Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

Hogy senki se bújhasson ki a felelősség alól Egy munkaügyi per tanulságai Lassan közmondássá válik az a sokak által mentségképpen emlegetett és látszólag tetsze­tős kijelentés: „Csak az követ el hibát, aki dolgozik.” Hogy mennyire csak látszó­lagos ennek a „közmondásnak” az igazsága, azt bizonyítja az a számos becsületesen, fegyelme­zetten és gondosan dolgozó em­ber, akiknek a munkája élő példa arra: a termelő tevékeny­séggel még nem jár szükségsze­rűen együtt, hogy hibát köves­sünk el. A hibák emlegetésénél elsősorban azokra a több ezer forintos kárt és esetleg balese­tet is eredményező gondatlan­ságokra, munkásvédelmi szabá­lyok semmibevételéből szárma­zó sérülésekre gondolunk, ame­lyek mind elkerülhetők lettek volna, ha ... Emberélet és 135 ezer forint kár Még 1960-ban történt a laka­tosipari vállalatnál Kecskemé­ten az a baleset, amelynek kö­vetkeztében Korom Mihály, a vállalat dolgozója életét vesz­tette. Az üzem területén ugyan­is magasfeszültségű áramveze­ték haladt keresztül, amelynek veszélyes voltára a DÁV több esetben felhívta a vállalat ve­zetőségének a figyelmét és kér­Áfmenő forgalom u »» A kecskeméti Kisberetvás mel­letti sörkert előtt, az úttest szé­lén, valaha büszke gerincét — valószínűleg az italbolt atmosz­férájának hatására — a gyalog­járó felé meghajtó forgalmi jel­ző áll. Rajta egyebek között egy „átmenő forgalom” feliratú táb­la. A legnagyobb jóakarattal sem állíthatja rólam senki, hogy szál­fatermetű ember vagyok. Leg­utóbb azonban, az említett táb­la alatt elhaladva, forró köszö­nettel illettem a termetet-oszto- gató sorsot. Hiszen, ha csak öt centivel vagyok daliásabb a je­lenleginél, úgy kupán vágott volna a tábla hegyes fémsarka, hogy órákig fércclhették volna a bőröm a szabás—varrásban is jártas kirurgusok! Javasolom, hogy a Nagykőrösi utca említett végére helyezze­nek egy másik táblát is, feltün­tetve, hogy a közlekedés ezen az útszakaszon csak 170 centimé­ternél alacsonyabb termetű hon­polgárok számára ajánlatos. Bár, azt is el tudom képzelni, hogy a tartó fémrúd kiegyenesí- tése — még inkább a táblák magasabbra helyezése — hason­ló, vagy még jobb eredménnyel szolgálná a probléma megoldá­sát. & % te, hogy intézkedjenek a szak­szerű és veszélymentes elhe­lyezésről. A felszólítások elle­nére a vezeték ott maradt, s amikor Báder József gépkocsi- vezető az autódaruval alatta el akart haladni, a daru karja hozzá ért a vezetékhez, a jár­művet érintő Korom Mihályt áramütés érte, s a helyszínen meghalt. A gépkocsivezető el­len bűnvádi eljárás indult és a bíróság halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt, el is ítél­te. Ezután következett azon­ban az ügy polgári jogi része, amelynek során a vállalat 135 ezer 744 forint megfizetésére kérte kötelezni Báder Józsefet, mint akinek a hibájából a bal­eset, s ennek kapcsán a nagy összegű kár is bekövetkezett. A bíróság, a felelősség mér­tékét alapul véve, természete­sen nem a teljes összeg meg­fizetésére kötelezte a gépkocsi- vezetőt, hanem csupán ezer fo­rintot rótt ki rá. Mi lesz azon­ban a többi 134 ezernek a meg­fizetésével, ki a felelős a tár­sadalmi tulajdonban bekövet­kezett kárért? Nem csupán a gépkocsivezető Helytelen a vállalatnak az a lépése, mely szerint a teljes kárösszeget Báder Józsefre há­rította, illetve attól követelte. Igaz ugyan, hogy a gépkocsi- vezető gondatlansága is hozzá­járult a halálos kimenetelű bal- baleset bekövetkezésével ösz- az is kétségtelen, hogy a szál­lításvezetőt és a munkavezetőt is közvetlen felelősség terheli. Mint mindazokat, akiknek kö­telessége lett volna már a fel­szólításokat megelőzően, de azok után feltétlenül a magas­feszültségű vezeték szabálysze­rű és biztonságos elhelyezése. A vállalat vezetősége és jogá­sza nyilván tisztában volt az­zal, hogy a felelősség nem csu­pán a gépkocsivezetőre hárul, de a kártérítési eljárás során nem jutott eszükbe az, hogy a baleset bekövetkezésével ösz- szefüggésben, más személyek által tanúsított mulasztás alap­ján, kérjék a bíróságot, hogy azokat az embereket is vonják felelősségre és kötelezzék kár­térítésre. Formális intézkedés Sajnos, a fenti eset nem egye­dülálló, még több hasonlót le­hetne említeni. Ügy gondoljuk azonban, hogy a fenti példával sikerült érzékeltetni azt a törek­vést, amely sok esetben meg­elégszik a formális intézkedés­sel, azzal, hogy a valódi vétkes keresése és felelősségre vonása helyett csupán „bűnbakot” — igyekszik állítani. Nem kell különösebben hang­súlyoznunk, milyen káros ez a gyakorlat, amely olyan hatást válthat ki az emberekből, hogy a magasabb beosztásban levő személyek ha vétkesek, elkerül­hetik a felelősségrevonást. Ez természetesen nem így van, s me­rőben ellenkezik a szocialista erkölccsel, de a társadalmi tu­lajdon védelme érdekében alko­tott jogszabályokkal is. Éppen ezekre való tekintettel hívta fel a Kecskeméti Járásbíróság a já­PETÖFI nepe A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő • Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forini Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: U-85. ______ Index; a Ott, rá si ügyészség figyelmét arra, hogy a fenti ügyben tegye meg az anyagi felelősségrevonás ér­dekében szükséges további in­tézkedéseket. Következetesen, szigorúbban Itt csupán egy esetet említet­tünk, bár ilyet, és ehhez hason­lót még lehet találni a bírósá­gok aktái között. Ügy gondoljuk azonban, a fenti ügy tanulsága elegendő ahhoz, hogy megyénk vállalatai, üzemei következete­sebben és szigorúbban alkal­mazzák az anyagi felelősségre­vonást azokkal szemben — te­kintet nélkül beosztásukra —, akiknek tevékenysége vagy mu­lasztása révén kár keletkezik a társadalmi tulajdonban. A gondatlanságok, felelőtlen­ségek kiküszöbölése nemcsak a munkaügyi perek számának jelentős csökkenését eredmé­nyezné, hanem egészségesebbé tenné a munkalégkört és nem utolsósorban jelentős, sok száz­ezerforintos kártól óvná meg a népgazdaságot. GÁL SÁNDOR Tudósok valiomásai kutatásaikról Az Akadémiai Kiadó gondozásá­ban készül a Tudomány és emberi­ség című kötet, mely 420 oldalon a világ majd félszáz nagy tudósának — népszerű stílusban írott tanul­mányát közli. A tudósok saját ku­tatásaikról, illetve tudományterü létük mai helyzetéről számolnak be. „Ember” — „Föld” — Világ- egyetem” — „Részecskék” a fő­címek, amelyek alá a tudományos kutatás szinte enciklopédikus jel­legű ismertetését sorolják. A több száz fényképpel, ábrával és diag­rammal illusztrált kötetben a világ­tudomány olyan kitűnőségeinek ta­nulmányai sorakoznak fel, mint a Nobel-díjas