Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-09 / 236. szám
K orsxerallen berendezés, hanyagul kezelt Aruk Innen—onnan az országból Kulturáltabb kereskedelmet a tanyán...! Kőszeg, a Dunántúl gyöngyszeme Sregyei felügyeleti szerv pem- rég 20 tanyai földművesszövetkezeti boltnál végzett általános vizsgálatot Kiskőrös vidékén. Ennek során kiderült, hogy a kültelki hálózat munkájában lényegesen több hiányosság áll fenn, mint a községekben működő boltokban. Lássunk néhány tapasztalatot először a fogyasztók érdekvédelme szempontjából. Gyakori eset, hogy leltárnál a hivatalos ártól eltérő, rendszerint magasabb áron szerepeltetnek cikkeket. A 34. sz. boltban például a Simphonia cigarettát 4,50 forint helyett 5 forinttal tüntették fel. Egyes üveg- és porcelán- és rövidáru esetében hasonló eltéréseket tapasztaltak. Általános jelenség, hogy a kitett árucikkek 70 százalékát nem látják el árjelzővel. A boltok több mint felénél mutatkoztak hiányosságok a mérőeszközöknél. Két üzletben kiselejtezett, megbízhatatlan — mérleget használtak; nyolcban Uttörőbecsület Szerényen öltözött kislányt állított elém tegnap szerkesztőségi szobánkban egy lelkesedéstől kipirult nagyobbacska lány: — Tessék írni róla — mutatott a kicsire — hadd tudják meg az egész városban, milyen egy igazi úttörő! Valami nem mindennapos hőstettet sejtek, s nem csalódtam. A kicsi csendesen bemutatkozik: — Juhász Erzsébet Katalin vagyok, az I. számú kecskeméti általános iskola ötödik osztályos tanulója. .. Ma reggel iskolába menet a piac' Budai utcai bejáratánál egy levéltárcát találtam, személyi igazolvány volt benne, mindenféle iratokkal, fényképpel és 720 forint. Szóltam az iskolában a társaimnak, s a tanároknak is — és néhány perc múlva a piaci hangosbemondó kereste a levéltárca és a pénz gazdáját... — És ha délutánig nem jelentkeznek a pénzért — elvisszük a rendőrségre, megőrzésre — egészíti ki a nagylány, s boldog izgalommal, hogy segíthetnek valakin, hogy fontos dolgot tettek — elvihar- zanak. Hiszen meglehet, hogy a tulajdonos már az iskolában várja a magukkal hozott, s az újságíró számára bizonyítékul szolgáló személyi igazolványt. pedig kiselejtezett, illetve lejárt hitelesítésű súlyok voltak használatban. Szinte állandó hiba, hogy lejárt szavatosságú fűszer-, valamint tésztaárukat, konzerveket hoznak forgalomba. Az ellenőrzött hálózat mintegy 40 százalékánál találtak minőségileg kifogásolt árucikkeket, mint ázott ruhafestéket, levesport, kozmetikai árut. /Vem testnek eleget a zöldségfélék leárazásával kapcsolatos követelményeknek. A 13. sz. vegyesboltnál négynapos zöldpaprikát I. osztályúként árusítottak. Milyen a vagyonvédelem a tanyai boltoknál? Kicsinyek, né- hányuk még raktártérrel sem rendelkezik; kivétel nélkül zsúfoltak — így nincs biztosítva az áruk szakszerű kezelése. A petróleumot nyitott edényben tárolják egyéb árucikkek közt, így egyes érzékeny portékák átveszik a szagát. Egy boltban sincs kenyérállvány, így a legfontosabb élelmiszert a pult alatt, helyenként a raktárban liszt, cukor, só tetején tartják. A rend, tisztaság, áruk tetszetős elhelyezése, általában tehát a kulturáltság terén sok a kívánnivaló. Gyakori, hogy a dolgozók szennyes, szakadt munkaköpenyben végzik a kiszolgálást. Az időszakos orvosi vizsgálatokat elhanyagolják. Legtöbb boltban korszerűtlen, 30—40 éves berendezésekkel találkozunk. Hiányoznak több helyen egész apró felszerelési tárgyak, mint fűszerkanál, sószedéshez fakanál, élesztővágó. A földművesszövetkezet — furcsán bánik az anyagi ráfordítással, ha a kültelki hálózatról van szó. A forgalom 0,5 százalékát kitevő összeget több -mint fele részben felhasználta