után nem marad vetni valójuk. Leitheiser Imre, a hartai Üj Élet elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a tiszaföldváriak felhívására elhatározták: az előirányzott 830 helyett 940 holdon termesztik a búzát, amelynek nem egészen a kilenctized része hazai, a többi Bezosztája fajta. A vetést — miután az őszi árpát 900 holdon már földbe tették — hétfőig 330 holdon végezték el, s október 22-ig befejezik. Jól halad a a munka a Lenin Tsz-ben is. Oláh Pál elnök tájékoztatása szerint az őszi árpát a tervezett 500 helyett 550 holdon elvetették, s a búza 870 holdas területéből négyszázon juttatták már földbe a magot. A kétharmad részt Bezosztájából, egy harmad részt hazai fajtából álló kenyérgabona magját saját erőgépeikkel vontatott három nagy teljesítményű vetőgépükkel október 20-ig elvetik. A tiszaföldváriak felhívásához való csatlakozások az említett tsz-ek vetési munkáinak a jó megszervezését bizonyítja. S mert ugyanez még nagyon sok közös gazdaságunkban tapasztalható, jó lenne, ha valameny- nyi csatlakozna a felhíváshoz. Hiszen a verseny friss lendületet kölcsönöz a rendkívül fontos munkának. Tudományos munka és népművelés Megkezdődött a múzeumi hónap Lassanként hagyománnyá válik, hogy országszerte októberben rendezik meg a múzeumi hónapot. Az egész évben elmélyült tudományos kutatómunkával, gyűjtéssel, leletmentéssel foglalkozó intézmények ilyenkor lépnek ki szőkébb körükből a széles nyilvánosság elé, hogy különféle módszerek — tárla tok, előadások, kiadványok — segítségével, ünnepélyes külsőségek között ismertessék eredményeiket. A munka, amit végeznek, rendkívül fontos. Tudományos kutató, értékelő tevékenységük híján nem lenne szilárd alapokon nyugvó, korszerű népművelés. Viszont az is igaz, hogy a népművelési feladatok mellőzése a tudományos kutatás értelmetlenségét, hatástalanságát vonná maga után. A múzeumi hónap jelentősége éppen abban rejlik, hogy gazdag programmal növeli az érdeklődők, a látogatók számát, segíti a népművelési feladatokat valóra váltani, mivel a helytörténet, a régészet, a néprajz csak akkor válik a tudatformálás hatásos eszközévé, ha eredményeit minél többen ismerik. Az elmúlt évihez hasonlóan megyénkben is megrendezik október 1-től 31-ig a múzeumi hónapot. Cél: a közönséggel való jó kapcsolat kiépítése, a látogatók számának nagyarányú növelése. Ennek egyik legbevál- tabb formája a kiállítás. A kiállítások sikere természetesen ízléses, ötletes rendezést kíván, és tartalmas, gazdag anyagot. Remélhetőleg egyik feltételt sem nélkülözik majd megyénk múzeumainak kiállításai. Különösen színvonalasnak ígérkezik a Kecskeméti Katona József Múzeum előreláthatóan október 27-én megnyíló állandó kiállítása, amely az őskortól napjainkig mutatja be a mezőgazdaság fejlődésének történetét. Az öt teremre kiterjedő kiállítás színesen, érdekesen szemlélteti majd az őskori földművelés, a népvándorlás és a középkor állattenyésztési, halászati anyagát, felöleli a gabona, szőlő- és gyümölcstermesztés, kertészet, a mezőgazdasághoz kapcsolódó céhipar emlékeit, végül bemutatja korunk korszerű nagyüzemi mezőgazdaságát, a megye szőlő- és gyümölcstermesztési jellegének megfelelően. A múzeum átépítése és a nagyszabású kiállítás rendezése a fő oka annak, hogy Kecskeméten nagyobb rendezvényekre nem számíthatunk a múzeumi hónap alatt. A kiállításon kívül három alkalommal — 1-én: A Magyar Nemzeti Múzeum népvándorláskori kincsei, 15-én: Az Alföld növényzetének kialakulása és 22-én: A háziállatok eredete címmel — tartanak még filmvetítéssel egybekötött előadásokat. A múzeumi hónapra legalaposabban a Kiskunhalasi Thor- ma János Múzeum készült fel. Sajnos, meglevő kiállításain kívül újat rendezni — helyiséghiány miatt — nem tudott. Viszont népművelési munkája elsőrangú, a múzeum szerves része a város művelődési életének, és a múzeumi hónap programjában szereplő színes, érdekes művészeti és tudományos kisfilmbemutatoK egyedülálló kezdeményezésnek számítanak a megyében. Megoldásra vár a tárlatvezetés kérdése. Szakképzett és ráérő vezető hiányában múzeumaink csupán feliratok segítségével tudják a nézőket eligazítani. A megyei tanács művelődésügyi osztályának tervei között szerepei egy tárlatvezetői tanfolyam megszervezése és a múzeumok helyiséggond- jainak megoldása is. A jövő évi tervek között szerepel még a dunavecsei, dunapataji és jánoshalmi falumúzeumok bekapcsolása a megye múzeumi életébe, továbbá a