Russelé, az ausztráliai Burnetté, a német Heisenbergé. A. Tudomány és emberiség előrelát­hatólag az év utolsó hónapjaiban kerül a könyvpiacra. (MTI) Bevált a levelezőlap-rendszer Hyolcezerötszáz háztartás igényelt tüzelőt Lapunk szeptember 27-i szá­mában hírt adtunk arról, hogy megyénk TÜZÉP-telepein beve­zetik a levelezőlapon történő előrendeléses rendszert. Erre azért volt szükség, hogy a TÜ­ZÉP megrendelő irodája előtt megszűnjön a sorban állás, és mindenki még a tél beállta előtt hozzájusson háztartása szénszükségletéhez. Megkérdez­tük Szép Károlyt, a megyei TÜZÉP Vállalat igazgatóját, hogy hány levelezőlap érkezett be, és mennyi idő alatt tudják leszállítani az ily módon igé­nyelt tüzelőt. Kecskeméten 2301, Kiskun­félegyházán 2050, Baján 2100, Kiskunhalason 1750, Kalocsán pedig 380 személy igényelt le­velezőlapon tüzelőt — válaszol­ta Szép elvtárs. — A beküldött 8581 levelezőlapra egy-egy kedvezményes szén­utalványnak megfelelő szén­mennyiséget adunk ki. Az igényeket szovjet és magyar brikettből, oroszlányi, délnóg­rádi, berentei szénből és lig­nitből tudjuk kielégíteni. Mint­egy 1700 levelezőlapon iszap­szenet kértek. Ezt azonban nem kaptuk meg a bányáktól, s az igénylőket csak az előbb emlí­tett szénféleségekből tudjuk ki­szolgálni. Ezután is felhívom a lakosság figyelmét, hogy iszapszénre ne is adjanak be rendelést, mert azt a jövő­ben már nem kapunk. — A levelezőlapon történő rendelés körül azonban zavar is keletkezett. A megrendr'ők többségükben a levelezőlapokra a maguk címe helyett a TÜZÉP vállalatét írják. Ez helytelen. Be helytelenül járnak el még akkor is, amikor a megrendélő- lapokat a posta levélgyűjtő szek­rénybe dobják. Azzal a kérés­sel fordulunk tehát a tüzelő­igénylőkhöz, hogy a jövőben a megrendelő postai levelezőlapok­ra saját, pontos címüket írják Amíg süt a nap — hiszen nekik fogjuk azt majd kiküldeni, amikor igényük ki­elégítésére sor kerül —, feladó­nak pedig a TÜZÉP Vállalatot tüntessék fel — s ne fordítva! —, úgy, ahogyan a megrendelő iroda ablakában látható minta- példányon van. A lapokat ne postán adják fel. hanem a TÜ- ZÉP gyűjtőládájába dobják. A zárt borítékban feladott meg­rendeléseket szintén nem vehet­jük figyelembe, mert az nem­csak adminisztrációs többlet- munkával, hanem költséggel is jár, amit nem Írhatunk a meg­rendelő terhére. — A levelezőlapon történő megrendelésre, valamint az üze­mek dolgozói által a munka­helyeken beadott igénylésekre folyamatosan szolgáljuk ki a tüzelőt. Kecskeméten naponta 100— 150 levelezőlapos megrende­lőt elégítünk ki. Óvatos becslések szerint is az eddig beérkezett 8500 személy által beküldött lapokra novem­ber 15-ig ki tudjuk adni a tü­zelőt. Szeretném még megemlí­teni, hogy vannak olyanok, akik több levelezőlapot küldenek be. Ezek hátráltatják munkánkat. S ha ilyet a jövőben észreve­szünk, a helyszínen ellenőnizzük a tüzelőanyag-készletet — fejez­te be nyilatkozatát Szép Károly igazgató. Reggel már hűvös van, de ebéd utánra felmelegszik az idő. Jól esik egy kis játékkal összekapcsolt napozás iskola után a kecskeméti Aranyhomok Szálloda előtti parkban. LACIKA Automata betongyárak Az Építéstudományi Intézet gépkísérleti kutatói alapos mun­kával készítették elő az auto­matikus betongyárak tervezését, s az építőgépjavító és gyártó