Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

?. oldal 1963. október 5, szombat Kádár János elvtárs találkozott Antonin Novotny elvtárssal Befejeződött a SZOT ülése Antonin Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghí­vására 1963. október 1—i kö­zött Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, baráti látoga­tást tett Csehszlovákiában. Kádár János csehszlovákiai látogatása során Bratislavában folytatott eszmecserében részt vettek magyar részről Fock Je­nő, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese és Ne­mes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, — csehszlovák részről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Otakar Simunek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségé­pek tagja, miniszterelnök-helyet­tes, Vladimir Koucky, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára és Frantisek Mares külkereskedel­mi miniszterhelyettes. Az eszmecsere során kölcsö­nösen tájékoztatták egymást or­szágaik életéről, a szocialista építésben szerzett tapasztalataik­ról és további feladataikról, pártjaik tevékenységéről. Meg­beszélték a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok alakulását és további fejlesztésének lehetősé­geit, valamint megjelölték az együttműködés közvetlen felada­tait a KGST-országok pártjai első titkárainak ez év júliusá­ban Moszkvában megtartott ta­nácskozásának szellemében. Az eszmecsere folyamán megegyez­tek több konkrét intézkedésben, amelyek segítik a további gaz­dasági együttműködés fejleszté­sét, mindenekelőtt a kooperációt és szakosítást az ipari és mező- gazdasági termelésben, az áru­forgalom további bővítésében, a kulturális és tudományos kap­csolatok fejlesztésében. Meg­állapodtak abban, hogy meg­erősítik a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizottságot, amely a feladatokat részletesen kidolgozza és végrehajtását biz­tosítja. Meggyorsítják a Dunán létesítendő közös nagy vízierő­mű építési előkészületeit. A két ország állampolgárai­nak megkönnyítik egymás or­szágaiba útlevél nélküli utazá­sát, az utazáshoz kedvezőbb fel­tételeket biztosítanak. Mindez növelni fogja a kölcsönös láto­gatásokat és a turistaforgal­mat, s megkönnyíti, hogy köl­csönösen jobban megismerjék a két országot és a szocializmus építését. A két párt és a két ország kö­zötti együttműködés szellemé­ben megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban párt­ós kormányküldöttségek kölcsö­nös látogatást tesznek. A megbeszélés során ugyan­csak behatóan foglalkoztak a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel. Ezek kapcsán is megmutatkozott mindkét párt rendíthetetlen hűsége a marxiz­mus—leninizmus elveihez, s a 81 kommunista és munkáspárt moszkvai nyilatkozatához. A találkozó meleg, baráti lég­körben zajlott le, és az összes tárgyalt kérdésekben kifejező­dött a nézetek teljes azonossága. Kádár János elvtárs és kísé­rete pénteken délben hazaérke­zett Budapestre. Pénteken az ÉDOSZ székhá­zában folyattta munkáját a Szakszervezetek Országos Taná­csa. Az ülésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság póttagja. A második napi tanácskozá­son Bugár Jánosné, a SZOT tit­kára a szakszervezetek nevelő­munkájáról tartott beszámolót. Hangoztatta: a szakszervezetek munkája egyre inkább az élet­hez, a társadalmi igényekhez igazodik. Feladataik közül ki­emelkedő jelentőségű az ered­ményes nevelőmunka. A délutáni ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a A dél-vietnami partizánok csütörtökön hajnalban a kam­bodzsai határ közelében rajta­ütöttek egy diemista katonai alakulaton. A támadás követ­keztében egv amerikai szí-’'’dós és nyolc diemista katona — budapesti pártbizottság első tit­kára is. A beszámoló feletti vitában többek között felszólalt Orbán László, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság agitációs és propagan­da osztályának vezetője. A felszólalók a beszámolót ki­egészítve, számos konkrét in­dítványt és figyelemre méltó észrevételt is tettek. Bugár Jánosné válasza után a SZOT ülése szervezeti kér­désekkel foglalkozott, majd Bru­tyó János, a SZOT főtitkára foglalta össze a kétnapos tanács­kozás tapasztalatait. Megelége­déssel állapította meg, hogy tel­jes az egyetértés a szakszervezeti mozgalom vezető szervei és tag­sága között, s ez az egység a to­vábbi eredményes munkának legfontosabb biztosítéka. köztük egy tiszt — életét vesz­tette. A százados a 83. amerikai katona, aki a dél-vietnami kor­mánynak juttatott fokozottabb segítség megindulása. 