Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

1963. október 26, szombat 5. oldal A Kiskőrösi Gépállomás há­rom „nehéz gépes” brigádjá­nak éves tervében 55 370 nor- málholdnyi talajmunka elvég­zése szerepel. A brigád tagjai célul tűzték ki, hogy tervüket legalább 15 százalékkal túl­teljesítik. Október első harma­dában már 51 ezer normál­holdas teljesítményről adhat­tak számot. A 8000 normál­holdnak megfelelő többletmun­kát másfél hónap alatt köny- nyűszerrel elvégzik. Annál is inkább, mert október közepén már öt olyan gépet tarthat­tak nyilván, amelyek vezetői­nek a pá rönkén ti teljesítmé­nye éjjel-nappali műszakról lé­vén szó, felül van a 6000 nor­málholdon. Említsük meg a tíz vezetőt név szerint is: Dobler János és Schaffer István, Mikó Imre és Mikó József, Szent- györgyi Pál és Szentgyörgyi István, Farkas József és Feny­vesi Pád, Orbán Lajos és Papp József. Vállalták azt is, hogy az üzemanyag felhasználásában öt- százalékos megtakarítást érnek el. E tekintetben is kimagasló az eredményük: október 10-ig 4400 mázsa gázolaj volt ren­delkezésükre bocsátva, s ebből csupán 2647 mázsát használtak fél. „Teljes gáttal” Rendkívül tanulságos meg­vizsgálni, mi tette lehetővé e kiváló eredmény elérését. A tervezettnél nagyobb teljesít­mény főként annak köszön­hető, hogy a műszakkiesés a gépek vezetőinek hibájából, mulasztásából egyszer sem fordult elő. A napi karbantar­tást rendszeresen és jól elvég­zik. Ez egyébként összefügg az üzemanyag felhasználásában mutatkozó nagyfokú megtakarí­tással. Közismert tény ugyan­is, hogy a jó műszaki állapot­ban levő gép kevesebb üzem­anyaggal is nagyobb hatásfokot ér el, mint az elhanyagolt ma­sina. Ugyanilyen fontosságú az is, hogy a traktorosok teljes „leterheléssel” foglalkoztatják a gépet. Az így megmozgatott földtömeg aránya jóval na­gyobb, mint az a gázolajtöbblet, ami együtt jár a motor „teljes gázzal” történő üzemeltetésé­vel. Természetesen ez nagy gyakorlatot és szaktudást fel­tételez. Térképolvasó traktorosok Mindez igényli, hogy szak­tudásukat a brigádok tagjai állandóan növeljék. Evégett az elmúlt télen a gépállomás ál­tal szervezett szakmai tanfolya­mon gyarapították ismeretei­ket. Hasonló tanfolyamot indí­tanak a most következő télre is, amely új „tantárggyal” bő­vül, nevezetesen a szinttérkép ismeretével. Nagy szükség van erre, hiszen — minthogy nem egy he* 1 yen dolgoznak — nincs arra mód, hogy minden gép mellé egy mérnököt állítsanak. Már jelenleg is vannak öten, akik magánszorgalomból meg­tanulták a térképolvasást. Még egy érdekes, nem lebe­csülendő célkitűzésnek tettek e1 eget a traktorosok. Tekintet­tel a gépek számának „felfu­tására”, vállalták, hogy az után­pótlás biztosítása érdekében maguk mellé új traktorost ké­peznek ki. Nem egy esetben az történt, hogy testvérüket „hoz­ták” magukkal, s ez a kapcso­lat még inkább lehetővé tette a gépek fokozott kihasználását. Az idősebb Gulyás Sándor pe­dig a fiával dolgozik egy gé­pen. JVem könnyű foglalkozás A 33 lánctalpas gépet jelen­leg 14 helyen foglalkoztatják — Szalkszentmártontól Bajáig. A „legnépesebb” csoportban is csupán öt gép dolgozik. Ebből is, de a munka ter­mészetéből adódóan is, a trak­torosok életkörülménye nem éppen irigyl %sre méltó. Rend­szeres meleg ételt intézménye­sen csak az