Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-02 / 230. szám
A nyári munka mérlege Jól dolgoztak megyénk fiataljai az önkéntes ifjúsági építőtáborokban Az idei nyáron is, mint öt év óta minden alkalommal, megyénk fiataljai ismét részt vettek a KISZ által szervezett önkéntes ifjúsági építőtáborok munkájában. Korábban már beszámoltunk arról, hogy tavaly hogyan dolgoztak, és milyen eredményeket értek el a fiúk, lányok. Derekasan megállták a helyüket. A múlt évben több mint 250 ezer forint értékű munkát végeztek a Bácsalmási Állami Gazdaságban, illetve Ti- szakereosenben, ahol a fiúk * 11 kétezer köbméter földet mozgattak meg társadalmi munkában. A lányok Bácsalmáson dolgoztak, 729 mázsa gyümölcsöt szedtek le, s 132 holdon végezték el a növényápolási munkálatokat. Ezzel a teljesítménnyel országos viszonylatban is elsők lettek. Nézzük meg, hogy milyen eredményekkel dicsekedhetnek középiskolás fiataljaink az idei nyáron, mit tettek azért, hogy tavaly szerzett jó hírüket öregbítsék és túlszárnyalták-e azokat az igazán szép teljesítményeket, amelyeket 1962 nyarán elértek. Már a jelentkezéseknél megmutatkozott, hogy a fiatal KISZ- isták nagy aktivitással kívánnak bekapcsolódni az ifjúsági szervezet által vállalt munkába. Megyénkből összesen 696-an önként vállalták, hogy a nyár folyamán két-kéthetes turnusokban társadalmi munkában dolgoznak. A KISZ és az állami gazdaság mindent megtett, hogy a fiatal társadalmi munkások megfelelő körülmények között tevékenykedjenek, hogy a becsülettel elvégzett munka után megtalálják a sportolás, szórakozás és a művelődés lehetőségeit is. Lányaink az idei nyáron is a Bácsalmási Állami Gazdaság gyümölcsöseiben, földjein dolgoztak. Ebben a táborban 418 középiskolás lány szedte a komlót, címerezte a kukoricát, és rakta kosarakba az illatos gyümölcsöt. A terv szerint 161 ezer Alkohol! Alkohol! Mit mutat a bírósági statisztika i a legsúlyosabbak közül való. A múlt év végén, pontosabban október 21-én Kecskeméten, a Borbás 114. számú tanyában névnapi ünnepségre jöttek ösz- sze a Csernák- és Farkas-család tagjai. Éjfél után hazafelé menet már erősen ittas állapotban voltak, és szóváltás, majd tettlegesség keletkezett közöttük, melynek során id. Csernák József szíven szúrta fiát, Csernák Ferencet, aki a helyszínen meghalt. Mindez nem történt volna meg, ha mértékkel isznak, ha az ünnepet nem csupán úgy tekintik, mint ami „ok az ivás- ra”. NEM KERÜLT volna a bíróság elé Mayer József hajósi lakos sem, ha nincs ittas állapotban. Az ügy, ami közte és Ginál István között vitát okozott, nem nyert elintézést azzal, hogy Mayer kapával fejbe vágta Ginált, amikor mindketten boros állapotban voltak. Ginál Istvánnak az ütés gyógyíthatatlan beszédhibát okozott, a tettest pedig három évre ítélte a bíróság. „ A sajtó nem győzi eléggé hangsúlyozni az egyes emberek felelősségét. Gondolunk itt elsősorban olyan italkimérőkre, akik az ittas vendéget is kiszolgálják. A „barátok” lelkiismeretére pedig ott kell hivatkoznunk, amikor a már úgyis pityókás embernek a csapos kijátszásával visznek fröccsöt vagy röviditalt. Nem a társadalomról van itt szó, hanem csak egyes emberekről, a borbarátokról, akik aztán nevetnek, ha bajba jutott cimborájuk hozzájuk fordul segítségért. A társadalom feladata viszont, hogy ezeknek az embereknek a magatartását elítélje, s cselekményük veszélyességére ébressze őket. AZ ALKOHOLIZMUS elleni küzdelem csupán akkor lesz eredményes, ha szélesebb méretekben folyik, s mindannyian arra törekszünk, hogy ne váljanak az emberek rabjaivá a szeszes italnak, mert az első pohár bortól nem is olyan hosszú az út a börtönig. a f. AKI FIGYELEMMEL kíséri a megyei sajtó bűnügyi rovatát, bizonyára észrevette, hogy ebben az évben több olyan esetről számoltunk be, amikor a megye községeiben, városaiban előforduló verekedésnek, szóváltásnak, összetűzésnek ember- halál lett a vége. A bírósági statisztika számszerűen is kimutatja, hogy az 