Petőfi Népe, 1963. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-16 / 242. szám
kvni. fc'VF., 242. SZÁM 1963. OKT. IC, SZERDA Nagy felelősség (N. O.) Ezekben a napokban nagy jelentőségű párttaggyűlések folynak megyénk ipari üzemeiben. A tét nem kisebb, mint második ötéves tervünk úgynevezett kulcsévének, az 1963-as terveknek teljesítése. Ez a kérdés áll a tárgyalások középpontjában, hiszen ettől függ a jövő évi termelés zavartalan megkezdése, népünk életszínvonala további emelése, megalapozása is. Nagy felelősség hárul tehát üzemi pártszervezeteink kollektíváira, s a hátralevő két és fél hónapban tettekre van szükség. Harc lesz ez a javából, amelynek vezetése a párttagokhoz méltó feladat. Elsődleges az éves tervek teljesítése. Az üzemekben — de különösen az építkezéseken — a jó idő kihasználására kell törekedni. Ám a mindenáron való tervteljesítés csak károkat okozna, fokozott figyelmet kell fordítani a gyártmányok minőségére. Néhány üzemünkben, többek között a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban, a termékekkel szemben még mindig a megengedettnél több a minőségi kifogás — és ez nem az anyag hibáiból, hanem a felületes munkából ered —, márpedig ez az üzem exportra termel. Kifogások merülnek fel időnként a Kecskeméti Konzervgyár termékeivel szemben is, ugyanakkor a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének árujáról mindenütt igen jó a vélemény. Több vállalatunknál elhanyagolják egyes kooperációs termékek — különböző alkatrészek — gyártását, mert sen» tervteljesítésben, sem termelési értékben nem hoz sokat „a konyhára”. A népgazdaság emiatt azonban súlyos károkat szenved, mert nem tudják készre szerelni a fontos berendezéseket. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat kecskeméti telepét is többször keresik levélben az ország különböző üzemei, hogy szállítsa már le a megrendelt alkatrészeket. Rajta kívül más megyebeli üzemeket is említhetnénk hasonló adósság miatt. Fontos, hogy üzemeink félkész és késztermék terveiket időarányosan teljesítsék. Viszonylag túl magas a befejezetlen késztermék-állomány, például a Bajai Villamosipari Gyárban. Az ilyesmi is gátolja az ütemes tervtelj esi test. Közben azt is meg kell, sajnos, állapítani, hogy az idei tervezett 1,2 százalékos önköltségcsökkentés helyett inkább némi emelkedés mutatkozik a gyártmányok előállítási költségeiben. Van tórát miről tárgyalni üzemi pártszervezeteinknek, Üzemeink munkás-, műszaki és vezetőgárdája már bebizonyította — amikor a mögöttünk levő negyedévek folyamán sokat pótolt az időjárás okozta lemaradásból —•, hogy nagy tettekre képes. A pártszervezetek most a szak- szervezetekkel, a KISZ-szel karöltve, a dolgozók munkaversenyének új lendületet adva, minden bizonnyal mozgósítani tudják az üzemek kollektíváit az éves tervek teljesítésére, ax adósság törlesztésére. Kell a napfény A Kalocsavidéki Fűszerpaprika-és Konzervipari Vállalat hatalmas szárítópajtájának egyik emeletérő] fényképeztük ezt a mozgalmas képet. A ládahegyek között szorgoskodó asszonyok, tömött zsákokat hozó gép- vagy fogatos járművek, rakodóplaccok látványa csak kis részét mutatja annak a nagy nyüzsgésnek, ami mostanában betölti az üzem legkisebb sarkát is. Mindenki siet. Ki kell használni a ködös, nyirkos ősz beálltáig ajándékba kapott kései napfényt is. Ez áldás az utóéréshez, szárításhoz. (Tóth Sándor felvétele.) Minden járási szákhelyen telephely Fejlesztik a Bács-Kiskun mefyei Építési és Szerelőipari Vállalatot Megyénkben egyre nagyobb az igény olyan ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, egészség- ügyi, művelődésügyi létesítmények kivitelezésére, amelyek felépítése a minisztériumi építőipar részére nem lenne gazdaságos, a vegyesipari vállalatok és ktsz-ek felkészültségét viszont meghaladja. Ezért a megyei irányító szervek úgy döntöttek, hogy a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot bővítik, s részére minden járási székhelyen korszerű telephellyel ellátott építésvezetőséget létesítenek. Számok bizonyítják, hogy mennyire időszerűvé vált már a vállalat bővítése. Míg 1961-ben 63 és fél milliós termelési tervet kapott a Szerelőipari Vállalat, addig 1964-ben — már ennek több mint kétszeresére — 135 milliós építkezések kivitelezésére kell felkészülnie. Mint arról Nagymarosi Kálmán, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője tájékoztatott bennünket, ma már egyáltalán nem tekinthetjük megalapozatlannak a vállalattal szemben jövőre állított 135 milliós terv- kötelezettséget.. Kecskeméti központi telephelyét több mint 8 milliós beruházással fejlesztik. Itt többek között munkásöltöző, fürdő, üzemi konyha, étkezde, munkásszállás és irodaház épül. Csaknem 4 milliót fordítanak a kiskunhalasi, kiskunfélegyházi, dunavecsei, kiskőrösi, kalocsai építésvezetőség és telephely létesítésére és a bajai telephely bővítésére. A telephelyeken irodaíházak, raktárak, öltözők, mosdók épülnek. A vállalat munkáslétszáma a jelenlegi hétszázról 1600 főre növekszik, s. 1965-ben mér 200 milliós termelési tervvel dolgozik. Egységes megyei építőipari vállalat jön hát létre, amely egymilliós értékhatárig — s értékhatár-túllépési engedéllyel azon felül is — mindenütt cl tudja vállalni az építkezéseket. Ahhoz természetesen, hogy minden zökkenőmentesen megvalósulhasson, az Országos Tervhivatal segítségére is számítanak a megyei szervek. A vállalatnak ugyanis mintegy 13 millió forint értékű építőipari gépre — autódarukra, szállító szalagokra ®tb-re — van szüksége. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállallatnál egyébként • mindenkinek szívügye a vállalatfejlesztés. Minden dolgozója az idén 48 óra társadalmi munkát vállalt a telephelyek felépítésének még ez évben történő befejezésére. — Egyetlen ellenfelük már csak az időjárás. Járási székhelyeken - kijelölték az új telephelyek építésvezetőit. Nagy befolyással lesz a munkaerővándorlás megszüntetésére, hogy a műszakiakat és a munkásokat a járási telephelyekre a helyi lakosság köréből szervezik. A vállalat készül az elkövetkező évek nagyarányú feladatainak elvégzésére. A szakmunkás gárda kialakításának első lépéseként 97 ipari tanulót szerződtettek. Tárgyalnak a műszaki egyetemek építészmérnök hallgatóival, s a felső technikumokat végző fiatalokkal, hogy ösztöndíj ellenében a vállalathoz szerződjenek tanulmányaik befejeztével. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat jövőre már az egész megyét behálózó vállalattá fejlődik. Minden remény megvan arra, hogy munkája nyomán az ipari és mezőgazdasági termelés, s a lakosság kulturális és szociális helyzetének megjavítása szempontjából oly fontos létesítmények építése gyorsabbá válik. —V. —ó Több min! négyezer vagon zöldsége! és gyumölcsö! szállítanak az idén megyénkből külföldre A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Közpntja eddig 3700 vagon — az erre az évre tervezettnél több mint ötszáz vagonnal nagyobb meny- nyiségű — zöldséget és gyümölcsöt adott át exportra az idén. Exporttervét már a harmadik negyedév végén túlteljesítette. Ebben az évben a kivitel előreláthatólag meghaladja a négyezer vagont, ami mintegy ezer vagonnal lesz több, mint a tavaly külföldre szállított meny- nyiség. Értéke pedig csaknem 60 millió forinttal haladja meg az elmúlt évben exportált zöldségét és gyümölcsét. Említésre méltó, hogy az átvett áru összes mennyiségének több mint az egyharmadát adja át a MÉK a határainkon túli értékesítésre. A zöldségfélékből 1300 vagon — ebből 370 vagon paradicsom, 174 vagon zöldpaprika, 46 vagon görögdinnye — került kivitelre. Ezek igen bő terméssel fizettek megyénkben, s általában a tervezetten felüli mennyiségben kerültek felvásárlásra. Hasonlóan nagy volt a gyümölcsfélékből, s a téli almából még jelenleg is nagy ■ a felhozatal. Eddig 170 vagonnal vettek át exportra. Étkezési szőlőből 664, kajszi barackból 821, meggyből 338 vagon „gördült ki” az ország határán túlra — valamennyi a tervezettnél nagyobb mennyiségben; A gyümölcsöt illetően nagy figyelmet érdemel a minőségi javulás, ami nem kis részben a földművesszovetkezetek által szervezett aktív növényvédelemnek az eredménye. Ennek is volt köszönhető a rekordtermés a kiskőrösi és a kecskeméti járásban kajsziból, Kecelen a meggyből és a bajai, járásban téli almából. Tizenegy ország — hogy csak a legtávolabbiakat említsük: Belgium és Finnország — lakossága fogyasztotta az idén a megyénkben termett zöldség- és gyümölcsféléket. Csupán az újburgonya iránt csökkent az érdeklődés. Ennek az az oka, hogy nem eléggé korai a felhozatal. Tanulságos a szövetkezetek számára az is, hogy a saláta uborka helyett mindinkább az ecetes és csemege uborka a keresett. Ez a megfelelő fajták kiválasztására, s az idejében történő szedésre kell ösztönözze gazdaságainkat. Spárga exportálására mindösz- sze 12 vagonnal volt lehetőség (keveset termesztettek), annak ellenére, hogy ennek a sokszorosát megvásárolták volna külföldön. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e zöldségféle termesztéséhez jó adottságok vannak megyénkben, érdemes hát foglalkozni vele. Egyébként a téli alma értékesítési lehetősége is stagnál, annál keresettebb viszont a kajszi, az üvegmeggy, s főként a szamóca. Nem árt, ha e tények szempontként érvényesülnek a közös gazdaságok új gyümölcsöseinek létesítésénél, s az eddiginél valamivel nagyobb arányban telepítenek csonthéjasokat. A fekete fólia felett termesztett szamóca pedig igen nagy lehetőséget ígér, minthogy a hagyományos módszerrel művelttel szemben két héttel korábban szedhető, s 3—4 éven át nem kell kapálni. H. D. Magyar—iugeszláv kuüfurálís egyezmény (BELGRAD (MTI) Kedden a jugoszláv végrehajtó tanács új belgrádi palotájában Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter és Janez Vipot- nik, közoktatás- és művelődés- ügyi miniszter aláírta a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocilista Szövetségi Köztársaság közötti tudományos, művelődésügyi és kulturális együttműködésről szóló egyezményt. A most aláírt egyezmény meghatározza a két ország tudományos, művelődésügyi és kulturális együttműködésének alapelveit és irányt szab az együttműködés fejlesztésének. Világ proletárja!, egyesüljetek I /