múzeumbaráti körök fellendítése is. A múzeumbaráti kör legjobban Kiskunfélegyházán működik, holott a többi múzeum eredményeit is fokozná, népszerűsítené a szervezésben, gyűjtésben, felderítésben részt vevő tagság lelkes munkája. A múzeumi hónap az idén eléggé szerénynek ígérkezik. Ennek elsősorban a tárgyi feltételek hiánya vagy szűkös volta az oka. Az állandó kiállítások felfrissítésére, különösen helyi jellegzetességeink bemutatására helyiség hiánya miatt nem nyílhat alkalom. Hasonló a helyzet az időszaki kiállításoknál is, a vándorkiállítások pedig többnyire kudarcba fulladnak, mert nincs jármű, ami kiszállítaná községekbe az anyagokat. Kevés az előadásos ismeretterjesztés, és a témakör egy-két kivételtől eltekintve — vérszegény. A múzeumok munkáját ismertető kiadványok meg teljességgel ismeretlenek megyénkben. Egyáltalán nem kielégítő a múzeumok és a honismereti szakkörök kapcsolata. Jól tudjuk és országos panasz: még mindig nem kapnak elegendő anyagi támogatást és elenyészően kis létszámmal dolgoznak a múzeumok. Felvetődött egy külön népművelési muzeológus beállításának javaslata is. Addig azonban, míg erre sor kerül, a múzeumok munkatársaira hárul a feladat: kiaknázni a meglevő lehetőségeket, megteremteni a tudományos és népművelési munka helyes arányát. A feladatok nagyok, de az idei múzeumi hónap legyen annak a biztosítéka, hogy sorra valamennyit meg is lehet valósítani. ' Desztilláció A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat laboratóriumában állandóan ellenőrzik, vegyelemzik a termékeket. Vizsgálják jó tulajdonságait, hogy azokat a feldolgozás tudományos módszereivel tovább növeljék, illetve megszüntessék a minőséget rontó tényezőket. E sok fémkar, polc, üveg- és gumicső, lombik csak kis része a laboratóriumnak. Az előtérben látható cső- és lombikrendszerben iilósov desztillá- lása folyik — almaborból. Mögötte Vidéki Imrénét látjuk, amint a fecskendő-palackkal a lecsó só-meghatáro- zását végzi. Íme egy példa arra, hogy a korszerű és állandóan modernizálódó tudományos eszközök és módszerek nélkül ma már elképzelhetetlen az élelmiszer- ipar minden igényt kielégítő fejlődése. (Pásztor Zoltán felv.) Példamutatás (T. ÍJ Az őszi mezőgazdasági munkák közül országunk népe a kenyérgabona vetését kíséri a legnagyobb figyelemmel. Érthető, hiszen most dől el, hogy gazdaságaink a jövő aratáskor megoldják-e kenyérszükségletünk kielégítésének problémáját, vagy sem. Kell-e még mindig búzát importálnunk, vagy sikerül eleget termelniök mezőgazdasági nagyüzemeinknek?! Az eredmények eddig azt mutatják, hogy megyénk szövetkezeti gazdaságai teljesítik a szóban levő országos feladat rajuk eső részét. Jó néhányuk tervében és gazdáik vállalásában nemcsak az előirányzott vetésterület 5 százalék „biztonsági hányaddal” növelt mennyisége szerepel, hanem az is, hogy legkésőbb október 25-ig, de még inkább előbb földbe kerüljön a búza magja. Fellendülőben a verseny, s a vetési munkákban való helytállásnak egyre szebb példáiról hallhatunk. Ezúttal beszéljünk a foktői Béke Termelőszövetkezet gazdáiról, vezetőiről. Áttanulmányozva a kalocsai járási-városi és a tanácsi végrehajtó bizottság intézkedési tervét, amely a többi közt azt is tartalmazza, hogy a nyáron az előirányzottnál 4000 holddal kisebb területen arattak (mivel tavaly ősszel ennyivel kevesebbet is vetettek be) a járás tsz-ei — elhatározták, hogy a maguk részéről kiköszörülik a „csorbát”. Búzából 700 hold bevetését irányozták elp számukra, de ők vállalták, hogy száz holddal „megfejelik” a tervet. Ugyanakkor versenyre hívták a járás összes — még 33 — termelőszövetkezetét, vállalva, hogy október 18-ig elvetik a búzát. Persze, versenyre hívni köny- nyű, abban helytállni már nehezebb. A foktőiek azonban állják szavukat, s szeptember utolsó napjáig már 620 holdon földbe tették a magót. És külön szóljunk a tsz, valamint a község vezetőiről, akik maguk is „csatasorba” álltak. Nemcsak a szokásos módon, szervezéssel, irányítással, ellenőrzéssel, — hanem fizikai munkával is. Vállalták, hogy a terven felüli száz holdat ők vetik be. Bak Sándor* a tsz elnöke, Vastag Gábor, a helyettese, Pardy Károly főkönyvelő és Vajda József, valamint Shramm Gábor, a községi tanács vb-elnöke, illetve titkára vasárnap kora reggeltől késő estig „nyomta” a magot a földbe. Eredményük: 70 hold vetés! Dicséret és köszönet nekik. És nemcsak a vetésért. A vezetőktől elvárt példamutatásért is!
