Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-16 / 242. szám
Hogy senki se bújhasson ki a felelősség alól Egy munkaügyi per tanulságai Lassan közmondássá válik az a sokak által mentségképpen emlegetett és látszólag tetszetős kijelentés: „Csak az követ el hibát, aki dolgozik.” Hogy mennyire csak látszólagos ennek a „közmondásnak” az igazsága, azt bizonyítja az a számos becsületesen, fegyelmezetten és gondosan dolgozó ember, akiknek a munkája élő példa arra: a termelő tevékenységgel még nem jár szükségszerűen együtt, hogy hibát kövessünk el. A hibák emlegetésénél elsősorban azokra a több ezer forintos kárt és esetleg balesetet is eredményező gondatlanságokra, munkásvédelmi szabályok semmibevételéből származó sérülésekre gondolunk, amelyek mind elkerülhetők lettek volna, ha ... Emberélet és 135 ezer forint kár Még 1960-ban történt a lakatosipari vállalatnál Kecskeméten az a baleset, amelynek következtében Korom Mihály, a vállalat dolgozója életét vesztette. Az üzem területén ugyanis magasfeszültségű áramvezeték haladt keresztül, amelynek veszélyes voltára a DÁV több esetben felhívta a vállalat vezetőségének a figyelmét és kérÁfmenő forgalom u »» A kecskeméti Kisberetvás melletti sörkert előtt, az úttest szélén, valaha büszke gerincét — valószínűleg az italbolt atmoszférájának hatására — a gyalogjáró felé meghajtó forgalmi jelző áll. Rajta egyebek között egy „átmenő forgalom” feliratú tábla. A legnagyobb jóakarattal sem állíthatja rólam senki, hogy szálfatermetű ember vagyok. Legutóbb azonban, az említett tábla alatt elhaladva, forró köszönettel illettem a termetet-oszto- gató sorsot. Hiszen, ha csak öt centivel vagyok daliásabb a jelenleginél, úgy kupán vágott volna a tábla hegyes fémsarka, hogy órákig fércclhették volna a bőröm a szabás—varrásban is jártas kirurgusok! Javasolom, hogy a Nagykőrösi utca említett végére helyezzenek egy másik táblát is, feltüntetve, hogy a közlekedés ezen az útszakaszon csak 170 centiméternél alacsonyabb termetű honpolgárok számára ajánlatos. Bár, azt is el tudom képzelni, hogy a tartó fémrúd kiegyenesí- tése — még inkább a táblák magasabbra helyezése — hasonló, vagy még jobb eredménnyel szolgálná a probléma megoldását. & % te, hogy intézkedjenek a szakszerű és veszélymentes elhelyezésről. A felszólítások ellenére a vezeték ott maradt, s amikor Báder József gépkocsi- vezető az autódaruval alatta el akart haladni, a daru karja hozzá ért a vezetékhez, a járművet érintő Korom Mihályt áramütés érte, s a helyszínen meghalt. A gépkocsivezető ellen bűnvádi eljárás indult és a bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt, el is ítélte. Ezután következett azonban az ügy polgári jogi része, amelynek során a vállalat 135 ezer 744 forint megfizetésére kérte kötelezni Báder Józsefet, mint akinek a hibájából a baleset, s ennek kapcsán a nagy összegű kár is bekövetkezett. A bíróság, a felelősség mértékét alapul véve, természetesen nem a teljes összeg megfizetésére kötelezte a gépkocsi- vezetőt, hanem csupán ezer forintot rótt ki rá. Mi lesz azonban a többi 134 ezernek a megfizetésével, ki a felelős a társadalmi tulajdonban bekövetkezett kárért? Nem csupán a gépkocsivezető Helytelen a vállalatnak az a lépése, mely szerint a teljes kárösszeget Báder Józsefre hárította, illetve attól követelte. Igaz ugyan, hogy a gépkocsi- vezető gondatlansága is hozzájárult a halálos kimenetelű bal- baleset bekövetkezésével ösz- az is kétségtelen, hogy a szállításvezetőt és a munkavezetőt is közvetlen felelősség terheli. Mint mindazokat, akiknek kötelessége lett volna már a felszólításokat megelőzően, de azok után feltétlenül a magasfeszültségű vezeték szabályszerű és biztonságos elhelyezése. A vállalat vezetősége és jogásza nyilván tisztában volt azzal, hogy a felelősség nem csupán a gépkocsivezetőre hárul, de a kártérítési eljárás során nem jutott eszükbe az, hogy a baleset bekövetkezésével ösz- szefüggésben, más személyek által tanúsított mulasztás alapján, kérjék a bíróságot, hogy azokat az embereket is vonják felelősségre és kötelezzék kártérítésre. Formális intézkedés Sajnos, a fenti eset nem egyedülálló, még több hasonlót lehetne említeni. Ügy gondoljuk azonban, hogy a fenti példával sikerült érzékeltetni azt a törekvést, amely sok esetben megelégszik a formális