állami gazdaságok­ban biztosítanak részükre. Egyelőre probléma az is, hogy kevés a lakókocsi. Munkájukat gátolja a szak- szövetkezetek és tszcs-k sok esetben nem összefüggő parcel­láinak egyengetáse, amikor is sok időt elrabol az egyik hely­től a másikig történő húzat- gatás. Olykor üzemanyaghiány is előfordul, számos esetben pedig az alkatrész-ellátás aka­dozik. Leggyakoribb hiánycikk a drótkötél és .az ekevas. De túlnyomó többségükben fiatalok, akik értik és szeretik munkájukat, bármilyen nehéz­séget képesek leküzdeni. HATVANI DÁNIEL tését. Azóta megtörtént, s az emberiség a békés együttműkö­dés jegyében még nagyobb kö­zös vállalkozásoknak gyűrkő- 2ák, hogy csak egyet említsünk: a Déli Sark kiaknázásának. Bányák és hegyek Kezdjük a domboknál. Óbu­dán túl, a bécsi országút men­tén félig ki vájt kis hegyeket lá­tunk — tégla lesz a sok millió tonna, vöröses földből. Ha vala­hol nagyobb építkezésbe kezde­nek, a földgyaluk órák alatt egész dombokat tüntetnek el. A Badacsony világszerte ritka szép bazalt-orgomasípjait a jövő év­től nem szabad pusztítani, na­gyon helyesen védettnek nyilvá­nították. Ezek látható változások. Föl­dünk belsejéről nincs térkép, nincsenek hatásos felvételek. Hozzávetőleg is nehéz lenne megmondani, hány milliárd ton­na szenet, vasércet, követ, fé­met, termálvizet, olajat vett ki az ember a Föld gyomrából, amióta felfedezte ezeknek az anyagoknak hasznosságát. A bányászat a felszínt is át­alakítja. A nagy bányaközpon­tokban — Ruhr-vidék, Szilézia stb. — a füst és korom miatt évente sok ezer holddal csök­ken a termő terület. Ismét a kérdés: ne bányásszunk? Ez le­hetetlen. Máshol szerzünk újabb termőföldeket, de a Föld min­den kincsét felszínre kell hoz­ni! S közben változnak a vo­nások, mélyülnek a redők boly­gónk arculatán. Könnyebb lesz a Föld ? Wochenpost című demokrati­kus német hetilap egyik bá­nyászolvasójának eszébe ötlött a jogos kérdés: nem csökken-e bolygónk tömege az egyre in­tenzívebb bányászat következ­tében? Hiszen évről évre sok milliárd tonna nyersanyag „füs­tölög el” a levegőben. Dr. M. Olberg, a berlini Hum­boldt Egyetem profeszora vála­szolt az olvasó aggályára. Az elégésből keletkező széndioxid is a légkörben marad, a növé­nyek újra megkötik, tehát nem távozik a világűrbe. Továbbá: a Föld minden lehetséges súly­veszteségét kiegyenlíti a napon­ta ezer tonnára tehető gyarapo­dás a kozmikus porból, kis me­teorokból. Végül a Föld egész szénkészlete alig egymilliárdnyi része bolygónk tömegének. Ha tehát az egészet kibányásszuk és elhasználjuk, akkor körülbe­lül annyi történt, hogy egy na­rancsról eltávolítottunk egyet­len gombostűfej nagyságú du­dort. Olyan aggályok is felmerül­tek, hogy a bányá'“"'tol nagy üregek képződnek a Föld bel­Zimankó és kánikula Egy év időjárási mérlege A Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatórium most fog­lalta össze az elmúlt gazdasági évre vonatkozó időjárási adato­kat. Az érdekes összeállításból ki­tűnik, hogy a tavalyi őszi hó­napok középhőmérséklete — 11 fok — 0,2 fokkal, a napsütéses órák száma pedig 36 órával emelkedett az átlag fölé. A le­hullott csapadék viszont 6 mil­liméterrel volt kevesebb, mint a 152 milliméteres átlag. A rend kívül száraz októbert rendkívül csapadékos november követte. A három téli hónap — külö nősen a január — igen hideg és csapadékos volt. Ilyen, vagy en­nél hidegebb tél Kecskeméten ebben az évszázadban csak 1929- ben, 1940-ben és 1954-ben fordult elő. Az elmúlt télen 155 millimé­ter — az átlagosnál 61 százalék­kal több — volt a csapadék mennyisége. A talajt két hóna­pon át csaknem megszakítás nélkül, összefüggő hótakaró bo­rította, amelynek legnagyobb vastagsága elérte a 30 cm-t. A tavasz kissé hűvös, derült és mérsékelten száraz volt. A középhőmérséklet 0,3 fokkal ma­radt az átlag alatt, a napsüté­ses órák száma viszont 53-mal haladta meg a szokásos tavaszi sejében, s emiatt bolygónk ki­billen egyensúlyi helyzetéből. Ha ez megtörténhetnék, lényege­sen megváltozna a Föld forgási és keringési ideje, hosszabbak lennénék a napok és az évek. Ez az elképzelés is téves. Föl­dünk átmérője ugyanis kereken 28 ezer kilométer, ezzel szemben a bányászat, a legmélyebb is 1 kilométerrel a felszín aiatt folyik. Az ember ássa-vési a Föld kérgét, de a hatalmas aránybeli különbségek miatt ez úgyszól­ván semmit sem jelent. Annyi csak. mintha tűvel szürkülnünk egy jókora alma celofánburkola­tát, de az almát nem érnénk el. A Föld tehát nem lesz kö- nyebb. megmaradnak a mostani nappalok és éjszakák, évek és évszakok. Akkor is, ha a száz­szor, ezerszer ennyi anyagot bá­nyászunk ki. Szénre, vasércre, alumíniumra, sok más fémre és ásványra mindig szükség lesz, az atomkorszakban is. Mégsem kell a bányászást a végtelensé­gig fokozni. Következő cikkso­rozatunkban — Mi lesz holnap? — látni fogjuk, hogy merőben új, kisebb térfogatú energiafor­rások állnak az ember rendel­kezésére. Gyenes István (Folyt, köv.) verőfényes átlagot. Míg a nyár csapadékmennyi­sége és a napsütéses órák szá­ma nem mutat rendkívüli értéke­ket, ezzel szemben a hőmérsék­let 25 esetben érte el, vagy ha­ladta meg a 30 fokot. A két leg­melegebb nyári nap június 28, és július 21 volt, amikor is 35,1 fokot mutatott a hőmérő. Tízezer forintos rejtvénypályáza- tunk II. fordulójának hatodik rejtvényét közöljük. A megfejtése­ket totószerű 1, x vagy 2 beírással kell megadni. A második forduló megfejtéseit összegyűjtve novem­ber 8-án. péntekig kell szerkesztő­ségünk címére beküldeni. A bori­Júliusban kezdték építeni Kecskeméten a Terményforgal- mí és Malomipari Vállalat hat­száz vagon gabona elhelyezésé­re alkalmas tárházát. Az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 1965. június 30- ra vállalta az 52 méter hosszú 13 méter széles és 13 emelet magas, mintegy 25 millió forin­tos beruházással épülő korszerű létesítmény átadását. Képün­kön a gabonatároló építése. Mi­re elkészül, 40 méter magas lesz. (Pásztor Zoltán felvétele.) tékra Írjuk rá: REJTVÉNY TOTO. A pályázatokat kéthetenként díjaz­zuk. Akik minden fordulón — akár néhány szelvénnyel is — szerepel­tek, azok között sorsoljuk majd ki a főnyereményeket műsoros est ke­retében. Biztosítsa előre a lap pél­dányait! TIPP | TIPP Megyénket mikor kapcsolták be a vasúti hálózatba? 1838 1853 1867-ben 1X2 Melyik megyében van a legtöbb széles­vásznú filmszínház? Pest Bács Hajdú 1 x 2 Egyik járási székhelyünk tanács épülete. Kiskőrös Dunavecse Kalocsa 1 x 2 >> .§ > A beküldő neves Pontos címe: ........................................ Bekül dőnél marad Nehéz gépek

Next

/
Thumbnails
Contents