már ebben az évben, de ebből a perifériás és kültelki . üzletekre semmit nem fordítottak. A 34. sz. páhi vegyesbolt portálja nincs bevakolva, pedig az egység több mint 10 éve üzemel. Szólnunk kell a bolti dolgozók érdekvédelméről is, melynél ugyancsak megnyilvánul re földművesszövetkezet nemtörődömsége. Az egyszemélyes üzleteknél — márpedig többségükben ilyenek — nincs biztosítva az alkalmazottak évi szabadságának igénybevétele. Az akasztói 82. sz. vegyesbolt vezetője például 4 év óta nem volt szabadságon. Igaz azonban az is, hogy a boltvezetők is szívesebben veszik, ha a szabadság időtartamára külön díjazásban részesülnek. Tény, hogy nehéz egyszemélyes üzleteknél biztosítani a szabadságot, mert két-három hétre körülményes, vagy nem lehetséges helyettest beállítani. Persze az sem megoldás, hogy addig zárva tartsanak. Ezért próbálkoznak az utóbbi időben családtagok igénybevételével. Az eddig felsoroltak is azt a megállapítást támasztják alá, hogy megyénkben, ahol hatalmas kiterjedésű a tanyavilág, ez' a helyzet tarthatatlan. A földművesszövetkezeti központoknak sürgősen tenniök kell a tanyai hálózat kereskedelmi tevékenységének korszerűsítése érdekében. Miután vezetési, ellenőrzési mulasztásokról van szó, amikor a hibák okaira rámutatunk, mi sem bizonyítja jobban, minthogy például az áruforgalom lebonyolítása — egyes esetektől eltekintve, mint a darabárujárattal kiszállított áruk 8—10 napos késése, a lédig ecet, petróleum-ellátás döccenői — általában elfogadható. A készletek kialakítása is többségében kielégítő. Az viszont inkább központi hiba, hogy például a hibás árukat leltárról leltárra teljes értékű cikkekként szerepeltetik és tárolják a boltokban. A boltvezetők az időközi selejtezést nem szívesen közlik az ellenőrrel, mivel a selejteződ^ okától függetlenül minden esetben részkártérítésre kötelezi őket a földművesszövetkezet. Egyébként sem kielégítő a belső ellenőrzés. Nemcsak rend- szertelenül tartják ezeket, de az ellenőrök ügybuzgalma és szakmai képzettsége sem kielégítő. Vizsgálataik mindössze három-négy szempontra szorítkoznak, szakmai problémákat, mint áruforgalom, fogyasztók érdek- védelme, gazdálkodás — egyáltalán nem elemeznek. Ebből eredően ellenőrzéseik meglehetősen hatástalanok is. A tartalmas nevelőmunka hiányára vezethető, hogy a kültelki bolti dolgozók mindenáron a forgalom növelésére törekednek, miután többségükben egyszemélyes jutalékos boltvezetők, s keresetük a forgalom nagyságától függ. Lényegesen magasabb a tanyai hálózatban az egy főre eső forgalom, mint az azonos típusú, több személyes boltokban. No, de a nagyobb keresetre való törekvés nem mehet a kereskedelmi tevékenység korszerűségének, a kulturáltságnak, a fogyasztók érdekeinek rovására. TÓTH ISTVÁN Épül a tsz-központ Tavaly nyáron még búzakalászokat ringatott az a tízholdas tábla, amelyen ma meglehetősen gyors ütemben a foktői Béke Tsz központi majorja formálódik. A 32 vagonos magtáron, jókora górén, istállón kívül 30 férőhelyes sertésfiaztató, 300 férőhelyes süldőszállás és hizlalda, két szarvasmarha-istálló épült. Elkészült ezenkívül a gépvázas, 200 négyzetméteres kombájnszérű, egy mélyfúratú kút mikro-hidroglóbusszal és vízhálózattal, s külön trafóval a major villamosítása is. Az építkezésekhez az állam biztosította a költségeket. Saját erőből a szövetkezet gazdái egy 100 férőhelyes lóistállót létesítette^» AZ ŐSZ LÁNGOLÓ színekben pompázó palástot terít a hegyek vállára. Csípős füst száll a Szabóhegy felől. Pattogó rő- zsetűz felett nyársra tűzött szalonna sül. Zsíros, fűszeres szaga elkeveredik a Királyvölgy szőlőinek könnyű, édes illatával. Szüretről álmodoznak a fehér falú pincék faragott bálványprései. Sejtelmesen zizegnek a páfrányok, furcsán, fájdalmasan roppan a magányos sétálók lába alatt a rőt avar, csak a 700 éves óriás gesztenyefa áll némán, meredten, ég felé nyújtutal arra, hogy létrejötte még ennél is régibb keletű. Omladozó falait szépen rendbe hozták és a történelmi nevezetességű épület — a város kívánságának megfelelően — központi szerepet játszik Kőszeg művelődési életében. Nagytermében különféle rendezvényeket, színházi esteket tartanak, a keleti szárny emeletén a városi múzeum kapott helyet, többi helyiségében pedig klub, olvasó és játékszobákat rendeztek be. Ebben a környezetben érthető, hogy előkelő va villámsújtotta, görcsös ágait... A hegyek lábánál lüktetve dobog az egész gyönyörű vidék szíve: Kőszeg, ez a kecses formájú, jellegzetesen középkori hangulatot árasztó kisváros. Régi fényükben ragyognak a páratlan szépségű, remekművű épületek. Az eklektikus stílusú Hősi kapu boltíve alól kilépve a sétáló elé tárul a hangulatos Jurisich tér, gazdag múltról beszélő házaival, gótikus ívű templomaival. MENNYI szépséget, dicsőséges emléket és szenvedést c. Íznek a hallgatag falak. Látták Hunyadi Jánost, Bocskai hajdúit, Zrínyi Miklóst, és a Szent Jakab templom sírboltja őrzi Széchy Mária, az egykor csodált szépségű „Murányi Vénusz” hamvait. Tűzvész hamvasztotta, árvíz öntötte el és pestis tizedelte a várost, melyen a történelem vihara is végigsöpört. A sok szenvedést, vérzivatart látott vár ma is áll. Hiába énekelte meg Hans Sachs nürnbergi mesterdalnok a pusztulását. Büszkén magasodik a város fölé; mint a hősies áldozatvállalás halhatatlanságának szimbóluma. Nem lehet meghatottság nélkül végigjárni beszédes termeit. Büszke tornyain egykor Mátyás hollócímeres lobogói lengtek, lánchídjain nyalka kurucok lovainak patái dübörögtek, udvarán magyar, német, horvát vitézek ölelkeztek össze a törökök csúfos kudarca láttán. A kőszegi vár maroknyi védőserege, Jurisich Miklós várkapitánnyal az élen fényes diadalt aratott itt Szolimán szultán hadai felett. KŐSZEG méltó nemes ha- -«vományaihoz. Szeptember ele- '~-n illő keretek között ünnepelek meg a vár fennállásának éves évfordulóját. Kőszeg ugyanis a Xttt század kö■ ’ óta szerenel a közén kori oklevelekben, de sok minden rangot kap a művészet, a kultúra. Itt minden darab kőhöz, szeglethez, szeszélyes formájú kis épülethez emlék tapad. A gót, reneszánsz, barokk stí- luskeverékű tanácsház előtt zajlott a város középkori élete. Itt ültették kalodába, vagy. az. ördöglovára a céhszabályokat megsértő polgárokat, itt állt a pellengér és innen seprűzte ki a hóhér a kétes erkölcsű hajado- nokat. Az ország egyik legértékesebb műemléke a - szgraffitó díszű ház és a híres, kettős ívű lábas-ház. Az algimnázium falai között tanult Faludi Ferenc nyelvújító és költő, kőszegi Raj- nis József, a klasszikus verselés mestere, innen indult el Hadik András, a bravúrjairól ismert huszár, Berlin megsar- colója is. A HÁZAK között bolyongva, szinte észrevétlenül múlik az idő. A szilaj lendületű alpesi szél megzörgeti a finom művű, kovácsolt vas cégéreket. Kigyúl- nak a lámpák, kedélyesen világítanak az ablakok. A hegyek lábához simuló város — a nyugati részek csillogó gyöngyszeme — hívja és szívesen látja a szép élményekre szomjas turisták seregét... Vadas Zsuzsa PETŐFI NEPE \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Daniel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei Tstván igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont- 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Flőfizetási díi 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85, Index; 85 065,
