Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

1963. október ?2, kcdá 5. oldal Beszélgetés a filmről A vérdíj Nem bántuk meg Az utóbbi időben egész ára­datot láthattunk kosztümös-ka- landos-romantikus históriákból a mozik vásznán. A Korzikai testvérek, a Mandrin kapitány és A púpos után, még az elő­deinél is sekélyesebbre „sike­rült” film „A vérdíj”. Ez a színes, szélesvásznú nyu- getnémet film művészi értékek­kel egyáltalán nem dicseked­het, sőt — bár rendezési leg sab­lonos utánzata a hasonló téma­körű vadromantikus történetek nek — színvonala még azokén is jóval alulmarad. Ennek kö­vetkeztében a főhős — a rabló­vezér Schinderhannes — alakja sem tud együttérzést kiváltani, hanem helyenként még ellen­szenvet is ébreszt, holott olyan REGGEL háromnegyed nyolc kor a kecskeméti tanácsháza eicl „Különjárat” feliratú Ika­rusz indult 44 pedagógussal ta­nulmányútra. Hallottunk már róla, hogy milyen érdekesek és tanulságo­sak ezek a kirándulások. Mast örültünk., hogy ránk is sor ke­rült. Első utunk a Helvéciái Álla­mi Gazdaság nyárlőrinci üzem­egységébe vezetett. A csoport tagjai ki nem fogytak a kérdé­sekből, az üzemegység előadója nem győzött válaszolni. Elkáp­ráztató számokat sorolt. Az ad­dig átlagosan három mázsa ro­zsot termő homokot néhány év múlva holdanként 40 hektoliter mustot adó területté varázsol­ják. Borfajtáik: ezerjó, olasz- rizling. S a gyümölcsök: jo­natán, őszi- és kajszibarack. De micsoda mennyiségben! Röpköd­tek a tonnák és forintok szám­adatai. Ezután a gazdaság szikrai üzemegységébe látogattunk. Ott elmondották, hogy a még szét­aprózott parcellák helyébe mint telepítenek hatalmas nagyüzemi táblákat. Nagy élmény volt Tiszakécs- ke mellett a kerskdombi gazda­ság kacsatelepe, azután az új- bc>gi gazdaság. Végül a Tisza- gyöngye Termelőszövetkezetbe látogattunk el. Jól élnek a Ti- szagyöngye gazdái. 51 forint volt a munkaegység értéke. Jön­nek haza már a fiatalok hozzá­juk. hiszen itthon jobban boldo­gulnak, mintha idegenbe jár­nak dolgozni. Tiszakécskén még megcsodál­tuk az új, gyönyörű művelődési házat, s máris elérkezett az este, indulnunk kellett hazafelé. FELESLEGES lenne itt elso­rolnom rendre, hogy mit lát­tunk jártunkban, hiszen arról a csodálatos fejlődésről, amit most nekünk megmutattak, sokat ír­nak az újságuk. Bár mindany- nyian sokat jegyzeteltünk, nem ez volt a legfontosabb, hanem maga az élmény. Választ kap­tunk egy kérdésre, ami — biz­tos vagyok benne — jó né ha­ngunkat foglalkoztatott az út kitűnő színész alakítja mint Curd Jürgens. Egyedül Maria Schell — Julchen szerepében — nyújt emlékezetes perceket. Ilyen filmek sorozatát mű­sorra tűzni helytelen, még ak­kor is, ha a szórakozni óhajtó közönség igénytelenségére hi­vatkoznak filmforgalmazó szer­veink. Nagyobb időközönként „még elmegy”, de ez a túlzott adagolás szükségtelen. Mert jó­ból is megárt a sok, hát még a rosszból! Nem beszélve arról, hogy nálunk nem az olcsó szó­rakoztatás a cél, hanem a nézők ízlésének fejlesztése, az értékes, valóban művészi alkotások meg­szerettetése. És ezt az ügyet ilyen eszközökkel szolgálni nem — csak hátráltatni lehet. —s —a előtt: van-e egyáltalán valami gyakorlati haszna ennek a ki­rándulásnak, vagy csak amolyan „divatos jutalom”? Ügy érzem — a társaim ne­vében is mondhatom — van, nagyon sok haszna van. Váro­siak és külterületi pedagógusok együtt álmélkodtunk azokon a hatalmas távlatokon amiben ezek a nagy gazdaságok — álla­miak vagy szövetkezetiek — gondolkodnak. Lenyűgöző szá­mok, lenyűgöző méretek. A nem is olyan messzi jövő! Hiszen tudtunk róla eddig is a