Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-31 / 255. szám
Kabát, kabát, kabát Ion a mikromodulos rádió! Az 1963. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron még csak mintapéldányként voltak kiállítva a különböző, mikromodulokkal épített elektronikus készülékek. Nehéz lenne természetesen ma még megmondani, hogy erre egészen pontosan mikor kerül sor, de a mikro- modulók szinte viharos térhódítása figyelmeztet: ismerjük meg idejében technikájukat és alkalmazásukat! Mi a legfőbb jellegzetesség? A jelenleg forgalomban levő rádió- készülékek és tv vevőkészülékek tucatjával tartalmaznak ellenállásokat, kondenzátorokat, s ezenkívül még többféle más alkatrészt. Ezek mérete, alakja, elhelyezése a lehető legkülönbözőbb, ezért nem gyakorlott szakember számára sokszor nehéz is a kapcsolás áttekintése. A mikromodul technikában valamennyi alkatrész egyöntetűen vékony (alig fél milliméter vastagságú), négyzetalakú, körülbelül 10x10 mm méretű lapocskán foglal helyet. Természetesen a megszokott gyártástechnológiához viszonyítva egészen másfajta módszerekkel viszik fel az egyes áramköri elemeket — tehát a már említett ellenállásokat, kondenzátorokat stb. — ezekre a lapkákra! A lapkákat apró kis blokk alakjában szerelik össze. így elérhető az, nogy az az áramkör, mely korábban kitöltötte a rádiókészülék dobozának jelentős részét, alig gyu- fásdobozzal azonos térfogatra szorítható össze. Megkérdeztük a kutatókat: vajon mi lesz a helyzet — növekszik-e vagy csökken a boltokba hibás rádiókkal visszatérő vevők száma, ha majd megkezdődik a mikromodulos rádiók gyártása? A válasz egyértelmű: A mikromodul ok jelentősen csökkentik a hibásodás lehetőségét, ellenállásuk a rázásokkal és a mindennapi életben előforduló káros külső hatásokkal szemben fokozott. így hát a helyszükséglet csökkenésén kívül még az az előnyük is megvan, hogy ritkábban kerülnek a szerelők keze alá! LIGETI GYÖRGY NA.PIRENBEN' Nehéz légkörben A családtagok egymáshoz és általában a családi közösséghez való viszonyából alakul ki minden család egyéni, sajátos légköre. A környezet légkörét a legérzékenyebb műszernél is jobban érzékeli a gyermek. Fejlődésére ez gyakorolja az egyik legnagyobb hatást. Ezért indokolt e légkörről, mint a családi élet belső tartalmának kifejezőjéről részletesebben is szólni. Meddig magánügy ? Bizonyára akadnak, akik erre határozottan, megfellebbezhetetlenül kijelentik: „Felnőtt ember vagyok, nem hagyok beleszólást a családi életembe, ez nekem kizárólagos magánügyem!” Ez igaz is, de csak akkor, ha rendezett körülmények között élő emberekről van szó, olyanokról, akik felelősségteljesen — a szocialista társadalmi érdekekkel egybehangzóan — nevelik gyermekeiket, alakítják ki a kis családi közösséget. De akad még — habár az előbbinél jóval kevesebb számban —, ahol erről nem beszélhetünk, s ahol esetleg csak külső, társadalmi hatásra terelődik helyes mederbe a családi élet. Jó példa erre T. I.-éfk esete is. Hosszú ideig napirenden voltak náluk a veszekedések, úgyannyi- ra, hogy még a szomszédok is elkerülték őket, mert a családban állandóan robbanásig feszült hangulat uralkodott, s a veszekedéseknek általában senki sem szeret tanú ja lenni. A feszült hangulat okozója az egyébként józan, nem iszáA lakóházak tűzvédelme A hideggel együtt — nem nagy örömünkre ugyan —, de elérkezett a fűtés időszaka, s ezzel együtt egy új veszélyforrás is, amire több év nem sok gondosságról és elővigyázatosságról árulkodó statisztikája is figyelmeztet. íme: Megyénkben 1961- ben 62 lakóházi tűzeset fordult elő, közel százezer forintos kárt okozva. A múlt évben már 76 'akóházban okozott több mint 105 ezer forint értékű kárt a tűz, ez év szeptember 1-ig pedig 59 lakóház szenvedett több mint 210 ezer forint értékű tűzkárt. Mindez arra figyelmeztet, hogy nem felesleges a figyelem ismételt felkeltése a tűzvédelmi szabályok iránt. A számos szabály és előírás közül most csak azokra emlékeztetünk, amelyek a tüzelő és fűtőberendezésekkel