Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-08 / 235. szám
Világ proletárja!, egyesüljétek* ,\V HeMßnme A. MA&YAR. SZOCIALISTA MVNi KAS PÄRT bAcs-k»SHaöm Me&Yei lapja XVIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Ara 60 fillér 1963. OKTÓBER 8, KEDD Idén 16 községben épül víztorony Jövőre megyénk 43 helységét érinti a vízmíivesítés Megyénk egyik vezetőjének szavai jutottak az eszembe, amikor tegnap a megyei tanács vb tervosztályán, a községfejlesztési csoportnál, a községek vízműfejlesztésének helyzetéről érdeklődtem. „Régi, a felszabadulás előtti statisztikai adatok kerültek a kezembe — mondotta egy értekezleten dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke — és megdöbbenve néztem a víz- művesítési rubrikában feltüntetett nullát/’ Erre gondolva igazán sokat- mondóak azok az adatok, amelyek a csoport mai összesítéseiből tárulnak az ember elé. Itt van például egy 1961. évi szám, amikpr egyedül a községfejlesztési alapból 18 millió forintot fordítottak községeink ivóvózellátási, vízművesítési célokra. A megye kommunális ellátásának egyik legjelentősebb feladata a lakosság jó ivóvízzel való ellátása, s a községi tanácsok jól is hasznosítják a megyei párt- és tanácsi vb-k ezzel kapcsolatos útmutatását. Az 1961. évi 18 millió forinttal szemben ez évben 35 és fél milliót költenek ilyen célokra, nem is szólva arról, hogy ez az összeg az állam támogatásából és a lakosság társadalmi segítségének értékéből mintegy 80 millióra egészül ki. Egyedül víztorony — hidroglóbus és vasbetontorony — idén 16 helyen épült a megyében. Közülük 13 építése az év végéig befejeződik. Mekkora utat tettünk meg a- hajdani vízművesítési statisztika nullájától, még szemlél tetőbben mutatja, hogy az év végére a most épülő hidro- glóbusokkal és víztornyokkal együtt a megye 31 községében és 4 városában nagyjából megoldódott a vízművesítés. Természetesen, ez korántsem jelenti, hogy e helyeken nem lesz már további tennivaló a lakosság jó ivóvízzel való ellátása ügyében. Az előzetes tervek szerint egyedül a községfejlesztési alapból mintegy 31 millió forintot áldozunk hálózat- fejlesztésre a jövő évben. JÓI szemlélteti ezt a törekvést a községfejlesztés jövő évre célul tűzött feladatainak listája, mely szerint megyénk 43 helységét érinti a vízművesítés — új törpevízművek építése, a meglevő hálózat bővítése, illetve a hidrofor-rendszerű kis vízművek felújítása. Mindezek együttvéve sem jelentik azonban azt, hogy a lakosság jó ivóvízzel való ellátásának gondjai, feladatai csökkennének, hiszen e téren az úthálózathoz hasonló nagy elmaradottság évről évre még nagyon sok tennivalót diktál. Igen találó volt ezzel kapcsolatban Józsa Mihály, a megyei tanács vb KÖFA-csoportja főelőadójának megjegyzése: „Meggyőződésem, hogy a községek vízműve- sítésre fordítható idei összege néhány éven belül az évenkénti 120—130 millió forintra is felemelkedik. . Ezt kívánják a lakosság érdekei. S az utak, járdák építése mellett éppen a vízművesítés az a terület, ahol a legnagyobb lehetőség és egyúttal a legtöbb segítség is kínálkozik a társadalmi munkára. P. I. Vasárnapi munka a kiskunhalasi járásban Sorházak A Kiskőrösi V egyes Ktsz intenzíven kiveszi részét a Batthyány utca folytatásaként épülő új lakótelep kialakításában. Építő részlege három-, négylakásos emeletes házat emel az utca egyik oldalán. Olyan szép munkát végeznek, hogy 36 lakásra már a jövő évre is van megrendelésük. A kiskunhalasi járás szövetkezeti gazdaságai egyre „szorosabb” szervezettséggel végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. Ütemtervet készítettek, amelyben meghatározták