köny­vekből, újságokból, és beszél­tünk róla a tanítványainknak, vagy a szülőknek. De látni a valóságot — más. Valami kü­lönös örömet érzek, ha arra gondolok, hogy ezentúl ezt az új paraszti valóságot nemcsak magyarázom, hanem le is fest­hetem, oda is állíthatom ifjú és felnőtt hallgatóim elé. MI, pedagógusok igazán tud­juk, milyen más az: csak tudni, tanulni az elektromosságról — vagy megdörzsölni az üveg- rudat, hogy magához vonzza az apró papírszeletkéket. Olyan volt ez a kirándulás, mint diák­nak a kísérlet: láttuk az új paraszti valóságot, és lelkesül­tünk tőle. Vasárnap este a zenekari dön­tők után összeült a nemzetközi gordonkaverseny zsűrije. A bi­zottság úgy határozott, hogy há­rom versenyző kap első díjat: Mihail Hcmicer szovjet gor­donkaművész, aki már eddig két nemzetközi versenyen vett részt, 1955-ben Prágában első, 1962-ben a moszkvai Csajkovsz- kij-versenyen harmadik díjat nyert; Mező László, aki 1957- ben a párizsi Casals-versenyen diplomát kapott, 1961-ben a prá­gai Dvorzsák-versenyen máso­dik, 1962-ben a moszkvai Csaj- kovszkij-versenyen negyedik dí­Sima vonalú, világos bútorok, színes kagylószékek, szabályta­lan rajzú kis asztal, melyet a férj kombinált össze gömbvas­ból és deszkalapból. A köny­vespolcon fából esztergált kis kecske, távolabb a társa kerá­miából. A pesti kollégák jel­képes búcsúajándékai. Mert Neuhauser László és felesége — a Bács-Kiskun megyei Tanácsi Tervező Iroda építészmérnökei a fővárost cserélték fel Kecskeméttel, s mint mondták — véglegesen ..; Rövid mondatokba sűrítve pergetik le a korábbi éveket, in­dokolják elhatározásukat. Az egyetem elvégzése után — év­folyamtársak voltunk — szól közbe Ildi, a feleség — hat évig dolgoztak Pesten. Lakást nem kaptak, a szülőké pedig — kü­lönösen kislányuk születése után — szűknek bizonyult. Ekkor döntötték el végleg, hogy vi­dékre költöznek. Április elején érkeztek Kecskemétre. — Pont az Alföldre mentek? Űgyis visszajöttök — hangzott az ismerősök komor jóslata, s bizony kétségek közt hányko­lódva várták, hogy mit hoz majd számukra a jövő. — Harminc évig éltem Pes­ten, mégsem bántuk meg, hogy eljöttünk — mondja nagyon határozottan a házigazda. — Munkahelyünkön jóleső kedves­séggel fogadtak, nyáron már la­kást is kaptunk, több lett a fize­tés, tehát nekünk csak előnyös volt a helycsere. De ettől füg­getlenül a városnak komoly műszaki gárdára van szüksége, hiszen a tervezőirodában mind­össze öt építészmérnök dolgo­zik. Nem értem a fiatalokat.;. Tévesen azt hiszik, hogy min­den a főváros — a világ közepe, és a vidék afféle kényszerű száműzetés. Pedig aki dolgozni, s boldogulni akar, itt is meg­találja számításait. „Itt akarunk dolgozni, és vár­juk, hogy komoly feladatokkal bízzanak meg bennünket” — szögezték le mind a ketten. Itt nyugodtan lehet élni és — ter­vezni. Ildikó kisebb községek rendezési terveit készíti, még­hozzá szívvel-lélekkel, mert fon­tos és szép feladatnak tartja, falvakba telepíteni a tanyai em­bereket. Férje elégedetlen egy kicsit. Jelenleg a Vízmű Igaz­gatóság irodaházát tervezik, és még több munkát szeretne. A Hármashatárhegy oldalában az ő tervei alapján készült a Bá­nyászati Kutató Intézet korsze­rű lakótelepe, és tudását, mun­kakedvét Kecskeméten is sze­retné hasznosítani. — Talán megkapom a Szé­chenyi tér 1—3. sz. épületeinek tervezését — sóhajt —, de mennyi tennivaló akadna még. Ideje lenne resnd- behozni a Városi mozi épületét, aztán lebontani a Kossuth téri bazársort, beépíteni a zsidó­templom melletti teret, mely át­nyúlhatna egészen a piactérig. Soroljam még? Közben tanulok, Pesten