vállalat szakemberei pedig most már megkezdték a részletes raj­zok kidolgozását. Részt vesznek ebben a munkában a Telefon­gyár, a Hódmezővásárhelyi Mérlegyár, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodáinak mérnökei is. Az első kísérleti automatikus gyár ke­verőtornyát mindössze egy em­ber irányítja gombnyomással, s csupán a gépek karbantartásá­hoz kell majd segítség. A köz­ponti vezérlőasztalon tízféle be­tonkeverési receptre lehet prog­ramozni a gyár gépeit, s a meg­rendelők kívánsága szerint pil­lanatok alatt átállítható a be­rendezés másfajta minőségű be­ton termelésére. A gépek műkö­dését is automaták fogják ellen­őrizni, s ha zavar keletkezik, azonnal leállítják a berendezé­seket és jelzik a hiba helyét. A tudományos előkészítő munkák alapján óránként 20, 40 és 60 köbméter betont előállító gyára­kat terveznek, de nemcsak az építkezések részére, hanem majd az elemgyáraknak is ké­szítenek automata betonüzeme­ket; Szélhámos álnőgyógyász Bohács Dénes nagykőrösi la­kos — akit különféle bűncselek­ményekért már többször elítél­tek — röviddel legutóbbi bün­tetése letöltése után ismét visz- szatért régi, szélhámos életmód­jához. Motorkerékpárt lopott, személyi igazolványát meghami­sította, neve elé dr. szócskát írt, szakképzettségül pedig nőgyó­gyászt tüntetett fel. Orvosi be­osztására hivatkozva becsapott hiszékeny nőket, hogy anyagi előnyhöz jusson. Bár családos ember, háromgyermekes apa, házasságot ígért új „menyasz- szonyának”. A bűnvádi eljárás hosszú ideig tartott, mert Bohács köz­ben elrejtőzött, majd amikor kézre került, elmebetegséget szín­lelt. Míg Budapesten folyt az eljárás, Keszthelyen szélhámos- kodott: lopott, csalt, közokiratot hamisított. Ezekért a bűncselek­ményekért Keszthelyen folyik ellene bűnvádi eljárás. A fő­városban elkövetett, bűncselek­ményekért Bohács Dénesi a bí­róság kétévi szabadságvesztésre ítéltei sőt megbocsájtók vagyunk vele szem­ben ... De az ide­gen, aki nem tud­ja — s honnan is tudhatná! —, hogy a mi Lacikánk hoz­zátartozik a város képéhez, mit erez­ne magában, ha az utcán vagy bárhol máshol olyan várat­lanul, meglepetés­szerűen összetalál­kozna vele mint én is a buszmegálló­nál? Valamit tenni ké­ne tehát annak ér­dekében, hogy egy ilyen találkozásra minél kisebb esélye legyen az idegen­nek — és Laciká­nak is. V. I, kozák egyik kisebb csoportjának köze­pén áll — konokul előrenyújtott tenye­rébe gyűjti a forin­tokat. Magamban kérdem: ha ezt a szerencsétlen fiatal­embert nem a nyo­mor, de nem is a nélkülözés kénysze­ríti koldulásra — hiszen ezt mindig rendben tartott kül­seje is elárulja, — akkor hát mi'; Azt hiszem, inkább ta­lán rögeszméjévé vált a pénzszerzés ilyen könnyű mód­ja. De hát Lacika így él közöttünk és a város falai között, s ha ez néha kelle­metlen is. elnéző k, A központi busz­megállónál várako­zom Kecskeméten, s közben az újsá­gomban böngészge­tek. Váratlanul fur­csa, idétlen hangon megszólal valaki: „Néhány fill... hért tessék adni!” Lacika! Elmosolyodők, bár — kissé bosszant ez a váratlan „felszó­lítás", s hogy minél előbb megszabadul­jak Lacikától, a már előkészített vonal­jegy árát nyomom konokul előretolt tenyerébe. Közben beérkezik a buszom. Felszál­lók rá, s az ablak­ból látom, hogy La­cika a buszra vára-.

Next

/
Thumbnails
Contents