Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! CyA* SZ OC »Aí-|- TA M-.ÍMKAJPART 6-*.pS-l03K!JN Mí^ytl LAPJA XVIII. ÉVF. 230. szám Ara 60 fillér 1963. OKT. 2, SZERÜA R hartai közös gazdaságok is csatlakozlak a tiszaföldváriak országos felhívásához A dunavecsei Virágzó Tsz-ben befejezték a vetést Jóformán meg sem száradt a nyomdafesték a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhí­vását hírül adó újságközlemé- nyen, amelyben a tiszántúli kö­zös gazdaság versenyre hívja hazánk valamennyi szövetkeze­tét a vetés október 25-ig történő elvégzésére — s megyénkből máris számos tsz bejelentette, hogy részt vesz a jövő évi jő termés elérését szolgáló nemes küzdelemben. Az eddigi résztvevők rá is s,vernek” a tiszaföldvári akr a, minthogy az említett időpont­nál néhány nappal előbb szán­dékoznak földbe tenni a vető­magot. Sőt, a dunavecsei Virág­zó Tsz tegnap, október 1-én be is fejezte a vetést. Az 500 hol­don korábban földbe juttatott oszd árpa már gyönyörűen zöl- dell, a búzát pedig a tervükben szereplő 800 helyett 844 holdon vetették el! Miként vasárnap közöltük, a bajai járás valamennyi terme­lőszövetkezete vállalta, hogy az országos felhívásban megjelölt időpontnál öt nappal előbb, ok­tóber 20-ig pontot tesznek a ve­tésre. Példájukat követték a har­tai közös gazdaságok is. Elnö­keik hétfőn megjelentek a du­navecsei járási-városi párt-vég­rehajtóbizottságon, majd az esti órákban személyesen felkeresték szerkesztőségünket is, és beje­lentették a vezetésükkel gazdál­kodó tsz-eknek az országos ver­senyben való részvételét. V. Tóth Imre, a Béke Tsz el­nöke elmondotta, hogy miután a tervükben szereplő 450 helyett 460 holdon már egy hete elve­tették az őszi árpát, a kapásnö­vények termésének betakarítá­sával egy időben jó ütemben juttatják földbe a búzát is. Két­harmad részt a szovjet Bezosztá- ját, többi területen a hazai faj­tát termesztik, s a tervükben szereplő, holdanként 3—7 mázsa műtrágyával javított talajú 750 holdból e hét végéig 500 holdon elvetik a magot. Október 20-a után nem marad vetni való­juk. Leitheiser Imre, a hartai Üj Élet elnöke arról tájékozta­tott bennünket, hogy a tisza­földváriak felhívására elhatá­rozták: az előirányzott 830 he­lyett 940 holdon termesztik a búzát, amelynek nem egészen a kilenctized része hazai, a többi Bezosztája fajta. A vetést — miután az őszi árpát 900 holdon már földbe tették — hétfőig 330 holdon végezték el, s októ­ber 22-ig befejezik. Jól halad a a munka a Lenin Tsz-ben is. Oláh Pál elnök tájékoztatása szerint az őszi árpát a tervezett 500 helyett 550 holdon elvetet­ték, s a búza 870 holdas terü­letéből négyszázon juttatták már földbe a magot. A kéthar­mad részt Bezosztájából, egy har­mad részt hazai fajtából álló kenyérgabona magját saját erő­gépeikkel vontatott három nagy teljesítményű vetőgépük­kel október 20-ig elvetik. A tiszaföldváriak felhívásá­hoz való csatlakozások az emlí­tett tsz-ek vetési munkáinak a jó megszervezését bizonyítja. S mert ugyanez még nagyon sok közös gazdaságunkban tapasz­talható, jó lenne, ha valameny- nyi csatlakozna a felhíváshoz. Hiszen a verseny friss lendüle­tet kölcsönöz a rendkívül fon­tos munkának. Tudományos munka és népművelés Megkezdődött a múzeumi hónap Lassanként hagyománnyá vá­lik, hogy országszerte október­ben rendezik meg a múzeumi hónapot. Az egész évben elmé­lyült tudományos kutatómunká­val, gyűjtéssel, leletmentéssel foglalkozó intézmények ilyenkor lépnek ki szőkébb körükből a széles nyilvánosság elé, hogy különféle módszerek — tárla tok, előadások, kiadványok — segítségével, ünnepélyes külső­ségek között ismertessék ered­ményeiket. A munka, amit végeznek, rendkívül fontos. Tudományos