Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
Jugoszláv szövetkezeti vezető megyénkben Még három hónap (N. O.) Még három hónap, és arról kell számot adni megyénk tanácsi vállalatainak, hogyan teljesítették idei terveiket. Visszatekintve az elmúlt kilenc hónapra, megállapíthatjuk, hogy nem volt könnyű dolguk. A szokatlanul hideg, hosszú tél jelentős kiesést okozott a termelésben, s az akkor támadt nehézségek hatása makacs kísérőnek bizonyult még a harmadik negyedév végén is. A fennmaradt adósságot azonban törleszteni kell. Természetesen nem mindenáron. A gyártmányok minősége, az önköltségi mutatók stb. nem szenvedhetnek csorbát, s a következő évi termelés beindításának megalapozása is fontos feladat. Mindezek figyelmen kívül hagyása súlyos károkat okozna megyénk örvendetesen fejlődő helyiiparának. Most, hogy a negyedik negyedév küszöbét átléptük, s végső rohamra indulnak üzemeink dolgozói az éves tervek teljesítéséért, vessünk számot! Azt máris leszögezhetjük, hogy tanácsi vállalataink komoly sikereket értek él az időjárás okozta lemaradás pótlásában. Az első félévi terv teljesítésének értékelésekor még azt kellett megállapíta- tani, hogy a vállalatok mintegy 52 millió forinttal maradtak el a termelési és szolgáltatási előirányzatoktól. Az okok között a' rendkívüli téli időjárás, az anyag- és létszámhiány mellett ott szerepel mint tényező, a termelési feladatokra való hiányos felkészülés is. Dicséretére legyen mondva a tanácsi vállalatok dolgozóinak, vezetőinek és a helyiipart irányító szerveknek, a harmadik negyedévben sokat törlesztettek az adósságból. A vasipar 94.5, az építőanyagipar 89,8, a faipar 89,9, a nyomdaipar 96,1, a textilipar 97,7, a vegyesipar 91,4, a műanyagipar 65,7, a helyi könnyűiparunk összesen 90,6 százalékra teljesítette három- negyedévi tervét. A műanyagipar kivételével tehát remény van szinte valamennyi iparág éves tervének százszázalékos teljesítésére. A negyedik negyedévi tervek teljesítése nem lesz köny- nyű feladat. Megyénk tanácsi kezelésben levő könnyűiparának tulajdonképpen az előirányzatok szerint negyven százalékkal kell többet termelnie, mint 1962-ben. Emellett biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet az 1964. évi termelésre, hiszen mi értelme lenne egy hajrának az utolsó negyedévben, ha egyben nem készítjük elő gondos, körültekintő munkával a jövő évi indítást, tervekkel, anyaggal, megrendelésekkel stb. Igen figyelemre méltó, hasznos kezdeményezés született éppen a tervek teljesítésével legjobban lemaradt Kalocsai Cementipari Vállalatnál, melynek dolgozói versenyre hívták megyénk valamennyi könnyűipari üzemét az éves tervek teljesítésére. A munkaversenyt három főbb pontban: a termelési tervek, a jóváhagyott alaprentabilitás, a saját rezsiben folyó beruházások teljesítésében szabták meg. Vállalták, hogy egymilliót megközelítő értékű termelési elmaradásból november 7-ig 500 ezret, év végéig a még fennmaradó termeléskiesést pótolják, az első fél évben mutatkozott 714 ezer forint veszteséget nullára csökkentik, s a folyamatban levő 120 ezer forintos, saját rezsis beruházást december 31-ig befejezik. Ügy véljük, ez a versenyfelhívás megyénk valamennyi tanácsi vállalata részére irányadó lehet az év hátralevő részében. A kalocsaiak egyébként november 7-e tiszteletére ajánlották fel az éves tervek teljesítéséért indított munkaversenyt. Ez azt bizonyítja, hogy a nagy forradalmi évfordulók minden esetben lelkes tettekre tudják sarkallni megyénk munkásosztályát, s ennek hatása ezúttal is lendítő ereje lesz az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásának. Rövid idővel ezelőtt készítettünk rövid feljegyzést arról, milyen az átlagos napi forgalma a bajai vasútállomás teherpályaudvarának. Következzenek az adatok: építőanyag a herceg- szántói vonalon épülő 500 vagonos hűtőházhoz, kohósalak útépítéshez, 6 vagon exportalma Csehszlovákiába, Lengyelországba s az NDK-ba, 40 vagon sóder a dunai uszályokról, 15—20 vagon műtrágya. 