végzem a kétéves város­ben Helsinkiben aranyérmét nyert; Tsuyoshi Tsutsumi ja­pán gordonkaművész, aki a Runka Hoso zenei verseny és a közelmúltban Münchenben le­zajlott goron ka verseny győzte­se. Második díjat is hármat adott a zsűri: Lev Jevgrafov- nak, Ginszburg professzor ta­nítványának és Ronald Leonard amerikai versenyzőnek, vala­mint a 15 éves Perényi Miklós­nak. A harmadik díjat Tamara Boriszovna Gabarasvili nyerte, aki 1962-ben Helsinkiben VIT aranyérmeit kapott. építési és városgazdasági szak­mérnöki egyetemet. Ezek szerint nemcsak a jő pap tanul holtig, hanem az épí­tészmérnök is. És bár szak­mája hivatalosan is a tervezés, valószínű, hogy „civilben” is készít terveket? — Ez csak természetes — ne­vetnek össze —, a családi költ­ségvetésbe most éppen egy ko­csit „terveztünk be”. Követke­ző lépés: a másik szoba beren­dezése és egv gramofon vásár­lása lesz. Legutoljára marad a tv-készülék, ha pénzünkből fut­ja, inksbb külföldre megyünk. — Laci már járt Olaszország­ban, ahová jutalomból küldték — meséli a feleség —, Moszk­vában, Leningrádban is, de együtt csak a Tátrába jutottunk el. És én Olaszországra, főleg az ottani építkezésekre rettene­tesen kiváncsi vagyok. No, majd jövőre megnézzük. Ugye? ... Helyeslő bólintás a felelet. Aztán a város életére terelő­dik a szó. Elvégre még Kecs­keméten vagyunk. Hangverse­nyekre, színházra, mozira és képzőművészetre — mint rokon­szakmára —, melyek élménnyel, Tízezer forintos rejtvénypályáza­tunk második fordulójának második rejtvényét közöljük, A megfejtése­ket totószerű 1, x vagy 2 beírással kell megadni. A második forduló megfejtéseit összegyűjtve novem­ber 8-án, péntekig kell szerkesztő­ségünk címére beküldeni. A borí­• • • tartalommal töltik meg azt a kevés szabad időt. — Jó volna összejönni az it­teni képzőművészekkel, a helyi értelmiséggel, kicserélni a gon­dolatokat, de hát eddig még nem kínálkozott erre lehető­ség. Talán sor kerül egyszer rá, hiszen a város jellegét nemcsak az emeletes, új épületek jelen­tik, hanem a lakosság bátor kez­deményezésű, friss alkotó szelle­mű, baráti kapcsolatainak el­mélyítése is. A Neuhauser-házaspár nagy ambícióval, lázas tenniakarással érkezett, új és a jelek szerint végleges otthont alapítva Kecskeméten. Példájuk azt bizonyítja, hogy oda, ahol lakás, munkalehetőség és kultu­rált körülmények várják a ko­molyan gondolkodó, egyetemet végzett fiatalokat — szívesen mennek. És ha érzik a megbe­csülést, azt: milyen nagy szük­ség van munkájukra, tudásuk­ra, akkor nem is bánják meg soha, hogy Budapest helyett a vidéki életet választották ... V. Zz. tékra írjuk rá: REJTVÉNYTOTO. A pályázatokat kéthetenként díjaz­zuk. Akik minden fordulón — akár néhány szelvénnyel is — szerepel­tek, azok között sorsoljuk majd ki a főnyereményeket műsoros est ke­retében. Biztosítsa előre a lap pél­dányait! TIPP Mennyi a kerékpár biztosításának évi díja? 10 Ft 15 Ft 20 Ft 1X2 Hol van megyénkben a legnagyobb — hektáros — „védett’' terület? Kunbaracsi gyertyános tölgyes erdő 1 Lakiteleki Tőserdő x Kuna dacsí Büdoskúti tölgyes erdő 2 Ki rendezte az „Édes élet” című filmet, melynek meséjét még a bemutató előtt közöltük és amelyből itt Anita Ekberggel egy filmkockát közlünk? Visconti 1 Fellini Masfxoianni 2 TIPP & 9 fa A beküldő neves *r§ *?§ »ü »s•> Pontos elme: ................................ .............. • .~ . .7. «Ti» «7* • • Bekii dőné] •» ’ ’•art Jelenet a filmből. TUDNI ÉS LÁTNI HALASY ISTVÁN Döntött a nemzetközi gordonkaverseny zsűrije jat és ugyancsak ebben az év-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents