Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
1963. októ bor 18, péntek S. oldal Színházunk iíj tagja Ma este a Kecskeméti Katona József Színház ünnepi évadnyitó előadása irodalmunk egyik különleges, ritkán játszott gyöngyszemének, a Csongor és Tündének felújítása lesz. Már az is figyelmet érdemel, hogy Vörösmarty drámai költeményét modem felfogásban kapjuk a színpadról. Űj azonban a kísérőzene is. Szerzője fiatal muzsikus, a Katona József Színház egyik karmestere, Rónai Pál, Rónai Pál egy esztendeje végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanárképző szakán. Szelényi István tanítványa volt. Büszkén és szeretettel emlegeti mestere nevét. Nem üres frázis. A növendék jó iskolát járt, egyetlen esztendő alatt nevet szerzett. Tavaly a fővárosi Operett színháznál gyakornokos- kodott, a Színművészeti Főiskola zenei asszisztense, tanársegéde volt. Itt aratta első nyilvános sikerét is: Büchner Woyczek című drámájához írt kísérőzenét. A darabbal a színművészeti főiskolások vizsgáztak. — Most már végképp színházi ember lettem — ezt úgy mondja, mint győzelmet, hiszen egy zsenge gyerekkorban indult kitartó küzdelem eredménye. Mert habár elsősorban zenész, nem kizárólag az: — A zenés színház érdekel legjobban, a musical commedy. Később rendezni is szeretnék, őszintén szólva, a zenében nem is tanultam többet a tananyagnál, mellette pedig igyekeztem lépést tartani a mai világirodalommal. Mindent elolvastam, amihez hozzá lehet jutni. Elmondja: örül neki, hogy az itteni költők, festők művész- klubot alakítottak. Alig várja, hogy közelebbről megismerked- hessem velük. Könnyed viták, komoly beszélgetések, termékeny eszmecserék fontos ihletői az önálló véleménynek és az alkotó gondolatnak. Szívesen beszél lengyelországi lanulmányútjáról. Beutazta, ahogyan ott szokás, autóstoppal. Áradozik az ország lakóinak vendégszeretetéről — és Varsóról. — A Woyczek zenéjéhez pedig a tengerparton éreztem meg a végtelenséget... Ezenkívül jó néhány apróbb szerzeményét játszották már. A termés java: egy rézfúvós kvartettre írott kamaradarab, öt kis darab hegedűre, zenei miniatűrök hegedűre, klarinétra, fagottra. És egy kantáta a háború ellen, Hajnal Gábor versére... A legújabb a Csongor és Tünde kísérőzenéje. — Huszonnyolc számból áll. A legnehezebb talán az volt benne, hogy nem lehettem egészen szabad: a hangszerelésben tekintetbe kellett venni, hogy a színházi zenekarnak mégsem olyan széles körűek a lehetőségei, mint egy nagy létszámú kamarazene karnak. Vörösmarty zengő soraihoz és szárnyaló gondolataihoz zenét írni nagyon szép és megtisztelő feladat. Érdeklődéssel várjuk a ma esti bemutatót. —r —ó BARÁTI KAPCSOLATOK Halle és Kecskemét között Magas, megnyerő külsejű fiatalember Franz Rudolph, a hallei óvónőképző iskola igazgatója. Herbert Grömmerrel, az intézet rajztanárával, párttitkárával együtt tíznapos tapasztalat- csere látogatásra érkezett a kecskeméti óvónőképző intézetbe. Részletesen tanulmányozták az iskola belső életét, a tantárgyak felosztását, ellátogattak az Üj Élet Tsz-be, a Konzervgyárba és a művésztelepre is. A Látottakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. — Külön élményt jelentett számomra — mondja Franz Rudolph — az itteni óvónőképző jól képzett tantestületének munkája. Sebő Gyula igazgató és a tanárok kitűnően látják el feladatukat. Meglepett a bensőséges, közvetlen kapcsolat nevelők és tanítványok között. Beszélgettünk a tanulókkal és megállapítottuk, hogy eredményes, magasfokú a művészeti, kulturális nevelés. Az itt végzett óvónők szaktudásuk mellett a kultúra igazi képviselői lesznek vidéken is. Hagy tetszéssel emlékezett meg a szakcsoportok, az ének, báb, szavaló, zenekari és technikai szakkörök munkájáról. Helyeselte, hogy az óvónőjelöltek megtanulják a modem eszközök — magnetofon, vetítőgép — használatát, amelynek később nagy hasznát veszik. Jónak ítélte a politikai nevelőmunkát is, véleménye szerint a látogatás hasznos volt, sokat tanultak, rengeteg ösztönzést kaptak az itt töltött tíz nap alatt. — Mi, sajnos, nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint a kecskemétiek — vette át a szót Herbert Grömmer —. hogy az iskola, az intemátus és a gyakorló óvoda egy helyen legyen. Tanerőink is jóval nagyobb kötelező óraszámmal dol- ' goznak. Bár a két ország társadalmi viszonyai azonosak, nálunk a kettéosztottság következtében egészen mások az anyagi adottságok. Viszont a célunk közös: sokoldalúan képzett, szocialista világnézetű ifjúságot nevelni, s ezt a feladatot — mindkét intézet nevelőinek szorgalmát, lelkiismeretes munkáját látva — meg is tudjuk valósítani. Végül szóba került, hogy jó lenne még szorosabbra fűzni a két intézet közötti baráti kapcsolatot. A német vendégek versenyt ajánlottak, melynek keretében kölcsönös kísérleteket, felméréseket végeznének, s átadnák egymásnak leghasznosabb módszereiket. A kecskeméti óvónőképző elfogadta a „kihívást” és első lépésként az intézet két tanára indul viszontlátogatásra Haliéba, majd a tanárok után a növendékek tapasztalatcseréje következik. — Baráti szeretettel várjuk a magyar kollégákat és tanulókat — búcsúznak a német pedagógusok —, de ide mi is végtelen örömmel jövünk. Nagy hatást tett ránk az a szívből jövő, igazi „magyaros” vendégszeretet, figyelem, gondoskodás, amellyel körülvettek bennünket. Távozóban még egyszer megköszönjük mindenkinek — a járási pártbizottság és a tanács munkatársainak, az intézet kollektívájának, az Űj Élet Tsz és a Konzervgyár dolgozóinak — irántunk tanúsított őszinte kedvességét. i j —s —a I Az utóbbi években, de különösen az MSZMP VIII. kongresszusa óta kibontakozó eszmei offenzíva igen sokoldalúan hat, s változtatja napról napra társadalmunk arculatát. Az általános műveltség és a szaktudás megszerzéséért vívott küzdelemben ma már százezerszámra vesznek részt az emberek az esti iskolákban, a levelező tagozatokon, a különféle tanfolyamokon és előadássorozatokon. Fontos területe az eszmei of- fenzívának a pártoktatás. Az alapfokú szemináriumoktól az esti egyetemig a mi megyénkben is mintegy 80 000-en tanulnak az idén. Mind többen ismerik fel nemcsak a marxizmus— leninizmus igazságait, hanem annak a szükségét is. hogy a marxizmus—leninizmus eszméit mélyrehatóan elsajátítsák, oly módon, hogy a dialektikus materializmus gondolkozásuk alapjává váljék, s fegyverük legyen, szerszámuk a mindennapi építőmunkában. Hét év óta, amikortól az esti egyetemek rendszerét bevezettük, folytonosan növekszik a jelentkezők száma. Ebben az oktatási formában mind nagyobb számban vesznek részt azok az értelmiségiek is, akik azelőtt kívül maradtak a pártoktatáson. Az esti egyetem magas színvonalú ideológiai képzettséget ad, amellyel nemcsak felkeltette az elméleti kérdések iránti érdeklődést az értelmiség széles köréből, hanem tekintélyt, rangot adott a politikai oktatásnak. Az idén már kihelyezett osztályokat is kellett alakítani a járási székhelyeken, annyian kérték a felvételüket az esti egyetemre. Kiskunfélegyházán két osztály alakult a most indult első évfolyamon. Pártfunkcionáriusok, gazdasági vezetők, pedagógusok, s még olyanok is hallgatják szerdánként a foglalkozásokat, akik nincsenek vezető állásban, vagy munkájuk ellátásának nem feltétele az ideológiai képzettség. Közöttük van az egyik termelőszövetkezet elnökének háztartásbeli felesége és. jó néhány orvos is. Zanati László a gyakorlati foglalkozásokat vezeti a Petőfi Gimnáziumban. Széles körűen érdeklődő, mozgékony fiatalember. Semmiféle „praktikus haszna” nincs abból, hogy itt tanul. Annyira nincs, hogy nem mentesíti a marxizmusból való vizsga kötelezettsége alól sem a pedagógiai főiskolán, ahol már az ötödik évfolyamra jár. Végighallgattam egy szemináriumukat. Érdekes három óra volt. Huszonöt vegyes korú, vegyes foglalkozású férfi és nő vitatkozott olyan izgalmas témákról, mint az anyag és a tudat viszonya, a fejlődés törvényei, a tér és az idő problémája, a hőhalál elmélet. Újból és újból nekilódult a fantázia, az emberiség jövőjéről, a világ végtelenségéről cseréltek itt gondolatokat a jelenlevők. Látszott a szemükön, érződött a szavukon az izgalom: szárnyakat kaptak attól, hogy olyasmit beszélnek itt meg, amire a mindennapi munka sodrában nincs idő, pedig minden gondolkodó embert annyira érdekel. A tananyag nemcsak lehetőséget adott rá, hanem meg is követelte ezt a szabad szellemű vitát. Senki sem botránkozott meg Ilyen ellenvetéseken: Engem ez az érvelés nem győzött meg.;. Mit felel erre a marxizmus? .:. Kant azt mondja..; Heisenberg szerint azonban .;. Harsányi Lajos, a szeminárium vezetője figyelt, s csak akkor szólt, ha kissé túlságosan messze kanyarodtak a tárgytól. Az esti egyetem mélyreható tudást követel. Nem könnyű még azoknak sem, akik számtalan alacsonyabb fokú oktatásban vettek már részt. öthónapos pártiskolát és jó néhány alapfokú szemináriumot végzett Erdei Pál, a Vegyipari Gépgyár oktatási felelőse. Nem minden aggodalom nélkül vágott. Iránytű neki az esti egyetemnek. — Eleinte kisebbrendűségi érzésekkel küzdöttem. Hiszen többnyire értelmiségiek vannak itt. — Talán megmosolyogják? — Ugyan! Sőt, nagyon barátságosan segítenek. De ez amolyan örökség féle a hozzám hasonlóknál. Pedig mennyi egyéb akadály- lyal is meg kell küzdenie. Néha apróságoknak tűnnek, mégis súlyosan esnek a latba. Elképzelhető, milyen nehéz tanulni, ha odahaza, amikor nekiül a könyveknek, szól a rádió vagy átjön a szomszédból valaki. — De- hát tanulni kell! Akarok! — és mosolyog. Más „felszereléssel a hátizsákban” indult dr. Fazekas Lajos, a kiskunfélegyházi kórház igazgató főorvosa. Hozzászólásaiból látszott, hogy mennyi mindent tud abból is, ami nincs benne a tankönyviben, s hogy milyen komolyan veszi a tanulást. Miért jelentkezett? így felel: — A múlt rendszer magyar értelmisége nagyon képzetlen volt a filozófiában. A polgári filozófiát sem ismerte, a marxizmusról meg csak rágalmakat tudott. Ma pedig a szakkönyvekben is számos ismeret- elméleti utalás van, de csak érzi az ember a tartalmát, s nem ismerheti a fogalmat pontosan, ha nem rendszerezett a filozófiai tudása. Nekünk, orvosoknak* nem csupán általános műveltség kérdése tehát, hogy tudjuk a marxizmust... De nekem közvetlenül is hasznos ez a tanulás, mert a kandidatúrára készülök. — Hozzáfűzi, hogy eddig minden alapfokú szemináriumot abbahagyott, de ezek a viták nagyon érdeklik — igazán magas színvonalúak;.. A* egyiknek könnyebb, a másiktól nagyobb erőfeszítést kíván az esti egyetem. Abban azonban egyek mindannyian, hogy tanulni akarnak, s nem elsősorban érdekből, hanem önként, azért, mert a marxizmus —leninizmus világánál jobban eligazodnak az életben, s tudják:, hogy jobban fogják végezni a munkájukat. Birtokában akarnak lenni annak a tudománynak, amely, mint az iránytű, mutatja a jövőbe vezető utat az emberiség egészének és minden egyes embernek is. MESTER LÁSZLÓ 10 000 forintos rejtvénypályázatunk 11. szelvényét közöljük. A megtett kérdésekre a helyes választ totószerö megfejtéssel: 1, x vagy 2 beírással kell megadni. Az első forduló szelvényeit szerkesztőségünk címére: Kecskemét, Szabadság tér l/a címre kell október 25-én, péntekig leadni vagy beküldeni. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNYTOTÖ. A pályázatokat kéthetenként díjazzuk, és akik pályázatunk mind a négy fordulóján — akár néhány szelvénnyel is — részt vettek, azok között műsoros est keretében osztjuk majd ki a főnyereményeket. Biztosítsa a postás kézbesítőnél vagy a lapárusnál előre a lap példányait! Pályázatunkon a Baja} Hírlap, a Félegyházi Közlöny, a Halasi Hírek és a Kalocsa és Vidéke hetilapok olvasói is részt vehetnek. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. A legrégebben melyik állati kártevő pusztít a gyümölcsöseinkben? Vértetű Levéltetű Pajzs tetű 1 x 2 TIPP Egyik városunk tanácsházának oldalán Petőfi Sándor emléktáblája van elhelyezve, nagy költőnk következő, látnoki szavaival: „Anyám, az álmok nem hazudnak, Takarjon bár a tezemfödél, Dicső neve költő fiadnak, Anyám, soká, örökké él.’* Melyik költeményéből való ez a versszak? Apostol 1 Véres napokról álmodom x Jövendölés 2 Mit ábrázol az alábbi kép? Gyapjú fonalakat 1 Erősen nagyított szövetdarabot x Jégcsapokat 2 lift' >> i t* ’S •o 3-3 u o A beküldő neve: wrsrsnr»r*s*itürinrj|ííw,-« Pontos címe: ,. . . , . . _ _ _ _____ .. Be küldőnél marad.