1961. ja­nuárja óta harc közben életét vesztette. Közös nyilatkozat a külügyminiszterek tanácskozásairól Október 10-én lép életbe az atomcsendszerződés A szovjet és az angol fővárosban bejelentették, hogy ok­tóber 10-én életbelép az atomcsendszerződés, amely megtiltja a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett atomkísérle­teket. Ezen a napon a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kölcsönösen letétbe helyezik az atomcsend- egyezmény ratifikációs okmányait. Dél-vietnami partizánok katonai sikere A három nagyhatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia külügy­minisztere csütörtök este befe­jezte New York-i tárgyalássoro­zatát. A tárgyalássorozat célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen lépéseket lehet tenni a nemzetközi feszültség további enyhítésére. A csütörtöki meg­beszélés, amelynek székhelye ezúttal a brit ENSZ-misszió New York-i székháza volt, két óra hosszat tartott. Utána a három nagyhatalom szóvivője: Zamja- tyin, a szovjet külügyminiszté­rium sajtóosztályának vezetője, Manning, a State Departement tájékoztatási államtitkára és Hadow brit szóvivő közös nyi­latkozatot olvasott fel. A szó­vivők aláhúzták, hogy nem for­mális közös nyilatkozatról van szó. A külügyminiszterek ta­nácskozásaikat a leszerelést cél­zó további lépések lehetőségeire összpontosították. Nem hoztak döntéseket, de megegyeztek ab­ban, hogy a tárgyalások a ren­delkezésre álló különböző csa­tornákon folytatódni fognak. „Ami a világűrben keringő mesterséges égitestekre szerel­hető nukleáris fegyvereket ille­ti, már Gromiko szovjet külügy­miniszter és Kennedy amerikai elnök közgyűlési beszéde is mutatta az egyetértést egy olyan politikában, amely remél­hetőleg a közeljövőben megfe­jelő formát ölthet” — hangzik 'a közös nyilatkozat. Ez úgy értendő, hogy csütör­tökön, amikor Kennedy elnök és Gromkio szovjet külügyminisz­ter Washingtonban találkozik, előreláthatólag nyilvánosságra hozzák a megegyezés szövegét. Ezzel azért várnak a Kennedy —Gromiko találkozóig, mert a világűrben haladó testekre fel­szerelt nukleáris fegyverek kér­dése tulajdonképpen kéthatalmi kérdés. Csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendel­kezik olyan eszközökkel, ame­lyek lehetővé teszik, hogy nuk­leáris fegyvereket szerelhesse­nek fel mesterséges bolygókra. A külügyminiszteri tárgyalá­sok legfontosabb eredménye: mind a három fél megegyezett abban, hogy a kérdéseket nem a háború, hanem a tárgyalások útján kell megoldani. Ez pedig erősen javítja majd az egész nemzetközi légkört. Hyuga'német üzemek Ausztriában Az osztrák sajtó jelentése sze­rint az 1956—1962 közötti évek­ben csaknem ezer üzemet alapí­tottak, illetve vásároltak meg Ausztriában külföldiek. E gyá­rak, vállalatok csaknem két­harmada nyugatnémet tulajdon. BEN BELLA LÁTOGATÁSA CONSTANTINE TÉRSÉGÉBEN Ben Bella miniszterelnök (középen) Bumedien ezredes, had­ügyminiszter (balról) és Mohamed el Hadzs. az algiri 3. villája parancsnokának kíséretében megérkezésekor Setifben. A lázadók és az algériai nemzeti egység A „három nagy" tárgyalásai Napirenden: a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok AHOGY gyarapodnak a pont egy éve minisz­terelnökké választott Ben Bella, jelenlegi al­gériai elnök kül- és belpolitikájának eredmé­nyei, úgy lépnek egyre inkább előtérbe az új­gyarmatosítók ösztönzésére a belső reakciós erők. Ben Bella a csütörtöki parlamenti ülésen bejelentette, hogy alkotmányos jogával élve át­vette a teljhatalmat. így kívánja az ország egész erejét mozgósítani az ultrabaloldali frázisokat hangoztató kabiliai reakciósokkal szemben, akik „algériai Katangává” akarják tenni az ország­nak ezt a körzetét. Csütörtökön szélsőjobboldali katonai csoport államcsínyt hajtott végre Hondurasban. A ha­sonló jellegű múlt heti dominikai puccs után ez az esemény is jól mutatja, hogyan védik foggal-körömmel ezen a tájon az amerikai mo­nopóliumok és a pénzükön élősködő