minden egyes nap szántóföldi tennivalóit. A termelőszövetkezetek vállalták. hogy — csatlakozva a tiszaföldvári Lenin Tsz országos felhívásához — október 25-ig földbe juttatják az őszi kalászosok vetőmagját. Az ütemet látva azonban megvan rá a remény, hogy a legtöbb közös gazdaság október 15-ig teljesíti vállalását. A borotai Piros Alma Tsz-ben és a zsanai Új Világban már szeptember 29-re, illetve a múlt hét közepére pontot is tettek a vetésre. A járási-városi pártbizottság és a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya közreműködésével tegnapelőtt csaknem mindenütt vasárnapi műszakot szerveztek. A Kisszállási Gépállomás körzetében gazdálkodó 13 termelőszövetkezetben például 85 erőgép dolgozott — többségében kettős műszakban — ezen a napon. Közülük 50 vegyes munkát — vetést, fogasolást, silózást, szállítást — végzett, a többi szántott. Ugyancsak a kisszállási Petőfi Termelőszövetkezetben százan törték vasárnap a közös kukoricát, 37 fogat pedig a háztáji gazdaságok már letakarított kukoricaföldjeiről szállította a szárat. MÚLT ÉS JELEN (M. L.) Az üvegszekrénybe zárt régiségek szinte jelképei voltak a valamikori múzeumokban a tudomány elzárkó- zottságának. Néhány beavatott és érdeklődő idegen látogatta csak a komor termeket. Nem is igen törődtek vele, kik, hányán fordulnak meg ott. Az emberek többsége soha nem lépte át még a saját városa múzeumának küszöbét sem. A dolog persze nem az üveg- szekrényen múlik. Ma többet áldozunk a régiségek feltárására, és védelmére, mint hajdanán. A gyölceres változási az jelenti, hogy a mi múzeumaink egyre kevésbé kongó termek. Mind több a látogató, mind többen járnak oda olyanok, akiknek azelőtt eszükbe se jutott volna megtekinteni múzeumot. A már hagyományossá vált múzeumi hónapok ennek a változásnak demonstrációi. A művelődési évad kezdetét, októbert múzeumi hónappá nyilvánítottuk. Ilyenkor a szokásosnál is több látogatója van az ünnepi alkalomra rendezett kiállításoknak, s a múzeumok dolgozói a szokásosnál is nagyobb propagandával igyekeznek felkelteni az érdeklődést intézményük iránt. Előadásokat tartanak, beszélnek kincseikről a múzeum falain kívül is, elviszik a tudomány világát a falvakba; miközben ismertetik munkájukat, tanítanak. A mi múzeumaink éppen abban különböznek a régitől, hogy nemcsak bezárkózott, tudományos munkát folytatnak, hanem széles körű népművelést is. S nem is valami szűkös, körülhatárolt népművelés ez. Az ismeretterjesztés mind újabb lehetőségeit fedezik fel. Az elmúlt idők emlékeit nemcsak őrzik, hanem CQV-egy cél jegyében csoportosítják. Például termelési áganként, egy-egy kiállítás számára, s így végig kísérik a látogatót egy bizonyos fajta emberi tevékenység történetén. A múlt mellé odaállítják a jelen, sőt, a jövő képét is. Ilyen lesz a Kecskeméten október végén megnyíló kiállítás a mezőgazdaság fejlődésének történetéről. Nem akarunk ünneprontók lenni, amikor megállapítjuk, hogy az új irányban való mozgolódás még nem megy minden zökkenő nélkül. Az említett kecskeméti kiállítást is szívesebben láttuk volna már a múzeumi hónap elején. S a többi megyei múzeum is az idén mintha kevesebb leleményességei, mérsékeltebb aktivitással készült volna októberre, mint tavaly. A kiskunhalasiak akkori gazdag programja pedig megérdemelné, hogy többen is kövessék a példát. A múzeumok természetesen a maguk, viszonylag mégiscsak szűkös anyagi lehetőségeivel, s munkatársaik kis létszámával önmagukban keveset tehetnek, ha nem kapnak kellő támogatást kívülről, a társadalomtól. Vannak azonban már olyan kitűnő kezdeményezések, amelyek az anyagi keretek növelése nélkül is képesek megsokszorozni a múzeumok hatókörét a népművelésben. A mi megyénkben a legjobb példa erre a kiskunfélegyházi múzeumbarátok köre. Nemcsak a kiállítások rendezésében, hanem az előadások megszervezésében is leveszik a terhek egy részét a tudományos munkatársak válláról. Ezzel felszabadítják őket a szakmai munka számára, másrészt sokkal hathatósabban népszerűsítik a múzeumok tevékenységét, mint ahogyan a hivatásos muzeológusok szűk köre tehetné. Amikor megismerik az emberek a múltat, jobban értik a jelent is. A múlt kutatása nem önmagáért, hanem a jelen szolgálatában — ez a múzeumok feladata ma. Legyen ennek a feladatnak eredményes eszköze az idei múzeumi hónap. 45 ezer négyzetméter parketta, 33 és fél millió forint értékű bútor, 81 ezer kiló könyv A háromnegyed évi terv teljesítése a helyiiparban Nehéz kilenc hónap áll megyénk tanácsi vállalatai mögött. Az utóbbi háromnegyed év alatt az emlékezetes kemény téllel, anyag- és létszámhiánnyal, s emellett tegyük hozzá a fejlődéssel járó gondokkal is meg kellett küzdeniük. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert nem kisebbre vállalkozott helyiiparunk. minthogy 40 százalékkal növelje az idén termelését. És ha maradt törleszteni való adósság az utolsó negyedévre —, mégis sikernek könyvelhetjük el, hogy tanácsi könnyűiparunk a fenti nehézségek ellenére is 90,6 százalékra teljesítette szeptember 30-ig szóló termelési tervét. Elöljáróban ki kell emelni a Bács-Kiskun megyei Tőzeg- és Talajerőgazdálkodási Vállalat 100,5 százalékos tervteljesítését annál is inkább, mert ha valahol, a tőzegbányászatban fontos tényező az időjárás. Az említett tervidőszak alatt 91284 tonna tőzeget adtak a népgazdaságnak. Vasiparunk 94,5 százalékos tervteljesítéséből a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat 105,9, és a Tiszakécskei Permetezőgépgyár 100,2 százalékos eredményét említjük. Vasiparunk többek között 247 tonna füstcsövet, 19 millió 445 ezer forint értékű autóbusz- és dömperalkatrészt, 1 millió 341 ezer forint értékű háztartási villamoskészü- lék-alkatrészt gyártott. Építőanyag-ipari vállalataink 89,8 százalékos eredménnyel zárták a háromnegyed évet. Egyebek között 54 595 négyzetméter oement- mozaiklapot és 36 ezer tonna betonárut készítettek. Kitett magáért a faipar is 96,1 százalékos tervteljesítésével. Az építkezések szempontjából fontos feladatnak tett eleget, amikor 14 ezer 896 négyzetméter' ajtót, 21 ezer négyzetméter ablakot, 45 ezer négyzetméter parkettát gyártott le. A lakosságról egyéb területen sem feledkeztek meg, 33 millió 576 ezer forint értékű bútort adtak át a kereskedelemnek. Készítettek 248 fényezett hálógarnitúrát, 4000 darab fényezett asztalt, 4600 darab heverőt, 7650 kárpitozott széket, 6525 fotelt, 302 konyhabútor-garnitúrát. Ugyancsak a lakosság szempontjából örvendetes eredménynyel, 97,7 százalékos tervteljesítéssel jelentkezik textiliparunk, amely 5o millió 64 ezer forint értékű árut szállított. Többek között 162 ezer férfi inget, 82 ezer női és férfi alsóruhát, 117 ezer gyermekfehéme- műt, valamint 162 ezer munkaruhát készítettek. A Kiskunsági Cipőipari Vállalat 245 ezer pár gyermekcipőt gyártott. A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat az év első kilenc hónapjában 77,6 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az innen kikerült könyvek 81 tonnát, a különböző nyomtatványok 144 tonnát, a kartondobozok 114 tonnát nyomnak. Sütőiparunk 5,9, szikvízgyártó vállalataink 13,6, a Bács-Kiskun megyei Szeszipari Vállalat 7,7, élelmiszeriparunk összesen 6.3 százalékkal termelt többet, mint tavaly szeptember 30-ig. U. O.