kutató, értékelő tevékenységük híján nem lenne szilárd alapo­kon nyugvó, korszerű népműve­lés. Viszont az is igaz, hogy a népművelési feladatok mellőzé­se a tudományos kutatás értel­metlenségét, hatástalanságát vonná maga után. A múzeumi hónap jelentősége éppen abban rejlik, hogy gazdag programmal növeli az érdeklődők, a látogatók számát, segíti a népműve­lési feladatokat valóra váltani, mivel a helytör­ténet, a régészet, a néprajz csak akkor válik a tudatformálás ha­tásos eszközévé, ha eredményeit minél többen ismerik. Az elmúlt évihez hasonlóan megyénkben is megrendezik ok­tóber 1-től 31-ig a múzeumi hó­napot. Cél: a közönséggel való jó kapcsolat kiépítése, a láto­gatók számának nagyarányú nö­velése. Ennek egyik legbevál- tabb formája a kiállítás. A ki­állítások sikere természetesen ízléses, ötletes rendezést kíván, és tartalmas, gazdag anyagot. Remélhetőleg egyik feltételt sem nélkülözik majd megyénk mú­zeumainak kiállításai. Különö­sen színvonalasnak ígérkezik a Kecskeméti Katona József Mú­zeum előreláthatóan október 27-én megnyíló állandó kiállí­tása, amely az őskortól nap­jainkig mutatja be a mezőgaz­daság fejlődésének történetét. Az öt teremre kiterjedő kiál­lítás színesen, érdekesen szem­lélteti majd az őskori földmű­velés, a népvándorlás és a kö­zépkor állattenyésztési, halá­szati anyagát, felöleli a gabona, szőlő- és gyümölcstermesztés, kertészet, a mezőgazdasághoz kapcsolódó céhipar emlékeit, végül bemutatja korunk kor­szerű nagyüzemi mezőgazdasá­gát, a megye szőlő- és gyü­mölcstermesztési jellegének megfelelően. A múzeum átépí­tése és a nagyszabású kiállítás rendezése a fő oka annak, hogy Kecskeméten nagyobb rendez­vényekre nem számíthatunk a múzeumi hónap alatt. A kiállí­táson kívül három alkalommal — 1-én: A Magyar Nemzeti Múzeum népvándorláskori kin­csei, 15-én: Az Alföld növény­zetének kialakulása és 22-én: A háziállatok eredete címmel — tartanak még filmvetítéssel egy­bekötött előadásokat. A múzeumi hónapra legala­posabban a Kiskunhalasi Thor- ma János Múzeum készült fel. Sajnos, meglevő kiállításain kí­vül újat rendezni — helyiség­hiány miatt — nem tudott. Vi­szont népművelési munkája el­sőrangú, a múzeum szerves ré­sze a város művelődési életé­nek, és a múzeumi hónap program­jában szereplő színes, érde­kes művészeti és tudomá­nyos kisfilmbemutatoK egye­dülálló kezdeményezésnek számítanak a megyében. Megoldásra vár a tárlatveze­tés kérdése. Szakképzett és rá­érő vezető hiányában múzeu­maink csupán feliratok segítsé­gével tudják a nézőket eliga­zítani. A megyei tanács művelő­désügyi osztályának tervei között szerepei egy tárlat­vezetői tanfolyam megszer­vezése és a múzeumok helyiséggond- jainak megoldása is. A jövő évi tervek között szerepel még a dunavecsei, dunapataji és jános­halmi falumúzeumok bekapcso­lása a megye múzeumi életébe, továbbá a múzeumbaráti körök fellendítése is. A múzeumbaráti kör legjobban Kiskunfélegyhá­zán működik, holott a többi múzeum eredményeit is fokoz­ná, népszerűsítené a szervezés­ben, gyűjtésben, felderítésben részt vevő tagság lelkes mun­kája. A múzeumi hónap az idén eléggé szerénynek ígérkezik. En­nek elsősorban a tárgyi felté­telek hiánya vagy szűkös volta az oka. Az állandó kiállítások felfrissítésére, különösen helyi jellegzetességeink bemutatására helyiség hiánya miatt nem nyíl­hat alkalom. Hasonló a helyzet az időszaki kiállításoknál is, a vándorkiállítások pedig több­nyire kudarcba fulladnak, mert nincs jármű, ami kiszállítaná községekbe az anyagokat. Ke­vés az előadásos ismeretterjesz­tés, és a témakör egy-két kivé­teltől eltekintve — vérszegény. A múzeumok munkáját ismer­tető kiadványok meg teljesség­gel ismeretlenek megyénkben. Egyáltalán nem kielégítő a mú­zeumok és a honismereti szak­körök kapcsolata. Jól tudjuk és országos pa­nasz: még mindig nem kapnak elegendő anyagi támogatást és elenyészően kis létszámmal dol­goznak a múzeumok. Felvető­dött egy külön népművelési muzeológus beállításának javas­lata is. Addig azonban, míg er­re sor kerül, a múzeumok mun­katársaira hárul a feladat: kiaknázni a meglevő lehető­ségeket, megteremteni a tu­dományos és népművelési munka helyes arányát. A feladatok nagyok, de az idei múzeumi hónap legyen annak a biztosítéka, hogy sorra vala­mennyit meg is lehet valósí­tani. ' Desztilláció A Kalocsavidéki Fűszerpap­rika- és Konzervipari Válla­lat laboratóriumában állan­dóan ellenőrzik, vegyelemzik a termékeket. Vizsgálják jó tulajdonságait, hogy azokat a feldolgozás tudományos mód­szereivel tovább növeljék, il­letve megszüntessék a minő­séget rontó tényezőket. E sok fémkar, polc, üveg- és gumi­cső, lombik csak kis része a laboratóriumnak. Az előtér­ben látható cső- és lombik­rendszerben iilósov desztillá- lása folyik — almaborból. Mögötte Vidéki Imrénét lát­juk, amint a fecskendő-pa­lackkal a lecsó só-meghatáro- zását végzi. Íme egy példa arra, hogy a korszerű és állandóan moder­nizálódó tudományos eszközök és módszerek nélkül ma már elképzelhetetlen az élelmiszer- ipar minden igényt kielégítő fejlődése. (Pásztor Zoltán felv.) Példamutatás (T. ÍJ Az őszi mezőgazdasági munkák közül országunk népe a kenyérgabona vetését kíséri a legnagyobb figyelemmel. Ért­hető, hiszen most dől el, hogy gazdaságaink a jövő aratáskor megoldják-e kenyérszükségle­tünk kielégítésének problémá­ját, vagy sem. Kell-e még min­dig búzát importálnunk, vagy sikerül eleget termelniök mező­gazdasági nagyüzemeinknek?! Az eredmények eddig azt mutatják, hogy megyénk szövet­kezeti gazdaságai teljesítik a szóban levő országos feladat rajuk eső részét. Jó néhányuk tervében és gazdáik vállalásá­ban nemcsak az előirányzott vetésterület 5 százalék „bizton­sági hányaddal” növelt mennyi­sége szerepel, hanem az is, hogy legkésőbb október 25-ig, de még inkább előbb földbe kerüljön a búza magja. Fellendülőben a verseny, s a vetési munkákban való helytállásnak egyre szebb példáiról hallhatunk. Ezúttal be­széljünk a foktői Béke Terme­lőszövetkezet gazdáiról, vezetői­ről. Áttanulmányozva a kalocsai járási-városi és a tanácsi vég­rehajtó bizottság intézkedési tervét, amely a többi közt azt is tartalmazza, hogy a nyáron az előirányzottnál 4000 holddal ki­sebb területen arattak (mivel tavaly ősszel ennyivel keveseb­bet is vetettek be) a járás tsz-ei — elhatározták, hogy a maguk részéről kiköszörülik a „csor­bát”. Búzából 700 hold beveté­sét irányozták elp számukra, de ők vállalták, hogy száz holddal „megfejelik” a tervet. Ugyanak­kor versenyre hívták a járás összes — még 33 — termelőszö­vetkezetét, vállalva, hogy októ­ber 18-ig elvetik a búzát. Persze, versenyre hívni köny- nyű, abban helytállni már nehe­zebb. A foktőiek azonban áll­ják szavukat, s szeptember utol­só napjáig már 620 holdon föld­be tették a magót. És külön szóljunk a tsz, valamint a köz­ség vezetőiről, akik maguk is „csatasorba” álltak. Nemcsak a szokásos módon, szervezéssel, irányítással, ellenőrzéssel, — ha­nem fizikai munkával is. Vál­lalták, hogy a terven felüli száz holdat ők vetik be. Bak Sándor* a tsz elnöke, Vastag Gábor, a helyettese, Pardy Károly fő­könyvelő és Vajda József, vala­mint Shramm Gábor, a községi tanács vb-elnöke, illetve titkára vasárnap kora reggeltől késő estig „nyomta” a magot a föld­be. Eredményük: 70 hold vetés! Dicséret és köszönet nekik. És nemcsak a vetésért. A vezetők­től elvárt példamutatásért is!

Next

/
Thumbnails
Contents