diktáto- rocskák ingadozó hadállásaikat az erősödő népi felszabadító mozgalmakkal szemben. A MOSZKVAI részleges atomcsendegyezmény után nagyot lélegzett a világ, nemcsak azért, mert mélyet szippantott a levegőből, melynek radioaktivitással való további szennyeződését ez a szerződés megakadályozta, hanem azért is, mert megtörtént az első biztató lépés a nuk­leáris — és ezzel az egész — fegyverkezési hajsza korlátozására. A népek, s rajtuk keresz­tül a kormányok aláírásukkal világméretben „megszavazták” ezt az egyezményt, s a béke­szerető emberiség mbst várja, milyen tettekben jut kifejezésre a moszkvai szellem, hogyan vált­ják be a nyugati hatalmak a további lépésekre tett ígéretüket. Reményteli alátámasztást adott a várakozáshoz az ENSZ-közgyűlés jó légkörben folyó 18. ülésszaka. Ä világközvélemény nagy figyelemmel kíséri Gromiko, Rusk és Home külügyminiszterek ezzel párhuzamosan New Yorkban lezajló találkozá­sait. A szovjet, az amerikai és az angol külpo­litika irányítói egy héten belül harmadszor ül­tek össze csütörtökön, ez utóbbi alkalommal az angol ENSZ-küldöttség rezidenciájának nagy tölgyfaasztala körül. Közben többször találkoz­tak a szovjet és az angolszász államférfiak kü- lön-külön is. Bár a tárgyalások sikere érdeké­ben a megbeszélések annyira zártak, hogy sok­szor még a tolmácsok sincsenek jelen — Gro­miko angolul beszél kollégáival — egy s más mégis ismeretessé vált. Például az, hogy a három nagyhatalom állás­pontja rendkívül közel került egymáshoz azt a szovjet javaslatot illetően: Ne küldjenek nuk­leáris fegyvereket szállító mesterséges holdakat a világűrbe. Valamilyen formájú összhangra van remény a Gromiko által javasolt 18 ha­talmi leszerelési csúcsér­tekezlettel kapcsolatban is. Lehetséges a nézet­azonosság kialakítása a meglepetésszerű támadások megelőzését célzó egyes intézkedésekről is. Mindent összevéve, a kezdet nem rossz. A New York Times meg is állapítja a sorozatos külügyminiszteri talál­kozókról: lehetséges, hogy a világ elérkezett a hidegháború felszámolásának kezdetéhez, s ez ma már nemcsak jámbor óhaj. A lap hang­súlyozza: A Szovjetunió konstruktív magatar­tását Washingtonnak és Londonnak egyaránt tudomásul kell vennie. MÁS MÓDON, de ennek a felfogásnak ad ki­fejezést egy igen érzékeny barométer jelzés is. Ugyanis a reálisan gondolkodó angol—amerikai üzleti körökben egyre tekintélyesebb hangok sürgetik a Kelettel való kereskedelem bővíté­sét. Ennek egyik megnyilvánulása volt Erroll angol kereskedelemügyi miniszter minapi láto­gatása a Szovjetunióban. De nézzük csak, ho­gyan vélekednek a legszigorúbb tilalmi rendel­kezésekkel operáló Egyesült Államokban. Nem­régiben fejeződött be Washingtonban az ame­rikai üzletemberek képviselőinek kétnapos ér­tekezlete, amely indítványozta: Vizsgálják felül a szocialista országokkal kapcsolatos amerikai kereskedelmi politikát, hogy növelni lehessen a kölcsönös árucsere-forgalmat. Hodges, az Egye­sült Államok kereskedelemügyi minisztere e javaslattal kapcsolatban sajtóértekezletén azt mondta, hogy kormánya alaposan tanulmányozni fogja azt, mert az országnak „nem szabad le­maradnia a kommunista országokkal kereskedő szövetségesei mögött”. Ezeknek a megfontolásoknak nagy lökést adott az, hogy a Szovjetunió a közelmúltban nagyobb arányú gabonavásárlásokat eszközölt Kanadá­ban és Ausztráliában. De az igazi ok az, hogy az amerikai körök a Szovjetunió gazdasági ered­ményei és az Egyesült Államok gazdasági ne­hézségei miatt sürgetik a szocialista országok­kal való kereskedelmi korlátozások enyhítését, amitől új hatalmas felvevő piacot és az ország fizetési mérlege deficitjének csökkentését re­mélik. A Journal of Commerce című kereske­delmi szaklap a felülvizsgálat szükségességének egyéb okait is kifecsegi, mikor ezt írja: „A je­lenlegi korlátozás nem bizonyult olyan reális­nak, mint kellett volna.” Értsd: A Szovjetunió és a szocialista országok köré emelt kereske­delmi blokád valójában nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyekre annak szervezői számítottak. Érdemes küzdeni a békés együttélés eszméi­nek megvalósításáért, ha már az amerikai üz­leti körök is kezdik azokra építeni számításaikat. | EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents