Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-22 / 247. szám
1963. október 2t, kedd 3. oldal Idén túlteljesítik .., — Jövő ősszel az ideinél fele akkora területen, 40 holdon telepitünk szőlőt — mondja a főkönyvelő. — Az ötéves terv időszakára előirányzott 160 holdnál ugyanis már az idén több lesz az új ültetvényünk. Most már a járulékos beruházásokat kell szorgalmaznunk, mert az egyre növekvő termés feldolgozása korszerű berendezést, munkaeszközöket igényel. Mindenekelőtt ■ új permetezőtoronyra, gépekre, hordókra van szükségünk. Növeljük szőlőiskoláink területét is, mert eddigi tapasztalataink szerint, ha gondos az ápolás és megfelelő a trágyázás, akkor jó jövedelmet biztosítanak a vesszők. Jövőre 40 holdon gyökereztetünk, főképpen értékesítésre. — Ütközben egy új épületet láttunk. Az is a szövetkezeté? — Igen. Szőlőiskolánk szomszédságában ötezer férőhelyes csibenevelőt létesítettünk. Sajnos, nem kaptuk meg idejében a tetőcserepdt, pedig még az idén egy turnus csirkét nevelA lúgos vízben kifőzött, majd gyengén savas vízben Iúgtala*. nított vásznat magas szárítóállványokra teregetik száradni. A hengerekre tekert anyag a jó öreg mintázó gépre kerül. Schleier mester beállítja a százéves masinát. Príma áju — állapítja meg nagy szakértelemmel » néni. Üj tőkék között Fiatalember emelkedik fel íróasztala mögül a keceli Kinizsi Szakszövetkezet irodájában. — Lovasi Menyhért főkönyvelő vagyok — mutatkozik, be. Bizonyára nagy szemet kerekíthettünk meglepetésünkben, mert mosolyogva megerősíti, hogy valóban ő a főkönyvelő, bár még csak 22 éves. Már néhány perces beszélgetés után megállapíthatjuk, hogy az oldalt fésült, tüskés frizura mögött lakozó hozzáértése dicséretére válna egy amolyan „igazi”, szemüveges, kopaszodó főkönyvelőnek is. Húszholdas szőlőiskola A többi között elmondja, hogy a szakszövetkezet jelenleg 850 hold termő, s 101 hold új telepítésű szőlővel rendelkezik. Az utóbbi két év múlva hoz először fürtöt. Most a szürettel vannak elfoglalva a gazdák, eddig 7500 hektoliter mustot szűrtek. Az átlagos cukorfok a tavalyi 17-tel szemben eléri a 19,5—20 fokot. November elején kezdik az idei telepítést 80 holdon. A vesszőket saját szőlőiskolájukból nyerik, amely a szakemberek véleménye szerint a legjobb minőségűek közé tartozik az egész, megyében. — De győződjenek meg róla — ajánlja a főkönyvelő, és negyedórával később künn a területen, elismerően állapíthatjuk meg, hogy húszholdas, öntözéssel művelt szőlőiskolájukra valóban büszkék lehetnek a szövetkezet gazdái. Az ültetvénytervező vállalat szakemberei szerint a kétmillió vesszőnek több mint a fele első osztályú. A telepítéshez felhasznált mennyiségen kívül mintegy 900 ezer vesszőt értékesít idén a szakszövetkezet. Jövőre már gyümölcsöt adnak a szőlősorok közé ültetett őszibarackfák és rövidesen termőre fordul a körte. A halálra ítélt erdő A Raffaiszék-dűlőben öt erőgép forgatja a homokos talajt. — Negyven holdon már elszórtuk a trágyát is, mintegy 350 mázsát holdanként. A telepítésre kerülő másik 40 holdra most hordják a vontatók a tőzegkorpát — tájékoztat a főkönyvelő. — Azt az erdőt ott — mutat előre — halálra ítéltük. Szétdarabolná a táblát. De másikat létesítünk helyette. Főképpen nyárfát ültetünk. Az jól fejlődik a nedves talajú laposban, és ha meghíznak a derekak, nem lesz gond a faanyag, deszka és a léc beszerzése. Mert szükségünk lesz arra is. Nem állunk meg a fejlődésben, szép tervet dolgoztunk ki a következő évekre. hettünk volna — válaszol Lovasi Menyhért. — A létesítmény költsége mindössze 200 ezer forint, mert az építést saját mestereink végezték, és takarékoskodtak az anyaggal. A már meglevő ólban év végéig 21 500 csibét nevelünk fel. Mindez jól kiegészíti, sokrétűvé teszi a keceli Kinizsi Szak- szövetkezet gazdálkodását. B. D. Aranyat ér... VÖRÖSRÉZCSÖVEK kígyóznak a mennyezet alacsony gerendái alatt. A tartályok és a kazánok is vörösrézből vannak). A sarokba épített tűzhelyen kellemes meleget árasztva lobog a rozsé lángja. Átható alkoholszag terjeng a levegőben. A középkorból itt maradt alkimista műhely talán? Nem. A kaskantyúi Kossuth Tsz pálin- kafőzdéje- S az itt levő két jaPiroslanak a „paprikás66 falvak Kalocsa vidékén a még mindig friss lombozatú fűszerpaprika tövein másodszorra is beérett a termés. Több és jobb minőségű piros csöveket gyűjtenek. mint első alkalommal. Az elmúlt évinél jóval több és kiválóbb minőségű termésből naponta 30—40 vagon áru érkezik a Kalocsa vidéki Fűszerpaprikaipari Vállalat telepére. Eddig már mintegy 780 vagon paprikát vettek át. A termés egy részét azonban — miként a korábbi években — a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok tárolják a vállalat részére. A paprikát felfűzik és a házak ereszei alatt, illetve a kerítéseken szárítják. A paprikafű- zérektől messze piroslanak Kalocsa környékén a falvak. KÉKFESTŐK ■ Kiskunfélegyházán, eldugott kis utcácskában, egy kívülről semmitmondó öreg házban érdekes munka folyik. Itt dolgoznak a kékfestők — mint a Ruházati Ktsz egyik részlege. Kihalóban levő szakma ez a hajdan virágzó ipar. Jellemző erre, hogy a kiskunfélegyházi az ország legnagyobb kékfestő üzeme is, mindössze három emberrel dolgozik. Közülük is csak Schleier Sándor, akiről el lehet mondani, hogy mester a kékfestő szakmában. Évente 35—40 ezer méter vásznat készítenek ki ropogós tapintású, mélykék színű anyaggá. Megyénkből Kiskőrösről, de különösen a déli járásokból és még az ország más vidékeiről is kapnak megrendeléseket. Réges-régen kézzel nyomták a szebbnél szebb mintákat az anyagba. Ebben az üzemben ez a munka gépesítve van. Ám, senki sem essen tévedésbe, a gép — a kihalóban levő szakma múzeális értéke — több mint százéves. Mestere azonban oly szeretettel ápolja, hogyha rajta állna, talán még kétszáz évig is működne. (Nagy Ottó—Pásztor Zoltán) vakorabeli szövetkezeti gazda, Kispataki Ferenc és Kökény Mihály sem az aranycsinálás csillogó lázában fáradozik, csupán vizet szivattyúznak a tartályokba. Mozgásuk elárulja, hogy megfeszített erővel dolgoznak. — Ezt máskor nem mi szoktuk ám csinálni — mondja sietve egyikük- — Hanem a motor. De most elromlott. A pálinkafőzéssel azonban nem szabad lé- állni. így hát most mi „hozzuk fel” a tíz hektó vizet. Aztán elmagyarázzák, hogyan is készül a gégekarcoló, erős pá- lkika. Hosszú és komplikált folyamat- Nem kevés hozzáértés kell ahhoz, hogy az ital megkapja a megfelelő szeszfokot és a zamatot. Az utóbbihoz egyébként jó két hónapra van szükség, s addig a hordókban „érik” a pálinka. így hát ami még a henger alakú tartályban van — az éjszaka főzték ki —, nem alkalmas fogyasztásra- Aki lehajtana belőle pár decit, az erejét közvetlenül is megérezné . •. S ezt Kökény Mihály be is bizonyítja a fokolóval. A mérőhengerbe engedi a műsziert, ami 52 fokot mutat. Érdeklődöm: mi a nyersanyag. — Most törköly — válaszol Kispataki Ferenc- — Ebből főzünk legtöbbet. A barackkal kezdtük. Ez két hét alatt lefutott- Az utolsó szemet is felszedtük a fák alól. Természetesen csak abból főztünk, ami szállításra nem volt alkalmas. De felhasználtuk a hulló almát is. Évente hat-hét hónapon át üzemelnek. Kettős műszakban, ami — akárcsak a traktorosoknál — itt is éjjel-nappali munkát jelent. Egy-egy műszak eredménye 60 liter- Most Sinkó Pál és Delpfi József az éjszakások. Kispatakiékkal hetenként váltják egymást. HOGY MENNYI az évi teljesítmény, arra Pesznyik József elnök ad választ— Általában másfél száz hektó — mondja. — Ez pénzben átszámítva csaknem 250 ezer forintnak felel meg. Ennyi a tiszta haszon. Úgyszólván hulladékból. El lehet képzelni, hogy a Bácsy családnak, az egykori tulajdonosnak, csupán a pálinka- főzésből mekkora jövedelme volt. Ez most a szövetkezet gazdái között oszlik megA PÁLINKA tehát aranyat ér, a szövetkezeti gazdaságnak is, meg annak is, aki reggelenként egy kupicával — egy csep- pel sem többet — felhajt belőle. H. DFellélegzés Vékonyka asszony jön a szakszerevezeti irodába. Arca megviselt, szeme körül árnyékok. Fáradtan, akasztja egyik szék karjára nylonhálóját, addig is, míg álldogálva vált néhány szót a bentlevőkkel. — Csakhogy beismerte! sóhajt megkönnyebbülten. Mit álltunk ki ketten M-mel ezalatt a pár nap alatt, nem is lehet kifejezni. Mikor A. néni szemembe mondta, hogy csak hármunk közül lehetett valaki, azt hittem, elsüllyedek Hogyan bizonyítsam, hogy nem én voltam? Melyikünket vihette rá a lelke, hogy ellopja a másik fizetését?. . Az szb-titkár kibővíti a tájékoztatást. — Igen, borzasztó kellemetlen helyzet volt. Te is a három közt jöttél számba, akik megfordultak ott azokban a percekben. Hiába vagy bizalmi, téged is ki kellett faggatnom. — Tudod, nekem azért N. lakására is ki kellett mennem, körülnézni, beszélgetni — folytatja a titkárhelyettes. Éppen új holmiját nézegette, amit aznap vásárolt. Honnan volt annyi pénze? — ötlött fel bennem — hiszen azon siránkozott, milyen rosszul állnak. Megérezhette, mire gondolok, mert tisztázni próbált: az ura is akkor kapott fizetést — magyarázta. Elkísért egy darabig, sopánkodott, hogy ilyesmi megtörténhet a gyárban, meg micsoda szégyen az mindnyájunkra. Kiderítettük, hogy az ura aznap délutános volt, s fizetést még nem vihetett haza. Következő nap megint érte mentem. Szépen beismert mindent. — Hogy csinálta? — Amikor A. néni kiszaladt, te is, a másik is otthagytátok, ő gyorsan kivette az erszényt a táskából, elvette belőle a fizetést, és éppen annyi ideje volt, hogy az'üres erszényt visszacsúsztatta. — Csakhogy véget ért az ügy — mosolyodik el az asz- szonyka, s még jobban látszik, mennyire kimerült Végre tudok aludni az éjszaka. Még a gyanú is beteggé tett... (t)