intézkedéssel, azzal, hogy a valódi vétkes keresése és felelősségre vonása helyett csupán „bűnbakot” — igyekszik állítani. Nem kell különösebben hangsúlyoznunk, milyen káros ez a gyakorlat, amely olyan hatást válthat ki az emberekből, hogy a magasabb beosztásban levő személyek ha vétkesek, elkerülhetik a felelősségrevonást. Ez természetesen nem így van, s merőben ellenkezik a szocialista erkölccsel, de a társadalmi tulajdon védelme érdekében alkotott jogszabályokkal is. Éppen ezekre való tekintettel hívta fel a Kecskeméti Járásbíróság a jáPETÖFI nepe A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő • Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forini Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: U-85. ______ Index; a Ott, rá si ügyészség figyelmét arra, hogy a fenti ügyben tegye meg az anyagi felelősségrevonás érdekében szükséges további intézkedéseket. Következetesen, szigorúbban Itt csupán egy esetet említettünk, bár ilyet, és ehhez hasonlót még lehet találni a bíróságok aktái között. Ügy gondoljuk azonban, a fenti ügy tanulsága elegendő ahhoz, hogy megyénk vállalatai, üzemei következetesebben és szigorúbban alkalmazzák az anyagi felelősségrevonást azokkal szemben — tekintet nélkül beosztásukra —, akiknek tevékenysége vagy mulasztása révén kár keletkezik a társadalmi tulajdonban. A gondatlanságok, felelőtlenségek kiküszöbölése nemcsak a munkaügyi perek számának jelentős csökkenését eredményezné, hanem egészségesebbé tenné a munkalégkört és nem utolsósorban jelentős, sok százezerforintos kártól óvná meg a népgazdaságot. GÁL SÁNDOR Tudósok valiomásai kutatásaikról Az Akadémiai Kiadó gondozásában készül a Tudomány és emberiség című kötet, mely 420 oldalon a világ majd félszáz nagy tudósának — népszerű stílusban írott tanulmányát közli. A tudósok saját kutatásaikról, illetve tudományterü létük mai helyzetéről számolnak be. „Ember” — „Föld” — Világ- egyetem” — „Részecskék” a főcímek, amelyek alá a tudományos kutatás szinte enciklopédikus jellegű ismertetését sorolják. A több száz fényképpel, ábrával és diagrammal illusztrált kötetben a világtudomány olyan kitűnőségeinek tanulmányai sorakoznak fel, mint a Nobel-díjas Russelé, az ausztráliai Burnetté, a német Heisenbergé. A. Tudomány és emberiség előreláthatólag az év utolsó hónapjaiban kerül a könyvpiacra. (MTI) Bevált a levelezőlap-rendszer Hyolcezerötszáz háztartás igényelt tüzelőt Lapunk szeptember 27-i számában hírt adtunk arról, hogy megyénk TÜZÉP-telepein bevezetik a levelezőlapon történő előrendeléses rendszert. Erre azért volt szükség, hogy a TÜZÉP megrendelő irodája előtt megszűnjön a sorban állás, és mindenki még a tél beállta előtt hozzájusson háztartása szénszükségletéhez. Megkérdeztük Szép Károlyt, a megyei TÜZÉP Vállalat igazgatóját, hogy hány levelezőlap érkezett be, és mennyi idő alatt tudják leszállítani az ily módon igényelt tüzelőt. Kecskeméten 2301, Kiskunfélegyházán 2050, Baján 2100, Kiskunhalason 1750, Kalocsán pedig 380 személy igényelt levelezőlapon tüzelőt — válaszolta Szép elvtárs. — A beküldött 8581 levelezőlapra egy-egy kedvezményes szénutalványnak megfelelő szénmennyiséget adunk ki. Az igényeket szovjet és magyar brikettből, oroszlányi, délnógrádi, berentei szénből és lignitből tudjuk kielégíteni. Mintegy 1700 levelezőlapon iszapszenet kértek. Ezt azonban nem kaptuk meg a bányáktól, s az igénylőket csak az előbb említett szénféleségekből tudjuk kiszolgálni. Ezután is felhívom a lakosság figyelmét, hogy iszapszénre ne is adjanak be rendelést, mert azt a jövőben már nem kapunk. — A levelezőlapon történő rendelés körül azonban zavar is keletkezett. A megrendr'ők többségükben a levelezőlapokra a maguk címe helyett a TÜZÉP vállalatét írják. Ez helytelen. Be helytelenül járnak el még akkor is, amikor a megrendélő- lapokat a posta levélgyűjtő szekrénybe dobják. Azzal a kéréssel fordulunk tehát a tüzelőigénylőkhöz, hogy a jövőben a megrendelő postai levelezőlapokra saját, pontos címüket írják Amíg süt a nap — hiszen nekik fogjuk azt majd kiküldeni, amikor igényük kielégítésére sor kerül —, feladónak pedig a TÜZÉP Vállalatot tüntessék fel — s ne fordítva! —, úgy, ahogyan a megrendelő iroda ablakában látható minta- példányon van. A lapokat ne postán adják fel. hanem a TÜ- ZÉP gyűjtőládájába dobják. A zárt borítékban feladott megrendeléseket szintén nem vehetjük figyelembe, mert az nemcsak adminisztrációs többlet- munkával, hanem költséggel is jár, amit nem Írhatunk a megrendelő terhére. — A levelezőlapon történő megrendelésre, valamint az üzemek dolgozói által a munkahelyeken beadott igénylésekre folyamatosan szolgáljuk ki a tüzelőt. Kecskeméten naponta 100— 150 levelezőlapos megrendelőt elégítünk ki. Óvatos becslések szerint is az eddig beérkezett 8500 személy által beküldött lapokra november 15-ig ki tudjuk adni a tüzelőt. Szeretném még megemlíteni, hogy vannak olyanok, akik több levelezőlapot küldenek be. Ezek hátráltatják munkánkat. S ha ilyet a jövőben észreveszünk, a helyszínen ellenőnizzük a tüzelőanyag-készletet — fejezte be nyilatkozatát Szép Károly igazgató. Reggel már hűvös van, de ebéd utánra felmelegszik az idő. Jól esik egy kis játékkal összekapcsolt napozás iskola után a kecskeméti Aranyhomok Szálloda előtti parkban. LACIKA Automata betongyárak Az Építéstudományi Intézet gépkísérleti kutatói alapos munkával készítették elő az automatikus betongyárak tervezését, s az építőgépjavító és gyártó vállalat szakemberei pedig most már megkezdték a részletes rajzok kidolgozását. Részt vesznek ebben a munkában a Telefongyár, a Hódmezővásárhelyi Mérlegyár, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodáinak mérnökei is. Az első kísérleti automatikus gyár keverőtornyát mindössze egy ember irányítja gombnyomással, s csupán a gépek karbantartásához kell majd segítség. A központi vezérlőasztalon tízféle betonkeverési receptre lehet programozni a gyár gépeit, s a megrendelők kívánsága szerint pillanatok alatt átállítható a berendezés másfajta minőségű beton termelésére. A gépek működését is automaták fogják ellenőrizni, s ha zavar keletkezik, azonnal leállítják a berendezéseket és jelzik a hiba helyét. A tudományos előkészítő munkák alapján óránként 20, 40 és 60 köbméter betont előállító gyárakat terveznek, de nemcsak az építkezések részére, hanem majd az elemgyáraknak is készítenek automata betonüzemeket; Szélhámos álnőgyógyász Bohács Dénes nagykőrösi lakos — akit különféle bűncselekményekért már többször elítéltek — röviddel legutóbbi büntetése letöltése után ismét visz- szatért régi, szélhámos életmódjához. Motorkerékpárt lopott, személyi igazolványát meghamisította, neve elé dr. szócskát írt, szakképzettségül pedig nőgyógyászt tüntetett fel. Orvosi beosztására hivatkozva becsapott hiszékeny nőket, hogy anyagi előnyhöz jusson. Bár családos ember, háromgyermekes apa, házasságot ígért új „menyasz- szonyának”. A bűnvádi eljárás hosszú ideig tartott, mert Bohács közben elrejtőzött, majd amikor kézre került, elmebetegséget színlelt. Míg Budapesten folyt az eljárás, Keszthelyen szélhámos- kodott: lopott, csalt, közokiratot hamisított. Ezekért a bűncselekményekért Keszthelyen folyik ellene bűnvádi eljárás. A fővárosban elkövetett, bűncselekményekért Bohács Dénesi a bíróság kétévi szabadságvesztésre ítéltei sőt megbocsájtók vagyunk vele szemben ... De az idegen, aki nem tudja — s honnan is tudhatná! —, hogy a mi Lacikánk hozzátartozik a város képéhez, mit erezne magában, ha az utcán vagy bárhol máshol olyan váratlanul, meglepetésszerűen összetalálkozna vele mint én is a buszmegállónál? Valamit tenni kéne tehát annak érdekében, hogy egy ilyen találkozásra minél kisebb esélye legyen az idegennek — és Lacikának is. V. I, kozák egyik kisebb csoportjának közepén áll — konokul előrenyújtott tenyerébe gyűjti a forintokat. Magamban kérdem: ha ezt a szerencsétlen fiatalembert nem a nyomor, de nem is a nélkülözés kényszeríti koldulásra — hiszen ezt mindig rendben tartott külseje is elárulja, — akkor hát mi'; Azt hiszem, inkább talán rögeszméjévé vált a pénzszerzés ilyen könnyű módja. De hát Lacika így él közöttünk és a város falai között, s ha ez néha kellemetlen is. elnéző k, A központi buszmegállónál várakozom Kecskeméten, s közben az újságomban böngészgetek. Váratlanul furcsa, idétlen hangon megszólal valaki: „Néhány fill... hért tessék adni!” Lacika! Elmosolyodők, bár — kissé bosszant ez a váratlan „felszólítás", s hogy minél előbb megszabaduljak Lacikától, a már előkészített vonaljegy árát nyomom konokul előretolt tenyerébe. Közben beérkezik a buszom. Felszállók rá, s az ablakból látom, hogy Lacika a buszra vára-.