3 vagon fagyapot, 4—5 vagon épületbútor, nem beszélve a vegyes árukról. Röviden: minden napnak megvan a maga 100—120 vagon szállítmánya. Képünkön a hatalma» bakdaru a helyi állami gazdaság részére érkezett mezőgazda sági gépeket emeli le a vagonokról. Gyorsítani kell az őszi vetést Számos tsz befejezte a rozs vetését Az őszi mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzése most megyénk közös gazdaságainál^ legfőbb gondja. Számos termelőszövetkezetünk csatlakozott már a tiszaföldvári Lenin Tsz- nek a vetésre mozgósító felhívásához, de „versenyen kívül” is igyekeznek a jövő évi kenyér magját mielőbb földbe juttatni. A hó első napjáig a vető- szántásoknak mintegy a négyötöd részét végezték el a megyében, s ezzel párhuzamosan az erők zömét a rozs vetésére összpontosítják, amelyből — a 75 ezer holdas tervet véve alapul — az egytized rész van még hátra. A vetőszántást illetően egyébként a kecskeméti járás közös gazdaságai érték el eddig a legjobb eredményt, amelyekben a 41 100 hold ösz- szes területnek a 95 százalékát már megszántották. A dunavecsei járásban e munkának a 84 százalékát, a kiskőrösi és a bajai járásban pedig csaknem a háromnegyed részét végezték el. A tavaszi kalászosok alá esedékes 50 ezerből 20 ezer holdon végezték el a hét végéig a mélyszántást a bajai járás tsz-eiben, az állami gazdaságokban pedig a felét. Szombatra a kecskeméti járásban már túlteljesítették a rozsvetési tervet: 22 600 helyett 23 300 holdat meghaladó területen tették földbe ezt a kenyér- gabonát. A kiskőrösi járás termelőszövetkezeteinek a többsége is befejezte a rozs és az őszi árpa vetését. Közülük kitűntek Császártöltés és Tabdi közös gazdaságai, valamint a bócsai Petőfi és a soltvadkerti József Attila Tsz. Meglehetős elmaradás tapasztalható viszont Akasztó, Imrehegy, Tázlár tsz-eiben, és a kiskőrösi szakszövetkezetekben. Több mint az egynegyed részével teljesítették túl rozs- vetéstervüket a dunavecsei járás tsz-ei: a terveikben szereplő 3200 helyett 4023 hold rozsot vetettek már el. A bajai járás közös gazdaságai is 2200 holdas tervükkel szemben 11 százalék túlteljesítést értek el, s Baja város is teljesítette a mintegy félezerholdas rozsvetéstervét. A tataházi Petőfi Tsz-ben a héten megtartott határszemlén dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára is részt vett. A termelőszövetkezetben 945 holdból 580 holdon tették földbe a búzavetőmagot, s fogadkoznak, hogy október 15-re túl lesznek a vetési gondokon. Nagy feladat elé állítja e szövetkezet gazdáit a betakarítás, hiszen 750 hold kukorica vár letörésre, amelynek az előrelátható termésátlaga májusi mor- zsoltban számítva fölözi a 30 mázsát. Nemkülönben birkózniuk kell a cukorrépa felszedésével és szállításával is, amely takarmánynövény termésátlaga az eddig betakarított 70 holdon meghaladja a 220 mázsát. Mint mondják, naponta 30—35 vagon takarmányt takarítanak be és 117 gazda kizárólag a szállítással foglalkozik. A kukoricát egyébként a dunavecsei járásban a területnek az egyötödéről, míg a bajai járásban valamivel több mint a feléről betakarították. Ami a silózást illeti, ebben legjobb a kecskeméti járás teljesítménye, amelynek tsz-ei 43 ezer helyett több mint 50 ezer köbméter silótakar- mányt készítettek. A dunavecsei járásban a tervezett mennyiségnek közel a háromnegyed jésze került silóba. Ütemesen halad nagyüzemi gazdaságainkban a szőlő szedése is. A dunavecsei és a kiskőrösi járásban — ez utóbbiban 20 ezer holdról —• a termésnek mintegy a 80 százalékát leszüretelték. Megyeszerte jól végzik feladatukat az időszerű munkák ellenőrzésére alakult bizottságok. Ezekben a párt és tanács mezőgazdasági szerveinek képviselői mellett az állami és az erdőgazdaságok, valamint néhány üzem mezőgazdasági szakemberei is helyet kaptak. J. T. tatták a jugoszláv vendégnek a község földművasszövetkezeté- nek kereskedelmi hálózatát és ismertették vele a szolgáltató tevékenységet. Innen Kiskőrösre látogattak, ahol szintén a fentiekről tájékoztatták Milan Pan- ticsot, majd a Május 1-e Szakszövetkezetét keresték fel. Utána a soltvadkerti Kossuth Szak- szövetkezetbe vezetett útjuk, ahol az új telepítéseket nézték meg. Ezt követően Milan Fan- tics Budapestre utazott. Október második felére bele jezzük a 45 hold búza vetését — vallja a képünkön látható Ágoston János, a tataházi Petőfi Tsz egyik traktorosa és az általa vontatott vetőgép farosa: Körmöczi János. A terület nagyobbik felén Bezosztáját vetnek. Tegnap reggel Lajosmizsén találkozott Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Milan Pantics- csal, a Jugoszláv Szövetkezetek Központi Szövetségének elnökével, aki lengyelországi látogatásáról hazatérőben három napot tölt hazánkban, s ennek során ellátogatott megyénkbe. Kőrútjára elkísérte Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A szövetkezeti vezetők berrvuVilág proletárjai, egyesüljetek! / tVm. ÉVF. 234. SZÁM Ara 60 fillér 1983. OKT 8, VASÁRNAP