kapcsolatosak. Ezek pedig a következők: Fűtésre csak jól karbantartott, kijavított berendezést lehet használni, de felügyelet nélkül akkor sem szabad hagyni az égő kályhát stb. Ne feledjük azt sem, hogy ezt a felügyeletet gyermek nem láthatja el. A füst elvezetésére csak hézagmentesen összeillesztett, acéllemez füstcsövet használjunk, amelyet legalább másfél méterenként fémbilincsekkel rögzítsünk a falhoz, vagy födémhez. A füstcsövet csak a kéménybe szabad vezetni. Tűzveszélyes folyadékkal, benzinnel, petróleummal soha ne gyújtunk be, illetve ne élesszük a izet. A folyékony tüzelőanyagai működő berendezéseket égés őzben ne töltsük fel tüzelő- nyaggal, gáztűzhelyeket, gáz- ályhákat pedig csak a gázszol- •áltató vállalat előírásai szerint szabad üzemeltetni. A kályha és egyéb tüzelőberendezés közelében egy méter, a füstcső és hődob közelében 50 centiméteres távolságon belül éghető anyagot nem szabad elhelyeznünk. (Ez a távolság hőszigetelő alkalmazása esetén felére csökkenthető.) Éghető padozatú helyiségben a tüzelőberendezés ajtaja elé helyezzünk parázsfogót. A kémény koromzsák ajtaját tartsuk szabadon, s gondoskodjunk a kémény rendszeres tisztításáról. A nem használt füstcső kéménytorkolatát sohase fedjük be gyúlékony anyaggal, mert ebből is komoly tűzkárok keletkezhetnek. A salakot, hamut csak teljesen lehűtött állapotban szedjük ki a kályhából, vagy rakjuk az e célt szolgáló fémedénybe. Természetesem a tüzelő- és fűtőberendezésekkel kapcsolatos előírásokon kívül még számos, nagy körültekintéssel elkészített tűzrendészeti szabály szolgálja a károk megelőzését, amelyekre későbbi számainkban még visz- szatérünk. koskodó, de gyakran kötekedő és ideges édesapa volt, aki csak durva beszéddel, ingerülten tudott „állást foglalni” a családi ügyekbe». Feleségével éppoly durván beszélt, mint az azt védő, vagy annak igazat adó gyerekekkel. Az első, kívülről érzékelhető, bajt jelző követelmény a gyerekek tanulmányi eredményének ronilása. Az ezt követő figyelmeztetés — amely a községi tanács részéről hangzott el magatartását illetően — eredménytelen maradt. Ezután vállalatának vezetői beszélgettek el vele, s a beszélgetés nyomán figyelemmel kísérték családi életének alakulását. Nem tudni pontosan, hogy a józan érvek ha- tottak-e, vagy a „társadalom” több irányú és állandóan megnyilvánuló érdeklődése tette meg a hatást, — de T. I. változtatott magatartásán, s ez csakhamar lemérhető volt a gyermekek iskolai munkáján, viselkedésén is. Sajnos, nem minden vállalat vezetői foglalkoznak ilyen helyesen vett értelemben a dolgozók családi életével. Pedig sok esetben a gyors „beavatkozás”, vagy szükség esetén a dolgozó társadalmi bíróság elé állítása jelentős eredményt hozhatna, visszazökkenthetné a családot a normális körülményekbe, egészséges légkört teremtve az ott növekvő új nemzedék fejlődéséhez. Mert ha e légkör jó és egészséges, akkor a gyermek fejlődése, jellemének, egyéniségének alakulása is kedvező lesz. A tények mögött Mind a gyámügyi, mind pedig a bírósági eljárások során sokszor érezzük a felsorakoztatott tények mögött a családi feszültséget, a „fullasztó levegőt”, ami a kis közösség életét jellemzi. Egy ilyen szomorú tapasztalattal szolgál B. K.-ék családi élete is. Az állandóan iszákoskodó apára a rokonoknak és szomszédoknak panaszkodott gyermeke, elmondva, hogy apja ittas állapotban gyakran durván bántalmazza őket. Értesültek a dologról az iskola nevelői és felkeresték az édesapát. A „válasz” az volt, hogy amikor a pedagógus elment, az apa megverte az igazságot kikotyogó gyereket. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a gyámhatóság vette kezébe az ügyet, mivel a rendszeresen italozó apa „nevelési módszereivel” szemben az elfásult, gyenge édesanya nem tudott már „versenyre kelni”, megfelelő ellenhatást kifejteni. Egy másik ügyben az állami gondozásba vétel előtt álló gyermek csak akkor vallotta meg a gyámhatóság előtt az otthoni környezetben ót ért bántódásokat, amikor már bizonyos volt benne, hogy elkerül otthonról, intézetbe megy. A felnőttek is kárát vallják Sok gyermek életét, lelki fejlődését mérgezik, rombolják még a fentiekhez hasonló családi körülmények. S ezt társadalmunk nem nézi és nem is nézheti tétlenül. De jó lenne, ha maguk az érdekelt szülök is minél előbb rádöbbennének: nemcsak a társadalomnak, gyermekeiknek tesznek kárt azzal, ha káros szenvedély, vagy más miatt megbontják a családi élet zavartalanságát, megrontják a családi légkört. Ök maguk is kárát vallják ennek, hiszen egy feldúlt családi élet az ő számukra sem jelenthet boldogító és megnyugtató állapotot. BABAY IMRE, a fiatalkorúak ügyésze Fekete alapon készült, fehér csí- kozású télikabát, kis prémes gallérral és övvel. Szőlővel készített sütemények PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő- Weither Dániel. Kiadja: • Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 86-19. 25-19. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-39. Kiadóhivatal: Kecském?». Szabadsáe tér lte. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Hasfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hónapra 12 forint Báos-Kiskiin megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-95. Moh 95 0(5, Különös, hogy nálunk a szőlő hazájában kevéssé elterjedt és ismert a szőlő hasznosítása a sütemény készítésnél. Talán nem szégyen, ha egy néhány receptet éppen azoktól tanulunk, akiknek a szőlőt exportáljuk; csehszlovák barátainktól. Egy pozsonyi lapból vettük az alábbi három receptet. TÚRÓS SÜTEMÉNY SZŐLŐVEL. Hozzávalók: 250 g liszt, 1 kanál sütőpor, 120 g margarin vagy vaj, citromhéj, 1 tojás, 100 g cukor. Töltelék: 379 g száraz túró, 3 tojás, másfél csésze cukor, citromhéj, szőlő, zselatin. Elkészítjük a tésztát, tortaformába tesszük, s közepesen meleg sütőben 10 percig sütjük. Közben a túrót cukorral és a tojással kikeverjük, s a tésztára öntjük. A massza eleinte krémszerű, de sülés közben megsűrűsödik. Körülbelül 30 percig sütjük. A torta tetejét megtisztított, megszárított szőlőszemekkel fedjük be, s leöntjük az előre elkészített zselatinnal. Miután megkeményedett, a tésztát kivesszük a formából. SZŐLŐS SZELETEK. Hozzávalók: 100 g liszt, 50 g vaj, egy kis só, 1 kanál cukor, körülbelül egyharmad pohár víz. Töltelék: 400—500 g szőlő (fehér) 2 egész tojás, 3 kanál cukor, fél pohár tej, fél pohár tejföl, egy kiskanál meggylikőr (ez el is maradhat) és 3 kanál darált mandula. A vajat darabokra vágjuk, a liszttel összegyúrjuk, beletesszük a sót, cukrot, vizet szükség szerint, s a tésztából cipót formálunk. Kisodorjuk, s megzsírozott tortaformába tesz- szük. A megmosott, megszárított szőlőszemeket egyenletesen a tésztára rakjuk, azután a szükséges hozzávalókból kikeverjük a krémet, s a szőlőre öntjük. Nem túl meleg sütőben sütjük, Mikor kihűlt, kivesszük a formából. RIZSFELFÚJT SZŐLŐVEL. Hozzávalók: fél kg túró, 10 dkg cukor, 2 tojássárgája, tej, másfél bögre rizs, szőlő. A rizsből kissé megsózott és ízlés szerint megcukrozott tejjel kását főzünk. A megfőtt kását zsírral megkent tűzálló tálba rakjuk. Tetejére megtisztított, megszárított szőlőszemeket rakunk több rétegben. Majd a túrót a cukorral és a tojássárgájával jól kikeverjük, tehetünk bele reszelt citromhéjat is, s a kikevert masszát a szőlőre öntjük. Aranysárgára sütjük. Ízlés szerint megcukrozva, melegen tálaljuk. A dió eltevése A diót szedés után tiszta, nagy edényben, hideg vízben, cirokseprűvel jól megmossuk, hogy a maradék zöld héj lejöjjön. A vizet addig cseréljük, amíg teljesen tiszta nem lesz. Utána szellős helyen szétteregetjük, forgatjuk, amíg teljeser meg nem szárad, majd könny: anyagból készült zsákokba, zacskókba töltve szellős helyen tároljuk. Ha úgy látjuk, hogy romlik, törjük fel, válogassuk át és mint dióbelet tároljuk. Egyenes vonalú délutáni ruha. A kabát fekete anyagból készült, két gombbal záródik. Csomózott szövetből készült hét- nyolcados kosztüm. (A Kecskeméti Állami Áruház "szí újdonságai közül.)