19433. évben — a tavalyi év első feléhez viszonyítva — emelkedett az ilyen bűncselekmények száma. Míg a múlt év első felében összesen 11 olyan ügy került a kecskeméti megyei bíróság elé, amelyben a vád emberölés bűntette volt, addig az idén ez a szám 29-re emelkedett. Ezek után önkéntelenül felmerül az emberben, hogy mi okozza az emelkedést, miért szaporodnak az élet elleni „bűncselekmények? Nem kell különösebb vizsgálódást lefolytatni ahhoz, hogy megállapítsuk: a bűnözés egykori alapvető oka — a nyomor — megszűnt, száműztük életünkből. Nem vitás, hogy a kitaszítottság, a létbizonytalanság, és az a légkor, amely a felszabadulás előtti társadalmat jellemezte, szinte táptalajul szolgált a bűncselekményeknek, a bűnözésnek. Ma azonban ezt már semmi esetre sem mondhatjuk el. Míg a fel- szabadulás előtti években az élet elleni bűncselekmények indítóoka legtöbb esetben az anyagi haszonszerzés, a vagyon utáni vágy volt, addig ez a körülmény ma már egyáltalán nem, vagy csupán elenyészően kevés százalékban szolgál indokul. Az esetek többségében szubjektív tényezők — harag, bosszúvágy — ami kiváltja egyes emberekből azt, hogy társuk egészségére, életére törjenek. Igen sokszor — mint a közlekedési balesetek nagy százalékánál — itt is az alkohol, az ittas állapot hatására követik el a bűncselekményeket. Ennek alátámasztására nem egy példát tudnánk említeni a megyei bíróság gyakorlatából. A sok közül csupán az álljon itt, amely forint értékű munkára számítottak a lányok részéről, de ők túltettek ezen, és több mint 177 ezer forintot érő tevékenységgel segítettek az állami gazdaságnak, s ezzel a népgazdaságnak. Jó hangulatban, fegyelmezetten töltötték a két hetet és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy messze maguk mögött hagyták a budapesti gimnáziumokból érkezett diáktársaikat, a fővárosi lányokat. A legjobb teljesítményt elért első öt gimnázium mindegyike Bács-Kiskun megyei. Az első helyezést a Kalocsai I. István Gimnázium lányai érték el. Szintén dicsérettel és elismeréssel kell szólnunk a fiúk önkéntes munkájáról is. A megyéből a Ságvári táborba 258 gimnazista fiú érkezett. Ez a létszám magasabb, mint az öt év bármelyikében volt. Kétségtelen, hogy munkájuk sokkal nehezebb, fizikailag megterhelőbb volt mint a lányoké, de különösebb nehézséget ez mégsem jelentett számukra. Csatornaásást végeztek, 10—11 fős brigádokban dolgoztak. A munka versenyszerűen folyt. A legjobb teljesítményt a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium tanulói érték el, akik fejenként és naponként több mint 61 forint értékű munkát végeztek. Hasonlóan j'ól dolgoztak a Bajai Felsőfokú Tanítóképző diákjai is a balatonali- gai ifjúsági építőtáborban. .—1 —r Szórakozott doktorok Ferdinand Massole nyugatnémet bányász dühösen ébredt a kórházi ágyon. Előzőleg azért vitték a műtőbe, hogy jobb lábából eltávolítsák a második világháborúból származó néhány repeszdarabot. De amikor Massole magához tért, rájött, hogy a bal lábát operálták meg. A sebész röstelkedve magyarázta, hogy sajnálatos tévedés történt, s az orvosok csak akkor jöttek rá, amikor nem találták meg a repeszdarabokat. Ferdinand Massole ezek után nem volt hajlandó megengedni, hogy ugyanabban a kórházban a jobb lábát is megoperálják. Érthető. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — T'elefon: 11-85. Index: 25 065. Szerencse fel! Pénteken délelőtt 10 órakor a Kecskeméti Katona József Színházban perdül meg a szerencsekerék, melyből a lottó 40. játékhetének nyerőszámait kihúzzák. Csábító alkalom a lottózásra! Hiszen ezúttal nemcsak Kecskeméten, de maguk a kecskemétiek húzzák ki a nyerőszámokat is. Már pedig szűkebb hazám polgárai nemcsak a szelvények kitöltésében járnak „élen”, de gyakran válnak Fortuna asszony kegyeltjeivé. Íme, egy gyors számvetés: Megyénkben az év első kilenc hónapjában 7 millió 532 ezer lottószelvényt vásároltak, s töltöttek ki, ebből csak a, kecskemétiek 2 millió ISO ezret. Némi körültekintés után megtudtam azt is, hogy a megyében heti átlagban 202 ezer lottószelvény fogy, tehát minden harmadik lakosra jut egy szelvény. S az eredmény? A megszámlálhatatlan kettes találaton kívül 3913 háromtalálatos és 55 négytalálatos lottószelvény futott be az idén a megyéből. Van tehát esélyem, s a mai nap folyamán még néhány órám is a szerencsés nyerőszámok kitalálására! S ha véletlenül mégis elkerülne a szerencse? Szerény vagyok. Megvigasztalódom a lottóhúzást kisérő, s igazán nagyszabásúnak ígérkező őszi-téli divatbemutatóval! E. É. Megkezdődött a „mindentudó műanyag, a poiinretántiab hazai gyártása Kedden a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalatnál a magyar műanyaggyártás jelentős eseményéről, a poliuretánhab gyártásának megkezdéséről tájékoztatták a sajtót. Ez a csakugyan habkönnyű műanyag, amelynek felhasználási területe úgyszólván korlátlan, évek óta ismeretes nálunk, külföldről hozza be az ipar a szükségesnél sokkal kisebb mennyiségben, főként hő- és hangszigetelés céljára. Az évi 150—200 tonna import csaknem 400 ezer dollárba kerül. Az év elején a külkereskedelmi vállalat előnyös szerződést kötött az angol Viking-céggel poliuretánhab gyártó berendezés szállítására. Az elektronikus vezérlésű automata gépsor júliusban érkezett meg és angol technikus irányításával alig két hónap alatt fel is szerelték a sajóbábo- nyi Észak-magyarországi Vegyiművekben. Szeptemberben megindult az üzemszerű gyártás, amely jövőre több száz tonna lesz, az igények növekedésével pedig 2000 tonnáig növelhető. A hazai poliuretánhabot elsősorban a bútoripar várja, mert kitűnően helyettesíti az afrikot és a többi régi kárpitosanyagot. A járműipar 200 kilóval csökkentheti egy-egy autóbusz súlyát, ha laticel helyett poliuretánhabból készíti az üléseket. A hajóiparban nemcsak hő- és hangszigetelésre, hanem mindenféle tömítésre is használják. A hűtőszekrényekbe a jelenleg alkalmazott aminoplaszt helyett uretánhabbal lehet majd sokkal tökéletesebben szigetelni a hűtőteret. Az építőipar nemcsak a betonelemek szigetelését, hanem a beton- és fémalkatrészek összeillesztését is jól megoldhatja vele, mert az uretán- hab bitumennel átitatva rugalmasabban, tartósabban köt, mint a habarcs. A ruházati iparban a réteges öltözködés alapja ez a „mindentudó” műanyag. A jó meleget tartó uretán télikabátbélés súlya 80—90 deka a 4—5 kilós bund átéléssel szemben, nem beszélve arról, hogy menynyivel olcsóbb. A magyar poliuretánhab máris kapós, kisebb mennyiségben már exportálják. Megérkezett a tüzelő.., Nem köszönnek A vevő tisztelettudó ábrázattal, máj d- hogy alázatosan lép be a szépen berendezett és a vásárlók szolgálatában álló üzletbe. Zsebében szorongatja a pénzt, venni szeretne valamit, A vevő, annak a lakosságnak egyik tagja, amelynek az üzlet szolgálatában áll, fejét kicsit meghajtva köszön, hogy „jó napot kívánokF’ Kívánsága azonban süket fülekre talál, nem fogadja senki. A vásárló amint végighalad a fényes üzleten, többször megemlíti kívánságát, mely úgy hangzik, hogy „jó napot kívánok”. Sehol sem kap rá választ, mert az eladó így gondolkodik: na, biztosan be akar vágódni az ürge. vagy aha, szóval bejöttél a csőbe? Meg vagy szorulva, mi? Kellene valami? Csakhogy az nem megy olyan simán. Te csak bejössz ide, jó napot kívánsz, s azt hiszed, hogy ezzel minden el van intézve. Hát abból nem eszel. A megaláztatásában bolhányivá zsugorodott vevő viszont ezekre gondol: én rendesen bejöttem. Megadtam az embertársaimnak járó tiszteletet, mint ahogy az szokás és illő, de ók nem fogadd ták. Lehet, hogy megsértődtek, nem hajoltam meg elég mélyen, vagy szőrös vagyok? Esetleg nem tetszik nekik a szemüveg és a viseletes ruha? De akkor írják ki, hogy bejönni csak frakkban (esetleg szmokingban), frissen borotválva, bo- doríntott hajjal és lakkcipőben lehet. Virágcsokor ajánlatos! Ezek után a vevőnek még volt annyi lélekjelenléte, hogy kért egy cipő); erűit. Gál Sándor
